Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-16 / 343. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1996. december 16., hétfő Számok a baranyai munkaerőpiacról A mecseki szénbányászat jeles személyiségei Újabb epizóddal folytatjuk a mecseki szénbányászkodás jeles személyiségeit bemutató sorozatunkat. Ezúttal azokról a szakemberekről emlékezünk meg, akik a mecseki medence bányászatának fejlődéséhez kiemelkedően hozzájárultak. Pozsgay Károly bányamérnök. A Komlói és a Mecseki Szénbányák vezetője, a három mecseki részmedence egységes irányításának megvalósítója (1963). Irányítása alatt érte el a mecseki szénbányászat történetének legkiemelkedőbb eredményeit. Szirtes Lajos dr. bányamérnök (sz.: 1918). 1957-75 között a Kutatási Osztály vezetője. A gázkitörésveszély és szilikózisveszély terén végzett kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett, amelyeknek eredményei a mecseki gázkitörésvédelmet új alapokra helyezték és döntően hatékonyabbá tették. Radó Aladár dr. bányamérnök. A Kutatási Osztály első vezetője, a bányaszellőztetés szakértője, a mecseki metángáz-lecsapolás tervezője, megvalósítója. A megépült 5 gázlecsapoló állomásból az elsőt 1957-ben Vasason helyezte üzembe. Kubó Sándor okleveles vegyész (sz.: 1928). A komlói kokszszéntermelés megszervezésében, a hozzá tartozó mintavételi, szénminősítési rendszer kialakításában, a komlói száraz szénelőkészítőmű megvalósításában, fejlesztésében (nehéz szuszpenziós durvamosó), az egységes mecseki kokszszéntermelés tervezésében végzett jelentős munkát. Vékény Henrik dr. bányamérnök. 1958-88 között a Kutatási Osztályon végzett munkásságának meghatározó szerepe volt abban, hogy a mecseki bányában Európa szintű bányászati porvédelmi és szilikózisveszély elhárítás honosodott meg. Bánhegyi Mihály dr. bányamérnök és vegyészmérnök. 1958-95 között a Kutatási Osztály és jogutódjainak alkalmazottja és vezetője. Tudományszervező munkája mellett elsősorban a bányászati tűz- és robbanásvédelem fejlesztésében ért el figyelmet érdemlő eredményeket. Megyénkben - az országos tendenciával azonos módon - 1996. novemberében tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának októberben megkezdődött mérsékelt ütemű fogyása. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ ki- rendeltségeinek nyilvántartásaiban összesen 22 568 fő szerepelt a novemberi zárónapon, ami 0,6%-kal (146 fővel) marad el az előző hónapban regisztráltak létszámától. így a megye gazdaságilag aktív népességének 1995. január 1-jére becsült létszámához viszonyított munkanélküliségi ráta ismételten 0,1% ponttal csökkent, az októberi 12,2% pontról 12,1 % pontra. E mutató tekintetében Baranya még mindig 1,5% ponttal „szárnyalja túl” az országos ráta értékét. Baranya a tizedik Ezzel Baranya a megyék sorrendjében a 10. helyen áll, ami a megyei munkaerő-piaci pozíciók országos átlaghoz viszonyított kedvezőtlen voltára utal. A regisztráltak számának novemberi mérséklődése mögött azonban jelentős területi különbségek húzódnak meg. Azaz míg Pécs, komló, Siklós és Szentlőrinc vonzáskörzetében a megyei folyamatokkal azonos irányú a változás, addig a szigetvári, illetve sellyei ki- rendeltségeknél éppen azzal ellentétes, azaz növekedett a regisztráltak állománya. A munkanélküliek nyilvántartási rendszerébe első ízben vagy ismételten belépőknek (714+1816 fő) az utolsó munkahely nemzetgazdasági ága szerinti csoportosításából kitűnik, hogy a novemberi elbocsátások döntően a feldolgozóipar, a kereskedelem-vendéglátás, mezőgazdaság, építőipar, valamint a - nagyrészt közhasznú foglalkoztatást jelentő - közösségi szolgáltatás területéről történtek. Azaz tipikusan azon ágazatokra jellemzőek, amelyeknél érvényesül az ún. szezon-hatás. A regisztrációból kikerülők (2657 fő) közel kétharmada a jelentkezés elmulasztása miatt lépett ki a rendszerből, míg a fennmaradó egyharmadból több, mint 40% sikeresen elhelyezkedett, megközelítőleg 40% valamilyen „aktív eszköz” nyújtotta szolgáltatást vesz igénybe, egyötödük pedig nyugdíjjogosultságot szerzett. A hónap során regisztráltak állományából 2243 fő a pályakezdők száma, ami 70 fővel marad el a múlt havi adattól. A csökkenés egyrészt betudható az iskolarendszerből adódó ciklikusságnak (a nagy pályakezdő létszámkibocsátások időszaka május-június), másrészt a július elsejei jogszabály változás, ami megszüntette a hatályba lépést követően belépett pályakezdők munkanélküli segélyét. A fogyás mögött meghúzódó - már a múlt hónapban beindult - pozitív folyamat, miszerint egyre többen vesznek részt a munkaügyi központ által támogatott képzésen (68 fő) pályakezdők átképzésén (61 fő). A széleskörű propaganda munka hatására - az előző hónapi mérsékelt intenzitással - novemberben is 65 Baranya megyei munkáltató élt a pályakezdők kedvezményes foglalkoztatási lehetőségével. Októberhez viszonyítva jelentősen mérséklődött azok száma akik a jelentkezési idő elmulasztásával megszakították kapcsolatukat a kirendeltségeinkkel, megfosztva magukat a központ által biztosítható támogatási lehetőségektől. Kevesebb álláshely A november hónapban érvénybe lépő új álláshelyek száma 255-tel volt kevesebb, mint októbo'ben. így a novemberi álláslenetőség összességében nem érte el a kétezret, ami azt jelenti, hogy a megyei munkaügyi szervezet kirendeltségei az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 20%-kal kevesebb állást tudtak ajánlani az állást keresőknek. A számadatok hű tükrei a stagnáló baranyai gazdaságnak. A jelentősebb létszámigénynyel megjelenő ágazatok struktúrája nagy hasonlóságot mutat a létszámleépítések ágazati rangsorával. Ez felhívja a figyelmet az ezekben az ágazatokban meglévő gyakori mozgásra, átrendeződésekre, a nagyfokú piacérzékenységből következő munkahely-létesülé- sekre, illetve megszűnésekre. A kirendeltségek a hónap folyamán 732 munkanélkülit közvetítettek ki a nyilvántartásban szereplő munkahelyek valamelyikére, 80%-ot meghaladó hatékonysággal. így a tárgyhavi zárónapig betöltésre került összes álláshelyből 610 a megyei munkaügyi szervezet közreműködésének eredménye. Szociális gondok A munkanélküli ellátás valamely formájára jogosultságot szerzettek száma (17 259 fő) az októberi állapothoz képest szinte alig változott (23 fővel emelkedett). Ezen belül azonban jelentősen mérséklődött - 162 főről 107 főre csökkent (34%) - a pályakezdők segélyére jogosultak köre. Ugyanakkor ebben a hónapban - az országos tendenciával ellentétesen - tovább folytatódott azon munkanélküliek számának lassú ütemű emelkedése, akik jövedelempótló támogatásra szereztek jogosultságot. Novemberi létszámuk 10 271 fő, ami ráirányítja a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy Baranya megyében a nem pályakezdő munkanélküliek több, mint felénél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj-minimum 80%-át. Kaszás E. A pályakezdők aránya a regisztrált munkanélkülieken belül Baranya megyében 1995. január -1996. szeptember 11,15% 9,86% 8,58% 7,29% 6,00% FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁRI ÁRON Punto 55s 3 ajtós - már 1.399.000 forinttól! Most minden eddiginél Részletes információért forduljon márkakereskedőinkhez! kedvezőbben, nettó gyári Kamatmentes részletfizetési lehetőség, kezelési áron vásárolhat Fiat Puntót. költség nélkül! Stoll Pécs Rt., 7630 Pécs, Diósi u. 49., tel.: (72) 327-575, fax: (72) 311-871 Rajtol az MBV Rt. Ezen a héten hivatalosan is megkezdte tevékenységét a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. (MBV Rt.). A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő céget 2 milliárd forintos alaptőkével, 2 milliárd 638 millió forint saját tőkével hozták létre. Az MBV Rt., amely november 1-jén alakult meg, az anyabank vállalkozási típusú portfólióját kezeli majd, melynek nagysága mintegy 15 milliárd forintra rúg. A cég 22 kiemelt reorganizációs projektet - közöttük baranyai is van - kíván megvalósítani a jövőben. Ennek során az érintett vállalatokat feljavítják, majd a tervek szerint az MBFB-nek a cégekben lévő részesedését szakmai befektetőknek értékesítik, lehetőleg nyereséggel. Amit az állampapírokról tudni kell (9.) Az intézményi forgalmazók Az intézményi állampapírforgalmazók „nagykereskedőként” biztosítják, hogy a költségvetés rajtuk keresztül folyamatosan hozzájusson a számára szükséges befektetői megtakarításokhoz. A sorozat előző részében bemutatott hálózatos forgalmazók központjai egyben intézményi forgalmazók is, ők koordinálják a brókerek működését, kezelik az állampapírkészleteket. A magánszemélyek nemcsak a hálózatos, hanem az intézményi forgalmazókat is igénybe vehetik közvetítőként. Minden forgalmazónak kötelessége, hogy a befektetőktől megbízást fogadjon el az állampapír-aukciókra és - jegyzésekre, valamint a már kibocsátott, de még legalább 3 hónapos futamidejű papírokra vételi és eladási árfolyamot jegyezzen. Félmillió forint névérték alatti aukciós megbízás esetén a diszkont kincstárjegyekre maximum 1000 forint, az államkötvényekre pedig 300 forint díjat számíthat fel a befektetőnek. A forgalmazók nyeresége az állampapírokra jegyzett eladási és vételi árfolyamok különbözeiéből származik. Az elsődleges forgalmazóknak legalább 25 állampapírra kell kétoldali árat jegyezniük és azon kell az üzletet megkötniük fél- és ötmillió forint közötti összegre. A forgalmazók a tőzsdén kívül a Reuters üzleti információs rendszer zárt hálózatán keresztül hozzák egymás tudomására ajánlataikat, az üzletkötéseket pedig telefonon bonyolítják le. A tőzsdei árjegyzés során minden jegyzésbe vont állampapírra vannak kisorsolt piacvezetők, amelyek a tőzsdén kívüli árjegyzéshez hasonlóan minden pillanatban kétoldali ajánlatokat jelenítenek meg. Mivel a legtöbb befektető sem a tőzsdei, sem a tőzsdén kívüli árfolyamjegyzést közvetlenül nem követheti figyelemmel, az Államadósság Kezelő Központ mindennap összegyűjti és feldolgozza a forgalmazók árjegyzéseit, majd a papírokra tett legversenyképesebb ajánlatokat az újságokban, a Teletext 345. oldalán és a közeljövőtől az Interneten is közzéteszi. A piaci szereplők ennek segítségével mindig pontos képet kaphatnak a hozamszin- tfek alakulásáról. Az adatok tájékoztató jellegűek, ezért ha valaki el akarja helyezni a pénzét, mindenképpen ajánlatos, hogy előbb hívjon fel néhány elsődleges forgalmazó céget és kérjen a kívánt futamidőre eladási és vételi ajánlatot. Azután kell felfedni, hogy venni vagy eladni akar, miután elhangzott a bróker kétoldali ajánlata. A fix kamatozású papírokra maximum 2 százalék- pontos hozamkülönbséggel adhat árat! Az intézményi forgalmazók Budapesten működnek, de a telefonos kereskedés miatt a vidékiek is könnyen hasznosíthatják az árjegyzési rendszer előnyeit. Az ügyfelek telefonon is adhatnak megbízásokat, különösen ha egy korábbi kapcsolat során már kialakult a kölcsönös bizalom. FEB * Határidők cégvezetőknek December 20.- Az áfa befizetése;-a belföldi személy által külföldi szervezettől levont adó befizetése;- a játékadó befizetése;-a tenyésztési hozzájárulás befizetése;-a munkaadói járulék befizetése;- a munkavállalói járulék befizetése;-információszolgáltatás a Magyar Nemzeti Bank részére;-a tejtermelési adatok megküldése a Tej Terméktanács részére; -a havi bevallásra kötelezettek bevallása az adókról és a támogatásokról. Kizárólagos állami tulajdon A 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet melléklete tartalmazza az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízi létesítmények jegyzékét. A jegyzékben szereplő dolgok forgalomképtelenek, azokat elidegeníteni nem lehet. A rendelet melléklete a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 1996/23. számában található. Statisztikai adatgyűjtés A 173/1996. (XI. 29.) Korm. rendelet szerint a Statisztikai Közlönyben közzétett Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) írja elő a jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jövő évi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének körét. Élelmiszertörvény December 8-án lépett hatályba az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtási rendeletét módosító 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együt- tes rendelet, amely szerint a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás jóváhagyása szükséges a feldolgozott élelmiszert előállító új élelmiszer-előállító hely létesítéséhez, valamint a már meglévő ilyen létesítmény olyan mértékű átalakításához, amely a működés törvényi feltételeinek lényeges megváltoztatásával jár. A jóváhagyó hatósági határozat feltétele az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetének és a környezetvédelmi felügyelőségnek, valamint a nemzeti park vagy természet- védelmi igazgatóságoknak a szakhatósági hozzájárulása. A jogszabály-módosítás értelmében nemcsak az import- élelmiszerek esetében lehet pótcímkén is feltüntetni az előírt magyar nyelvű jelöléseket, hanem az exportból visszamaradt, idegen nyelvű jelöléssel ellátott egyedi fogyasztói csomagolású, belföldön forgalomba hozott élelmiszereknél is. Újdonság, hogy a hazai előállítású élelmiszereken az eddig előírt adatokon kívül fel kell tüntetni a termék előállításának helyét, import esetén pedig az importőr vagy forgalmazó telephelyét is. Itt említjük meg, hogy a forgalmazás helyén csomagolt kenyerekre vonatkozó jelölési kötelezettség során a kenyerek minőségmegőrzési időtartama megadható a lejárati nap feltüntetésével is. A december 8. előtt megrendelt és elkészített csomagolóanyagok még a jövő év végéig jogszerűen használhatók. Találmányok külföldre juttatása A találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások külföldre juttatásának engedélyezéséről és nyilvánosságra hozataláról szóló 23/1970. (VII. 4.) Korm. rendelet szeptember 10-i hatálytalanná válását követően december 8-án hatályát vesztette a rendelet végrehajtásáról szóló 3/1970. (XII. 31.) HM rendelet | is. Ezzel formálisan is megszűn- - tek a tárgykört érintő korábbi korlátozások. / « > 6 V 4 t
