Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-02 / 329. szám
10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. december 2., hétfő Jövőre módosul a vámtörvény Az oly sokat vitatott és visz- szaélésekre módot adó halasztott vámfizetési kedvezmény engedélyezése változik a jövő esztendőben - legalábbis a kormány szándékolt, átgondolt elhatározása szerint. A vámtörvény végrehajtási rendeletének módosítása ugyanis félreérthetetlenül pontosította a vámügynökségi tevékenység folytatásának, a vámhatóság által még nem ismert gazdálkodók halasztott vámfizetési engedélyének garanciális feltételeit. A kormány javaslatában egyértelműsítette egyes vámmentességi jogcímek érvényesíthetőségét (természetes személyek részére érkező gyógyszerek, könyvek vámkezelése), valamint az év végéig meghosszabbították hagyaték, valamint biztosítási káreseménynél a külföldi biztosító által rendelkezésre bocsátott járművek vámmentességi lehetőségét. A módosítás tartalmazza még a feketegazdaság ismert problémáját kezelő rendelkezéseket is. így például megteremti az egész ország terültén működő mozgó bevetési egység, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálati Parancsnokságának jogszabályi hátterét, továbbá a személygépkocsi szakosított vámkezelői helyeként Budapesten, Pest, Fejér és Nógrád megyékben lakók számára megfelelő szakértői ismeretekkel rendelkező 7. számú vámhivatalt jelölték ki. B. G. A felszámoló, a vezetés és a dolgozók tartották együtt a céget Felszámolási sikersztori Komlón A MOM Gépipari Rt. a Faktor ’92 gyára lett A felszámolás alatti MOM Gépipari Rt. Komló az október 31-i adásvételi szerződéssel a jármű pótalkatrész területén jelentős forgalmat bonyolító Faktor ’92 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. komlói gyára lett. Az új tulajdonos változatlan bérrel és munkakörrel vette át a gyár 138 dolgozóját. Sikeres megújulás A hazai járműprogramban 1972-től sikeresen közreműködő, ám az 1992-es százmii-, liós forgóeszköz hitelt a közbejött recesszió okozta jelentős piacvesztés miatt képtelen volt kigazdálkodni a komlói rt. Felszámolását 1995. június 8-án kezdték meg a hitelező és tulajdonos Kereskedelmi Bank Rt., valamint az APEH kezdeményezésére. A cég főrészvényese a mostani eladásig az AVÜ (azóta már ÁPV Rt.) volt. A felszámolásból sikersztori lett. A felszámolóbiztos dr. Vollay Ferenc az rt. vezetésével és a dolgozókkal együttműködve mindent elkövetett, hogy ne hagyják megszűnni a nagy múltú iparágat, hogy megtarthassák a cég működőképességét. Ehhez a komlói polgármesteri hivatal és a térség ország- gyűlési képviselője is minden tőlük telhető támogatást megadott. Továbbra is közúti járműalkatrészeket, automata és kézi utánállítású fékkarokat, hidraulikus fékszerelvényeket és 1995. második félévétől kardántengely elemeket is gyártottak. De már csak olyanokat, amikre volt megfelelő kereslet, és profitot is hozott. A tavalyi második félévtől már jelentős nyereséggel dolgoztak. Az eredmények láttán a felszámolóbiztos elérte 1995-ben, hogy a dolgozók bérét rendezni lehetett. Az eredmények a nehéz évekre jellemző széthúzást is elsöpörték. A Tevő: szakmai befektető A Faktor ’92 Kft. szakmai befektetőként vette meg a komlói gyárat. Farkas Gábor cégvezető:- A belföldi igények kiszolgálása mellett mind fontosabb az export. Az elmúlt másfél évben jelentősen megváltozott termelés kétharmada exportra megy. Teljes bizalmat kaptak tőlünk a felső és középvezetők, és a dolgozók, akik az elmúlt másfél évben termeléssel, minőséggel és eredményekkel talpon tartották a céget. Mindenkivel együtt akarunk dolgozni, aki velünk együtt akar dolgozni. Értékteremtő, becsületes munkát várunk továbbra is mindenkitől.- Kik a legfőbb vevőik?- Idehaza első beépítésű beszállítója vagyunk a Rába Rt. és az Ikarus Rt.-nek. Az Ikarus 1997-ben várhatóan már legalább kétezer buszt gyárt - de többre is van esélye -, ez jelentős megrendelést ad a gyárnak. Idei új piacunk Lengyelország, oda ugyancsak első beépítésre szállítunk az Autósán buszgyárnak, remélhetően majd másoknak is. A régi piaci lehetőségek megtartása mellett új megrendelőkkel is tárgyalunk.-Itthon és külföldön is legfontosabb követelmény a minőség. Gyártmányaik versenyképesek?-Azok, de mindent elkövetünk, hogy még jobb minőséget produkáljunk. Meg akarunk felelni az ISO 9002 minőségi követelményrendszernek, ami termékeink számára a legjobb ajánlólevél minden piacon. Ehhez az üzem műszakilag adott, a többi már csak a munkatársainkon múlik. Minden lehetséges fórumon pályázunk a műszaki fejlődés és új, még korszerűbb szellemi termékek megszerzése érdekében. B. Murányi László A pécsi Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés (Széchenyi tér 2.) e heti programja. December 3-án, kedden 15-18 óra között a DDGáz Rt. tart szakmai napot (a fűtés beindítása, A Zöld-Híd hete téli üzemmód, gáz-árak, számlázás, átalánydíj stb.), míg 6- án, pénteken 14-18 óra között épületenergetikai tanácsadást tart dr. Fülöp László. A Zöld-Híd keddtől péntekig 10-18 óra között az érdeklődőknek az ingyenesen hívható 06-80/236-236 telefonszámon is tanácsadást tart energetikai és kömyzetvé- delmi témákban. Határidők cégvezetőknek December 5.- A kifizetők által levont szja- előleg befizetése;- a tejtámogatás igénylése;- gyakorított áfa-befizetés;- a jogi személy felelősség- vállalásával működő gazdasági munkaközösségek tb-já- rulékának befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez. December 6.-A mezőgazdasági szövetkezetek a tárgyhónapot követő 5. munkanapon tájékoztatni kötelesek az illetékes földművelésügyi hivatalt a tárgyhónapban felvett tagi kölcsönök ösz- szegéről. Illetékváltozások 1997. január 1-jén lép hatályba az illetéktörvényt módosító 1996. évi LXXXV. törvény. A törvénymódosítás érinti a lakástulajdonnal kapcsolatos visszterhes vagyonátruházási illetéket, a gépjárművek „átírási” illetékét, valamint a hatósági, bírósági eljárási illetékeket. (Emellett a törvény új fogalmakat definiál, mint például a gépjármű-, a lakóház építésére alkalmas telektulajdon- vagy az ingatlanlízing.) Új szabályok vonatkoznak a tulajdoni lap másolatáért fizetendő díjra is. Munkaadói járulék Az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LXXXIX. törvény végén található meg az a rendelkezés, amely szerint 1997. január 1-jétől-a munkaadó a munkavállaló részére, munka- viszonya alapján teljesített, társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kifizetés 4,2 százalékát köteles fizetni munkaadói járulék címén. Jövedékek Az 1996. évi LXXXIV. törvény alapján január közepétől a kőolaj- és gáztermékek (-származékok) tekintetében változik a jövedéki termékek köre. November 24-től nem új jövedéki engedélyre, hanem a jövedéki engedély kiegészítésére van szükség a korábban már engedélyezetten kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen, üzletkörben való folytatásához, illetve a cégforma megváltozása esetén. Továbbra is új jövedéki engedélyt kell kérni azonban, ha a változás következtében magasabb összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A kiskereskedőnek akkor is új engedélyre van szüksége, ha a meglévő jövedéki engedélyt kiadó jegyző már nem illetékes a változás engedélyezésére. A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása jövedéki bírságot von maga után. (Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy bizonyos, a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek esetén változott az elvonás miatti jövedéki bírság mértéke is.) A jövedéki nyilvántartások kötelező tartalmára vonatkozó előírásokat a 25/1996. (XI. 19.) PM rendelet 15 melléklete tartalmazza. Ezek közül a 10. és a 15. számú mellékletek 2. sorában a szállító megnevezése és a telephely szerinti részletezést, továbbá all. melléklet 3. sorában, illetve a 12. és a 13. számú mellékletek 2. sorában a szállító telephelye szerinti részletezést csak a jövő év márciusától kell feltüntetni a nyilvántartásban. A jövedéki nyilvántartásra vonatkozó szabályokat egyébként ez év november 24-től kell alkalmazni. Az állampapírok vételi és eladási árfolyamai a Magyar Államkincstárnál: Dátum 1996. 11.29. Értékpapír vét nettó Eladási Felh. kamat árf. (%). nettó árf. (%) (%) ÁK 1996/A 99.20 99.47 15.19 ÁK 1996/0 100.30 100.50 13.67 ÁK 1996/P 100.39 100.66 51.64 AK 1997/AA 100.10 102.36 1.48 AK 1997/C 97-14 97.92 11.22 ÁK 1997/D 99.69 100.12 27.12 ÁK 1997/E • 99.90 100.78 4.96 AK 1997/H 98.95 100.44 12.74 AK 1997/J 99.50 101.50 11.22 AK 1997/K 99.50 101.50 8.37 AK 1997/L 100.01 100.56 8.52 AK 1997/S 99.00 101.00 11.39 AK 1997/T 100.64 101.09 11.30 AK 1997/U 100.86 101.46 48.48 ÁK 1997/V 104.25 106.17 8.92 AK 1997/W 106.36 109.18 45.31 ÁK 1997/X 99.50 101.50 4.75 ÁK 1997/Y1 101.71 102.83 3.45 ÁK 1997/Y2 102.25 103.73 36.82 AK 1997/Z1 102.99 104.62 12.08 AK 1997/Z2 103.89 106.00 28.76 AK 1998/A 98.80 100.80 20.36 AK 1998/D 99.40 101.40 0.40 AK 1998/G 98.80 100.80 4.06 AK 1998/G2 98.80 100.80 4.06 AK 1998/H 100.91 103.92 4.54 ÁK 1998/1 100.57 103.88 0.77 AK 1998/J 100.58 104.26 8.18 AK 1998/K 97.83 101.80 3.36 AK 1999/B 99.50 101.50 10.06 AK 1999/C 99.96 104.97 1.45 AK 1999/D 96.06 101.65 1.67 ÁK2000/B 99.00 0.00 12.15 ÁK 2000/C 99.50 0.00 6.97 AK 2003/F 102.00 104.00 3.05 ÁK 2005/C 99.00 0.00 7.59 A legkisebb megvásárolható címlet: 10.000 Ft Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Az állampapírok megvásárolhatók: Magyar Államkincstár Baranya megyei Fiókja Pécs, Apáca u. 6. Bővebb felvilágosítással szolgálunk a 213-433-as telefonszámon. ► 6 és 12 hónapos lejáratú Diszkont Kincstáijegyek vételi és eladási árfolyamai a Magyar Jlamkmcstárnál. 6-12 hónapos Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási DKJ-kódT időtartam áifo. hozam % árfo. hozam % D12 996. 12. 19. 20 98.77 22.82 98.93 19.82 D13 997.01.02. 34 97.88 23.30 98.14 20.30 D14 997.01. 16. 48 97.00 23.55 97.37 20.55 D15 997.01.29. 61 96.18 23.78 96.64 20.78 D16 997. 02. 12. 75 95.30 24.02 95.86 21.02 D17 997. 02. 26. 89 94.41 24.27 95.07 21.27 D18 997. 03. 12. 103 93.58 24.30 94.33 21.30 D19 997. 03. 26. 117 92.77 24.30 93.61 21.30 D20 997. 04. 09. 131 91.98 24.30 92.90 21.30 D21 997. 04. 23. 145 91.20 24.30 92.20 21.30 D22 997. 05. 07. 159 90.43 24.30 91.51 21.30 D23 997. 05. 21. 173 89.67 24.30 90.83 21.30 K25 9%. 12. 20. 21 98.70 22.87 98.87 lí .87 K26 997. 01.03. 35 97.81 23.32 98.09 2( ).32 KI 997. 01. 17. 49 96.93 23.57 is 2( ).57 K2 997. 01.31. 63 96.05 23.81 2( .81 K3 997. 02. 14. 77 95.17 24.06 95.75 2 .06 K4 997. 02. 28. 91 94.29 24.30 94.96 2 .30 K5 997. 03. 14. 105 93.47 24.30 94.23 2 .30 K6 997. 03. 28. 119 92.66 24.30 93.51 2 .30 K7 997. 04. 11. 133 91.87 24.30 92.80 2 .30 K8 997. 04. 25. 147 91.09 24.30 92.10 2 .30 K9 997. 05. 09. 161 90.32 24.30 91.41 2 .30 K10 997. 05. 23. 175 89.57 24.30 90.73 2 .30 Kl 1 1997. 06. 06. 189 88.82 24.30 90.07 2 .30 K12 997. 06. 20. 203 88.09 24.31 89.40 2 .31 K13 997. 07. 04. 217 87.37 24.32 88.75 2 .32 K14 997. 07. 18. 231 86.66 24.33 88.11 2 .33 K15 997. 07. 30. 243 86.06 24.33 87.57 2 .33 K16 997. 08. 13. 257 85.37 24.34 86.94 2 .34 K17 997. 08. 27. 271 84.69 24.35 86.32 2 .35 K18 997. 09. 10. 285 84.02 24.36 85.71 21.36 K19 997. 09. 24. 299 83.36 24.36 85.11 21.36 K20 997. 10. 08. 313 82.71 24.37 84.51 21.37 K21 997. 10. 22. 327, 82.07 24.38 83.92 21.38 K22 997. 11.05. 341 81.44 24.39 83.34 21.39 K23 1997. 11. 19 355 80.83 24.39 82.78 21.39 Esedékesség: államkötvények vásárlása esetén készpénzfizetéssel a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 3. naptári nap. Diszkont kincstárjegyek vásárlása csak készpénz ellenében történhet. Az MÁK ............ ................... ' ' n évértékű áll.__ A kereslet-kínálat fenntartja fiókhálózatában 5.000.000 Ft névértékű állampapír vételére, valamint 20.000.000 Ft (változtatás jogát az MÁK Magyar Államkincstár Pénz és Devizapiaci Főosztály Több odafigyelés, több elemzés és kevesebb látványos intézkedés Új lehetőségek a pénzpiacon Három új pénzügyi törvényt fogadott el a közelmúltban az Országgyűlés; úgy határozott, hogy össze kell vonni az értékpapír- és a bankfelügyeleti tevékenységet. A változásokról és a feladatokról nyilatkozott a Ferenczy Europressnek dr. Nyers Rezső, az Állami Bankfelügyelet újonnan kinevezett elnökhelyettese.-A pénz- és tőkepiaci törvényeket a szabályzók szigorítása jellemzi, nein utolsósorban a befektetők és a betétesek biztonsága érdekében. Milyen új feladatokat ró ez a felügyeletekre?- Én nem használnám a szigorítás szót. Arról van szó, hogy az értékpapír- és az egységes tőkepiaci felügyelet létrehozásáról szóló törvény jobb kereteket teremt a pénzügyi szektor további, lendületes fejlődéséhez - ahhoz, hogy a magyarországi pénzintézetek, értékpapírcégek tökéletesebb szolgáltatásokat nyújtsanak, versenyképesek legyenek, és a szektor egészének működése biztonságosabb legyen a jelenleginél. Mindebből következik a felügyeleti tevékenység javítása is.-Mostanában olyan új fogalmakkal találkozunk, mint a lakás-takarékpénztár. Milyen mértékben alakul át maga a szóban forgó szektor, a pénzügyi rendszer?- A pénzügyi szektor az egész világon átalakulóban van. Ennek egyik lényeges jellemzője, hogy újfajta pénzügyi intézmények alakulnak, de talán ennél is fontosabb, hogy újfajta szolgáltatások jönnek létre, amelyekhez természetesen a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell. Mindezzel együtt - és ez ránk is érvényes - hatalmas technológiai fejlődés zajlik, amelynek során lebomlanak a „vasfüggönyök” az egyes országok pénzpiacai és az egyes intézmények között. Ez az ösz- szefonódás lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek jövedelmezőbben működjenek, ugyanakkor kétségtelen, hogy a változások újfajta kockázatokat is tartalmaznak.- Vajon a kisbefektetők illetve a pénzügyi szféra kis tulajdonosai hogyan bírnak lépést tartani ezzel a fejlődéssel? A hitelintézeti törvény például megkövetel bizonyos tőke-megfelelési mutatókat; ezeknek a piac kevésbé tőkeerős szereplői aligha tudnak majd megfelelni.- Ha az új törvény által megteremtett lehetőségeket a kisbefektetők szemszögéből nézzük, ők többféle megtakarítási lehetőséggel találkoznak majd a pénzintézetek kínálatában. Ha pedig a pénzügyi szektor átláthatóbbá válik, az növeli a megtakarítók biztonságát: jobban el tudják dönteni, vállaljanak-e kockázatot ott, ahol magasabb hozamot ígérnek. Jobb szolgáltatás, biztonságosabb működés, nagyobb átláthatóság - ez az, amit a törvények a kisbefektetőknek tudnak nyújtani. A tulajdonosi szerkezet is átalakulóban van, csak néhány pénzintézetben marad jelentősebb állami tulajdon - azokban, amelyek szorosan kapcsolódnak a kormányzati gazdaság- politikához. Egy másik fontos jellemző, hogy a pénzintézetek jelentős részében megjelenik, sőt már megjelent a külföldi tulajdon; ez annyiban segítheti a fejlődésüket, hogy újszerű gondolkodást és korszerűbb technológiát hoz, s talán színvonalasabb irányítást is. — Talpon tudnak-e maradni ilyen körülmények között a kisebb bankok?-A piacgazdaság feltételei között mindenkinek meg kell küzdenie a létért, a jövedelemért, a piacért, kis és nagy bankoknak egyaránt. Tény, hogy a kis pénzintézetek kevesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, de a gazdaság és a megtakarítók részéről egyaránt vannak olyan igények, amelyek a nagy bankok számára nem eléggé jövedelmezőek. Tehát a kicsiknek meg kell találniuk a szolgáltatások „réseit”.-Állandó gond, hogy a kisbefektetőkre, kisvállalkozókra a pénzintézetek nem gondolnak. Lehet-e ezen változtatni az érdekeltségi rendszer javításával?-A pénzintézetek többsége már felismerte, hogy testre szabott megtakarítási lehetőségeket kell kínálnia, s az utóbbi években tapasztalható is fejlődés e téren. A termékkínálat azonban még hagy kívánni valót. Ami a kisvállalkozások finanszírozását illeti, az kockázatosabb, mint a közép- és nagy vállalkozásoké, s úgy hiszem, ez ügyben a kormánynak is lenne tennivalója.-Az elmondottakból az következik, hogy a bankfelügyeleti tevékenység bonyolultabbá válik. Mennyire változik a felügyelet hatásköre? Egyes vélemények szerint az új törvények értelmében növekszik a Pénzügyminisztériumnak való alárendeltsége ... Igaz ez?- Magán a felügyeleten múlik, hogy miként él az új lehetőségekkel. E téren a leglényegesebb változás az, hogy nagyobb a döntési önállóság. Eddig a felügyelet önálló döntési jogkörrel alig rendelkezett, hiszen az intézkedéseket a Bankfelügyeleti Bizottság bírálta el, amelynek a pénzügyminiszter volt az elnöke. Nyilvánvaló, hogy ha konkrét ügyekben egy bizottság dönt, a felelősség is megoszlik. Most a felügyelet elnökének a hatáskörébe tartozik, hogy tesz-e intézkedéseket és milyeneket. Egy ponton azonban fennmarad az egyetértési kötelezettség: a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy pénzintézetet „kivezessenek” a piacról. Ez érthető, hiszen ilyen esetben érintve lehet a költségvetés is. ^ Másik lényeges változás: a szankcióknál fontosabbá válik a folyamatos figyelés. Egy felügyelet nem akkor működik jól, ha hatóságként önállóan dönt rendszabályok alkalmazásáról, pénzintézeti vezetők megbírságolásáról, stb. Meggyőződésem: a szankciózás és a válság- kezelés csak a végső megoldás. A felügyeleti munka akkor a leghatékonyabb, ha a felügyelet partnerként lép fel, folyamatosan figyelmezteti a pénzintézeteket arra, mi a helyes irány, hol szükséges változtatni az eredményesség érdekében. Összegezve: a hagyományos ellenőrzés helyett több odafigyelés, több elemzés és kevesebb „látványos” intézkedés jellemzi majd a bankfelügyelet munkáját. Csák Elemér # * I *
