Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-09 / 336. szám
1996. december 9., hétfő Magazin Dunántúli Napló 17 Még most is Ausztriában van a „náciarany”? Nagyon valószínű, hogy a náci Németország végnapjaiban az SS, valamint a biztonsági szolgálat (SD) vezetői hatalmas meny- nyiségű aranyat, ékszereket, devizát és műkincseket rejtettek el Felső-Ausztriában, nem messze Bad Ischltől, a festői Altaussee környékén, és ezeknek a kincseknek egy részét még nem találták meg. Legalábbis erre lehet következtetni a CIC nevű amerikai titkosszolgálat ausztriai szervezetének eddig ismeretlen, 1947. júliusában keletkezett aktája alapján. Eszerint ugyanis a náci vezetés 1945 áprilisában Bécsből - Kremsen és Kremsmünsteren keresztül - „az egész rábízott arany- és devizatartalékkal” Al- taussee-ba vonult vissza. A Profil című osztrák hetilap sorozatot kezdett arról, hogy hol lehet ez a rengeteg kincs. Tételesen felsorolja, hogy mennyi mindent lefoglaltak a n. világháború után az amerikaiak, de arról is beszámol: a környéken még ma is azt rebezsgetik, hogy valahol megvan az a sok láda, amelyet 1945 májusában rejtettek el a nácik. Azt is furcsálják a környék lakói, hogy feltűnően sok volt náci vezető leszármazottja vett a környéken telket, majd adta el azt néhány év múlva. A 40, sűrűn gépelt oldalból álló jelentést Frank P. Ditricky fogalmazta, aki a Counter Intelligence Corps (CIC) különleges ügynöke volt, s azzal bízták meg az amerikaiak, hogy derítse fel azt az irdatlan mennyiségű aranyat, ékszert, devizát és fegyvereket, amelyeket feltehetőleg Salzkammergutban, a Zeller-tóban, Salzburg tartományban és Tirolban rejtettek el. Ditricky szemtanúkat keresett, rengeteg emberrel beszélt, s kihallgatások anyagát is felhasználta. Egy volt SS, aki az altaussee-i Park Hotelben 1945 május elején a rengeteg szanaszét heverő láda között igyekezett megtalálni a saját bőröndjét, benyitott az Adolf Eichmann vezette csoport irodájába is, ahol - mint két év múlva kihallgatásakor elmondta - a következő látvány tárult a szeme elé: „ott állt egy körülbelül két méter hosszú asztal, amely zsúfolásig tele volt devizával és aranyérmékkel. A halom körülbelül fél méter magas volt, a padlón pedig mindenhol ládák álltak, szintén tele pénzzel és aranyai”. Ugyanez a magasrangú náci tiszt később látta, amint teherautókon szállították a ládákat Alta- ussee-ból a környező hegyekbe. A cikk megjegyzi, hogy már 1943-tól kezdve az altausse-i sóbányában halmozták fel a leigá- zott Európában zsákmányolt műkincseket, majd Bécs bombázása elől a főváros kincseit is odaszállították. A Profil beszámolója szerint még 1945-ben osztrák partizánok megtaláltak négy kincsesládát, majd egy náci család villájának a kertjében néhány ládára bukkantak az amerikaiak, s a fáma szerint Heinrich Himmler SS-Reichsführer egyik arannyal, drágakövekkel és ékszerekkel megrakott gépkocsija elsüllyedt a Zeller-tóban, s valószínűleg a mai napig ott nyugszik. A cikk felsorolja, hogy a náci nomenklatura tagjai - a kutatások mai állása szerint - mivel érkezhettek Aussee-ba. Otto Skorzeny SS-Obersturmbann- fiihrer - aki Hitler kedvence volt - 22 darab, aranyrúdakat tartalmazó ládával jött, a Balkánról menekült Hans Fabiunke pedig 20 láda aranyérmével és ötmillió birodalmi márkával érkezett. Kurt Becher - aki Hitler magyarországi gazdasági helytartója volt - több vagonnyi rabolt zsidóvagyonnal, elsősorban arannyal megrakott hordozható szekrényekkel jött az üdülőhelyre. Ante Pavelic usztasave- zér benzines kannákban hozta az aranyat, Zankov, a bolgár bábkormány feje elrabolta a Bolgár Nemzeti Bank teljes készletét. Adolf Eichmann, Hitler „végső megoldásának” megbízott végrehajtója 22 láda aranyat és ékszereket mentett át Altaussee-ba. A nácik által a háború hat évében összerabolt arany és ékszer, valamint műkincseknek csak egy része került az Aussee környékére. 1946-ig a szövetségesek körülbelül 70 teherautónyi, összesen 277 tonna aranyat foglaltak le. Ez a zsákmány templomokból és bankokból, magánszemélyektől és állami tulajdonból származott. 1945-ben egy regensburgi bankban az amerikai titkosszolgálat 5 milliárd dollár értékű zsákmányolt aranyat és ékszereket talált, amelyek részben az Osztrák Nemzeti Bankból származtak, részben pedig a koncentrációs táborokban vették el az áldozatoktól. 1945 májusában nem messze Aussee-től, Spital am Pyhmben egy magyar származású amerikai katona rábukkant a magyar állam egész vagyonára: 130 millió dollár készpénzt, 29 tonna aranyat és ékszereket talált. Az amerikai titkosszolgálat most megtalált dokumentuma bizonyítja, hogy a náciarany egy részét a háború után kiásták, s a háborús bűnösök ebből fedezték menekülésüket, ezen vásárolták meg szabadságukat. Cseh autópályadíj Csehországban előreláthatólag 1998. január 1-jétől drágulnak az autópályák és gyorsforgalmi utak használatára jogosító matricák - mondta a közlekedési minisztérium illetékese a Svo- bodne Slovoban. A már hétfőtől forgalomban lévő, 1997-re érvényes autópálya-matrica 400 koronába kerül. A lap szerint a tervezett áremelés kiegyenlítésére olcsóbb havi és heti autópálya-vignettákat is terveznek kiadni. A cseh parlament képviselőháza alsóház most vitatja meg azt a törvényt, amely az autópályadíj részleteit lesz hivatva szabályozni. Csehországon kívül ez idő szerint Európában Szlovákiában és Svájcban kell e bérlet- avagy adószerű autópályadíjat fizetni. Ausztriában 1997. január 1-jétől lesz kötelező a matrica. Európa más országaiban vagy díjtalanul lehet használni az autópályákat vagy alkalmi belépőjegy-szerű díjat szednek, egyes szakaszokra - írta az APA osztrák hírügynökség. Új jugoszláv útlevelek A jövő év márciusától új, kék színű útlevelet kapnak Jugoszlávia polgárai. Az illetékesek döntése értelmében a régi útiokmányokat 1998. július 26-ig kell kicserélni az új - Szerbiából és Montenegróból álló - Jugoszlávia címerével díszített útlevélre. A belügyminisztérium illetékesei elmondták, hogy az újonnan kiadott útlevelek tíz évig lesznek érvényesek, s a kidolgozásuk megfelel a világszínvonalnak. „A cél az volt, hogy a világban helyreálh'tsuk a jugoszláv útlevél tekintélyét” - mondta a belügyminisztérium egyik illetékese. Az új útlevélben lézeres technológiát, digitális képfeldolgozást, valamint műanyag védőfóliát is alkalmaznak majd, hogy ezzel is elkerüljék a hamisítást. Az új útlevelet belföldön a belügyminisztérium irodáiban, külföldön pedig a jugoszláv külképviseleteken lehet kérni. Belföldön néhány nap, külföldön pedig egy hónap a várakozási idő. Ötven centiméter magas mindössze a kép alsó részén látható 4 éves ecuadori kislány, Lupita. Szülei azzal keresik a betevőt, hogy őt mutogatják az utcán, pénzért. Ez a szép menyasszony rab Tel Avív egyik börtönében, méghozzá négyszeresen ítélték életfogytiglani börtönre. Ugyanis meggyilkolta mostohaanyját és annak három gyermekét. Leendő férjével a börtönben ismerkedett meg, ahol az látogatóban járt egyik hozzátartozójánál. A pár a nászéjszaka együtt töltésére engedélyt kapott, de az ifjú feleség a továbbiakban a börtön lakója marad. Dior örök - immár 50 éve A Dior márka ma, fél évszázaddal megjelenése után is fogalom. A divatház 50 éves fennállása alkalmából a New York-i Metropolitan Museum december 12-étől március 23- áig retrospektív kiállításon mutatja be az 50 év fontosabb állomásait. A divatshow több mint 80 Dior-kreációt vonultat fel, amelyeket a divatdiktátor kortársaihoz képest bámulatosan rövid idő, mindössze tíz év alatt tett halhatatlanná. Christian Dior 42 évesen, 1947 februárjában mutatta be első kollekcióját, s divatbirodalma kiépítését 1957- es halála félbe is szakította. Ekkorra azonban már mamut vállalatbirodalmat épített ki: ebbe a Dior modellház világhírű ruhái mellett a parfümök és kozmetikumok, valamint az öltözködési kiegészítők is beletartoztak. Az impérium már akkor is több mint ezer alkalmazottal, öt épületben dolgozott, tavaly pedig az egész világra kiterjedő hálózat évi 31 milliárd francia frankos forgalmat bonyolított. A vállalatbirodalom alapítója, Christian Dior 1905-ben született Granville-ben egy iparoscsaládban. Bár már gyermekkorában is tervezett ruhákat, diplomatakarrierről álmodozott. 1928-ban azonban feladta terveit, s műkereskedő, majd a „Figaro Illustre”-nél ruhatervező lett. Több modellháznál dolgozott, de mikor 1946-ban Marcel Boussac textilgyáros felajánlotta a befelé forduló szépléleknek, hogy egy neves modellház kollekcióját alkossa meg, Dior nemet mondott. „Csak egy új divatházét, s csak a saját nevem alatt” - jelentette ki öntudatosan. A textilgyáros ezt - meglepő módon - el is fogadta, s így az Avenue Montaigne-on megnyílhatott a Dior modellház. Dior tulajdonképpen semmi újat nem alkotott, amit elődei, vagy kortársai ne tudtak volna, csupán okosan váltott: felismerte, hogy az egyenes és kötött vonalú, szigorú háborús formák után a nők valami nőiesebbre vágynak. S az anyagokkal sem takarékoskodott: a spórolós idők után szinte pazarlónak tűntek gazdag ruhakelméi. S nem utolsósorban legalább a divatban visszahozta a „gran- deurt”: Franciaországot ismét az első számú divatnagyhatalommá tette.- Dior haláláig hű maradt a ceruza-, vagy H-vo- nalhoz. Sok franciának fáj, hogy a retrospektív kiállításra New Yorkban kerül sor. Talán némi vigasz, hogy Diort mindenekelőtt amerikai újságírók „fedezték fel” a világpublikum számára: 1947 februárjában, Dior divatbemutatója után így tele- xeztek Párizsból már elutazott kollégáiknak: „Azonnal visszajönni, szenzáció Diomál.” Sxd'dicscjjcitólc QZ Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hfrlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön ...............................J ‘ • • PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes: ? FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁM ÁRON TOP GARANCIA FINANSZÍROZÁS Stoll Péts Rt., 7630 Pécs, Diós! u. 49., tel.: (72) 327-575, fax: (72) 311-871 Punto 55s 3 ajtós - már 1.399.000 forinttól! Most minden eddiginél Részletes információért forduljon márkakereskedőinkhez! kedvezőbben, nettó gyári Kamatmentes részletfizetési lehetőség, kezelési áron vásárolhat Fiat Puntót. költség nélkül!
