Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-07 / 334. szám

1996. december 7., szombat VÁROSAINK Dtinántúli Napló 9 Emléktáblák régi polgármestereknek A közgyűlés a városháza épületében frekventált he­lyen emléktáblát állít Pécs azon hajdani nevezetes pol­gármesterei tiszteletére, akiknek a portréi festmény­ként a közgyűlés dísztermé­ben találhatók. Az első ilyen márvány emléktáblát a kö­zeljövőben dr. Esztergár Lajos tiszteletére helyezik el, aki 1940. és 1945. között volt Pécs szabad királyi vá­ros polgármestere, ám ezen túl szociálpolitikusként és egyetemi tanárként is orszá­gosan ismert alakja volt Pécs közéletének. Ünnepi munkarend a hivatalban A Polgármesteri Hivatalban a következőképpen alakul az ünnepi munkarend: de­cember 20-kán pénteken a 23- i, hétfői munkarend sze­rint; december 21-kén, szombaton pénteki munka­rend szerint, december 27- kén, pénteken, a december 24- i, keddi munkarend sze­rint, december 28-án, szom­baton pénteki munkarend szerint. A hivatal szempont­jából az ünnep december 22, 23, 24, 25 és 26-kán lesz. A december 23-i ügyfélfoga­dás helyett december 27- kén, pénteken 12-től 16 óráig lesz ügyfélfogadás. Igazgatói megbízás A Mezőszél Úti Általános Iskola augusztus 1-jén kine­vezett igazgatója, Horváth Jánosné tragikus hirtelen- ségű halála miatt ellátatla­nul maradt a vezetői feladat. A közgyűlése az intéz­ményvezetői állás pályázat útján való betöltéséig Cse- likné Juhász Ildikót bízta meg 1996. december 15-től 1997. augusztus 31-ig a Mezőszél Úti Iskola vezetői feladatainak ellátásával. Meghagyott adókedvezmények Az önkormányzat közgyűlése a legutóbb ülésén 1%-ról a ma­ximális 1,2% emelte a helyi iparűzési adó kulcsát. (Ugyan­akkor nem csökkentette az adó­alap 5 millió forintos határát.) Ä döntés egyik indoka az volt, hogy a vállalkozók Pécsett nem fizetnek építményadót az általuk használt építmények után, valamint az önkormány­zat nem terhelte meg őket kü­lön a vállalkozók kommunális adójával sem. Ä testület egy másik helyi adótémát is tárgyalt, ám abban nem kellett adókulcsot emelnie, s módjában állt kedvezménye­ket és mentességet fenntartani. Az 1995. évi XCVIII. tör­vény rendelkezései alapján az építményadóban megszűnt a kommunális beruházások költ­ségei helyi adóból történő le­vonásának lehetősége; vala­mennyi lakás esetében az ál­landó bejelentett családtagok - egyenes ági hozzátartozó - utáni személyenként 25 m2 adómentesség; valamint a mű­emléképítmények utáni adó- mentesség. Ugyanakkor az említett ked­vezmények, illetve mentesség törvényi megszüntetése elle­nére nem törvényellenes meg­tartásuk önkormányzati adó­rendeletben. Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésen olyan állásfog­lalást fogadott el, hogy to­vábbra is érvényben maradnak az építményadóról szóló hatá­lyos önkormányzati rendelet­ben megadott kedvezmények és mentesség. D. I. Védett terület a Tettye-Havihegy A teli ködbe bújó Havihegyre vezető csöndes kis utca és a védett terület térképe fotó: laufer l. A földtani, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti értékek együt­tes előfordulását védendő ér­téknek minősítve a közgyűlés helyi jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánította a Tettye és a Havihegy összesen 10,4236 hektár nagyságú ré­szét. Ez magába foglalja a Tety- tye teret, valamint a Havihegyi út mentén elhelyezkedő telke­ket részben vagy egészben. A védett terület térképvázlat­ról leginkább talpatlan huszár sakkfigurának látszik. A telkek magánszemély tulajdonosainak zöme úgy is érzi, hogy legalább is sakkot kaptak ettől a figurá­tól, illetve a természeti védett­ség kinyilvánításától. A 64 telekből egyébként 17 az önkormányzaté, 2 a Közü­zemi Rt-é, 6 egyházi tulajdonú, a többi 39 magántulajdonú. Az utóbbiak között vegyesen van beépített és beépítetlen. Az utóbbiakra több, mint 3 évti­zede áll fenn az építési tilalom a rendezési terv alapján. Az érintett magántulajdono­sok szinte minden kifogásoltak ebben az ügyben. Azt is, hogy a védetté nyilvánítást megelőző egyeztető tárgyalást a telektu­lajdonosokkal délelőtti idő­pontra tűzték ki. Helyrajzi szá­mon igényelték kimutatni, hogy hol milyen természeti - legin­kább botanikai - érték van, mert ők ilyeneket nem igen ta­láltak. A szakértői vélemények azonban arról szóltak, hogy a ritkaságnak számító növénytár­sulások a Tettyén és Havihe­gyen csak kis foltokban létez­nek és - már és talán még - nem a telekhatárokon belül. Ám a védettség az eredeti állapot fenntartása érdekében azon élőhelyet illeti meg - komple­xen valamennyi értékre tekin­tettel , amelyen e növények visszatelepüléséhez az élőhely környezeti feltételei adottak. Az önkormányzatnak azzal kell számolnia - és számol is -, hogy a tilalom elrendelését kö­vető 3. év után kártalanítás illeti meg azt a tulajdonost, akinek a tilalom elrendelésekor meg­osztható, illetve beépíthető in­gatlana volt és a három év alatt az önkormányzat nem adott neki cseretelket, vagy az ingat­lan kisajátítását nem kezdemé­nyezte. A telektulajdonosok persze a szabadpiaci áraktól többet reméltek, vagy éppen az építési tilalom feloldására vár­tak, s ezért nehezen nyugszanak bele a védetté nyilvánításba. A rendelet védelmi előírásai kimondják, hogy a terület ter­mészetvédelmi korlátozás alá eső részén telekalakítás - a köz­területté nyilvánítás céljából történő önkormányzati vásárlás esetét kivéve - nem végezhető. A beépítettség tovább nem nö­velhető, új beépítés nem hoz­ható létre, más rendeltetésű épület lakóépületté átminősí­tése nem engedélyezhető. A szennyvizek elhelyezése a csa­torna kiépüléséig csak zárt táro­lóba történhet. Az épületek fel­újításakor felmerülő korszerűsí­tési, állagmegőrzési tervek en­gedélyezéséhez, a burkolt felü­letek növeléséhez, a talajtakarót megbontó földmunka végzésé­hez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása kell. A karsztbokorerdő növény- társulást, a pusztafüves lejtő jel­legű lágyszárú növényállo­mányt és a terület földtani alak­zatait, felszíni formáit károsí­tani nem szabad. Védett növé­nyek nem gyűjthetők, vegysze­res gyomirtás és műtrágyázás nem végezhető. D. I. Pürrhoszi lavina „Az élet olyan mint a lavina - hol fel, hol le’’. Erről a Herczeg Ferenc paródiáról lett nevezetes a pesti Fészek Klub egykori igazgatója, Brucksteiner Dezső. S furcsa módon e szóficamítás jutott eszembe a közgyűlés ülésén a tömegközlekedési tarifaeme­lés időleges elbukásakor. Ez az ügy is olyan, mint a lavina, amelyről köztudott, hogy a természetben nem tud felfelé zúdulni, csak a paródiában. A pécsi tömegközlekedési tarifa viszont két­szeresen is „élet-lavina”: oda és vissza egyaránt az. Részint az erről szóló kérelem - amióta csak közgyűlési tudósító vagyok - még egyszer sem jutott első nekifutásra révbe, csak mindig máso­dikra. Közös történelmünket a közgyűlésben 22 forintos busz­jeggyel kezdtük. Most 55 forint az igényelt ár. Ebben a minőségé­ben a lavinánk nem hogy lefelé haladni nem tud, de sem fékezni sem felfelé a lejtőn. Ez egy agyonstrapált, nullára jutott lavina. Az utóbbiak miatt nem is lehet csoda, hogy elsőre nem volt meg a szükséges szavazati többség az elfogadásához. Ám történelmi ha­gyományaik szerint - és a tömegközlekedés helyzetéből követke­zően - nem sok kétségünk lehet pótvizsgás sikerére. Akkor pedig a halasztás szituációja eleve pürrhoszi. Az ókori történetírók sze­rint a világhódításra törő Pürrhosz a híres itáliai hadjárata elő­estéjén elvesztett egy vitát kegyencével, Kineasszal szemben. A kegyenc sorra azt firtatta, hogy a remélt győzelmek és hódítások után mi következik még. Végül megkérdezte: mit tesznek akkor, ha a tervek mind valóra váltak. Pürrhosz nevetve mondta erre, hogy akkor majd pohárral a kezükben vidáman beszélgetve fog­ják élvezni nyugodt napjainkat. De hiszen ezt már most is megte­hetjük, minden háborús fáradtság nélkül - jelentette ki Kineasz E történelmi anekdota összevetése a tömegközlekedési tarifa ügyével annyiban sajnos sántít, hogy itt egy pürrhoszi győzelem után aligha lesz valaki, aki pohárral a kézben fog vidámkodni. Hiszen a nyugalom élvezete helyett ilyen „győzelmek” sora zúdul ránk az elkövetkező időben. Mint a lavina. Dunai Imre Pinceveszély és városfal A Belügyminiszté­riumnak megkül­dött középtávú - az 1996-2000 kö­zötti időszakra szóló - pécsi pin­ceveszély-elhárí­tási programban 1997-re 70 millió forint előirányzat szerepel. Ennek fedezetéből 4/7 rész a saját erő, a többi az ilyen célú központi pénz­alapból megsze­rezhető összeg. A 30 millió fo­rint céltámogatás elnyeréséhez az önkormányzat közgyűlése 40 mil­lió forint önerőt vállalt. A pályá­zatban az önkor­mányzat a korábbi gyakorlat szerint saját erőforrású munkaként a tör­ténelmi belváros­ban és annak kör­nyezetében terve­Pécs bemutatkozott Londonban A magyar befektetési piacot mutatta be a brit érdeklődőknek a hét elején az a londoni konferencia, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Londoni Kamara Magyar Tagozta szervezett. A pé­csi fejlesztési lehetőségekről dr. Páva Zsolt polgármester és Sütő Róbert, a Pécsi Ipari Park Kht. munkatársa tartott diaképes beszámo­lót. Előadásuk hatására több angliai gazdasági lapban jelent meg tu­dósítás Pécsről, s számos üzletember, befektetési csoport - köztük egy filtergyártó és gépészeti cég - jelezte érdeklődését. zett közmű-re­konstrukciós és burkolat-helyreál­lítási munkákat je­lölte meg. Az 40 millió forintnyi önerő a Vince ut­cai mélyvezetési csapadékcsatorna megépítéséből (24 millió Ft), a Me­gyeri úti közmű- és burkolatrende­zésből (9,5), va­lamint támfal és városfal felújítá­sokból (6,5 millió forint) áll össze. A pécsi városfal további felújítására is juthat a pénzből fotó: laufer László Bérbevételre meghirdetett megpályázható helyiségek Az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló, bér­beadásra meghirdetett helyisé­gek decemberi listáján gará­zsok, raktár, üzlet/műhely, va­lamint üzlet/iroda szerepelnek. Üzlet/műhely (vendéglátó egységként nem hasznosít­ható!): Földes Ferenc, u. 1-3. sz. (70 m2). Mária u. 14. sz. (100 m2 - alagsori helyiség. Raktár: Rá­kóczi út 58. szám, (a volt Rheu- matológiai Intézet mélyföld­szintje), 158 m2, földszint: 256 m2. Kikötés: a bérbeadó záros határidőn belüli felmondással élhet. Garázsok: Páfrány u. 12. sz. (15 m2 - aknás, Bokor u. ga­rázssor 71. sz. 17 m2,97. sz. 17 m2; Fekete gyémánt tér 65. sz. 13 m2, 68. sz. 15 m2, 69. sz. 21 m2; Hősök tere 6. sz. 15 m2. A helyiségek bérletét pályá­zat útján, liciteljárás keretében lehet elnyerni. Az egyéb feltéte­leket a Kossuth tér 1-3. sz. alatti, ügyfélszolgálati irodában lehet megtekinteni, 1996. de­cember 16-ig. A pályázatokat a Polgármes­teri Hivatal Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás- és He­lyiséggazdálkodási Egységénél (Pécs, Kossuth tér 1-3. szám földszint 6.) lehet személyesen és írásban benyújtani 1996. de­cember 16-ig. A nyertes pályázóval a lakás- és helyiséggazdálkodási egység meghatározott időtartamra, maximum 10 évre, bérleti szer­ződést köt, miután az a bizton­sági letét - az alap bérleti díj hatszorosa - befizette. Városvédő őrjárat Amint elhagyjuk a várost, a Komlói úton e képekkel tanúsított látvány fogadja a Pécsről távozókat, illetve az ide érkezőket. Valaha jobb napokat látott labdarúgó pályán már jó ideje vége a focicsatáknak: romlásnak indult a hajdani játéktér, legfel­jebb kutyákat futtatnak roncsain. A változásnak még az esélye sem látszik. így szimbolikus értelme van a Komlói út végén az „Europastadt” felirat elmaszatolódásának. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a de­cember 5-én mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egész­ségügyi határérték (100%) szá­zalékában: kéndioxid 22%, nit- rogéndioxid 23%, szénmono- xid 29%, szálló por 14%, ózon 8,6%. A kéndioxid 30 perces átlagkoncentrációja egy alka­lommal meghaladta az egész­ségügyi határértéket a nap má­sodik felében pedig többször megközelítette azt. A többi szennyező anyag mennyisége jóval a megengedett érték alatt volt. A magasabb koncentrá­ciók a város északnyugati terü­letein fordultak elő. A levegőszennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft., valamint a Pécsi Erőmű Rt. támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents