Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-14 / 341. szám

1996. december 14., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Pécs Közgyűlése december 19-én, csütörtökön 9 és 20 óra közt tartja soron követ­kező ülését a Városháza nagytermében. (S ha nem végez ennyi idő alatt, de­cember 20-án 9 órai kezdet­tel folytatja.) Az ülés napi­rendjén szerepel többek kö­zött az önkormányzati víz­műből szolgáltatott ivóví­zért, illetve az önkormány­zati közüzemi csatornamű használatért fizetendő díjak­ról szóló rendelet módosí­tása, a települési szilárd hul­ladék összegyűjtésével, el­szállításával és ártalommen­tes elhelyezésével kapcsola­tos közszolgáltatásáról és kötelező igénybevételéről szóló rendelet módosítása, a helyi autóbusz közlekedési viteldíj emelése, a kémény­seprő-ipari szolgáltatásról és kötelező igénybevételéről szóló rendelet, Pécs távhőel- látásának egyes kérdéseiről szóló rendelet módosítása, a közbiztonság helyzetének javításával kapcsolatos ön- kormányzati lehetőségek, a Közüzemi Rt. ingatlanérté­kesítéseit vizsgáló ad hoc bizottság beszámolója. Fellbachi adomány a főpolgármestertől Pécs díszpolgára, Friedrich- Wilhelm Kiel, Fellbach fő­polgármestere a Pécs Városi Vöröskereszt Jóakarat Szo­ciális Alapítvány javára ezer márkát adományozott, ame­lyet a rászoruló idős embe­rek karácsonyának meg­könnyítésére szánt. Bolgár kápolna Ma avatják fel 10 órakor a Petőfi út 63. szám alatti pé­csi Bolgár Kápolnát. A fel­szentelést a tervek szerint a Kelet-Nyugat Európai Bol­gár Ortodox Egyház pátri­árkája, a Berlinben székelő Simeon pátriárka végzi. Törvényességi felhívás pótfűtés-ügyben Úgy tűnt, hogy újabb dimenziót már nem kaphat a PETAV szeptemberi pótfűtése által, illetve a Pécs Közgyűlése 1994-ben (!) alkotott, e témát szabályozó rendelete miatt kirobbant ügy. Mégis van új fejlemény! Dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kereste meg szerkesztőségünket:- Az Új Dunántúli Napló december 9-iki szá­mában „Válaszol a PETAV” címmel megjelent híradásuk végén a szerkesztői megjegyzések kö­zött olyan állítás jelent meg, hogy „Információnk szerint a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal viszont - hónapokkal korábban - törvényességi szempontból megvizsgálta a pécsi önkormány­zati rendeletet és nem találta felsőbb jogsza­bályba ütközőnek”. Ez az állítás pontosításra szo­rul, mert a levélben érintett rendeleti rendelkezés vonatkozásában, s az miatt 1996. novemberében törvényességi felhívást intéztünk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatához, állítva, hogy a pótfűtés bevezetésére vonatkozó rendelkezés el­lentétes magasabb szintű jogszabállyal, s így tör­vénysértő. Kértük ezért a rendelkezés megváltoz­tatását, illetőleg hatályon kívül helyezését. A közgyűlés vagy változtat a rendelkezésén, vagy nem. Ha nem, kérdés, hogy a Közigazgatási Hivatal keresete milyen sikerrel jár az Alkot­mánybíróság előtt? A dátumokon, időbehatárolá­sokon túl két fontos tényre szükséges utalnunk: a Közigazgatási Hivatal végül is nincs időben kor­látozva, hogy mikor küld törvényességi felhívást; másrészt a december 5-i közgyűlési ülésen a táv­fűtési téma bőven szerepelt, de a Közigazgatási Hivatal felhívásáról senki nem ejtett szót. D. I. Főútmenti sáv Rácvárostól délre A Makay István út északi oldalára új rendezési terv készült FOTÓ: MÜLLER ANDREA Fogadó, vagy búcsúzó város­képnek is lehet nevezni azok­nak a területeknek az arculatát, amelyek a közigazgatási határ közelében főbb közlekedési utak mentén húzódnak. A köz­gyűlés ezen megfontolásból fo­gadta el a közelmúltban a város legfőbb nyugati kapujára vonat­kozó részletes rendezési tervet, amelynek előírásai a Rácvárosi út, a Bolgár köz, a Makay István út (6-os főút) és a patacsi Fő utca által határolt sávra terjed­nek ki. Az előírásokból most csak néhányat emelünk ki. A parkolókat - fásítottan - a telkeken belül kell elhelyezni. Csak engedély alapján végez­hető a közterületről (6-os út) látható homlokzatokon, épít­ményfelületeken alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés lé­tesítése, festése, utcai kerítések építése. A meglévő lakóépüle­teknél a tetőtér beépítés enge­délyezhető. A lakótelkek déli része intézményi, vagy szolgál­tatóipari felhasználásra levá­lasztható, de a megmaradó la­kótelkek mélysége 50 m-nél nem lehet kevesebb. A terüle­ten intézményi és szolgáltatói­pari célra építési telek a meg­lévő telkek összevonásával ala­kítható ki. Területnagyság mi­nimum 1200 m2, indokolt eset­ben legalább 1000 m2 A telkeken kereskedelmi és szolgáltató létesítmények; iro­dák, intézményi munkahelyek (kizárva az egészségügyi és ok­tatási létesítményeket); kis- és középüzemek (kizárva a telepü­lés-gazdálkodás és építőipar/ építőanyag-ipar nagy szállítás- igényes és szabadtéri tárolást igénylő telepeit); üzemanyag- töltő állomás helyezhetők el. A beépített és a szilárd bur­kolati terület nagysága együtte­sen maximum 70%-ig terjed­het. A területen melléképület nem lehet. Bódé, faház, selejt jármű, stb. csak ideiglenesen felvonulási épületként létesít­hető, illetve helyezhető el. A főhomlokzatokat a 6-os főút felé kell tájolni. Az utcai keríté­sek beton, kő, vagy tégla lába­zattal készülhetnek. Az épületek, létesítmények csak vezetékes ivóvízellátással és közcsatornára kötve helyez­hetők üzembe. A csapadékvi­zek károkozás és erózió mentes elvezetését kell megteremteni. Az olajszármazékokkal szeny- nyezett felületekről a csapa­dékvizek csak előtisztítás után engedhetők a befogadóba. A környezeti hatástanulmány az engedélyezési terv szerves ré­szé. Az olajszármazékokkal szennyezett hulladékok gyűjté­séről és átmeneti, zárt tárolás sukról a telephelyen belül kell gondoskodni. A „P” víznyerő terület védelme érdekében ter­melő üzemi létesítmények en­gedélyezése során kérni kell a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság véleményét. A zöldfelületeken a vizek minősé­gét veszélyeztető anyagok táro­lása tilos. A jelentősebb létesít­mények, intézmények esetén akusztikai tervezés is kell. A lakóterületen beton- és műkőkészítő; autófényező és mázoló; fafűrészelő; galvani­záló; karosszéria lakatos, autó­bontó; műanyag-feldolgozó; műanyaghulladék darálás, da­rabolás; öntő; ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó; vegyianyag- előállító; vas- és fémszerkezeti lakatos kisipari tevékenység nem folytatható. D. I. Ördögszállítás Ezt a világot valójában az ördög teremtette, amikor az Isten ép­pen nem nézett oda - állítja ironikusan Bertrand Russel, száza­dunk második felének legjelesebb angol filozófusa. Luca elhíre- sült napján újabban mindig ez az eretnek aforizma jut az eszembe Luciferről, amely az ördögváltozatok közül még leginkább sza­lonképes. Ógörög eredete szerint maga a fényt hozó. Rejtély, mi­ért került a pokolba, ám most már le nem tnoshatjuk róla a kén- kőszagot. S így, év vége táján hajlamosabbak vagyunk hinni, hogy egy darabkáját a világnak mégiscsak ő teremhette. Azt, amely mostanára kishazánkban telis-tele karácsonyt homályosáé díj- és áremelésekkel. A közgyűlés következő ülése ilyeneket ígér. Amióta csak az önkormányzat létezik, közgyűlésünk utálja, hogy árhatóságként nagyjából mozgástér nélkül dönthet „szabad belátása szerint”. Hálátlan szerep, de azért úgy lehet ezzel a tes­tület, mint a költő Zrínyi Miklós anekdotájának embere, akit az ördögök vittek a pokolba, amikor találkozott velük egy barátja. A szömyülködőt a bajba jutott azzal vigasztalta, hogy lehetne ennél rosszabbul is. „... visznek ők engemet, noha pokolba, de a ma­guk hátán, vállán, hogy már megnyugszom addig; s hátha meg- nyergelnének, magokat is velem vitetnék, mégis úgyis csak azon pokolba mennék, de rosszabbul volnék, úgy ennél is. ” Az önkor­mányzatot viszik a központi szabályozók, erre hivatkozhat fölfelé és lefelé. Mi már nem magyarázkodhatunk. Valahol fenn, és talán az Óperencián is túl, az emberlánc élén valaki beledugta az ujját a konnektorba, s mi vagyunk az utolsók a sorban, mi már nem tudjuk másnak a kezét megragadni, tehát minket ráz az áram. (Meg a többi.) Velünk cipeltetik magukat az ördögök a beígért inflációt máris hiteltelenítő áremelések koncentrikus körei közt. Ez már vagy a pokol, vagy legalábbis az ördög termette suttyom­ban. Amikor sem ő, sem mi nem néztünk oda. Dunai Imre Kiadó a vidámpark Az közgyűlés legutóbb arról is határozott, hogy támogatja a Mecseki Kultúrpark vidám­parkjának pályázat útján tör­ténő bérbeadását. A pályázat meghirdetését és a bérlő kivá­lasztásának jogát átadta a gazdasági és vállalko­zási bizott­ságának. Az előz­ményekhez tartozik, hogy nem ez az első próbálko­zás a dámpark bérbeadá­sára. E bér­leti formájú privatizáció mellett szóló érve­ket a gaz­dasági és vállalko­zási bizott­ság előterjesztése a követke­zőkben foglalta össze: A vidámpark állapota, külső megjelenése - ezzel összefüg­gésben a vonzereje - indo­kolttá teszi a tőkebevonást. A Mecseki Kultúrpark erőforrá­sait az állatkert fejlesztésére, korszerűsítésére kívánja for­dítani. A vidámparkban lévő központi irodák már ez év vé­gén átköltöznek a Munkácsy M. utcába és műhelyek egy részének a működtetése az ál­latkert területén lenne gazda­ságos és indokolt. A vidám­park üzemeltetését a további­akban is fontosnak tartja. A gazdasági és vállalkozási bizottság a bérbeadás alap­vető céljai­ként jelölte meg a kö­vetkezőket: a vidám­park jelen­legi szín­vonalának folyamatos fejlesztése; a bérleti idő lejártával jobb mű­szaki álla­got kell el­érni; május 1-től szep­tember 30- ig kötelező az üzeme­lés - az esős napo­kat leszá­mítva - legalább napi 6 órában; az önkormányzati támogatás megszüntetése; a rendkívül felkészült, megbízható és gyermekbarát személyzet - többnyire nyugdíjasok szezo­nális alkalmazásban - na­gyobb részének további fog­lalkoztatása. Még nem ismeretes, hogy e célokból mi szerepel majd a pályázati kiírásban, s fentie­ken túl milyen további „bér- lőcsalogatók” lesznek. D. I. Téli álomra készülve fotó: Müller Hajdani polgármestereink A kezdeményező mindig örül, ha ötlete megvalósul, sőt to­vább fejlődik. Jelen sorok írója 1989. óta tervezi és igyekszik megvalósítani, hogy a múlt századi és e század eleji híres pécsi polgármestereinek emlé­két megörökítsük. Életútjuk különböző fóru­mokon történő ismertetésével kezdődött a „kampány”, majd sikerült elfogadtatni azt, hogy az új utcaelnevezéseknél, il­letve az utcanév változtatások­nál mindegyikükről nevezze­nek el közterületet. Következő lépésként a pol­gármesterek portréinak megfes­tése és a városháza közgyűlési termének falára történő elhe­lyezése következett. Remélhet­jük, hogy követendő lesz a vá­ros mai és minden további ön- kormányzati tisztségviselőinek, képviselőinek a példájuk, és ez mindenkinek eszébe jut, aki rá­tekint a képekre. A közterület elnevezések azért fontosak, mert így a pol­gárok és különösen a fiatalok a várost járván megpillanthatják nevüket, és ez fölkeltheti érdek­lődésüket, hogy életútjukat el­olvashassák. Jó példa követé­sére nevelő, ha a város meg­örökíti az arra érdemes alakjai­nak emlékét. Aidinger János, Majorossy Imre, Nedtvich An­dor, Makay István, Esztergár Lajos, Tolnai József emlékét, életének főbb adatait most a vá­rosházán belül emléktáblával is megörökítik. Hozzájuk csatla­kozik mindazoknak a neve, akik még a város élén állottak. Mutasson ebben is példát Pécs más városoknak! Dr. Vargha Dezső Kinőtte a VTV a régi stúdióját A Városi Televízió régen ki­nőtte a Lánc utcai stúdióépüle­tét. A közgyűlés már 1994-ben azzal a gondolattal kacérko­dott, hogy a volt József Attila Művelődési Házat alakíttatja át stúdióépületté, ám ez a be­ruházás 120-160 millió forin­tot vitt volna el, így nem lett belőle semmi. Tavaly a PIAR Stúdió Kft. is a Lánc utcai stú­dióba költözött, s ezzel annak zsúfoltsága végképp tetőzött. A közgyűlés nemrég a tartha­tatlan helyzet megoldására a Lánc utcai stúdió mellé a Lí­ceum utca 7. számú önkor­mányzati tulajdonú épületet adta határozatlan időre a VTV használatába. Az épületben 10 millió Ft-ra becsült átépítéssel közszolgálati, információs stúdióegység lesz. D. I. Szűkösen a Lánc utcai épületben FOTÓ: MÜLLER ANDREA Pécs levegője Kéndioxid-túltengés! Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a de­cember 12-én mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egész­ségügyi határérték (100%) szá­zalékában: kéndioxid 35,4%, nitrogéndioxid 23,6%, szén- monoxid 23,5%, szálló por 19,4%, ózon 5,9%. A kéndio­xid koncentrációja a késő esti órákban többszörösen megha­ladta az egészségügyi határér­téket a város északnyugati terü­letein. A levegőszennyezettség mé­rést a Városi Vagyonkezelő Kft. és a Pécsi Erőmű Rt. támo­gatja. t

Next

/
Thumbnails
Contents