Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-05 / 302. szám
6 Dünántúli Napló Kistermelők 1996. november 5., kedd Növényvédelmi tanácsadó Veszedelmek szőlőben, gyümölcsösben Az idei év a növényvédelem terén is okozott néhány kellemetlen órát és némi fejtörést a kistermelőknek. Ezek közül elsőként említeném a tűzelhalásos baktériumos betegség megjelenését, egyes körzetekben tömeges előfordulását (erről és az ellene történő védekezési lehetőségekről a tél folyamán még bővebb tájékoztatót közlünk). Meztelencsiga A szőlőültetvényekben az időjárási viszonyok miatt egy régen feledésbe ment betegség (fakóróthadás) okozott a bogyó növekedés időszakában egyes ültetvényekben jelentős terméskiesést. Igaz, e betegség még a szakemberek körében is vitákat váltott ki. Ez is arra utal, hogy a növényvédelem és a termesztéstechnológia vonatkozásában is jelentős változásokra van szükség, nem elég a programszerű (heti, kétheti) gyakorisággal végzett „általános” (minden károsító ellen egy időben, egy keverékbe kijuttatott permetezőszer kombináció) permetezés. Azokon a szőlőterületeken kisebb mértékű volt a fakórothadás (zöldrothadás), ahol a virágzást követően a Topsin-M 70 WP-t is használták. A csapadékos időjárás következtében néhány helyen (főleg a mélyebben fekvő burgonyatáblán) a burgonyagumókon nagymérvű meztelencsiga rágásnyom tette már kiszedéskor fogyasztha- tatlanná a termést. A meztelencsiga tömeges szaporodása okozott romlást a salátán és káposztaféléken. A meztelencsigákra 1997-ben is számíthatunk. Megelőző védekezésként a legegyszerűbb megoldás, hogy azokra a területekre, ahol a kártevő nagy tömegben előfordult, olyan növényt ültessünk, melynél a növényvédő szert árusító üzletekben beszerezhető csigaölő szerek használhatók (a fogyasztásra szánt növényi rész nem érintkezik a szerrel, pl. paprika, tojásgyümölcs), vagy az első rágásnyomok észlelésekor helyezzük ki az év közben már ismertetett sör-, vagy nedvesített papír, vagy rongy csapdákat. A meztelencsigák vándorlását könnyen megakadályozhatjuk akár a vonulási irányukba fólia csíkra szórt mészporral. Szobanövények Sokan érdeklődnek a szobanövények károsítói elleni védekezési lehetőségek iránt. A hozott minták alapján a leggyakoribb problémák a következők: Levelek sárgulása, lomb hul- latás. Legtöbbször a bajt a túlzott gondosság, a szakismeret hiánya okozza. Gyakran a fenti tünetek az átültetést követően jelentkeznek. Ennek egyik oka a növény számára nem megfelelő virág- föld-keverék kiválasztása. A forgalomban lévő engedélyezett talajkeverékek nagyobbik hányadán fel van tüntetve, hogy milyen növényeknél használhatók. Ültetésre csak ezeket a földkeverékeket vásároljuk. Gyakori továbbá a szobanövény számára kedvezőtlen fény- és szellőztetési viszonyokból eredő sárgulás, lomb- hullatás. Okozhatja a fenti tüneteket a növény igényétől eltérő hőmérséklet, a hőmérséklet nagymérvű ingadozása, valamint az öntözés hiánya, vagy túlöntö- zés. Gyakran jönnek azzal a panasszal, hogy a növényeiket tápoldattal folyamatosan öntözik, mégis fonnyadozik, a levelek kivilágosodnak, végül a cserepes növényünk elpusztul. Ebben az esetben „elsózzuk” a növényünk talaját, ez azt jelenti, hogy olyan koncentrációt ért el az általunk kiöntözött különböző ásványi anyag koncentrációja, amit növényünk már nem visel el. (Elszikesedett a cserépben lévő talaj). Tanfolyamok Novemberben - az előző évekhez hasonlóan - szaktanfolyamokat indítunk a Baranya Megyei Vállalkozói Központ anyagi, és az Agrárkamara szakmai támogatásával. A megyében több helyen indítjuk, elsősorban gazdálkodók, kamarai tagok részére, de minden érdeklődőt szívesen látunk. A tanfolyam keretén belül a növényvédelmi II. forgalmi kategóriájú „zöldkönyv” meghosszabbítása mellett a helyi érdeklődési kör figyelembe vételével a hallgatók megismerkedhetnek a növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési technológiákkal. Részvételi díj: 3 000 Ft. Az első tanfolyam Pécsett az Agrárkamaránál indul, (Mátyás király u. 9.) november 11-én, hétfőn 16 órakor. További információk a gazdajegyzőktől, vagy a 277-166- os telefonszámon szerezhetők be. Czigány Csaba Az idén Baranyában is felbukkant a gyümölcskertek rettegett betegsége, az almatermésűek tűzelhalása Gyümölcstermesztés - korszerűen Szedhetjük a naspolyát! A piaci naspolya is párnapos érlelést igényel fotó: Tóth kulnak zamatanyagai, elveszti a nyers állapotában még erős cser-ízét. Értékes gyümölcs Sokkal értékesebb gyümölcs annál, mint amennyire becsüljük. Vitaminokban, pektinek- ben igen gazdag, kellemes sa- vanykás íze páratlan, semmi más gyümölccsel nem hasonlítható. Ennek ellenére még a házikertekben is ritkaság- számba megy ez az egyébként nem túl igényes gyümölcsfaj. Kétségtelen, hogy a hűvösebb, párásabb időjárási zónát kedveli, de megél máshol is, a magas mésztartalmú talajokat nem nagyon kedveli, jobban érzi magát a nedvesebb, nyirkosabb, gazdagabb talajokon. Nemcsak tűri, de kedveli a fél- árnyékot, ezért igazán a kiskerti termesztésben lehet leginkább megtalálni a termőhelyi optimumát. Tűri a telet, edzett gyümölcsfaj, különösebb ápolást nem igényel, mert jelentősebb kár- és kórokozója nincs. Hátránya talán csak az, hogy a már élvezhető, de nagyon puha gyümölcs alig-alig szállítható, ez is a kiskerti termesztését indokolja. Kitűnő fajtáink vannak: beszerezhető a Nottinghami, a Holezért - a kert formájától, méretétől függően - válasszuk az 5x4, 6x4, 5x3-as sor- és tőtávolságot. A koronát alakítsuk ki metszéssel, de ha kialakítottuk, akkor már a rendszeres, úgynevezett termőmetszést nem végezhetjük, nem is vághatjuk vissza az éves vesszőket, mert a vesszők végén hozza a termést. Csak a ritkító metszést alkalmazzuk, de azt rendszeresen, hogy ne sűrűsödjön el a korona. Dísznövényként is Mivel virágzása - május második fele - már a tavaszi fagyok utánra esik, így az nem károsítja. A naspolya fa (bokor) mérete, formája, virágzása, termésérése szemet gyönyörködtető, ezért a kertben felhasználhatjuk amolyan átmeneti növényként a díszkert és a haszonkert között. Ültessünk és neveljünk naspolyát, nem fogunk csalódni benne! Buzássy Lajos Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 19-én jelentkezünk Olvasmány a téli napokra Új köntösben, egységes arculattal jelent meg ismét a Mezőgazda Kiadó nagy sikerű ábécé-sorozata: A metszés ábécéje, A növényvédelem ábécéje és A növényszaporítás ábécéje. A metszés ábécéjéből megtudhatjuk, mikor és miért metszünk, megismerhetjük e munka legalkalmasabb eszközeit. Külön fejezet foglalkozik a gyümölcsfák és bokrok, a szőlő és a díszfák, díszcserjék metszésével. A növényvédelem ábécéje összefoglalja, hogyan védjük meg növényeinket a különböző betegségekkel és kórokozókkal szemben. Mivel és mikor védekezzünk, milyen védőfelszerelést használjunk a permetezéskor. A növényszaporítás ábécéje az oltást, a vetést, és a dugványozást ismerteti meg az olvasókkal, a szaporítóanyag begyűjtésétől a már kikelt, megeredt, meggyökeresedett növények további kezeléséig. Sok hasznos és közérthető rajz és ábra teszi szemléletessé a leírtakat. A könyvek megrendelhetők a Futár Szakkönyvszolgá- latnál (1300 Budapest, Pf. 126). Az általános hiedelem az, hogy a naspolyát az első dér után kell szedni, mert ekkor puhul meg a gyümölcs húsa. Ez igaz is, valóban a dércsípte gyümölcs „szotyosodik”, azonban célszerűbb ezt megelőzően már akkor leszedni, amikor a gyümölcs még világosbarna-sárgás színű, húsa kemény, annak ellenére, hogy ebben az állapotában még nem élvezhető, nem fogyasztható. A rövid tárolás alatt beérik, húsa megpuhul, barna színű lesz, az utóérlelés alatt kialaland, a Házi naspolya, magyar ismert fajta a Szentesi rózsa. Szaporíthatjuk naspolya-ma- goncra, birsre, de galagonyára is, természetesen a legelteijed- tebb alanya a birs. (Kevesen ismerik, hogy őshazája Délke- let-Európa, Elő-Ázsia.) Ha termesztésére vállalkozunk - biztatom erre a kiskerttulajdonosokat -, akkor kb. 40- 60 cm-es törzsön neveljük bokorrá, bokor-fává. Mivel mérete szerint igényli a 20-25 négyzetméter tenyészterületet, őszi talaj munka a kiskertekben Szervestrágya-igények fejeskáposzta karfiol, uborka bokorbab, dinnye, tök zeller, spárga paradicsom, z. paprika c káposztafélék, tök burgonya, zeller z.paprika, spárga V. fejes- és vöröskáposzta, bab uborka, s.répa karfiol, rebarbara karfiol, keikáp., bab borsó, burgonya rebarbara, spenót z.paprika, paradicsom spenót cikória pasztinák Nitrogén uborka, karalábé saláta, s.répa petrezselyem, spenót paradicsom, hagyma Foszfor borsó, burgonya karalábé, saláta, zeller petrezselyem, spenót z.paprika, paradicsom hagyma Kálium uborka, karalábé saláta, s.répa, retek zeller, spárga, v.kép. borsó saláta __ k aralábé, sárgarépa petrezselyem, retek cékla, hagyma bokorbab, borsó retek, cékla retek, cékla D f.káposzta petrezselyem cékla Az ősz beköszöntött. Az egyre hidegebb éjszakákat zord, ködös nappalok követik. Itt az ideje tehát, hogy a még kint lévő zöldségféleségeket betakarítsuk, az arra alkalmas helyen elvermeljük, azaz télire letároljuk. A betakarítás után a kertben az elvégzendő munka a következő. Minden összegyűjthető szármaradványt és egyéb komposztálható gyomot komposztálunk. A gombabetegségekkel fertőzött lombot, szármaradványt égetéssel megsemmisítjük. A gombabetegségek ellen mechanikai eljárással is védekezhetünk, ha a fertőzött lombot, szármaradványt összegyűjtjük és 30-40 cm mélyen elássuk. A terület letakarítása után „vetéstervet”- vetésforgót kell készíteni. Ennek alapján végezzük el a tápanyag utánpótlást. Korábban már megtanultuk, hogy mely növények milyen és mennyi tápanyagot igényelnek. Ennek alapján készítjük el- a mellékelt táblázat segítségével - a vetéstervet. Ennek ismeretében már elkészíthetjük az I, II, III. és a IV-es parcellák beosztását. Az I-es parcellába kerülnek a káposztafélék, a paradicsom, paprika, tök, uborka, csemege- kukorica, zeller, és ha a terület egyébként arra alkalmas, úgy dinnye. A Il-es parcellába a hagymafélék, a gyökérzöldségek, saláta, spenót (legtöbbször forgón kívül, mint elő- vagy utótermény). A III-as parcella a hüvelyesek - bab, borsó - elhelyezésére alkalmas. A IV-es parcella az évelőké: spárga, torma, rebarbara, tárkony stb. Az ágyások - parcellák - kijelölése után elvégezzük a szerves- és műtrágyázást. Szervestrágyából 8-12 kg-ot adagolunk négyzetméterenként, amit kiegészítünk 2-3 dg foszfor és 4-5 dg káli hatóanyaggal. Ha a zöld szármaradványt nem tudtuk komposztálni, úgy 2-3 dg nitrogént is adagolunk a területre. A tápanyag utánpótlást elvégezvén, az egész területet 25-30 cm mélyen felássuk - nagyobb területet kerti traktorral, így a derékpróbáló nehéz fizikai munkától mentesülünk. Ahol a terület egyenes, az eróziótól nem kell tartani, ott az ásást - szántást - elsimíthatjuk gereblyével. Ezzel a tavaszi talajmozgatással járó nedvességveszteséget elkerülhetjük. Az így előkészített területet télen porhanyóssá teszi a fagy, és tavasszal egy magágy-előkészítő gereblyézés után vethetjük a korai zöldségfélék magvait. Dr. Tamcsu József
