Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-22 / 319. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1996. november 22., péntek Falusi körorvos operaáriákkal Nyűt levél a JPTE Rektorának és Szenátusának Magnifice Domine Rector et Senate! A Millecentenáriumról és a Pozsonyi Erzsébet Tudo­mányegyetem Pécsre helye­zésének 75. évfordulójáról tartott emlékünnepély al­kalmából azzal a tisztelettel­jes kéréssel fordulunk a Rek­tor Úrhoz és a JPTE Szená­tusához, hogy az egykori Er­zsébet Tudományegyetem Auditórium maximuma, azaz Aulája két bejárati aj­taja fölül eltüntetett klasszi­kus idézeteket eredeti állapo­tába visszahelyeztetni mél- tóztassék. A keleti ajtó felett az alábbi veretes szöveg áll: SIC ITUR AD ASTRA. A nyugati bejárat felett pedig: SUB PONDERE CRESCIT PALMA. T. Rektor Úr! Végül engedtessék meg, hogy kifejezzük abbéli re­ményünket, hogy minden - ma még fennálló - partikulá­ris szűklátókörűségen felü­lemelkedve, a hőn áhított in­teger Universitas belátható időn belül megvalósul. Pécs, 1996. nov. 15. Az 56-os Diákparlament Társaság nevében Dr. Péter Károly P. S.:T. Rektor Úr! Az Önt megelőző Rektorral konzultálva - azt a javasla­tot tette, és az ötletét ma­gunkévá téve - megfonto­lásra ajánljuk, hogy a törté­nelmi idők forgandóságát híven illusztráló, ugyancsak klasszikus idézet kíván­kozna a karzat alatti falfelü­letre: SIC TRANSIT GLO­RIA MUNDI. Negyven éves szolgálat után nyugdíjba ment Somogyapáti körorvosa, dr. Muskáth József. 1956. december 1-jén került a Szigetvár környéki faluba, és azóta kezelte, gyógyította So­mogyapáti, Patapoklosi, Basa, Somogyviszló és Somogyhat- van mintegy 2200 lakosát.- Amikor idekerültem, csak egy ideiglenes rendelőben dol­goztam. A faluban nem volt or­voslakás sem, albérlet várt rám. Megszerveztem a körzet egész­ségügyi ellátását, a vöröske­resztes munkát, a gyermek- és csecsemővédő hálózatot- és a nyilvántartást. 40 évet töltöttem el Somogyapátiban körzeti or­vosként. Ez alatt egyetlen napot sem voltam táppénzen. Az utóbbi három évben vál­lalkozó orvosként dolgozott, de a szerződés lejártával most más kerül a körorvosi állásba, mert a község megpályáztatja. Kérte, hogy engedjék még dolgozni. Úgy érezte, ennyi idő után megérdemli, hiszen szerették a faluban, népszerű volt, és olyan légkört alakított ki a betegek­kel, hogy a legbizalmasabb kérdéseikkel is hozzá fordultak. Az emberek számára több volt, mint orvos. Nemcsak gyógy­szert, hanem életmódot is „fel­írt” a betegeinek. Kissé nehezen viseli, hogy 66 évesen feleslegessé vált ott, ahol eleinte kerékpárral és lo­vasszekérrel járta a falvakat, majd egy P 70-es „előtrabival” rótta a földutakat. De ez már a múlté. Most ráér a falusi köror­vosi élettörténettel foglalkozni, amiben átélte az egészségügy szervezésfejlesztését is. Szeptemberben a Baranya Megyei Közgyűlés Elnökének kitüntető díját kapta meg elis­merésül, majd októberben a Magyar Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet vehette át „Négy évtizedes példamutató orvosi tevékenységéért”. Dr. Muskáth József számára mindig a zene adta a kikapcso­lódást, és az éneklés jelentette a pihenést. Először Pécsett tanult énekelni Slezák Augusztánál, majd a világhírű olasz opera­énekesnél, Tito Schipánál ké­pezte tovább gyönyörű tenor hangját. 35 éven át Kanizsai Lászlóné zongorakísérete mel­lett rengeteg operaáriát és dalt énekelt. A hetvenes években hét koncertje volt Budapesten a Zeneművészeti Akadémián. Bellini Norma című operájának főszerepét énekelte a Szegedi Nemzeti Színház színpadán. Ma is sok helyre elhívják énekelni. Ritkán hallható mű­vek a kedvencei: Cilea: Arles-i lány, Donizetti: Szerelmi báj­ital, vagy az André Chenier, Fedora, Puccini, Verdi művei, Schubert, Schumann dalciklu­sai. Énekel operettrészleteket és rázendít magyar nótákra is. Gyerekei ezért is kaptak hangszeres nevelést. Egyik fia negyedéves a Zeneművészeti Akadémián. Operaénekesnek készül. Másik fia már fogorvos. A falusi orvos ars poeticája­ként fogalmazta meg: „Kevés eszközzel gyógyítani már mű­vészet.” Nem is sokáig bírja ki az orvosi hivatás gyakorlása nélkül. Most készül nyitni egy rendelőt. Számára az a legfontosabb, hogy újra megtalálja helyét a gyógyító munkában, mert az orvos holtáig az emberekért él. Közben pihenésként elénekli, hogy ... „Duna, Tisza partja vár...” vagy a Parasztbecsü­letből is megszólal belőle egy régi Trubadúr. Rozvány Gy. Csernobil megbocsáthatatlan, de ... Kell az atom Bár engem is érdekel a kör­nyezet, szétválogatnám a sze­metet és őrülnék, ha a zöldek végre nálunk is bejutnának a parlamentbe, úgy érzem atom­párti vagyok. És ezt nálunk még illik megmagyarázni, szinte mentegetőzve. A szélsőséges atomenergia­ellenzők legtöbbször Csemo- bilra hivatkoznak, és ebben igazuk van. Ami ott történt, megbocsáthatatlan és elfelejt- hetetlen. Ámde az atomener­gia nem csupán Csernobilből áll. A világon még legalább öt­száz atomerőmű van, működ­nek éjjel- nappal, és egyik sem robbant fel. Ha mindig megijednénk a veszélyesnek tetsző új és újabb energiaforrásoktól és találmá­nyoktól, már gőzgépet sem csináltunk volna, hisz időnként robban. Nem kezdtünk volna el rádiózni - az elektromágne­ses hullámok besugározzák a Föld minden pontját. Volta­képpen azt sem tudjuk, ártal­mas vagy közömbös ez a ha­tássorozat az egészségünkre, amely különben csecsemőko­runktól életünk végéig elkísér bennünket, pillanatnyi szünet nélkül. Élünk nagyfeszültségű vezetékek alatt, tévéhullámok fürdőjében stb. Ezernyi poten­ciális veszélyt vállalunk aka­ratlanul, néha tudatlanul, a leg­többször tehetetlenül. Az atom, persze, összeha­sonlíthatatlanul veszélyesebb lehet - ha elszabadul. Ez ellen - és csak ez ellen - kell véde­kezni, nem pedig a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is. Az atomenergia a legolcsóbb azok között, amelyek nem rongálják a környezetet. És csak akkor válhat a legdrá­gábbá, tehát életveszélyessé, tömegpusztítóvá, ha az arra il­letékesek súlyos mulasztáso­kat követnek el. A megboldogult Szaharov professzor után most Teller Ede is elismételte a régi, okos tervet: az atomerőműveket a föld alá kellene telepíteni. Rengeteg elhagyott, kime­rült bánya van minden fejlett országban. Hegyek mélyén, ötszáz, ezer méterre, és még mélyebben. Ezekben a szinte készen álló üregekben kellene felépíteni az új erőműveket. Persze így drágábbak, de biz­tonságosabbak lesznek. Bármi történik velük, gyilkos sugár­zásuk nem juthat át a bizton­sági berendezések szűrőin. A tragédia - ha lesz - odalent zajlik le, és mi idefent legfel- jfebb borzongva halljuk hírét. Ha ugyan egyáltalán lesz egyetlen katasztrófa is. Ha leomlik egy gát és a fo­lyó elmos néhány falut, ne a folyót hibáztassuk. Tán mér­nöki hiba, földrengés vagy más volt az ok. Amire ilyenkor gondolni kell: hogyan lehetne a folyó mérhetetlen energiáját ismét „megfogni”, nem elve­szíteni, felhasználni? Világunk a nukleáris energia -és tech­nika felé halad, sőt benne is van a nukleáris korszakban. Megállítani ezt a mozgást le­hetetlen és fölösleges erőpa­zarlás lenne. Az ilyen tervek azokra emlékeztetnek, akik va­laha a vasút ellen tiltakoztak. Mert azt is tömeggyilkos gé­pezetnek, átkos újításnak hit­ték. Pedig csak a technikai fej­lődés egyik kihagyhatatlan, nélkülözhetetlen láncszeme, a lépcső egy foka volt az is. A lépcsőé, amelyen folyamato­san felfelé megyünk. Nemere István Ismét normális az időszámítás Mégsem délben delel a Nap Ősz Kampis Pétemé felvétele Az idén először nem szeptem­ber végén, hanem október 27- én tértünk vissza a normális időszámításra. Helyére tettük a Napot az égen. Addig 12 óra­kor még nem érte el a délvona­lat, óráinkhoz képest késve kelt és késve nyugodott le. Most meg pár napba beletelt, míg megszoktuk, hogy korán esteledik. Sok szakember sze­rint a nyári időszámítás, mely természetellenes, nem is jár akkora költség- és árammeg­takarítással, amekkorával az il­letékesek számoltak. Ha valaki gondosan megfi­gyeli a Nap mozgását, észre­veheti, hogy jelenleg sem dél­ben tartózkodik a délvonalon. Nem az óránkban van a hiba. A párizsi órások 18. századi jelszava szerint - ’’Óránk bi­zonyítja, hogy a Nap órái ha­zugok” - az általuk gyártott szerkezetek pontosabbak. Ma persze már nem ingaórák mu­tatják a pontos időt, hanem olyan eszközök, melyekben az alapidőszakokat kristályok, molekulák, atomok rezgése ál­lapítja meg. A cézium-atomóra 300 év alatt mutat egy másod­perces eltérést. Nem a Nap jár pontatlanul, sőt ugyebár az nem mozog a Földhöz képest. Nappalunk hosszát bolygónk tengelykö­rüli forgásideje határozza meg. Nem is forog egyenletesen, hi­szen a légköri-, a hó- és jégvi­szonyok, a felhőtömegek, a tengeráramlatok folyamatosan változtatják alakját és ezáltal forgásideje is változik, akár­csak a pörgő korcsolyázóké, ha azok testükhöz szorított karjukat kinyújtják. Nagyobb eltérést okoz azonban az a tény, hogy a Nap látszólagos évi mozgása az ek­liptikán, a nappályán történik. Napi mozgását viszont az égi egyenlítőre vetítjük, ezen mér­jük ugyanis a földforgás idejét. A rávetített napi ívdarabok hossza a nyári és a téli napfor­duló idején a legnagyobb. Az őszi és a tavaszi napéjegyenlő­ség idején viszont a legkisebb. Komoly problémát jelent to­vábbá az tény, hogy a Kepler- törvények értelmében a Föld éves pályája ellipszis, így nap­közeiben gyorsabban mozog, mint naptávolban. Szeren­csénkre jelenleg télen van napközeiben, ezért a telet ma­gában foglaló félévünk 7 nap­pal rövidebb a nyárinál. A Nap dél vonalon való át­haladásába az is beleszól, hogy gyakorlati okból a földfelszínt időzónákra osztották, így or­szágunk a közép-európai zóna­időt használja, mely 1 órával többet mutat az úgynevezett világidő adatánál, a greenwi­chi időnél. Mindezekből az következik, hogy a Nap november közepén Mohácson 11.30-kor, Pécsett 11.32-kor, Szigetváron 11.34- kor delel, december közepén pedig a 11.41, 11.43, 11.45-ös időpontokban. A 12 órai dele­lés csak január végén követke­zik be megyénkben. Március végén már ismét a nyári idő­számítás bevezetése zavarja ezt meg egy órával. Nagyobb problémánk az, hogy most már egyre később kel fel a Nap és egyre koráb­ban nyugszik le. November végén reggel héttől tizenhat óráig van csak fent az égen. December végén pedig fél nyolctól tizenhat óráig. A be- sötétedés is gyorsabb, mint nyáron. így az éjszakák hosz- szúakká válnak. Azok viszont - derült ég esetén - szebbek, mint a nyá­riak. Több fényes csillag gyö­nyörködtet bennünket. A leg­szebbek a fejünk felett a Haty- tyú, a Pegazus, az Andromeda, a Perseus csillagképekben ra­gyognak. A Sarkcsillag körül keringők közül, a sohasem le­nyugvók közül most legjobban a Cassiopeia és a Göncöl sze­kerek látszanak. Novemberben esténként még megkereshető a nappályán a Halakban a Sza­turnusz, a Nyilasban a Jupiter, éjfél után az Oroszlánban a vö­rös Mars bolygó. A Vénusz most hajnalcsillagként ragyog a keleti égen. A Hold novem­ber 25-én majd karácsony éj­szakáján telik meg. December 21-én bekövetkezik a téli nap­forduló. Dr. Tóth Magyar zsenitermékek A 100 éves jubileumi BNV-n igen sok cég és magánvállal­kozó jelentkezett olyan ter­mékkel, melyek ötletességük­kel, nagyon jó használhatósá­gukkal megkönnyítik minden­napi életünket. Pr 88 névre hallgat az a bőr­védő krém, melyet a piszkos, szennyező munkafolyamat megkezdése előtt a kézre kenve, a munka befejeztével egyszerű csapvízzel lemosha­tunk az olaj-, a festék- és egyéb szennyeződéssel együtt. Az egyszeri bekenés 4 órán keresz­tül védi a bőrt a maradandó szennyeződésektől és az általuk kelthető ártalmaktól. Az egy li­teres kiszerelés egy évre ele­gendő, a 100 ml-es kiszerelés a hobbistákat, autósokat célozza meg. A Németországban elvég­zett bőrklinikái,! valamint a ha­zai OÉTI és OMÜI vizsgálatok egyaránt igazolják a bőrvédő készítmény minőségét, haté­konyságát, és mellékhatás men­tességét. A készítményt hasz­náló mintegy három tucat ipari cég között szerepel a Volkswa­gen, a BMW, az Opel, a Daim­ler Benz, a Siemens és a Philips is. A mai energiaárak a min­dennapi életben használatos al­káli elemek árát is jelentősen megnövelték. Nem mindegy, mennyi ideig használhatjuk ezeket készülékeinkben. M. Ottó okleveles elektromérnök azt állítja: a még nem kiszáradt, de lemerülőfélben lévő alkáli elemek élettartama 50-100 szá­zalékkal megnövelhető készü­lékével. A kisméretű teleptar­tóhoz hasonló elemtartó 220 V- os hálózatba csatlakoztatva 3-5 alkalommal 8-10 órán keresztül regenerálja a fáradt alkáli ele­meket. M. Ottó másik találmánya nem a zsebünket, hanem reu­más tagjainkat „regenerálja”, szabadítja meg időlegesen a fájdalomtól. Ez a MOTTÓ bőr­tapasz, melynek normál válto­zata a görcsös izmokat lágyítja el, fokozza a vérkeringést, a felhalmozott tejsavat elszállítja, így a fájdalom rövid idő alatt csökken, megszűnik. Hatásme­chanizmusa azon alapszik, hogy a tapaszon lévő ásványi anyagok a test izzadságával elektronikus bioáramokat indu­kálnak, melyek ellágyítják az izmokat. A készítmény fájda­lomcsökkentő hatását 5000 személyen hét kórházban ill. klinikán végzett orvosi vizsgá­latok bizonyítják. Alkalmazása eredményes még fog- és menst­ruációs fájdalmaknál, migrénes fejfájásnál, szívtáji fájdalom­nál, szájzár esetén, epe-, vese­fájdalomnál, alacsony vérnyo­másnál, alvás elősegítésénél, pulzusszámcsökkentésre, és még orrcsorgás megszünteté­sére is. A tapaszok különböző méretekben és kiszerelésekben kaphatók a legtöbb illatszer­boltban. Napjaink közbiztonsága annyira rossz, hogy a biztosítók egyre-másra mondják fel a Casco szerződéseket. Rossz be­legondolni, hogy egyszer a la­kásbiztosítások összegét sem fogja tudni kifizetni a lakosság jelentős része. A lakásbetörések számának csökkenését segítené elő egy olyan világításkap­csoló, mely otthonlétet szimulál akkor is, ha nem tartózkodik otthon a lakó. A falba sül­lyeszthető, érintésre működő, 600 Watt-ig terhelhető kap­csoló szinte minden televízió- készülék infra tévészabályozó­jával működik a lakáson belül. Ugyanakkor beállításra auto­matikusan fel- és lekapcsolja a világítást. Hoffmann József » * ♦

Next

/
Thumbnails
Contents