Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-06 / 303. szám

1996. november 6., szerda Gazdaság Dünántúli Napló 9 APEH-közlemény. Az adóhatóság október 31-től a következő árakat fogadja el azoktól a magánszemélyek­től, akik számla nélkül szá­molják el gépkocsijukhoz az üzemanyagot: az ólmozat­lan normálbenzin 120, a szuper 123,50, a 98-as 132, az ólmozott 98-as 131, és a gázolaj 118,50 forintos lite­renkénti áron számolható el. Kemény dió. Az európai uniós csatlakozásnál Ma­gyarország már sokkal szi­gorúbb környezetvédelmi követelményekkel fog szembesülni, mint a koráb­ban csatlakozott dél-európai államok - hangzott el az Ipar a Környezetért Alapít­vány és a British Council közös rendezvényén, ked­den. A szimpóziumon a környezetvédelmi auditálás és ellenőrzés tapasztalatai­val ismerkedhettek az ér­deklődők. Árfolyamrekordok. Üdí­tően hatott az egyébként stagnáló Budapesti Érték­tőzsdén néhány részvény történelmi rekordja. A Bor- sodChem árfolyama 3305, a Danubius 3260 forinton te­tőzött. A Dunaholding is túlszárnyalta eddigi árait: 7600 forinton adták-vették. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 261,75 Görög drachma (100) 66,66 Német márka 105,05 Olasz líra (1000) 104,58 Osztrák schilling 14,93 Spanyol peseta (100) 124,74 USA-dollár 158,83 Kincstárjegy aukció A kínálatot jelentősen megha­ladó kereslet jellemezte az egy­hónapos futamidejű kincstárje­gyek november 5-i aukcióját. A felkínált 1 milliárd forint értékű papírra ugyanis 2,661 milliárd forint értékben nyújtottak be, összesen 28 vételi ajánlatot. Ebből 17-et fogadtak el - tájé­koztatott a Magyar Államkincs­tár Államadósság Kezelő Köz­pont kedden. A kincstárjegyek éves kötvényegyenérték ho­zama átlagosan 22,01 százalék, maximálisan 22,07, míg mini­málisan 21,9 százalék. Az átla­gos eladási ár 98,34 százalékos volt. Az átlagos éves diszkont­láb nagysága 21,35 százalék. A következő azonos futamidejű kincstáijegyek árverését no­vember 12-én tartják. Munkavédelmi eszközökből, ruhákból rendeztek bemutatót az Ifjúsági Házban fotó: Müller A munkavédelem nem létkérdés Ez bizony így van, kár lenne tagadni, a működő szakszerve­zetek is beismerik, nemigen tudnak az új vállalkozásokra „ráhatni”, hogy végül is az ő érdeküket is szolgálja, ha a dol­gozói betartják a munka- és egészségbiztonsági előírásokat. Mert ezek nem öncélúak, azt szolgálják, hogy munka közben a dolgozókat ne érje károsodás, sem baleseti, sem egészség- ügyi. Hartai Ferenc, a szakszerve­zetek megyei munkavédelmi tanácsadója is megerősítette egy tegnapi tanácskozáson, hogy pillanatnyilag a kisvállal­kozások nagy többségében még nem létkérdés a munkavéde­lem, a tulajdonosok egy része úgy gondolkozik, ha nem tar­tatja be az előírásokat, nem adja meg a feltételeket, csak azt kockáztatja, hogy az ellenőrzés során majd megbüntetik. Ez a szankció azonban olyan „puha”, mármint olyan alacso­nyak a büntetések, hogy ez már nem lehet visszatartó erő. Azt viszont már kevesen tudják, a dolgozók is harcolhatnak joga­ikért, lehetőségük van munka- védelmi képviselő választásra, akinek törvényadta joga a sza­bálytalanságok feltárása, az elő­írások betartása. Sajnos itt még nem tártunk. A fekete munka elburjánzása még inkább összekuszálta a helyzetet, mert az ilyen munkát vállalókat szinte semmi sem védi. De hát ez már büntetőjogi kérdés, mondja Medvetzky An­tal, az MSZOSZ megyei képvi­seletének elnöke. Annyi bizo­nyos, nagyon hiányzik az annak idején jól működő munkavé­delmi őrök hálózata, ezt pilla­natnyilag semmivel sem tudták pótolni. Az mindenesetre meg­nyugtató, a munkavédelmi esz­közök jó része már rendelke­zésre, áll, ezek közül néhányat a tanácskozás alkalmából be is mutatták a pécsi ifjúsági ház­ban. B. G. A legkevésbé kockázatos megoldás A pénzügyminiszter reális esélyt lát arra, hogy 1997 második felétől 0,1-0,2 százalékkal csökkenhet a havi forintleértéke­lés mértéke. Csaba Lászlótól, a Kopint-Datorg munkatársá­tól azt kérdeztük, vajon megalapozott-e ez a kormányzati szándék? A közgazdász szerint a csú­szóárfolyam mértékének csökkentésén keresztül az inf­láció és a kamatszint mérsék­lése a pénzügyi kormányzat optimista, de megvalósítható törekvése. A bizakodó érvelés mellett szól, hogy az elmúlt másfél évben az infláció üteme lelassult. Ezt a tenden­ciát követve a jövő évre vetí­tett 18 százalékos átlagráta 1997 decemberében nem lehet nagyobb 15 százaléknál. Eb­ben az esetben a jövő év má­sodik felében lehetséges - sőt szükséges is - lassítani a leér7 tékelést. Az infláció további lassu­lása ellen hatnak azonban olyan bizonytalansági ténye­zők, mint például az év eleji áremelkedés vagy a kormány­nak a rá nyomást gyakorló csoportok - nyugdíjasok, me­zőgazdasági termelők - iránti „megértő” magatartása. A tár­sadalmi ellenállás azonban felpuhíthatja a jelenlegi pénz­ügyi stabilizációs törekvése­ket, kedvezőtlenül befolyá­solva az inflációt és a várható kamatpolitikát. A Bokros-csomag eleme­ként bevezetett forintleértéke­lés pozitívan hatott a gazda­ságra, ösztönözte az exportot, a külföldi befektetők számára kiszámíthatóvá tette a hazai piacot. A tavaly bevezetett csúszó­árfolyampolitika legfeljebb az ezredfordulóig marad a hazai gazdasági élet velejárója. Al­kalmazására addig van szük­ség, amíg a hazai infláció sok­szorosa a nagy exportpartner országokénak. Az infláció egy számjegyűvé válásáig ez a legkevésbé kockázatos meg­oldás. (vári) Elhamarkodott bejelentés Késik a garantált árak közzététele A földművelésügyi miniszter az MSZP hétvégi agrárfóru­mán bejelentette az étkezési búza, a vágómarha és a tej jövő évi felvásárlási árát. E bejelentés azonban nem egyenlő a garantált árak hivatalos (Magyar Közlönyben) meghirdeté­sével, amelyre az agrárrendtartási törvény - évente október 3-ig - kötelezi a szaktárca vezetőjét. Az ugyanis késik. Az agrárminisztemek évente öt termékre - az étkezési bú­zára, a kukoricára, a vágó­marhára, a sertésre és a tejre - kell árgaranciát hirdetnie: a kukoricára januárban, a töb­bire, a soron következő gaz­dasági év tervezhetősége vé­gett, októberben. A mostani csúszás oka, hogy a piacszabályozásról fo­lyó tárcaközi egyeztetéseken az érintettek - PM, FM, IKIM - ez idáig nem tudtak meg­egyezni a jövő évre tervezett felvásárlási árak összegében. De nemcsak a minisztériu­mok között, hanem a tárcák és a szakmai szervezetek, ter­méktanácsok között is véle­ménykülönbség van a garan­tált árat illetően. Az agrártárca, mint azt a miniszter a hét végén bejelen­tette, az étkezési búza felvá­sárlási áraként tonnánként 15 ezer forintot javasol, ezzel szemben a Gabona Termék- tanács - a jövő évre tervezett 25-70 százalékos energiaár­emelés ismeretében - 19-20 ezer forintot tart indokoltnak. A szakmai képviselők szerint ez az összeg tenné lehetővé, hogy a termelő hozzájusson ráfordításaihoz. Nézetkülönbség van a ser­tésárak esetében is. A minisz­térium az E, U, R minőségű sertésekre kilogrammonként 215 forintos átlagos árat tart meghirdethetőnek, a Vágóál­lat- és Hústerméktanács vi­szont - e három kategóriára 230, 218 és 205 forintos ösz- szeget lát elfogadhatónak. A hízómarha felvásárlási árát, a miniszter - minőségtől füg­gően - 190 és 170 forinton garantálná, a terméktanács vi­szont ragaszkodik a kilo­grammonkénti 210, illetve 190 forinthoz. A hazai tejtermelők jövőre egy liter extra minőségű tejért legalább 47 forintot szeretné­nek kapni, szemben a szak­tárca vezetője által a hét vé­gén kilátásba helyezett 37 il­letve 34 forintos felvásárlási árral. A szakmai szervezetek ál­lítják, hogy ők időben, még augusztusban elküldték javas­latukat a minisztériumnak. Nem rajtuk múlt tehát, hogy sem a törvény által előírt ha­táridőig, október 3-ig, sem a mai napig nem került sor a pi- acszabá lyozás szempontjából fontos garantált ár hivatalos közzé tételére. Újvári Gizella Változások a számvitelben Immár harmadszor kerül sor az 1992 óta érvényben lévő számviteli törvény mó­dosítására. Akar László, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtit­kára a törvényjavaslatot is­mertetve hangsúlyozta: első­sorban az Európai Unióban érvényes gyakorlathoz való fokozott alkalmazkodás teszi szükségessé a jogszabály új­bóli módosítását. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás nem minden esetben alkalmas az egységes értelmezésre, ezért is feltétlenül indokolt a pon­tosítás. A változtatási javaslat a hangsúlyt a vagyoni, jöve­delmi helyzet valódiságának alapelvére helyezi, ennek alapján módosítja az éves be­számolók követelményeit. Újdonság, hogy - az euró­pai normáknak megfelelően - az eszközök beszerzési, il­letve előállítási árához az egyedileg felmerülő költsé­gek is hozzáírhatóak lesznek, és változik a vásárolt eszkö­zök elszámolásának gyakor­lata is. Megszűnik az előző évek­ről a veszteségek átvitelének lehetősége és egységes szabá­lyozás várható a támogatások, juttatások területén. A hitele­zők érdekeit védi az a terve­zett szabály, amely szerint osztalékot csak abban az esetben lehet majd fizetni, ha ezáltal nem csökken a gaz­dálkodó szervezet tulajdonosi tőkéje. A javaslat megoldást kínál a devizaárfolyam válto­zásából adódó veszteségek kezelésére is. A tervezet elfogadásával az egyéni vállalkozók kikerül­nének a számviteli törvény hatálya alól, így csökkenne az egyszeres könyvvitelre köte­lezettek száma. A kívánt változtatások mó­dosítják a devizatörvény, il­letve a helyi adókra vonat­kozó törvény egyes előírásait is. fi Arvadászat felsőfokon Egy új szolgáltatás a piacon Nincs annál bosszantóbb, mint amikor az általunk megvá­sárolt terméket később, jóval olcsóbban megpillantjuk egy másik bolt kirakatában. Elkerülhetjük ezt, ha végigjárva a fél várost, magán-piackutatásba kezdünk. Egy árügynökség most arra vállalkozik, hogy e terheket leveszi a vállunkról. A „pa” árügynökség nem ke­vesebbet ígér, mint hogy szolgáltatásai igénybevételé­vel megszabadulhatunk a ma­gán-piackutatás fáradalmaitól - mondta tegnapi tájékoztató­ján Falussy Gábor elnök. Nem lesz más teendője az ügyfélnek, mint feltárcsázni a helyi ügynökség telefonszá­mát, és megnevezni a kívánt terméket. Vagy megjelölni a szolgáltatást, amelyre szük­sége van. Az ügynökség ezt követően kutatásba kezd ország- és Eu­rópa szerte a több tízezer cé­get felvonultató adatbázis se­gítségével. Ezután ártükröt készít, amelyből kiválasztja a legolcsóbb beszerzési forrást. Honoráriumként csupán az egyharmadát kéri annak, amit ily módon megspórolt az ügy­fél. A szolgáltatás átlagosan 24 órát vesz igénybe. Az „árva­dászok” tevékenysége a meg­bízó számára kockázatmen­tes, mivel csak a sikeres ügy­letért kémek majd honorári­umot.-Doktor úr! Ki fogja mindezt megcsinálni? -Magad uram, ha nincsen SZOLGÁD! rendszereket. Egyes rendszerekre 20% - 50% -os kedvezmény! Igény esetén 3-6 havi kamatmentes részletfizetés az év végéig! A rendszerek megtekinthetők a PÉCS-INFÓ '96 Informatikai Szaknapokon november 6-án és 7-én Pécs, Majorossy u. 36. Ismerje meg a "SZOLGA" egészségügyi számítógépes- háziorvosi- fogorvosi- szakápolási- ambuláns program­SZERETNÉ HA ÖNHÖZ IS ILYEN GYORSAN JUTNÁNAK EL A LEGFRISSEBB INFORMÁCIÓK? A XX. SZÁZAD LEGKORSZERŰBB INFORMÁCIÓS HÁLÓZATÁT AJÁNLJUK TEKINTSE MEG ÉS DÖNTSÖN DrávaNet INTERNET Szolgáltató Kft Pécs, Öz u. 5. Tel.: 72/325-688 Ezúton meghívjuk Önt is a PÉCS-INFÓ ’96 Informatikai Szaknapokra november 6-7. Pécs, Majorossy u.36.

Next

/
Thumbnails
Contents