Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-09 / 336. szám

6 Dünántúli Napló Az Olvasó Véleménye 1996. december 9., hétfő Ismét ragyognak a fények A közelmúltban az ÚDN is közreadta, hogy a postavölgyi templom tér rendkívül impo­záns parkvilágító berendezését ismeretlenek teljesen tönkretet­ték és egyes elemeit eltulajdo­nították. A lakossági kérelem azonban gyorsan elintéződött: december 4-én már felragyog­tak az új és magasabban elhe­lyezett armatúrák. Köszönet il­leti minden közreműködőt, hi­szen ez „férfi munka” volt. Reméljük, hogy a rendőrség to­vábbra is - a jelenlegihez ha­sonlóan - vigyáz a környék közbiztonságára, az új villa­mosberendezésre. Id. dr. Kapitány István egyházközségi képviselő Jogi tanácsadás Legközelebbi jogi tanács­adásunkat december 18-án, szerdán délután 5-6 óráig tartjuk szerkesztőségünk­ben, Pécs Rákóczi u. 34. sz. alatt. A tanácsadás díjtalan. Kézművesvásár A Szebényi Általános Iskolá­ban kézművesvásárt tartottunk. Mi, akik szerveztük, szerettük volna megmutatni a gyereke­inknek, tanítványainknak a csodát, a varázslatot. Ahogy a hétköznapi anyagokból valami szépség lesz. Ezért hívtunk mestereket, akik kezükben őr­zik a titkot. A vessző a sze­münk láttára változott kosárrá, a csuhából angyalkák lettek, a rézdrót ékszerré vált, a szántott almagerezd adventi koszorút díszített. Gazdagabbak lettünk egy élménnyel és néhány por­tékával. Reméljük jövőre ismét találkozunk mert Szebényben ismét lesz kézművesvásár. A második. Vágási Margit igazgató Szülői munkaközösség Fizika verseny A pécsi, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépisko­lában negyedik alkalommal ke­rült megrendezésre a neves természet- és mennyiségtan ta­nárról, az iskola volt igazgató­járól elnevezett Dischka Győző megyei fizikaverseny. Az erő­próbán a megye 16 iskolájának 55 nyolcadikos tanulója vett részt. Győztesek: 1. Pozsgai Balázs (M-N nyelvű Iskola- központ), Varga Dávid (Jókai), 2. Bátai Réka (Janus), Győri Márton (JPTE. 1. sz.gy.), 3. Fónai Fruzsina (M-N), Lukács- Tóth Kálmán (Komló, Dávid- föld). Kővári Zoltán igazgató K. G. kérdezi, hogy a marha­levél milyen célokat szolgál. A földművelésügyi minisz­ter 21/1996. (VII. 9.) FM. sz. rendelete szól a marhalevél ki­váltásáról és kezeléséről. En­nek 1. §-a szerint a marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, más település területére, vagy - kü­lön jogszabály alapján elren­delt zárlat esetén - a tartás he­lyéről más tartási helyre tör­ténő szállításának állategész­ségügyi hatósági korlátozó in­tézkedés miatt nincs akadálya. A marhalevélnek tartalmaz­nia kell: az állategészségügyi igazolást, az irányítási intéz­kedést, a tulajdonos nevét, a tartás helyét, az állat faját és fajtáját, az állat jegyeit és je­leit, valamint a tulajdonátruhá­zást. A marhalevél fajtái: a./ Csotrogányok - Nincs olyan hét, hogy olvasóink ne hívnák fel a figyelmünket egy-egy úton-útfélen hónapok óta elhagyott autóroncsra. Ezért nem csoda, ha minden, a forgalom­ból végképp kivont járgánnyal nem foglalkozhatunk. Ám ez alkalommal nem haboztunk: Má- riagyűdön a Tenkes utcában egy egykor szebb időket is láthatott Trabit már-már „vissza­nyert” a természet, s ehhez bizony évek kellettek. fotó: tóth László Most még macska az áldozat Feldúlt, kisírt szemű asszony kereste fel a napokban szer­kesztőségünket. Jónéhány éve betegen, reménytelen állapot­ban találtak rá három kiscicára. Édesanyjával ápolni, gyógyít- gatni kezdték, s az állatok cso­dával határos módon kigömbö- lyödtek. Két macska az asszony fiához került. Az egyiket azután is maguknál, a pécsi, Frankel Leó utcai otthonukban tartot­ták. Megszerették. - Máskor is rendszeresen leengedtem. De most nem jött vissza - komoro- dik el újra az asszony. - Sokáig kerestem. Hívogattam a ház es a bölcsőde mögött, a játszóté­ren is. De hiába. Munkások dolgoztak ott, őket is kérdezget­tem, mire az egyik odavezetett és megmutatta. Ruhaszántó kö­téllel kötötték ki a szerencsét­len kis állatot a fára. A lába összezsinegezve, a testéből ki­harapva tenyérnyi hús .. . Kép­telen vagyok belenyugodni. És ez nem az első eset, mint az asszonytól tudjuk, környék­beli alakok többször uszítottak szájkosár, póráz nélküli kutyát macskákra, kisebb termetű ebekre. A szülők már gyerme­keik épségét is féltik. A nyuga­lom és a biztonság köztudottan sok éve tovaszökött ebből a vá­rosrészből. Úgy hallották, a Frankel Leó utca egyik épüle­tében önkényesen lakók a sza­dista hajlamú randalírozók, akiket mellesleg hallomásuk szerint az ország egyik városá­ból „utasítottak ki”. Régóta várják, hogy a rend­őrség vagy az önkormányzat fellépjen végre az önkényes beköltözőkkel és a vandaliz­mussal szemben. Tenni kell valamit! Tenni kell valamit azért, hogy ne fordulhasson elő, hogy az emberi életünk legszomorúbb óráiban, perceiben is - gyászá­ban - olyan körülmények játsz- szanak közre, ami szinte em­berhez nem is méltó. A közelmúltban a pécsi köz­ponti temetőben gyászszertar­táson vettem részt családom­mal, amelynek befejeztével a temető előtti parkolóban ha­gyott kocsinkhoz érve, meg­döbbenéssel láttuk, hogy az ab­lakát téglával betörték, és a benne lévő női táskát az összes iratokkal, igazolványokkal együtt kilopták. Sajnos a betö­réses lopás nem ismeretlen csa­ládunkban, de ezen a helyen és ezen a módon elkövetett van­dál, lelketlen és még egyéb jel­zőkkel ellátható bűncselek­ményt nem is lehet szavakkal minősíteni. Azt, hogy még a gyász szomorúságát is van aki kihasználja, hogy az ember fi­gyelmetlenebb és a kocsiban hagy értékeket. S ami a legfel- háborítóbb, hogy ez nem egyedi eset. Már a rendőrségen a jegyzőkönyvi felvételnél ki­derült, hogy napi eseménynek számít a temető előtti kocsifel­törés. A temető gondnoksága is több esetről tud. Amikor az is­merőseinknek elmondtuk a tör­ténteket, szinte nem volt olyan, aki ne tudott volná hasonló, vagy még szomorúbb (pl. teljes mikrobusz kirablásáról) esetet elmondani. Ha odaáll és kéregét az ép­pen rászoruló, nem hiszem, hogy nem segítenének neki, sőt biztos vagyok benne, hogy ugyanott „tisztességesen” töb­bet kapna, mint ilyen gyaláza­tos módon eltulajdonítva. Itt tenni kell valamit, hogy kinek mit? El tudom képzelni, hogy a város Önkormányzata, parkoló őröket, őrző-védőket állítana, vagy azokon a napo­kon, amikor sok a temetés és azokban az órákban mikor fél­órás differenciával folynak a gyászszertartások, a rendőrség biztosítaná a helyszínen a „közbiztonságot”, vagy, hogy a több pécsi temetkezési vállal­kozás összefogna - s éppen a kegyelet megadásának méltó­sága érdekében - őriztetné a gyászolók sokszáz milliós érté­ket képviselő gépkocsiját. Ha erre nincs mód, akkor mi károsultak és leendő kárvallot­tak fogjunk össze és szervez­zünk meg figyelő szolgálatot, mert nem hiszem, hogy van olyan pécsi család akinek egy­szer ne lenne „dolga” a pécsi köztemetőben. S nem igaz az, hogy közös összefogással nem lehetne, elcsípni, lefigyelni a tetteseket. Bősz Ádámné Jogi tanácsadó belföldi egyedi marhalevél, amelyet az állatról egyeden­ként állítanak ki, b./ belföldi közös marhalevél, amelyet több állatról, állatcsoportról ál­lítanak ki, c./ külföldi marhale­vél, amelyet más országba állí­tottak ki, és igazolja legalább az állat tulajdonjogát, valamint azt, hogy szállításának, állat­egészségügyi hatósági korlá­tozó intézkedés miatt nincs akadálya. Tájékoztatásul még közöljük, hogy a jegyző az ál­lattartó kérelmére egyedi, vagy közös marhalevelet állít ki és azon irányítási intézkedést, ál­lategészségügyi igazolást je­gyez fel, a jogszabályban előírt egyéb tevékenységet végzi el. Sas G. azt szeretné tudni, hogy nyugdíjazása előtt le­hetséges-e az idők tisztázása. A jelenleg is hatályos jog­szabályi előírások szerint az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző egy éven be­lül az igényelbíráló szervtől kérhető a figyelembe vehető szolgálati idő megállapítása. A munkáltató egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárá­nak betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dol­gozó által aláírt nyomtatvá­nyon az illetékes igényelbíráló szervtől köteles kérni annak közlését, hogy a dolgozó meg­szerezte-e az öregségi nyug­díjra jogosító szolgálati időt, illetőleg mennyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik. A fentebb megjelölt kére­lemhez csatolni kell a dolgozó összes szolgálati idejére vo­natkozó és a dolgozó, a mun­káltató rendelkezésére álló igazolásokat, vagy egyéb ok­mányokat. A kérelem tárgyá­ban az igényelbíráló szerv ha­tározatot hoz. A határozatban megjelöli azokat az időtarta­mokat, amelyeket szolgálati időként elismert, valamint azokat is amelyeket nem is­mert el. A határozat jogorvos­lati lehetőséget biztosít! A fentebb megjelölt életkor­tól függetlenül az igényelbí­ráló szerv a korkedvezményre jogosító időt köteles megálla­pítani. Az igényelbíráló szerv az elismert korkedvezményes időről, valamint a figyelembe vehető szolgálati idő tartamá­ról határozatot hoz. A szolgá­lati idő megállapítására vonat­kozó kérelmet a lakhely sze­rinti Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóságnál kell be­nyújtani. S. Á. Válaszol a PÉTÁV Kft. A pótfűtésről és annak elszámolásáról Az ÚDN-ben több alkalommal jelent meg olvasói vélemény a pótfűtésről és annak elszámolásáról. Ezzel kapcsolatban Her­nádi Alajos, a Pécsi Távfűtő Kft. igazgatója a következő tájé­koztatást adta: A 129/1991. (X. 5.) Korm. rendelet megjelenéséig a pótfűtésről a 2/1996. (III. 31.) NIM számú rendelet 8. §. (2) bekezdése intéz­kedett a következők szerint: „Az év október hó 15. napja előtti, illetőleg az év április hó 15. napja utáni időben (pótfűtési idényben) akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke - az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint - előre láthatólag nem haladja meg a +10, illetőleg három egymást követő napon a +12 C fokot.” Ez a rendelkezés a 129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet megjele­nésével hatályát vesztette és helyébe a rendelet 6. §. (2) bekezdé­sében foglalt előírás lépett: „Az (1) bekezdésben említett fűtési szolgáltatás esetében az év szeptember 15. és október 15. napja, valamint a következő év ápri­lis 15. és május 15. napja közötti időben (pótfűtési időszakban) is lehet fűteni, ha azt a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomás­ból) ellátott fogyasztók igénylik és arra vonatkozólag megbízottjuk a távhőszolgáltatóval megállapodik.” Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1994. évi 33. számú rendeletében szabályozta a város távhőellátásának alapvető feltéte­leit. A pótfűtésről a rendelet 7. §. (3) és (4) bekezdése intézkedik: (3) Szolgáltató jogosult az átalánydíjas fogyasztók részére a fű­tési idényen kívül is évi max. 15 napon keresztül pótfűtést teljesí­teni - amennyiben azt a meteorológiai szolgálat által előrejelzett időjárási viszonyok szükségessé teszik - és ennek díját fogyasztó­nak kiszámlázni. A pótfűtés díja nem haladhatja meg a mindenkor érvényes hődíj 80 %-át. (4) A (3) bekezdésben meghatározott pótfűtési időtartamon túl szolgáltató csak a fogyasztóközösségek (épület) előzetes írásbeli megrendelése alapján köteles pótfűtést teljesíteni. Az ilyen meg­rendelésre teljesített pótfűtés díja nem haladhatja meg a mindenkor érvényes hődíj kétszeresét. Megrendelés esetén a pótfűtés díját a megrendelő az épület egészére, egy összegben köteles.megtéríteni. Pótfűtési időszakokban társaságunk figyelve és elemezve a me­teorológiai előrejelzéseket, a városban kialakuló hőmérsékleti- és szélviszonyokat, a fogyasztói megnyilatkozásokat, valamint a több mint kétszáz távfűtéses lakásban lakó PÉTÁV-os dolgozó szemé­lyes tapasztalatait, gondos mérlegelés után hozza meg a fűtés elin­dításáról szóló döntését a hivatkozott önkormányzati rendelet 7. íj­ának (3) bekezdése alapján. Ez történt minden évben tavasszal és ősszel egyaránt (1992-ben 8,1993-ban 6,1994-ben 10,1995-ben 3 és 1996-ban 14 nap pótfűtés). A pótfűtésre vonatkozó döntéseket az elmúlt években soha nem kifogásolta érdemben senki. Szórványos észrevételek ilyen ügyek­ben mindig vannak és lesznek is, mivel az 531 közös képviseletet ellátó személy, illetve szervezet soha nem tud egységes állásfogla­lást kialakítani ebben az ügyben, mert 30 ezer lakásfogyasztó egy­séges véleménye sajnos sohasem alakítható ki. Egyedül idén ősszel indítottak egyes lakásszövetkezetek kam­pányt ebben az ügyben számunkra érthetetlen okokból. A dolog fő­leg azért érthetetlen, mert valóban hideg volt szeptemberben. 14 napon keresztül volt fűtés, amiből 12 került számlázásra 80 %-os díjjal. Egyetlen közös képviselő sem kérte a fűtés leállítását, pedig megtehette volna. A kampány akkor kezdődött, amikor a pótfűtés kiszámlázásra került. A szeptemberi pótfűtés csak a novemberi számlában lehetett érvé­nyesíteni, mivel az októberi számlák készítésének időpontjában még tartott a pótfűtés. A pótfűtés díját az előző évekhez hasonlóan a fogyasztóknak ki kell fizetniük, mivel a szolgáltatás megtörtént és az az érintett fogyasztók által igénybevételre is került. Azok a fogyasztók (4300), akik különféle félrevezető informá­ciókra hallgatva mégsem fizetik ki időben a pótfűtés díját, sajnos arra számíthatnak, hogy az elmaradt díjfizetés többletköltségét is meg kell téríteniük. Ezekért a többletköltségekért és a zavarkelté­sért valakiket felelősség terhel! Azok a hangok, amelyek a jelenleg érvényes önkormányzati rendelet pótfűtésre vonatkozó részének módosításait igénylik meg­ítélésünk szerint szórványosak és alapvetően végiggondolatlanok. Egy ilyen jellegű döntéshez a következő alapfeltételek együtt mér­legelésére lenne szükség: aV A távfűtés épületszolgáltatás, tehát fűteni csak épületenként lehet lakásonként nem! Még épületek esetében is korlátot jelent az a műszaki körülmény, hogy a fűtött épületek kereken kétharmad része tömb hőközpontból van ellátva és ezekénél a fűtés csak akkor indítható el, ha a hőközpontra kapcsolódó épületek legalább 20 %- a kéri a fűtés indítását. b./ A pécsi távfűtő rendszer nagy kiterjedése nem teszi lehe­tővé a ki-be kapcsolást rövid időközönként. A be- és kikapcsolás időpontja között legalább 48-72 órának lennie kell. cJ A lakóközösségek nem rendelkeznek meteorológiai előre­jelzéssel, aminek alapján előre meg tudnák határozni a pótfűtési napok számát. d J A jelenleg érvényes társasházakról szóló 1977. évi 11. tör­vényerejű rendelet alapján nemigen lehet eldönteni, hogy hány lakó szavazata alapján lehet eldönteni a ki- vagy bekapcsolás idő­pontját. eV Egy-egy ki- és bekapcsolás megrendelésekor 531 közös képviselőnek kellene legalább egy nappal korábban írásbeli meg­rendelést adnia. fV 30 ezer fogyasztót érintő döntés meghozatalánál csak igen gondos véleményfeltárás alapján szabad eljárni, mivel a követ­kezmények igen súlyosak lehetnek és ezek nem biztos, hogy arányban állnak azzal az évi 800-1200 forint fűtési költségtöbblet­tel, ami az egyébként indokolt pótfűtésekből származhatnak. gV A mérlegelésnél arról sem szabad elfelejtkezni, hogy min­den időszakban van néhány olyan épület, ahol éppen nincs, vagy egyáltalán nincs intézkedésre felhatalmazható közös képviselő. ♦ Ahogy a tájékoztató is utal rá, a PÉTÁV Kft. pótfűtéssel kapcsola­tos eljárása megfelel a távfűtés szolgáltatásról szóló hatályos pécsi önkormányzati rendelet (1994. évi 33. sz. és annak 7. §.(3) és(4) bekezdése) előírásainak. Információink szerint a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal viszont - hónapokkal korábban - törvényes­ségi szempontból megvizsgálta a pécsi önkormányzati rendeletet és nem találta felsőbb jogszabályba ütközőnek. (A szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents