Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-07 / 334. szám

16 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. december 7., szombat A felnőtt üzemi-, és a gyermekétkeztetést is egyaránt bővíteni kellene fotó: laufer László Kell-e az üzemi konyha? Növelik a munkavállalói elégedettséget a szociális juttatások Francia kártérítés. A kö­zelmúltbeli franciaországi közúti blokádot követően, közvetlenül ahhoz a megyei prefektushoz kell fordulniuk a magyar fuvarozóknak, ahol a kár érte őket, közölte a francia Közlekedési Mi­nisztérium. A Magyar Köz­úti Fuvarozók Egyesülete egyébként tájékoztatást és jogtanácsot is ad szervezete érintett tagjai számára. Német hitel. Megnyílt az MNB és a Bayerische Lan­desbank, illetve a Südwest­deutsche Landesbank között 1996. október 2-án aláírt, 250-250 millió márka ösz- szegű hitelkeret. A hitelre - a megfelelő feltételek meg­léte esetén - bármely ma­gyar kereskedelmi banknál lehet pályázni. Magyar fizetés. A Price Waterhouse nemzetközi ta­nácsadó cég a magyaror­szági vállalatok körében felmérést készített a felső vezetők fizetéseiről. A je­lentésből kiderül: az 1996. évi fizetésemelések mértéke meghaladja ugyan a tava­lyit, azonban még ebben a magas jövedelmi sávban is csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem tapasz­taltak reálbér-növekedést. Tnristamérleg. A telepü­léseknek mindössze egyha- todán vettek igénybe szál­láshelyeket a turisták az el­múlt évben - hangzott el a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tanácskozá­sán. Az idegenforgalomba azonban az ország legna­gyobb része bekapcsolható: térségi összefogással pályá­zatokon jelentős turisztikai támogatásokat lehet sze­rezni - mutattak rá a szak­emberek. Termésbecslés az őrből. A jövő évben hazánkban is megindulhat az a haszonnö­vény-felmérő szolgáltatás, amelynek révén folyamato­san figyelemmel kísérhető a növények állapota, fejlő­dése, és előre jelezhető a várható hozam - jelentették be az Űrkutatás ’96 című konferencián. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 266,37 Görög drachma (100) 67,04 Német márka 105,66 Olasz líra (1000) 106,75 Osztrák schilling 15,02 Spanyol peseta (100) 125,28 USA-dollár 162,61 Az iparvállalatok szociális jel­legű juttatásait - az üzemi ét­kezde, vállalati üdülő, munkás- szálló, óvoda - nemhogy leépí­teni, sokkal inkább bővíteni kellene, hogy ezzel is növeljék a dolgozók megelégedettségét - állapította meg egy nemrégi­ben készült vizsgálat alapján a Czipin & Partner osztrák veze­tői tanácsadó cég. Ezért vi­gyázni kell, hogy a még meg­lévő juttatások ne csak egy ki­sebbség, hanem a dolgozók többségének javára szolgálja­nak. Mert miközben az állami szociális juttatások ára egyre emelkedik, s színvonaluk köze­lébe sem ér az európai átlagnak, egyre szűkül a cégek által nyúj­tott juttatások köre. Megszűnő­ben van ugyanis a ruhapénz, az olcsó üzemi étkezde, felszámol­ják a vállalati üdülőket, s alig akad cég, amely kedvezményes lakásvásárlási vagy -építési kölcsönt adna. Pedig elsősor­ban nem megszüntetni, hanem inkább hatékonyabbá kellene tenni az ilyen célú kiadásokat - szűrte le a tanulságokat a több magyarországi vállalkozásnál végzett vizsgálatai alapján a ta­nácsadó cég. Ha például a dolgozók közül csak kevesen veszik igénybe az üzemi konyhát, érdemes az erre fordított összeget étkezési bo­nok formájában az összes dol­gozó között szétosztani vagy pedig külső vállalkozók ajánla­tát mérlegelni. Ebben az eset­ben a rövid távú költségmegta­karításnál sokkal fontosabb a juttatás színvonalának emelése (esetleg drágább, de választé­kosabb, ízletesebb menü), il­letve a dolgozók egységes ke­zelése (mindenki ugyanannyi bont kap). A vállalati üdülők esetében elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy ezeket mindenki használhatja-e, eset­leg szociális szempontok alap­ján kapnak beutalót a dolgozók vagy pedig - ami sok helyen előfordul - csak egy cégen be­lüli kisebbség számára áll nyitva az üdülő kapuja. Az üzemi konyha, az üdülők, és a munkásszállók igazgatása nem tartozik az iparvállalatok hatáskörébe, így sokszor nem is működtetik megfelelő haté­konysággal. Pedig a vállalatnak ezeken a területeken is ugyan­azokat a hatékonysági és egyéb követelményeket kellene maga elé tűznie, mint amelyeket a fő tevékenységével kapcsolatban alkalmaz. B. G. Biztató jelek az agrár-exporttámogatás bővítéséről Újból megnyílik a kassza Tovább tart az agrár-exporttámogatási csiki-csuki. Az ere­deti összeg után az újabb 4 milliárd forint is elfogyott, és a támogatási keret további túllépéséhez ismételten kormány- döntés szükséges. Mezőgazdasági termékek exportjának támogatására az idén összesen 32,3 milliárd forint állt rendelkezésre. A föld- művelési tárca kasszája azonban - miként ez már nyáron előre látható volt - október végefelé kiürült, ek­kor az Adó és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal felfüggesz­tette a szubvenciók folyósí­tását. A pótköltségvetésben a parlament által jóvá hagyott plusz négy milliárd forintot november 14-én kezdték fo­lyósítani, ám hat nappal ké­sőbb ez a pénz is elfogyott. Rednágel Jenőtől, a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától megtudtuk: az idei költség- vetési törvény módosítása során a parlament felhatal­mazta a kormányt, hogy a keretet 7 százalékkal túllép­hesse. A tárca így további 4,7 milliárd forint többlet- forráshoz jut. A minisztéri­umi előterjesztés elkészült, és kormány általi jóváhagyá­sát követően napokon belül ismét megindulhat a szub­venciók folyósítása. Az Agrárrendtartási Hiva­taltól szerzett értesülésünk szerint a támogatások fel­függesztése elsősorban azo­kat érinti érzékenyen, akik pénzügyileg gyengén állnak, gazdálkodásukat jelentős nmértékben a kompenzáci­óra alapozzák. U. G. Vámigazgatási gondok Arnold Mihály, a Vám-és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának vezetője egy pécsi adókonferencián a napokban azt sérelmezte, hogy a gazdasági, politikai rendszerváltáshoz képest jócskán lemaradt az igazga­tási rendszerváltás. Vélemé­nye szerint az államigazgatás átalakítása helyett az állam­polgároktól várják el, hogy jogkövető magatartással ren­dezzék ügyleteiket. A jogharmonizáció a Kö­zös Piachoz megkezdődött, a vámtörvény az eljárási szabá­lyaival egyetemben 80 száza­lékban már igazodott. Azon­ban a vámigazgatás szerepét a gazdaságpolitikában az utóbbi 3 kormány nem is­merte fel, holott a számok önmagukért beszélnek: mul­tinacionális vállalatok adják Arnold Mihály fotó: laufer az ország GDP-jének 70 szá­zalékát, s ezen cégekaz ex­port-import forgalma ugyan­csak meghatározó. M. B. E. A diszkont kincstárjegy A diszkont kincstáijegy (dkj) speciális, 1 évnél rövidebb fu­tamidejű állampapír. Különlegessége abban mu­tatkozik meg, hogy a szó igazi értelmében nem kamatozik, az általa elérhető árfolyam- nyereség miatt mégis jó ho­zamot biztosít. Lejáratukkor a névértéket fizetik ki, a kibo­csátáskor viszont jóval a név­érték alatt, diszkont áron lehet hozzájutni. A névérték és a vásárláskori ár aránya adja a papír hozamát. Az Államadósság Kezelő Központ négyféle futamidő­vel bocsátja áruba e papíro­kat. Heti rendszerességgel tart aukciót az 1 és 3 hónapos, míg kéthetente a 6 és 12 hó­napos futamidejűekre. Az aukción bankok, befektetési alapok és brókercégek vehet­nek közvetlenül részt. Az egyéb piaci megtakarí­tók (vállalatok, magánszemé­lyek) megbízásait a brókerek gyűjtik össze és adják be az aukcióra. Az aukció során a beadott ajánlatokat az elvárt hozam alapján emelkedő sor­rendbe rendezik, az igényeket addig a mennyiségig elégítik ki, amennyit a kibocsátó az aukció során értékesíteni szándékozik. Akik az elfogadott maxi­mális hozam felett tettek aján­latot, más befektetési lehető­ség után kénytelenek nézni. Az egyik ilyen lehetőség e papírok másodlagos értékesí­tése. Az értékpapírpiac ebben komoly forgalmat bonyolít le, a korábban kibocsátott je­gyekre mindig van eladási és vételi ajánlat. A likviditás fő mozgatórugói azok, akik a hozamváltozásra spekulálnak. Az aukciókra is sok ajánlat érkezik spekulációs célból, hiszen a papírok a futamidő alatt bármikor, akár a kibocsá­tás másnapján eladhatók. Az aukciós játékszabályok, va­lamint a széles befektetői kör versenyzése nyomán mind az aukciókon, mind a kibocsátást követő másodlagos forga­lomban kialakul az egyensú­lyi piaci hozamszint. Á lakosság számára inkább a hosszabb, 6 és 12 hónapos futamidejű papírok ajánlot­tak, a rövidebb - 1 és 3 hóna­pos - futamidejűek a viszony­lag magas tranzakciós költsé­gek miatt elsősorban csak az intézményi befektetők (ban­kok, befektetési alapok) ré­szére jelenthetnek megtérülő tőkeelhelyezési alternatívát. Az állampapír-forgalmazói hálózatba tartozó három nagy lakossági bank (OTP, K&H, MHB) kijelölt fiókjai, vala­mint a Magyar Államkincstár fiókjai mindennap hirdetnek árat a 6 és 12 hónapos disz­kont kincstárjegyek legtöbb­jére, így könnyű a hozzáférés és a visszaváltás is. Ebben az esetben is érték­papírról beszélünk, ugyanak­kor a diszkont kincstárjegy az, amelyik soha nem jelent meg kinyomtatott formában és ezután sem fog. A rendsze­res és jelentős nagyságrendű kibocsátások, az egyszerű ke­zelhetőség, a belföldiek köré­ben való élénk kereskedelem feltételezi, hogy ezek a befek­tetések csupán értékpapír- számlán létezzenek. FEB Joghézagfigyelő szolgálat Egy újabb szervezet a feketegazdaság ellen Az agrárgazdaságban jelen lévő feketegazdaság jelenségeit vizsgáló felügyeleti osztály alakult a Földművelésügyi Mi­nisztériumban. A speciális ügyosztály vezetőjét, dr. Kamer Györgyöt az új szervezet feladatairól kérdeztük.- Nagyon nehéz számszerűsí­teni azokat az árnyékgazdaság által okozott károkat, amelyek évről évre megkurtítják az ál­lami költségvetést. Nemcsak a visszaélésekről van szó, hanem a szabályozás joghézagairól, hi­ányosságairól is. Felügyeleti osztályunk fel­adata lesz speciális célvizsgála­tokkal rávilágítson ezekre az anomáliákra, a feketegazdaság­gal összefüggő magatartásokra, szabálytalanságokra. Várhatóan górcső alá kerülnek a többi kö­zött például a külföldiek termő­földvásárlásai során kötött zseb- szerződések csakúgy, mint a kü­lönféle állami támogatások fel- használása. Egyszóval mind­azok a területek, ahol komoly pénzek morognak. Természetesen előre nehéz megmondani, hogy milyen eredménnyel járnak majd vizs­gálataink, mivel a feketegazda­ságnak pontosan az a tulajdon­sága, hogy láthatatlan, nehezen érhető tetten. Lehet, hogy egyes esetekben csupán annyit tudunk megállapítani, hogy hol nyílt al­kalom, kiskapu kijátszani egy­egy szabályt, rendeletet. Ilyen­kor a mi feladatunk az lesz, hogy javasoljuk a szóban forgó rendelkezés módosítását. A Földművelésügyi Minisztéri­umban eddig is nagyon komoly ellenőrzés folyt, ami a jövőben sem fog változni. Ezek eredmé­nyeit, tapasztalatait speciális el­lenőrzéseink, vizsgálataink so­rán hasznosítani szeretnénk. Nem árulok el titkot, ha el­mondom: a feketegazdaság visszaszorítása érdekében közös offenzívát indítunk azokkal a szintén az illegális gazdaság el­len harcoló társhatóságokkal - az adóhivatallal, a vámszervek­kel és rendőrséggel -, amelyek­től fontos információkat kapha­tunk. U. G. A Fidesz már visszakozott, a cég mégis kártérítést követel Nincs bocsánat a téves vádra Politikai fondorlatot, ármányt sejt Szilvási Zoltán, a WÉS Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója a nemrég piacra do­bott új terméküket, az Energy Drink elnevezésű energiaitalt ért Fidesz-„vádak” mögött. Az elnök vezérigazgató pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette: cége bírósági feljelentést tett Pokomi Zoltán, a Fidesz-MPP alelnöke ellen nagy nyilvános­ság előtt elkövetett rágalmazá­sért, üzleti hírnevük megsértése miatt. Vagyoni és nem vagyoni kárként negyedmilliárd forintot követelnek a párttól, mivel a sajtóban megjelent téves in­formáció kapcsán egy horvát kereskedelmi partnerük visz- szamondta a megrendelését. Az előzményekhez tartozik, hogy a Xénia Láz Egyesület adatgyűjtését kifogásoló szer­dai sajtótájékoztatón a Fidesz által kiosztott anyagban a többi között az szerepelt, hogy „...az egyesület által reklámozott termékek kezdenek aggályra okot adni... lásd például az Energy Drink, amelyet egy bi­zonyos életkorban ldfejezetten káros gyermekeknek adni, lé­vén, hogy enyhe kábítószernek minősülnek...”. A párt csütörtökön írásban értesítette a sajtótájékoztató résztvevőit, hogy sajnálatos módon egy korábbi munkavál­tozatban szereplő, helytelen megfogalmazás csúszott a ki­osztott anyagba. Egyúttal elné­zést kért a gyártótól a hamis ál­lításért, amely mindössze egyetlen napilap vidéki mutá­ciójában jelent meg. A párt fel­ajánlotta, hogy ebben a lapban helyreigazítást kér. A WES cég azonban ezt visszautasította, és keresetet nyújtott be a bíróság­nál. Az elnök-vezérigazgató új­ságírói kérdésre válaszolva cá­folta ajokat a közelmúltban napvilágot látott híreket, misze­rint a cég anyagi gondokkal küszködik, és nem, illetve csak késve tudja kifizetni a tejterme­lőket. Majd hozzátette: ezért a „téves” hírért nem áll szándé­kában a cégnek helyreigazítást kérni. Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents