Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-28 / 325. szám
» 1996. november 28., csütörtök Közélet Dünántúli Napló 7 Atomenergia - még el kell tűrnünk Nem olcsóbb, és soha nem lesz elfogadható a biztonsága Az országgyűlés új törvényt tárgyal az atomenergiáról. Ennek jele, hogy a napilapokban gyakran jelennek meg publicisztikák, amelyek - enyhe kétségek nagyon udvarias megfogalmazásától eltekintve - az atomenergia feltétlen szükségességét, olcsó és biztonságos voltát bizonygatják a laikus közvélemény előtt. A háttérben a Paksi Atomerőmű közelgő privatizációja áll, továbbá néhány nagy nyugati konzorcium beruházási szándéka új atom- energetikai kapacitások kiépítésére. Arányuk csökken Aki az atomenergiával kapcsolatban a leghivatalosabb információkat kívánja ismerni, az a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordul. Egyik legutóbbi, Interneten is hozzáférhető bulletinjük néhány megállapítását idézzük. E szerint jelenleg atomenergia fedezi a világ elektromos energia szükségletének 17%-át. A jelenlegi realista tendenciák figyelembevételével ez az arány 2015-re 13%-ra fog csökkenni. Az egyik ok az, hogy az uránbányászattól a felhagyott uránbányák rekultivációjáig, a kis- és közepes aktivitású hulladékok, továbbá a kiégett fűtőelemek elhelyezéséig terjedő technológiai láncok valódi költségeinek beszámításával, nem beszélve a biztonság és sok minden más reális költségeiről, az atomenergiáról kiderült, hogy elviselhetetlenül drága, nem versenyképes. A fejlett ipari országokban (hazánk is ide számít) nem, vagy alig növekszik a lakosság lélekszáma, ugyanakkor egyre nő a technológiák energiahatékonysága. Ebből következően a felhasznált energia összmeny- nyisége a jövőben nem hogy nőni, de csökkenni fog. Kivételnek számítanak egyes távol-keleti „kis tigrisek” és Kína. Ezek azok az országok, ahol még számolnak az atom- energetika bővülésével is, de még itt sem biztos, hogy lesz rá pénzük. A világ szegényebb többsége pedig nem is álmodozik róla. Nem kellenek Észak-Amerikában, Nyugat- Európában már régóta nem rendeltek új atomerőműveket. Cél a meglévők biztonságos üzemeltetése, a tervszerű leállítás előkészítése, és a hulladék- tárolás megoldása. (A fűtőelemek viszonylatában erre még gyakorlatban, elfogadott megoldás nincs.) Véleményünk szerint a magyar nukleáris energetikai stratégiának is e célkitűzéseket kell követnie. A világon összesen nyolc országban 40% vagy annál nagyobb a nukleáris áramtermelés részesedése. Ezek: Belgium, Bulgária, Franciaország, Magyarország, Litvánia, Szlovákia, Svédország, Svájc. A svédek 2015-ig ki akarnak lépni a nukleáris energetikából. Magyarországon és Litvániában 1-1 szovjet technológiára alapozott erőműtelep adja ezt az arányt. Az egyesült Németországnak egy percig sem kellett az erre alapozott Greifswald, 1 márkáért átadták az üzemanyagot Paksnak. A saját egyetlen atomerőművét soha be sem indító Ausztria és más országok tiltakoznak Mohovce ellen. Hulladéktárolók Az új magyar atomtörvény tervezete egyébként 450 millió dollárban (Kb 68 milliárd forint) maximálja az állami felelőségvállalás mértékét egy erőműkatasztrófa esetén. Egy számadat: Csernobil következményeire 1986 és 1989 között 17 milliárd dollárnak (kb. 2250 milliárd forint mai árfolyamon) megfelelő összeget költött az akkori Szovjetunió .. . Ebből látható, hogy a gyakorlatban kezelhetetlen kérdésről van szó. Akár akarjuk, akár nem, Magyarország áramellátása jelen pillanatban a Paksi Atomerőműtől függ. Ennek négy reaktora legkésőbb kb. 20 év múlva végleg leáll. Ha bízunk is abban, hogy havária nem lesz, Baranya és Tolna megye közvéleményének akkor is szembe kell néznie azzal, hogy e területeken lesznek a végleges hulladéktárolók. Ha újabb atomerőművek épülnek Magyarországon, akkor ezek keresztjét is mi fogjuk hordani. Mintha nem okozna éppen elég gondot az Uránbánya rekultivációja, a fenyegetett vízbázisok. A tervezett Nukleáris Alapnak e problémák megoldásának finanszírozásában is részt kellene vennie. Kőkemény realitások Végül: a fentebb vázolt világtendenciákat nem a „zöldek”, nem a közvélemény irracionális félelmei, hanem „kőkemény” közgazdasági realitások alakítják. Amelyek előbb- utóbb elérik, hogy az alternatív energiaforrások, a fosszilis energiaforrások környezetkímélő felhasználása, és legfőképpen az energiahatékonyság legalább akkora anyagi és szellemi beruházásokhoz jut, mint egykor az atombomba és hidrogénbomba „hátán” felkapaszkodott, és ma túlélésért harcoló nukleáris energetika. Dr. Kóbor József Az erőmű egy részlete fotó: löffler Gábor ^Versenyben a mentőszolgálatok És a beteggel mi lesz? Bár már mutatkoznak a jelek, az igazi verseny 1997. január 1-jén kezdődik. Ekkortól az Országos Mentőszolgálatnak hivatalos versenytársai akadnak a betegszállításban. Évente több millió beteg kórházba szállítása nem kis pénz. Az OMSZ és a magukat alternatívnak nevező betegszállító vállalkozók számára fizetési garanciát jelent, hogy a betegszállítás költségeit az egészségbiztosítási pénztár fizeti. Természetesen egy adott összeg újbóli elosztásáról van szó, hiszen eddig a betegszállítást az Országos Mentőszolgálat végezte, így a betegszállításra fordítható tb összegek is az OMSZ kasszájába futottak be. Hogy ki lesz a verseny győztese a vetélkedő szervezetek és vállalkozások közül, azt előre nehéz megjósolni. És a beteggel mi lesz? Le- het-e ő a győztes ebben a vetélkedésben? Neki elemi érdeke, hogy a lehetőségek szerint a leggyorsabban, pontosan és időben érkezzen a segítség, vagy ő maga a kezelés helyére. Tudnivaló ugyanis, hogy napjainkban a legfontosabb beteg- szállítási feladatot a betegnek a művese kezelésre való beszállítása, illetve hazaszállítása, a különleges vizsgálatokra, például komputertomográfiára való pontos érkeztetése jelenti. Vannak akik úgy vélik, hogy a kisebb, rugalmasabb cégek pontosabban és gyorsabban dolgoznak, mások viszont éppen arra hivatkoznak, hogy az Országos Mentőszolgálat éppen nagy gépkocsiparkja révén rugalmasabban tud alkalmazkodni a rendelésekhez. A versenyt végül is a betegek döntik el azzal, hogy melyik betegszállító szolgálatot részesítik előnyben a szolgáltatás igénybevételekor. Éppen a versenyből adódóan, az Országos Mentőszolgálatnál ugyanúgy előfordulhatnak munkaerőgondok, mint a vállalkozóknál. Az utóbbi időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a különböző karitatív szerveztek és vállalkozások éppen az Országos Mentőszolgálat szakszemélyzetéből építkeznek. Jobb esetben másodállásban alkalmazzák a gépkocsivezetőket és szakápolókat, rosszabb esetben „elcsábítják” őket. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a mentőszolgálat egy területen még mindig lépéselőnyben van. Ez pedig az, hogy miután minden gépkocsijában van rádió, szükség esetén - ha lerobban a mentőautó, vagy valamelyik szállítottál sürgősön kórházba kell vinni - azonnal tud a kiesett kocsi pótlásáról gondoskodni. Ugyancsak előnyös, hogy rádión mindig elérhető a szolgálaton belül orvos, aki esetleg az út közbeni rosszulléteknél is segítségül hívható. Ha a beteg szempontjainál maradunk, kétségtelennek, hogy január 1-jétől nő a választék, a szolgáltatási kínálat, és a versenyhelyzetben talán rövidül a szállítási idő. A művese- kezelésekre szállított betegek esetében eddig előfordult, hogy a heti három, alkalmankénti négyórás életmentő kezelés három napot vett el a beteg életéből, mert az állomásra való szállítás és a hazautaztatás olykor öt-nyolc órát is igénybe vett. Bakonyi Kornél nagy PHILIPS Megérkezett az első PHILIPS mobiltelefon Magyarországra. Lepje 5^ / meg magát vagy azt, aki asP*' fontos Önnek! Az új PHILIPS jj;; mobiltelefon - új WESTEL 900 előfizetéssel együtt - csak nettó 29.900 Ft. A többit 12 lepkesúlyú, nettó 1.599 forintos részletben is kifizetheti. Westel 900 akció december 14-ig, vagy amíg a készlet tart. WESTEL Rádiótelefon Kft.: Pécs, Rákóczi u. 19. Tel: 06-72/225-111, 06-30/404-092 Keravill: Pécs, (DOMUS Áruház) Bajcsy Zs. u. 18. Tel: 06-30/575-961 http://www.westel900.hu Információ: 06-1/265-9090 06-30/30-30-30, 06-30/800-900 i
