Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-20 / 317. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1996. november 20., szerda így lesz „EU-konform” a magyar közlekedés Európa kérlelhetetlen Európa-napot Pécsett is tartottak már PÉTÁV, kontra társasház 1994. február 10-én a Társasház képviseletében szerződést kötöttem a lakóházunkban található, a közösség tulajdonát képező hőfogadó használatára a PÉTÁV-val, melynek jelenleg 6.282 Ft. a havi díja. A használati díjat 1996. augusztusáig rendszeresen megkaptuk, az adó befizetése után pedig a Társasház egyre dráguló üzemeltetési költségének fedezetére fordítottuk. Meglepetésként ért, hogy 1996. augusztus 13-án Ba- lázsné L. Katalin osztályvezető és Gálosi Zoltánná dr. jogi irodavezető aláírásával (ez utóbbi aláírás megdöbbentett) levelet kaptam, csatolva hozzá a fűtési díjjal hátralékosok névsorát. A levélben közölték, hogy a hőfogadó használati díját egyes lakók hátraléka miatt visszatartják és egyben egyeztetésre invitálnak. Szokásukhoz híven nem mulasztják el, hogy levelükben egy „bájos” fenyegetőzést is elrejtsenek, idézem „annak érdekében, hogy az esetleges, a többi tulajdonost is érintő intézkedések elkerülhetők legyenek.” Enyhén szólva nem illdomos a pontosan fizetőket fenyegetni. A levelet jogsértőnek tartva visszautasítottam, választ a mai napig nem kaptam. Elismerem, hogy fontos és szükséges a PÉTÁV kintlévőségeinek behajtása, de csak törvényes eszközökkel. Mivel több más közös képviselő is hasonló levelet kapott, panasszal fordultam Pécs Város Jegyzőjéhez, és állásfoglalást kértem az APEH-tól és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. Időközben mind a három, lényegében azonos tartalmú választ „a PÉTÁV egyoldalú eljárása nem elfogadható” megkaptam, és a PÉTÁV-val is ismertetve lett. Joggal reméltem tehát, hogy változtatnak magatartásukon, de nem ez történt. A PÉTÁV Felügyelő Bizottságának elnöknője jó- széndáktól vezérelve utolsó próbálkozásként megszervezett egy személyes találkozást dr. Hemády Alajos igazgató úrral, mely sajnos teljesen eredménytelenül végződött. Az igazgató ugyanis közölte, hogy az állásfoglalásokat nem tekinti mérvadónak, forduljak bírósághoz. Azt is kijelentette, hogy megállapodás nélkül is eldöntik, hogy a hátralékosok közül kinek írják jóvá a visszatartott, ma már több mint 25.000 Ft használati díjat. Ezek után már csak az maradt számomra, tisztázandó, Hatóság vagy Szolgáltató a PÉTÁV, ezért pár kérdést a nyilvánosság előtt teszek fel igazgató úrnak:-Miből gondolja, hogy a használati díjat, ami után a Társasház az ÁFÁ-t befizette, visszatarthatja és ezzel a lakók közös költségeit növelheti?-Miért gondolja, hogy a hátralékos lakók helyzetének különösebb ismerete nélkül az Ön döntése alapján kiválasztottaknak történő jóváírás nem irritálja a pontosan fizetőket?-Tájékoztatták-e azokat a közös képviselőket, akikkel sikerült egyezséget kötni és rávenni, nyilatkozatban járuljanak hozzá a használati díj egyes lakók hátralékának jóváírásához, hogy ezután a Társasháznak 44% jövedelmi adót kell fizetnie?- Kérdezem: van-e még hőfogadó amire nem kötöttek használati szerződést, az utóbb kötött szerződésekben pedig miért mélyen piaci ár alatt csak 2.000 Ft-ot a havi bérleti díj?-A jóváírás várható ösz- szege mekkora, változtat-e a PÉTÁV kintlevőségeinek nagyságrendjén, vagy az erőfölény érvényesítéséről van szó?-Nem gondolja-e, hogy a hátralékosok nevének nyilvánosságra hozása személyiségi jogokat sért?- Végül elképzelhető-e, hogy újabb pártatlan jogi szakértők bevonásával tisztességes megoldás szülessen? Egyelőre ennyit. Dr. Csaba István közös képviselő Krisztina tér 11. Gépesített kórházi konyha Közlekedésünk európaivá válásának ma még megoldhatatlannak látszó akadályai vannak. Ez tűnik ki a legilletékesebbek, köztük Lotz Károly miniszter nyilatkozataiból. Annak ellenére van ez így, hogy közúti közlekedésről szóló törvényünk korszerűnek mondható, az 1993-as vasúti és az 1995-ben elfogadott légi közlekedési törvény is összhangban van az Európai Unió követelményeivel, s „EU-konform” lesz a készülő hajózási törvény is. Az Európai Unió nem kívánja támogatni a magyar köz- úthálózat fejlesztését, ugyanakkor igényli az európai színvonalú közlekedési infrastruktúrát. Ennek fontos tényezője a szolgáltatások további piacosítása, valamint környezetbarát rekonstrukciók végrehajtása. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerint a várhatóan 2001 körüli csatlakozásig szükség lesz a te- heijármű-park teljes cseréjére, és kényes feladatot jelent a felső magyar Duna szakasz állapotának javítása. Az Európai Unió drasztikusan a tudomásunkra hozta az elmúlt hetekben, hogy érdemben csak a vasút és esetleg a hajózás fejlesztését tudja támogatni, mivel egyik legfontosabb szempontnak tartja a környezet védelmét. Lotz Károly a közelmúltban egy minisztériumi tájékoztatón kiemelte: az Unió elsősorban vasúti logisztikai ellátó központok létesítését, a A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárok csak 1998-tól rendelkezhetnek szabadon befizetett jövedelemadójuk 1 százalékával. Sokakban, elsősorban a különböző civil szervezetek és alapítványok vezetőiben csalódást keltett a döntés, hiszen számoltak ezzel a bizonyos 1 százalékkal. Aligha vigasztalja e szervezetek vezetőit, kuratóriumaik tagjait, hogy 1998-ban kivételesen és egyszeri alkalommal a polgárok személyi jövedelem- adójának 2 százalékáért versenyezhetnek majd. Minden bizonnyal valódi és éles vetélkedő lesz majd azért a bizonyos 2 százalékért, hiszen mintegy 70 ezer civil szerveződés és több tízezer alapítvány léte is múlik azon, hogy milyen anyagi támogatást tudnak szerezni maguknak. Az is igaz, hogy a költségvetés minden évben „leoszt” bikombinált fuvarozás fejlesztését támogatná Magyarországon. Az ezekhez kapcsolódó Phare-támogatások aránya elérheti a 25 százalékot is. A tárgyalások menete egyelőre nem látszik könnyűnek, mivel az aktív segítség fejében az EU többek között a vasúti tarifák konkrét mértékű emelését igényli. Az Unió fontosnak tartja a szolgáltatások további piacosítását, annak az alapelvnek az érvényesítését, amely a közlekedési infrastruktúra működtetésének és pótlásának a költsézonyos összeget az alapítványoknak, de az igénylők számához képest meglehetősen kevés a „nyertes”. Ezért is keltett sokakban nagy reményeket az állampolgári támogatás lehetősége, s ezért a csalódás, hogy halasztott a kormány. Egyébként a kormánydöntéshez mellékelt magyarázat tartalmaz racionális érveket. Például azt, hogy nem tisztázott a lebonyolítás technikája, s az sem, hogy az egyházak milyen módon részesülhetnek az állampolgárok ’’adóadományá- ból”. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a halasztás egyfajta költségvetési ragaszkodást jelent minden adófillérhez, mások elfogadják az indokolás ésszerűségét. Ma már nem ritkák az olyan FOTÓ: TÓTH geit a használóval kívánja megfizettetni. A jövő évi költségvetésben mindenesetre már látható lesz az említett alapelv érvényesítésének politikai, pénzügyi háttere: 40 milliárd forintnál várhatóan nem jut több a sokágú közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezt az elvet nemcsak a „társadalmi igazságosság követelménye” támasztja alá, de vele az EU növelni kívánja a vasúti és a vízi közlekedés versenyesélyeit a közúti közlekedéssel szemben. Az úthasználati díj általános, diszkriminációmentes bevezeegyesületek és szerveződések, amelyek a posta- és telefon- költséget sem tudják fizetni. Természetes halállal való kiszenvedésük így szinte elkerülhetetlen. Ha van mégis valamiféle pozitív tartalma az elnapolt törvénymódosításnak, az nem más, minthogy az elkövetkező hónapokban mód és lehetőség nyílik az arra érdemes civil szervezetek támogatási lehetőségének újbóli megvizsgálására. Sor kerülhet talán a nonprofit törvény egyes fejezeteinek felülvizsgálatára is. A civil szervezetek vezetői ugyanis úgy vélik, hogy a nonprofit törvény megteremti ugyan az alapítványok anyagi támogatásának a lehetőségét, de ezzel háttérbe szorítja az állampolgári szerveződéseket és T öbbször hallottam már e kifejezést - sajnálatosan sokszor, hiszen nyomasztó társadalmi gondjaink egyikének a kifejezője -, de csak a minap figyeltem fel rá, mint nyelvtani helytelenségre. Mintha bizony létezne egy olyan szakma, hogy munkanélküli, amiben más szakmákhoz hasonlóan lehet pályakezdőnek lenni. (Micsoda kilátás!) A megfogalmazás pontosan fordítva helyes: munkanélküli pályakezdő, a jelző ugyanis az utóbbi szóra érvényes, megfordítva az előbb leírt esetet szüli. És akkor tessék csak elgondolkodni még ezen a rádióban elhangzott dolgon: „A nagy múltú Mecseki Szénbányák koncert fúvószenekara”. Semmi kétség: a Mecseki Szénbányák valóban nagy múltú - volt. Sajnos. De ez esetben a zenekar nagy múltját akarták említeni. Nem sikerült. Nézi az ember a jubileumi, tizedik „Ki mit tud? elődöntőit, amelyek - belőlem legalábbis tésén kívül hazánkban most dolgozzák ki a vasúti pálya- használati díj megállapításának a módszerét. Az Unió határozottan Magyarország tudomására hozta, hogy semmiféle engedélyt nem ad a tehergépjárművek futására vonatkozó uniós normákból. A már működő EU 1-es és EU 2- es követelményeken túl bevezetik a rendszer harmadik fokozatát (EU 3). Ez azt jelenti, hogy a tagországokban a teherjárművek csak a legszigorúbb műszaki feltételek között közlekedhetnek, s nagyon megszigorítják a levegőszennyezési normákat is. Ennél is bonyolultabb ügy a Duna hajózhatóvá tétele. A Budapest fölötti szakasz csak 50- 60 százalékban hajózható. Ausztria és Németország ma már határozottan követeli közforgalmi kikötők létesítését, a gazdaságos hajózás feltételeinek megteremtését. Lotz Károly szerint a mederkotrás ebben csak korlátozott segítséget jelenthet. A tárca - legalábbis rövid távon - nem lát igazi megoldást. „Vízlépcsőt egyelőre nem akarunk építeni, bár lehet, hogy elkerülhetetlen lesz.” - mondja a miniszter. Az alkalmazkodás a jelek szerint nem költségvetési kérdés. A közlekedési tárca elégedettnek tűnik a 40 milliárdos költségvetési tétellel, mondván, ennél sokkal többet nem is tudna hatásosan felhasználni. Danyi József korlátozza azok anyagi támogatását. Érzékeny pontja a civil szerveződések támogatásának az a tény is, hogy amennyiben adófizetők személyi jövedelemadójának 1 százalékából az egyházak is támogathatók, ez egyszersmind az egyháznak és a civil szerveződések valamiféle szembeállítását is jelenti, hiszen ugyanattól a polgártól várja mindkét oldal a támogatást, s ez a bizonyos 1 százalék mértékét és értékét tekintve nem megosztható. A kormány döntése a halasztásról a támogatást váró szervezetek és alapítványok számára csalódást jelent, bár nem temeti el végleg azt a lehetőséget, hogy kialakul az önkéntes támogatás egy olyan rendszere és technikája, amely a civil szerveződések megerősödését, nem pedig az adófillérekért folyó élet-halál harcuk további éleződését hozza. S. Boda András nem váltanak ki olyan izgalmat, mint az elsők. De hát nem is erről van szó. Hanem arról, hogy néha úgy érezheti magát a néző, mintha nem is hazai produkciókat látna. Angol nevű ilyenolyan együttesek szerepelnek, a fellépő énekesek (no nem a népdalénekesek!) angolul énekelnek. .. Az egyik elődöntőben egy leány a „Valahol Európában” c. új magyar musicalből énekelt, s ezt az egyik zsűritag követendő példaként állította a mostani (lesznek még középdöntők, majd döntő!) és a majdani versenyzők elé. De hát biztosan hiába tette. Mintha valahogy vonzóbb lenne az angol elnevezés, az angolnyelvű szereplés e mostani magyar fiatalok számára. Nem tudnák, hogy a régi győztes elődök többsége - Koncz Zsuzsa, Kern András, Gálvölgyi János és még sokan itthon és magyarul csináltak Kiválóan felszerelt központi konyha látja el ezentúl a zalaegerszegi kórház betegeit. Csaknem 150 millió forintért előkészítő, főző, kiszolgáló és mosoéletre szóló karriert? Lehet, hogy úgy vélik: az esetleges idegen nevű/nyelvű sikerrel könnyebb kijutni a nagyvilágba? * Figyeli az ember a rádióban, tévében megszólaló riportalanyokat, és már szinte fel sem tűnik, annyira belegyökerezett a beszédbe, persze csak a nyilvánosság számára mondottba, mert a magánéleti megszólalásban magától értetődően ostobaságnak tartaná ezt bárki. Az ún. plurális majestatis-ról, vagyis a királyi, fejedelmi többesről lenne szó, amit - mint tudjuk - sok egyébbel együtt a rómaiak, esetünkben a római császárok találtak ki. Uralkodói diplomák kezdődtek így már ezer éve, hogy „Mi, ennyiedik X, Isten kegyelmébe^ Y ország királya, császára ...” Ez a „királyi többes” ma is alkalmazgató technológiát telepítettek. Fedett szállítókocsikon a 70 percig forrón tartó zárt termotálcák- ban jut el az élelem a különböző osztályok ápoltjaihoz. ható, ha a megszólaló nem a maga, hanem valamely közösség nevében mondja a mondandót. Amit viszont szóváte- szek: magánemberek beszélnek magánjellegű ügyeikről, életpályájuk valamely részéről, saját életkörülményeikről, stb., tehát csupa olyanról, amik kizárólag a beszélő személyére vonatkoznak. És akkor a riportalany kezd „királyi többesben beszélni, mire a hallgató, a néző kezd zavartan pislogni, mert nem tudhatja: hátha nem is magán dolgokról hall, hanem több ember, egy egész közösség dolgáról. Itt aztán az alkalmazásnál két eset lehetséges:' valami félreértelmezett szerénység bujkál a háttérben, vagy úgy érzi a beszélő, hogy így nagyobb lesz a mondandójának a nyomatéka. Azt hiszem, a harmadik a követendő út: amit magunkról mondunk, azt mondjuk a magunk nevében, tehát egyes szám első személyben. így is kifejező a mondandónk. Hársfai István • • A Kisebbségi Önkormányzati Akadémia állásfoglalása .Kisebbségek a magyar alkotmányos rendszerben” elnevezéssel háromnapos országos nemzetiségi konferenciát tartottak a hétvégén Komlón 300 résztvevővel Az akadémia állásfoglalásai: 1. A kisebbség törvény lényegi kérdéseket is érintő módosítására van szükség még ebben a parlamenti ciklusban 2. A települési önkormányzatok túlzott adminisztratív és pénzügyi fennhatósága alól ki kell vonni a helyi kisebbségi önkormányzatokat. 3. A törvény határozza meg egyértelműen a kisebbségi önkormányzatok közjogi státuszát 4. Meg kell teremteni az oktatási, kulturális autonómia garanciáit Ki kell dolgozni az intézmény-átadás mechanizmusát, jogi garanciáit és pénzügyi feltételeit Ebbe fokozottan be lrell vonni a megyei, megyei jogú városi és fővárosi önkormányzatokat, különös tekintettel a megyei közoktatás fejlesztési koncepcióra. 5. Fel kell gyorsítani a kisebbségi törvény előkészítésének folyamatát szükség esetén számításba véve az országgyűlési biztos (kiálló törvénykezdeményezési jogát 6. Módosítani kell az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvényt, alkalmazva a pozitív diszkrimináció elvét, ezáltal a kisebbségek parlamenti képviseletének feltételeit 7. Ki kell dolgozni a középszintű részvételt a kisebbségi ügyek intézésében. 8. A konferencia támogatja és sürgeti a cigányság súlyos társadalmi problémái megoldását célzó intézkedéseket 9. Át kell alakítani a jelenlegi kisebbségi finanszírozási rendszert különös tekintettel a források alapítványi úton történő elosztására. Egy százalék nem a világ? Késleltetett adományok Új szakma a láthatáron A munkanélküli < <
