Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-12 / 339. szám
12 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. december 12., csütörtök Üzlet a mozi helyéit - Elkészült Harkányban, a főutcán a Spar új szupermarkete. A régi, bontásra ítélt moziépület helyén megnyílott nagyméretű, korszerű üzletházat már birtokba is vették a helyiek és a határon túlról érkező, bevásárló horvát vendégek. fotó: laufer László Területfejlesztés együttműködésben Hangsúlyozni kell a foglalkoztatás szerepét Azért még lesz verseny. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa engedélyezte, hogy a Danubius Rt. megvásárolja a Hungária Szálloda Rt. többségi részvénycsomagját, mondván, az ügylet nem akadályozza a szállodapiaci verseny fennmaradását és továbbfejlődését hazánkban. Amint a határozat jogerőre emelkedik, a vevő az ÁPV Rt.-nek 8,125 milliárd forintot fizet a 4,6 milliárd forint névértékű részvénypakettért. Leállították. A fenti hírre a Budapesti Értéktőzsdén a tegnapi napra felfüggesztették a Danubius-részvények kereskedelmét, mert azt a tőzsdetanács alkalmasnak találta a befektetők befolyásolására. Van infláció. A fogyasztói árak novemberben már csak 20,1 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakának árszintjét. A KSH közlése szerint ez jelzi az áremelkedés ütemének számottevő mérséklődését. Tavaly novemberben ugyanis a megelőző esztendő novemberi szintjéhez viszonyítva még 28,7 százalékos volt az inflációs ráta. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 269,57 Görög drachma (100) 66,91 Német márka 105,56 Olasz líra (1000) 106,79 Osztrák schilling 15,00 Spanyol peseta (100) 125,45 USA-dollár 162,99 Országosan példaértékű együttműködési megállapodást kötött Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye munkaügyi központja. A közös munka célja a foglalkoztatáspolitikai és területfejlesztési indíttatású regionális kapcsolatok, kezdeményezések erősítése a jövőben. A munkaügyi központok már eddig is együttműködtek bizonyos formában. Ennek leggyakoribb módja a megyehatárokon tevékenykedő kirendeltségek munkájának operatív ösz- szehangolása volt. Ilyen módon nagyon sok ember jutott munkához a megyehatáron tűi. A most megkötött megállapodás nemcsak ennek a formának a megerősítését jelenti. A jövőben a térségi foglalkoztatásra várhatóan igen nagy hatást gyakorolnak majd a megyei területfejlesztési tanácsok, később a megalakuló regionális területfejlesztési tanács. Annak ellenére, hogy a munkaügyi központok a tanácsok közvetlen döntéshozásában nem vesznek részt, csak képviselettel vannak jelen a tanácskozásokon, a területfejlesztési koncepciók kialakítása során kiemelt fontosságú a foglalkoztatáspolitika szerepének kihangsúlyozása. Ez térségi szinten csak a központok összehangolt fellépésével képzelhető el. Gyöngyösi Pétemé, a baranyai, dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska, a somogyi, dr. Brebán Valéria, a tolnai és Kiss Ambrus, a zalai munkaügyi központ vezetőjének egybehangzó véleménye szerint regionális szinten gondolkodva új lehetőségek nyílnak meg a munkanélküliség kezelésében. Egy-egy nagyobb területfejlesztési cél érdekében mód nyílik majd a források összevonására, azok közös pályáztatására, együttes célok, akciók finanszírozására. A helyi foglalkoztatáspolitikai érdekek figyelembe vételével ez jótékony hatású lehet a regionális munkaerő-piacra. Ugyancsak fontos momentuma az együttműködésnek, hogy európai léptékű fejlesztést csak régiós nagyságrendben lehet elképzelni, ehhez a formához igazodik az EU támogatási rendszere is. Minél korábban ismerik fel az összehangolt térségi területfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai munka jelentőségét, az együttműködés megvalósulásával esélyes pályázóvá léphet elő a régió európai szinten is. Kaszás E. Halló, itt a telefonkoncesszió Jövőre elválik, ki marad talpon a versenyben A helyi koncessziós telefontársaságok 25, a mobilszolgáltatók 15 évre szóló szerződést kötöttek az állammal. Az ország 80 százalékán a vezetékes szolgáltatás terén továbbra is a Matáv maradt monopolhelyzetben. A versenyt az is nehezíti, hogy a belföldi és a nemzetközi távhívásban a távközlési részvénytársaság kizárólagos jogokat élvez 2002-ig. Kincstárjegyaukció Megtört a hetek óta tartó csökkenő trend szerdán a három hónapos diszkont kincs- táijegy aukción. Az áüagos hozam 21,67 százalékra nőtt az egy héttel korábbi 21,46 százalékról - tájékoztatott a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja. A hozam két hete 21,63, három hete 21,71, egy hónapja 21,91 százalék volt. A benyújtott és elfogadott ajánlatok összege megegyezett: a kincstár 4,43 milliárd forint értékű kincstáijegyet értékesített a befektetőknek. A . kibocsátott mennyiség 4,5 milliárd forint volt. A maximális hozamajánlat 21,95 százalékra, a minimális 21,20 százalékra érkezett. Csákány Péter, a Hírközlési Főfelügyelet Koncessziós osztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a társaságok 1996-ban valószínűleg teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Ám azokat sem büntetik meg, akik ’97 első felében tudnak csak eredményt felmutatni. A hivatal azért ilyen lágyszívű, mert a haladék jóval olcsóbb megoldás, mint a szerződésbontás és új pályázatok kiírása. A főfelügyelet szerint fejlesztés dolgában jól állnak a társaságok. Esélyüket növeli, hogy vezeték nélküli eszközök alkalmazásával viszonylag gyorsan telepíthetők a rendszerek. A legnagyobb gondot a fizetőképes kereslet hiánya jelenti a számukra. Akadt olyan település, ahol az igénylőknek csak 60 százaléka tudta fedezni a bekapcsolás költségeit. A fogyasztók telefonhasználati szokásaiból az is kiderül, sokan csupán azért vásárolják meg a vonalat és a készüléket, hogy ők elérhetővé váljanak. Ennek okán tehát a számlájuk is igen alacsony. Tény az is, hogy a mobilszolgáltatók elhódították a vevők nagy részét az elmúlt két évben. Mára pedig különböző akciókkal az árversenyben is jó eséllyel startolnak. A szakemberek szerint jövőre kínálati piac jön létre telefoniéban. Kérdés, lesz-e kinek kínálni a portékákat. Ez még a költségvetés szempontjából sem elhanyagolható, hiszen a telefonhálózatokat koncesszióban működtető vállalatok telekommunikációs közszolgáltatásokból származó jövedelmük után 0,5-3 százalékos járulékot fizetnek az államnak. B. B. Amit az állampapírokról tudni kell (7.) Az elsődleges forgalmazók Az elsődleges állampapír-forgalmazók a kibocsátó által kiválasztott brókercégek, amelyek különféle kötelezettségek vállalása mellett bizonyos jogokkal és kiváltságokkal rendelkeznek az állampapírpiacon. Az elsődleges forgalmazói rendszer 1996. januáijában indult, létrehozása fontos mérföldkő volt az állampapírpiac fejlődése során. A rendszer kialakításának célja az, hogy az állam, mint kibocsátó, mindig rendelkezzen egy stabil vásárlói körrel, amely a költségvetés forrásigényét folyamatosan és biztonságosan ki tudja elégíteni. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy az elsődleges forgalmazók, mint „nagy- kereskedők” mindig megvásárolják azt az állampapír-meny- nyiséget, vagy legalábbis annak egy előre kiszámítható részét, amit az állam ki akar bocsátani. A mai rendszerben az elsődleges forgalmazó cégeknek gyakorlatilag félévenként a kibocsátott állampapírok 2-2 százalékát kell megvásárolniuk. Az elsődleges forgalmazók kötelezettségei közül a legszigorúbb az előbb említett kötelező vásárlás, amit az aukciós kibocsátási technika esetén nem könnyű véghezvinni. Az aukción ugyanis bizonytalan, hogy mennyit nyerhet a cég, ezért a kötelező mennyiség biztosítása miatt óvatosabb ajánlatokat is tenniük kell. Ez a verseny kedvez az államnak, hiszen ezáltal alacsonyabb hozamokkal bocsáthatja ki az állampapírokat. A forgalmazók másik fontos feladata a másodpiacon a kétoldali áijegyzés, azaz a már kibocsátott papírok esetében meghatározott feltételekkel mindig kell eladási és vételi ajánlatot tenniük a befektetőknek. Az elsődleges forgalmazói körbe való belépéshez a brókercégeknek meg kell felelniük a minimális alaptőke- és likviditási követelményeknek, személyi feltételeknek és mind az állampapír-forgalmazásról, mind a céggel kapcsolatos egyéb pénzügyi változásról rendszeresen informálniuk kell a kibocsátót. A szinte mindenre kiteijedő adatszolgáltatás, valamint a szigorú és rendszeresen számon kért követelmények azért fontosak, mert a kibocsátó nem engedheti meg, hogy a kockázatmentes állampapírok forgalmazásában visszaélések történjenek. Az elsődleges forgalmazók fenti kötelezettségük fejében különféle kiváltságokkal rendelkeznek, például elsőkézből kaphatnak információkat. Az állampapír-kibocsátásoknál az állam vállalja, hogy az elsődleges forgalmazókat kiemelten kezeli, egyebek között a reklámkampányok során. Az államkötvények aukcióján kizárólagosságot élvezhetnek az elsődleges forgalmazók, ők gyűjtik össze a befektetők és más bankok, brókerek igényeit és csak ők nyújthatnak be ajánlatokat. Az értékesített állampapírok után a kibocsátótól jutalékot kaphatnak, annak fejében, hogy ők a befektetőknek nem számítanak fel jutalékot, vagy csak maximált díjat kérnek. FEB BÉT: felfüggesztették a Danubiust Erős forgalom és növekvő árfolyamok jellemezték a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát szerdán. A BUX index 13,05 pontot emelkedett, értéke 3798,03 pont lett. A részvények forgalma meghaladta a 2,4 milliárd Ft-ot. A tőzsde összforgalma 5,04 milliárd volt. A Danubius kereskedelmét a tőzsde- tanács a szerdai napra felfüggesztette. A sajtóban ugyanis megjelent egy írás a Gazdasági Versenyhivatal fúziót engedélyező döntéséről. Ezt a tőzsdetanács a befektetők befolyásolására alkalmasnak találta. A tőzsdei kereskedés a délelőtt folyamán bekövetkezett technikai szünet miatt 20 perccel tovább tartott. Nagy tételekben forgott a Mól. A részvény ára 1900 Ft felett változott, záróára 1930 forint lett. Összforgalma 491,8 millió forint volt. Stagnált a Richter és az Egis, a Richter kezdetben 8900 forint alatt forgott, a kereskedés végére 8930 forintra tornázta fel magát. Az Egis záróára 8860 forint maradt. Nagy forgalma volt a két vegyipari részvénynek, számos nagyobb tétel is gazdát cserélt. A TVK ára 1630 és 1635 Ft között váltakozott, záróára 1635 forint lett. A BorsodChem kissé erősödött 3750 forinton zárt. Az OTP ára 2565 és 2575 forint körül mozgott, a kereskedés végén korábbi záróára alá ment, az utolsó kötésben 2550 Ft-ot adtak érte. Tovább stagnál a Fotex 95 forinton. Az Inter-Európa Bank kissé erősödött, 35.950 forinton zárt. A kárpótlási jegy elérte a 700 forintos záróárat. A New York Bróker NX 10 index 26,12 ponttal nőtt és elérte a 2567,64 pontot. A mecseki szénbányászat jeles személyiségei Folytatjuk a mecseki szénbányászat nagyjait bemutató sorozatunkat. Ezúttal a mecseki szénmedence bányászatának fejlődését kiemelkedően segítő személyeket életrajzi adatait, szakmai tevékenységük legfontosabb momentumait adjuk közre. Moticska József (1879- 1945) gépészmérnök. 1919-től irányította a pécsújhegyi erőművet, annak bővítő rekonstrukcióját. A sülőképes szenek eltüzelésére legmegfelelőbb vándorrostély kialakításával foglalkozott. Szontagh Ferenc (1887- 1957) gépészmérnök. A pécsújhegyi szénelőkészítő üzem és brikettgyár vezetője, a szénelőkészítő Rheo-mosó- jának építése, valamint a brikettgyár fejlesztése fűződik nevéhez. Sillay Vilmos bányamérnök. Üzemvezető Szent-István-ak- nán, az 1920-30-as években folytatott réselőgépes fejtési kísérleteket. Gröbl Emil (1884-1959) bányamérnök. Mint a pécsi bányavállalat központi mérnökségének vezetője folytatott maradandó bányamérési tevékenységet. Ember Kálmán dr. (1894- 1979) bányamérnök, pécsi bányakapitány. Mint a bányahatóság vezetője sokat tett a gázkitörés, sújtólég és szénporrobbanás, bányatűz veszély leküzdéséért. Munkássága során négy évtizeden át megszakítás nélkül foglalkozott a szilikózis megbetegedés megelőzésének műszaki problémáival. Vas Zoltán politikus, bá- nyavezető. A komlói bányafejlesztés végrehajtásának jelentős szervezője, vezetője. Kis Nagy József (1905- 1980) bányamérnök, a MESZHART műszaki igazgatóhelyettese. Munkaszervezési eredményeiért 1953-ban Kos- suth-díjban részesült. Wietorisz Róbert (1895- 1973) bányamérnök. A MESZHART műszaki igazgatóhelyetteseként az 1948. évi pécsbányai sújtólégrobbanás okán koncepciós perben több évre elítélték. 1952. évi rehabilitációja után a komlói új üzemek szellőztetésének tervezésében, szervezésében és irányításában működött közre. Magyar hitelmegállapodások az IMF-fel hitelkeret lehívott összeg 1000 millió US dollár 1982. XII. 8. 1982. XII. 15. 1984.1.13. 1988. V. 6. 1990. III. 1* 1991.1.16. 1991. II. 20. 1993. IX. 15.1995. III. 15. (13 hónapra! (egysieril (12 hónapra) (12 hónapra)' (12hónaprar (egyszerir 13Shónaprar (15 hónapra) (23 hónapra) készenléti kompenzációs* készenléti készenléti készenléti kompenzációs** kibővített készenléti készenléti ' A feltételek nem teljesítése miatt 73 millió US dollárt nem hívhatott le a kormány. 1990 elején téves adatközlés miatt 219 millió dollárt vissza kellett fizetni. 2 Az utolsó 46 millió dollár összegű részlet az új megállapodás miatt törölve. 3 1992 márciusában a nettó visszafizetés 75 millió dollár. 4 A megállapodás az új készenléti hitel miatt törölve. * Az exportárbevétel csökkenésének ellensúlyozására. •» Az importált energiahordozók ára hirtelen növekedésének ellensúlyozására. L*m«Sw<a1 Hm MM * 4 % I <
