Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-19 / 316. szám
12 Dhnántúli Napló Kistermelők 1996. november 1JL, kedd Fontos munkálatok a borospincékben Az új, nagyhatású derítő szer a Gélbenton Szüret után, az első fejtés előtt ismét jelentkezik Peresztegi László borász szakmérnök, a villányi Bor-ASZ Patika tulajdonosa a borkezeléssel kapcsolatos szaktanácsaival. Tél a gyümölcsösökben Védekezés a vadak kártétele ellen A kiskerttulajdonos - bármennyire is szereti a természetet - nagyon bosszankodik, amikor a fiatal gyümölcsfáit a vadak lerágják, a kérgét letépik, a fiatal hajtásokat „csemegézik”. A vadas területek közelében ez olykor nagyon számottevő kárt tud lenni, és bizony sokszor egyetlen egy vadon élő állat (őz, vagy szarvas) tönkre teheti több év munkáját, ami a bosszúságon kívül tetemes anyagi kár is! Védekezni nagyon körülményes ellenük - sokszor nagyon költséges is! Mégis: lássuk be, a vad is a természet része, sokkal inkább próbáljuk a kertünk közeléből elriasztani, mintsem elpusztítani - utóbbi törvénytelen is! Riasztás A riasztásnak több módja ismert, és talán nem is igazán hatékony, de rendszeresen végezve eredményes lehet. A leghatékonyabb talán a vegyszeres riasztás, a kereskedelmi forgalomban megbízható szereket lehet vásárolni, de felhívom a figyelmet arra, hogy ezek alkalmazásakor ne térjünk el a csomagoláson feltüntetett használati utasítástól, azt tartsuk be, mert csak így garantálható az eredményesség. Javasolt az ismétlése, ez is a használati utasításban foglalt tájékoztató szerint! Gyakran alkalmazzák a vadriasztásra a növényzetre, fákra, bokrokra, kerítésre aggatott és a szél által mozgásba hozott fólia-, vagy egyéb műanyag csíkokat (hallottam már a felfüggesztett tükör-darabkákról is). Ezeket a vad viszonylag hamar megszokja, tehát gyorsan hatástalanná válik. Ugyanez vonatkozik a különböző zajt keltő megoldásokra is. A vadat semmi sem riasztja jobban, mint az ember szaga. (A vadászok erről sokat tudnak mesélni!) Ezt kihasználva eredményes védekezést ad, ha a fodrászoktól könnyen beszerezhető emberi hajhulladékot a védendő terület határára egyenletesen kiszóljuk - főleg a nagyvadat riasztja jól, de ezt 3- 4 hetente meg kell ismételni. A biztos siker reményében jó, ha a megvédendő fákra felkötözünk emberi hajhulladékot, pl. elhasznált harisnyanadrágba bekötve, azonban felhívom a figyelmet, hogy ezt is meg kell újítani 3-4 hét elteltével. Meglepően jó eredményt tud adni ez az egyszerű módszer! Törzsbekötözés A törzsbekötözés főleg akkor fontos, ha a területünk nincs bekerítve, sőt akkor is célszerű elvégezni, ha rendelkezünk kerítéssel. Sokféle anyag felhasználható a fiatal fák törzsének bekötésére, alkalmas rá az újságpapír, elhasznált hullámpapír karton, már nem használt papírzsák, nád, erre a célra gyártott speciális PVC hüvely, műanyag háló, drótfonat. Tudni kell, hogy műanyag háló és a drótfonat kivételével minden más anyagot tavasszal le kell bontani és el kell égetni - utóbbi az áttelelő kártevők elpusztítása miatt fontos. A törzset biztosan megvédhetjük ezzel a módszerrel - főként az őzektől és a vadnyulaktól -, de a fiatal korona vesszőit nem, és kétségtelenül sok munkát igényel mind a feltevése, mind a leszedése. Ez mégis a legelterjedtebb módszer, ha a törzsbekötést kombináljuk az emberi hajjal való riasztással, akkor szinte biztos siker. Kerítés A kerítés költséges, de biztonságos módszer a nagyvadak ellen, ha legalább 2,5 méter magas. Sokféle méretű drótfonat alkalmas kerítésnek, arra ügyeljünk, hogy elég erős is legyen, a vékony, úgynevezett „baromfi háló” nem alkalmas vadvédelmi célra létesített kerítésnek. Igazán a kerítés is akkor hatásos, ha előtte a vadnak nincs nekifutási lehetősége, így nem tudja átugrani. Az ismertetésből érzékelhető, hogy egyetlen, biztos, minden szempontból megfelelő vadvédelmi módszer nincs. A különböző módszerek kombinált alkalmazásától várhatunk megbízható eredményt. Buzássy Lajos Gyógynövények - új munkalehetőség A hagyma gyomirtása Arra az olvasói kérdésre, hogy az ősszel kiültetett dughagyma gyomirtására használható-e a STOMP 330 EC, a hagymatermesztők tájékoztatására közlöm, hogy nem. A STOMP 330 EC és 400 SC (hatóanyag: pendimeta- lin) csak a magról vetett étkezési hagyma és a dughagyma előállításánál alkalmazható, 4,3-4,6, illetve 3,3-4,9 1/ha dózisban. (Vállalkozók könyve: Hagymafélék termesztése.). A dughagymáról étkezési célra termesztett vöröshagymának a gyomirtására a következő szerek alkalmazhatók: Acenit A 500 EC 3-41/ha, Afalon 1,5-2,71/ha, Duál 720 EC 2,5-3,5 1/ha, Linuron 50 WP 1,5-2,7 kg/ ha, Malorán 500 WP 2-3 kg/ha dózisban stb. A készítményeket a kiültetés után, de még a kihajtás előtt kell a gyommentes, jól elmunkált, apró, morzsalé- kos talajfelszínre kipermetezni. Dr. T. J. Pogácsaalma- csemetét keresünk Segíteni szeretnénk újpetrei Olvasónknak, aki az alábbi levéllel fordult szerkesztőségünkhöz: Egy-két évvel ezelőtt jelent meg a Naplóban egy cikk, amelyben írják, hogy Lantos Tamás kihaló félben levő almafdjtából tankertet alakított ki Drávakeresztú- ron. Mivel érdekelne a pogácsa alma, írtam levelet is, és telefonon is érdeklődtem, de nem tudtak mit mondani a csemetékről. Az lenne a kérésem, ha létezik ez a tankert és Lantos Tamás, kérem, írják meg a címét, hogy rendelhessek ebből a kiváló almafajtából. Már próbálkoztam oltással is, de sajnos nem sikerült eddig. Nekünk volt az Ormánságban ilyen fánk. Mivel elköltöztünk onnan, azóta keresem ezt a fajta almacsemetét. Larakatoknál sem találtam rá a fákra. Kérjük kedves Olvasóinkat, aki tud valamit a dráva- keresztúri pogácsaalma- csemetekertről, szíveskedjen értesíteni szerkesztőségünkben dr. Dunai Imrénét. Címünk: 7623 Pécs, Rákóczi u. 34. Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 3-ikán jelentkezünk Az idei év szüreti időszaka nem kedvezett a szőlősgazdáknak. Az igen jónak ígérkező termést a szeptemberi, szűnni nem akaró eső és a hűvös idő igen megviselte, minőségileg és mennyiségileg tönkretette. A végén örülhettünk, hogy meny- nyiségben közepes, minőségben az átlagosnál gyengébb évjáratot könyvelhetünk el. A rothadás miatt korán kényszerszüretelt szőlőknek igen magas a savtartalma. Ezt laboratóriumi vizsgálat nélkül, kóstolással is megállapíthattuk. A szeptemberi napfényhiányos napokban a bogyók savtartalma magas maradt, így az új bor „kemény, húzós” lesz. Az alkoholos erjedés után megindult az almasavbontó baktériumok tevékenysége, amelyet elősegíthetünk, ha a bort nem kénezzük és langyosan (20 C-fok körül) tartjuk. Ha a természetes savtartalom (borkősav) és az almasav bomlása után még mindig magas a savtartalom, úgy szénsavas mész adagolásával is csökkenthetjük 1-2 ezrelékkel a savtartalmat. Ez az eljárás azonban csak laboratóriumi vizsgálat és szaktanács alapján javasolható. Az első fejtés Az első fejtés előnyös időpontjának meghatározásában az elhalt élesztősejteknek jelentős szerepük van. Az élesztősejtek enzimjei a sejt anyagát idővel lebontják (önemésztés, autolí- zis). A lebomlás és annak terméke bonyolult kémiai folyamat, amelynek végeredménye: emeli a bor extrakt tartalmát, növeli a zamatosságot és a testességet. Ebből arra lehet következtetni, hogy minél tovább tartjuk seprőn a bort - 1-2 hónap -, annál testesebb, zamatosabb, illatban gazdagabb bort kapunk. Ez így igaz, de csak az egészséges szőlőből nyert, magasabb sav- és alkoholtartalmú boroknál lehet eredményes. Az éretlen, rothadt szőlőből nyert újborral ez az eljárás nem vezet jóra. Itt a túl kései fejtés nagyobb kárt okozhat, mint amennyivel zamatszegényebbé válik a bor a korai fejtés miatt. Töréspróba A fejtés előtt „töréspróbát” végezzünk. Vízszínű palackot, vagy poharat félig töltünk borral (a palackot nem dugaszoljuk le), és pár napig szobahőmérsékleten (nem pincében) állni hagyjuk. Ha a bor hibásan erjedt, vagy törésre hajlamos, úgy a levegő hatására megzavarosodik. Ha a felső részén a barnagyűrű 48 óra múlva jelenik meg, és 1-2 mm vastag, 2 dekagramm borként adagolunk 100 liter borhoz. Ha 24 óra múlva jelenik meg a bámulás, akkor 3 dg, 12 óra elteltével jelentkező tünet esetén pedig 4 dg borkénnel kell kezelni az újbort. A borként előzőleg kevés borban feloldjuk. Rövid vesz- szőseprűvel vödörben addig keverjük (csévéljük), amíg kellemetlen kénhidrogén - záptojás - szaga nem lesz. Ekkor, állandó keverés közben a kezelendő borhoz adjuk. Fontos tudnivaló, hogy az első fejtést mindig nyíltan végezzük. Fehérje-stabilizálás Ahhoz, hogy az új borból fogyasztásra alkalmas, a piac követelményeinek megfelelő áru legyen, még nagyon sok teendőt el kell végezni. Bármenynyire sikerült is az első fejtés, a bor a hőmérséklet változásra - melegre - érzékeny lesz, „opá- losan porosodik”. Ez az úgynevezett termolabilis fehérjék za- varosító hatására vezethető vissza. Ennek megszüntetésére szolgál a legújabb derítő szer, a Gélbenton. Az új szer kifejezetten a fehérjék stabilizálására kifejlesztett termék. Adagolása a bor minőségétől - és a borász szaktudásától - függően 10-40 g/100 liter. A szert erőteljes keverés közben legalább hússzoros vízmennyiségben egyenletesen elkeverjük és egy órát - de lehetőleg többet - várunk, amíg az erjedés megindul. A szuszpenziót állandó keverés közben a kezelendő borhoz adagoljuk. A keverést 2-3 óránként megismételjük. Megjegyzendő, hogy hatását azonnal kifejti. Ahhoz azonban, hogy borunk szép „tükrös” legyen, még Klár-Sol Super és Gelita Kiár derítőszert adagolunk 30-30 ml/100 1 mennyiségben. Ez az ún. „élesre” derítés. Először a kovasav-szólt, majd a zselatint adagoljuk, a már leírtak alapján Szaktanácsadás Meg kell röviden említeni a must erjedése során keletkezett kénhidrogén és egyéb, nem kívánatos, közelebbről meg nem határozható szagok és ízek keletkezését. Ilyen esetben bizalommal forduljunk a Bor-Ász patikához, továbbá a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézethez, valamint a Pannonvin Rt-hez szaktanácsért. Nevezettek csekély díjtétel ellenében a szőlősgazdákat megfelelő szaktanáccsal látják el és a pécsi Kertész Centrumban a szükséges borászati termékek megvásárolhatók. A kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége pedig minden héten kedden és csütörtökön délelőtt 9-12 óráig szaktanácsadási ügyelet tart. Címük: Nagy Lajos király u. 9. sz. alatt a III. em. 11-es szobájában. Tel: 227-166/25- ös mellék. Dr. Tamcsu József A Herbária pályázatot nyújtott be a Közmunkatanácshoz, hogy az ország olyan településein, ahol nagy a munkanélküliség, közösen képezzenek ki a gyógynövénytermesztéshez és -gyűjtéshez értőket. Egyelőre mintegy száz főt tudnának havi fizetéssel járó munkaviszonyban foglalkoztatni, ez a szám idővel akár ötszörösére emelkedhetne. Az elméleti és gyakorlati képzés körülbelül 50 ezer forintba kerülne, aminek 10-15-szörösét kereshetné meg családi segítséggel minden képzésben részesülő. (Kistermelők Lapja) Peresztegi László borász szakmérnök fotó: löffler Gábor Kezdődhet az egér- és pocokirtás A csapdák nem mérgeznek fotó: Tóth A hideg időjárás beköszöntésével „hívatlan látogatók” (mezei pocok, mezei egér, házi egér) a betárolt terményeket megdézsmálja. A fenti kártevők táplálékhiány miatt keresik fel a tárolóhelyiségeket, fáskamrákat, ahol kedvezőbb életfeltételek mellet megfelelő táplálékot találnak. Jelenlétüket a megrágott termés, rágcsálék és ürülék jelzi. A védekezési lehetőségek közül az egyik legkézenfekvőbb az egérfogók kihelyezése. Az egerek és a mezei pocok kedveli a vitamindús sárgarépát és a diót, ezért a csapdákra e két növény valamelyikét érdemes elhelyezni. Hatásos szerek A csapdák hatékonysága nagymértékben függ az elhelyezéstől. Csak akkor számíthatunk fogásra, ha a vándorlási útvonalakra helyezzük az egérfogókat és a kihelyezett csapdák elég érzékenyek, a legkisebb érintésre csapódjanak. Betárolt, folyamatos fogyasztásra szánt termékek közelébe vagy közé pocokirtó szert ne helyezzünk, mivel ezek az anyagok emberre is veszélyesek. A mérgeződön rágcsálók testnedveikkel szennyezik a termést. A csapdázáson kívül lehetőségünk van egér- és pocokirtó szerek alkalmazására is. Zárt térben gázosodó anyagokat ne használjunk (Pl. Critox). Redentin 75 és Arvalin pocokirtó is csak pocok- és egérjáratokba helyezve, a járatok „befalazásával” használható! E készítmények járatokba helyezésénél ügyeljünk az elszóródásra. Az egerek és pockok irtására zárt térbe inkább a Protekt B, vagy Talon B készítményeket használjuk. Az egységcsomagoláson feltüntetett használati utasítást már vásárláskor tanulmányozzuk át, a szer kiválasztása ez alapján a helyi viszonyainknak megfelelően történjen. Az elpusztult, megmérgeződött rágcsálókat gyűjtsük össze és olyan mélységbe ássuk el, hogy se kutya, se a macska ne férhessen hozzá. Ennek megakadályozására javasolható, hogy a tetemeket klórmésszel (a gödörbe helyezés után) szórjuk be. A járatokat be taposni Mivel ezek a csalétkek is növényi törmelékből készülnek, ezért a madarak, baromfik is szívesen szedegetik össze a szétszóródott, illetve kihelyezett anyagokat. A kertben kint maradt terményeket, fásszárú növényeket is veszélyeztetik a rágcsálók. A beásott növényi maradványok jó telelőhelyet biztosítanak a mezei pocoknak, mely jelenlétét kitaposott járatok „lyukak” jelzik. Kiskertekben a csalétek kiszórása előtt az összes pocokjáratot tapossuk be, a két-három napon belül kibontott járatokba szórjunk néhány szem Redenún 75, vagy Alvarin pocokirtó szert, majd ezt követően újra tapossuk be. A kezelést mindaddig végeznünk kell, míg újabb járatokat bont ki a mezei pocok. Szaktanácsadás Zöldségtermesztők figyelmébe ajánlom november 21- én (csütörtökön) 17 órakor a sellyei művelődési házban tartandó szaktanácsadási napot a MAG- ROVET Vetőmag Kft. szervezésében. A helyszínen kedvezményes zöldség- és dinnye vetőmag vásárt is rendeznek. Tanfolyam II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és felhasználására jogosító (zöldkönyves) tanfolyam indult Pécsett a Baranya Megyei Területi Agrárkamara (Pécs, Nagy Lajos király u. 9„ IV. em.) előadótermében - a volt MHSZ székházban. A tanfolyamra még jelentkezni lehet november 20-án 16 órakor a fenti címen. A tanfolyam támogatott, részvételi díj 3000 Ft. Czigány Csaba
