Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-09 / 336. szám

12 Dunántúli frapló Technika 1996. december 9., hétfő Száz éve halt meg Alfred Nobel Az idén rekordösszeg jár a díj mellé Polisztirol-gyártás Sárváron A horvát Duna-mente Horvátország szűkös anyagi lehetőségei miatt nagyon számít a külföld segítségére a háborús károk mielőbbi fel­számolásában - fogalmazó­dott meg Zágrábban azon a tanácskozáson, amelyen a még szerb ellenőrzés alatt álló horvát Duna-mente újjá­építésére ösztönözték a kül­földi beruházókat. Jure Radic újjáépítési ésfejlesztési mi­niszter kiemelte, hogy kor­mánya mintegy 150 milliárd kunára (1 márka=3,4 kuna) becsüli a horvátországi hábo­rús károkat, amelyek helyre- állítására eddig központi költségvetésből 5 milliárd kunát biztosítottak, s a jövő évi költségvetés tervezetében 2 milliárdot irányoztak elő. Elmondta, hogy a kormány adatai szerint mintegy 145 ezer épületet ért háborús kár, s eddig csak 15 000-et tudtak helyreállítani. A Duna-menti térségben mintegy 15 000 épület pusztult el, vagy ron­gálódott meg. A horvát Duna-mente átmeneti igazga­tásával megbízott UNTAES 1997-ben 30-34 millió dollárt akar a térség újjáépítésére fordítani, egyebek között a közlekedés, a kommunális hálózat, az épületek, az okta­tási rendszer, az egészség- ügyi hálózat, a mezőgazda- sági termelés, a gazdasági és üzleti élet helyreállítására. A Világbank 25-30 millió dolláros hitelkeretet tud nyúj­tani a horvátországi újjáépí­téshez, az Európai Unió 5 millió ECU-t, az Egyesült Ál­lamok 16 millió dollárt, Bel­gium 5, Olaszország 3, Fran­ciaország és Nagy-Britannia néhány százezer dollárt. „Inventas vitám iuvat excolu- isse per artes”, azaz Szép do­log az életet találékony művé­szetekkel nemesíteni. Ez a jelmondata az emlékéremnek, amelyet Alfred Nobel svéd fel­találó és multimilliomos halá­lának évfordulóján, december 10-én adnak át Stockholmban, illetve a Nobel-békedíj kitün­tetettjeinek Oslóban. Az idén rekordösszeg, 7,4 millió svéd korona is jár a díj mellé. A díj alapítója, Alfred Nobel épp száz évvel ezelőtt, 63 éves korában, 1896. de­cember 10-én éjjel két órakor San Remó-i villájában halt meg. „Alulírott, 1833. október 21-én született. Maga sajátí­totta el ismereteit, felsőbb is­kolát nem végzett. Főként ké­miával foglalkozott, és a di- namiton kívül a füst nélküli lőport találta föl, amelyet Ba­listit C.89. néven ismernek. Tagja a Svéd Királyi Akadé­miának, a londoni Királyi In­tézetnek és a Párizsi Magán- mérnökök Társaságának. A Becsületrend tulajdonosa. Nyomtatásban csak egy szake­lőadása jelent meg.” így jellemezte pályafutását Alfred Nobel, amikor az őt díszdoktorrá választó uppsalai egyetem elkérte tőle az élet­rajzát. Családja Angliából származott, nagyapja Imma­nuel Nobilius katonaorvos, 1775-ben változtatta nevét Nobelre. Alfred édesapja, Immanuel Nobel nyugtalan természetű, kutató elme volt, építészként, építőmesterként, műszerészként állandóan tönkremenő, majd újratelepí­tett üzemeinek jövedelméből tartotta el feleségét és négy fiát. Érdeklődését felkeltette a nitroglicerin, más néven rob­banóolaj, s fiai bevonásával tanulmányozta a robbanó­anyagot. Kezdetleges üzemük 1862-ben felrobbant, a halot­tak között volt Alfred öccse, Emil-Oscar is. Alfred kedvét azonban ez sem vette el, és 1866-ban az Egyesült Álla­mokban szabadalmaztatta a nitroglicerin használatát és gyártását. Az 1867-es év pályája for­dulópontja, amikor föltalálta a dinamitot. Ennek alapja a ko­vaföld, mely óriási mennyi­ségű nitroglicerint képes fel­szívni, az eredmény egy biz­tonságos, könnyen kezelhető és felhasználható robbanószer. A kísérletezés számos ember­életet követelt, de dinamit nél­kül nem születhetett volna meg a Svájcot Olaszországgal összekötő Szent-Gotthárd alagút, a Panama- és a Szuezi csatorna, amelynek építéséhez Alfred Nobel gyárai szállítot­ták a dinamitot. Pályája dele- lőjén nyolc országban rendel­kezett vegyi és fegyvergyá­rakkal, övé volt a svédországi Bofors vegyi üzem és a bakui olajmezők egy része: ezek jö­vedelméből, valamint talál­mányainak díjaiból korának egyik leggazdagabb embere lett. Állandóan foglalkoztatta azonban a gondolat, hogy va­gyonát a világbéke és a tudo­mány haladására, fordítsa. E vívódás eredménye lett a mára Nobel-díj névben ismert kitün­tetés. Nobel 1895. november 27- én kelt végrendeletében az alapítványról így rendelkezett: „.. . A tőke, amelyet hagyaté­kom gondnokai biztos érték­papírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosz­tani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tet­ték.” A testámentum - bár Pá­rizsban, a Svéd Klubban szö- vegezte - svéd nyelven, ügy­véd közreműködése nélkül ké­szült, és tele volt pontatlan­sággal. Nem csoda hát, hogy a pereskedések miatt Nobel ha­lála után három év telt el a jogi viták rendezésével, amíg meg­alakulhatott az örökség végre­hajtójaként a Nobel-alapít- vány. A végrendeletnek megfele­lően a fizikai és a kémiai díjat az 1739-ben alapított Svéd Ki­rályi Tudományos Akadémia (Kungliga Vetenskaps-aka- demien), az orvostudományit az 1810-ben alapított stock­holmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat az 1786-ban alapított Svéd Akadémia (Svenska Akademien) 18 tagú bizottsága, végül pedig az úgynevezett békedíjat egy öt­tagú bizottság ítéli oda, ame­lyet a norvég parlament, a Storting választ. A közgazda- sági díjat, amely az „Alfred Nobel-emlékdíj” nevet viseli, a Svéd Központi Bank (Sver- gies Riksbank) hozta létre 1968-ban, és 1969 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadé­mia osztja. A díjat nem az ala­pítványból adják ki, de az ere­deti díjjal erkölcsileg, anyagi­lag azonos értékű. A díjakat minden év októbe­rében ítélik oda a kiválasztott tudósoknak. Takáts Annamária A Hirsch osztrák műanyag- gyártó cég 30 millió schillinges beruházása, egy polisztirolt (hungarocell) gyártó üzem kezdi meg működését január­ban Sárvárott. Gilbert Dreschl marketingigazgató tájékozta­tása szerint az üzemet azért épí­tették Nyugat-Magyarországra, mert a nagy nyugati elektroni­kus berendezéseket gyártó cé­gek sorra jelennek meg Kelet- Európában, tehát bizonyára van kereslet könnyű csomagoló- és szigetelőanyagokra. Az 1989- ben alapított Hirsch több lábon álló osztrák vállalatcsoport, amely szigetelő- és csomagoló­anyagokat, és könnyűbetont ál­lít elő, de szerszámgépgyártás­sal, fafeldolgozással és gyártó­csarnokok panelrendszerű elő­állításával is foglalkozik. A cég 180 alkalmazottja tavaly 300 millió schillinges forgalmat ért el. December 9-től 23-ig az év ajánlatá­val várják Önt a Westel irodák! Eddig soha nem látott kedvezmény­nyel vásárolhat 0660-as mobiltele­fonokat: az új, kisméretű Nokia 440-est, a nagy teljesítményű Nokia 720-ast vagy az elegáns Benefon Deltát! Sőt, az akció időtartama alatt még a 25.000 Ft-os rendszer­belépési díjat sem kell kifizetnie! Siessen, mert a készletek végesek! Ne feledje, a 0660-as készülékek az ország egész területén használhatók! Az árak az áfát nem tartalmazzák. jízmjfiiiijJU&M jjWjülíiwifj n OOOO További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930 • RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 • SZAKÁLOS GYÖRGY, TEL.: (06 60) 427-927 (immun i WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT I 4 1 4 4 Howard Eisen, a NASA mérnöke teszteli a Mars-járót. A szerkezet várhatóan a jövő év közepén kezdi meg munká­ját a bolygó felszínén.

Next

/
Thumbnails
Contents