Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-16 / 313. szám
8 Dtinántúli Napló Riport 1996. november 16., szombat A betegséget jobb megelőzni, mint kezelni Csökkenthető az őszi-téli légúti fertőzések száma Zárt helyiségben, nedves, párás időben jobban terjednek a kórokozók fotó: löffler Bár az idén kegyes velünk az ősz, élvezzük a szokatlanul meleg, s szerencsére száraz novembert, ennek ellenére valószínű, hogy nem ússzuk meg a nyirkos, párás hideget sem. Az az időszak pedig mindig magával hozza a náthák, influenzaszerű megbetegedések, felső légúti fertőzések számának megnövekedését. A felnőttek esetében sem mindegy, hogy ez milyen gyakorisággal és milyen súlyossággal jelentkezik, a gyermekeknél pedig különösen figyelmet kell erre fordítani, hiszen a gyakori gyermekkori megbetegedések, az azokat kísérő esetleges szövődmények az illető felnőttkori egészségi állapotát is befolyásolják. Hiszen sok felnőtt izületi problémájáért, a krónikus hörghurut kialakulására való hajlamért a gyakori gyermekkori megbetegedéseit lehet okolni. Tíz évi kísérletezés Ha már megbetegszik valaki, gyógyítani kell, de még jobb, ha sikerül a betegséget megelőzni. Egy svájci gyógyszer- gyárnak több, mint tíz éve sikerült olyan gyógyszert kikísérleteznie, amely rendkívül hatásosnak mutatkozik a légúti fer- tőzé sek megelőzésében. A genfi székhelyű OM Laboratories az immunológia legújabb eredményeinek felhasználásával olyan terméket fejlesztett ki, amely segítséget nyújt különösen a bakteriális eredetű alsó-felső légúti betegségek megelőzésében úgy, hogy a szervezet saját védekező rendszerét erősíti a kórokozókkal szemben. (A szájon át bevehető immunmodulátor nevét a gyógyszerek reklámozásáról szóló új törvény értelmében nem írhatjuk le, ezért a továbbiakban nevének két betűjével- BV -jelezzük. Mivel Magyar- országon is már néhány éve megjelent, ha felnőtt vagy a gyermek szülője igényelné a készítmény felírását, a kezelőorvosok tudják, hogy miről van szó.) Az új gyógyszer tulajdonképpen kapszula formában forgalmazott vakcina, ugyanis kilenc, a légúti fertőzésekért és betegségekért leginkább felelős baktérium legyengített kon- centrátumát tartalmazza. (A vakcinák lényege, hogy kismennyiségű legyengített kórokozókkal kiváltsák a szervezetben a védekező mechanizmust, anélkül, hogy ezek a kórokozók képesek lennének a szervezetet mégbetegíteni. Ezzel a szervezet saját maga készül fel a fertőzések elleni védekezésre. A BV hatása ezen az elven alapul, a szervezet általános immunstátuszának felerősítését célzó adalékokkal kiegészítve.) Világszerte figyelem kíséri Magyarországon a becsült adatok szerint, mintegy 400 ezerre tehető a krónikus bron- chitisben (hörghurutban) szenvedők száma. Az alapellátásban az orvosokat felkereső állampolgárok közül minden negyediknek valamilyen légzőszervi panasza van, (nátha, torokfájás, köhögés, fulladás) s kimutatások szerint a munkakiesések egyharmadát légzőszervi betegségek okozzák. Érthető, hogy világszerte, így hazánkban is fokozott figyelem kíséri egy olyan szer megjelenését, amely ennek a nagy számnak a visszaszorítását eredményezheti. Egy budapesti orvoscsoport a múlt évben bekapcsolódott a BV hazai tesztelésébe. 120 kónikus bronchitis tüneteit jelző beteget vontak be a kísérletbe úgy, hogy felének a gyógyszert adagolták 6 hónapon keresztül, a másik fele a kontroll csoport, hatás nélküli „álgyógyszert” kapott. Az eredmény: már az első 1-2 hónapban különbség mutatkozott a betegség lefolyásának súlyossága és időtartama között. A vizsgálat befejezésekor egyértelműen igazolódott, hogy a BV-vel kezelt betegeknél a köhögés és köpetürítés egyértelműen csökkent, s csak fele annyi ideig volt szükséges antibiotikumot szedniük, mint a kontrollcsoport tagjainak ahhoz, hogy tünetmentesek legyenek. Más vizsgálatok, megfigyelések is igazolták, hogy az őszitéli időszakban az immunrendszert erősítő gyógyszerkúra 50 százalékkal cso.kentette a légzőszervi fertőzéses megbetegedések számát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy éves viszonylatban 2-4 légúti fertőzést „megspórolhatunk” ennek anyagi következményeivel együtt, ami a mai gyógyszerárak mellett ugyancsak nem elhanyagolható szempont. Az asztmások körében is eredménynek könyvelhető el, hogy a tartósan szedett BV mellett a fulladásos rohamok ritkábban jelentkeztek és a hevességük is csökkent. A gyógyszert lehet a betegség alatt alkalmazni s lehet megelőzésként hosszabb-rövidebb ideig kúraszerűen szedni. A gyermekközösségekben különösen gyakran fordulnak elő télen a különböző légúti megbetegedések, így ennek a korcsoportnak különösen sokat jelent, hogy létezik az ilyen típusú fertőzéseket megelőző gyógyszer. (Van gyermekek részére gyártott BV.) A pécsi Megyei Gyermekkórház pul- monológiai osztályán is alkalmazzák a BV-t s megfigyeléseket végeztek a hatásáról. Dr Adonyi Máriát, az osztály főorvosát kérdeztük erről:- Valóban az ősztől-tavaszig tartó időszak az, amikor a gyerekközösségekben a felső légúti fertőzések dominálnak. Ennek oka, hogy ilyenkor zárt helyiségekben tartózkodnak többnyire, s a nedves, párás időben jobban terjednek a kórokozók. Ezen fertőzések között nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a vírus eredetűek, amelyek bármikor átmehetnek bakteriális fertőzésbe. Ezt a tünetekből lehet tudni. A BV ugyan a baktériumok ellen nyújt bizonyos védelmet, de mivel a szervezet általános védekezőképességét is erősíti, ezért bármilyen fertőzés ellen jól alkalmazható. Vitamin és öröklött hajlam Az, hogy egy gyermek milyen gyakran és milyen súlyossággal kapja el ezeket a betegségeket, több mindentől függ. Például függ a környezeti tényezőktől. Attól, hogy hozzájut- e a szükséges vitaminokhoz? Milyen az immunstátusza a fertőződés pillanatában? De döntően függ az öröklött hajlamtól. A genetikailag fejlett immuntevékenységgel rendelkező gyermek másképp reagál a fertőzésekkel szemben, mint az öröklött fokozott reagáló készség. Ha egy gyermek az adott időszakban gyakran lesz beteg, akkor fennáll a gyanú, hogy erről van szó. Az ilyen gyermek lehetőség szerint minél később kerüljön közösségbe, s az ilyen gyermekeknél ajánlott különösen az immunmoduláns gyógyszer, a BV alkalmazása. Konkrét tapasztalataink vannak. Több olyan gyermeknél kezdtük el a kúraszerű alkalmazását, akikről tudtuk, hogy genetikailag nem megfelelő az védekezőképességük. Azt tapasztaltuk, hogy sokkal ritkábban betegedtek meg s a betegségek lefolyása sokkal enyhébb volt és rövidebb ideig tartott, mint máskor, és ami a fő, sokkal kevesebb antibiotikumot kellett szedniük, mint korábban. (A túlzott antibiotikum szedés tönkreteheti a gyermek szervezetének védekező képességét.) Hasonló eredményt tapasztaltunk az asztmás gyermekeknél is. Sarok Zsuzsa Magyarul magyarán Közép-Kelet-Európa? Hatékonyabb energiafelhasználás amerikai segítséggel Hat éve támogatja az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) a hazai energiafelhasználás racionalizálását. A megvalósult projektekről tájékoztatták pénteken az ipari energiafogyasztók, kórházak, közintézmények és kormányzati szervek energetikai és gazdasági szakembereit, az USAID képviselői. Mint elmondták, az USAID 1991-ben indított magyarországi programja az energia hatékonyabb ipari felhasználásának elősegítésére, az energiaár-képzés reformjára és a kőolajbeszerzés módszereinek korszerűsítésére irányult. A programban, a nyolc kiválasztott vállalatnál befektetés nélkül, szakmai tanácsadással mintegy 7,7 millió dollár megtakarítást értek el. A cégek energiaköltsége 12 százalékkal csökkent. A támogatás második üteme 1993- ban indult. Ennek keretében kilenc magyar szakembert képeztek ki. A szakemberek minősítést szereztek az energia hatékony felhasználása területén. A képzési programot az USAID kizárólag szakmailag tovább támogatja. Reményeik szerint az energetikamegtakarítási programok önfenntartóvá válnak, hisz az energiamegtakarítás értéke az energiaárak emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb tételt jelent a gazdálkodásban. Lapunk hűséges olvasója, S. J. hozzám intézett levelében a következőket írja: „Manapság állandóan hallani, olvasni azt a szót, hogy Kelet-Közép-Eu- rópa vagy Közép-Kelet-EU- rópa, melyhez hazánk is tartozik. Én nem tudom, de a legjobb tudomásom szerint létezik: ÉSZAK-, DÉL-, NYUGAT- és KÖZÉP-EURÓPA. Még sohasem hallottam ÉSZAK-, DÉL- VAGY NYUGAT-KÖZÉP-EURÓ- PÁRÓL. Szerintem hazánk KÖZÉP-EURÓPÁHOZ tartozik, minden cifra jelző nélkül. - Várom szíves tájékoztatását az Újság Magyarul magyarán rovatában.” Első olvasásra igazat adok a levélírónak. Ámde ő is hallható, ill. olvasható tényként említi kontinensünk egy részének e két változatú elnevezését. A vezető nyelvművelők közül Grétsy László, az Álljunk meg egy szóra! tévéműsor szakértője a Helyünk Európában című cikkében a KE- LET-KÖZÉP-EURÓPA mellett foglalt állást. Pásztor Emil viszont a KÖZÉP-KELET- EURÓPA változatot vette védelmébe, nem tagadva a másiknak a jogosultságát sem. Eléggé bonyolult nyelvtani elemzéssel, magyarázattal támasztotta alá véleményét, amelynek az ismertetése szerintem nem tenné érthetővé a két változat jogosultságát. Annyit azonban elfogadhatunk belőle, hogy nézőpont kérdése, melyiket használjuk aszerint, hogy honnan nézzük, keletről- e vagy nyugatról. Szerintem is erősen vitatható, hogy szükség van-e erre a „precíz” megnevezésre. Ha ugyanis meghúzzuk az Európának nevezett kontinens két átlóját Izlandtól az Ural déli részéig, illetve Gibraltártól az Ural északi kezdetéig, az átlók tenyérnyi kis országunk területén metszik egymást. Ennél meggyőzőbb földrajzi bizonyíték nem kell közép-európaiságunk mellett. Azt hiszem, a két pontosító vagy pontoskodó elnevezésváltozat a kelethez fűződő pejoratív (jelentésrosszabbító) hangulati töltéssel függ össze. Kelet ugyanis a nyugathoz viszonyítva gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt elmaradottságot jelent. Bővebb magyarázat talán nem szükséges. Késhegyig menő vita folyik a világpolitikában éppúgy, mint a régiók kialakításában többek között arról, hogy az Egyesült-Európának, a bővülő Európai Úniónak hol húzódjék a keleti határa. Többen talán úgy gondolják, hogyha KÖZEP-KELET-EU- ROP \BA helyezzük hazánkat, akkor közelebb kerülünk a sokak által annyira óhajtott egységes Európához, mintha kele- tiségünket tesszük az első helyre. Áhogy levélírónk is megjegyezte, nincs ÉSZAK-, DEL- és NYUGAT-KÖZÉP-EU- RÓPA, ezért a szóban forgó két fölrajzinév-változat is erőltetett, mesterséges képződmény, amely az Európai Egyesült Államok megalakulásával elveszti létjogosultságát, mi pedig jogos büszkeséggel vallhatjuk, hogy Magyarország továbbra is KÖ- ZÉP-EURÓPÁBAN van. Rónai Béla ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 22-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. VIII. em. A november 9-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Én azt hittem, hogy te vállaltad a meghívók szétküldését.” Utalványt nyertek: Auth András, 7625 Pécs, Losonc u. 30., Balassa Sándomé, 7631 Pécs, Csikor K. u. 2., Márton Józsefné, 7972 Gyöngyösmellék, Petőfi u. 7., Mészáros Sándor, 7632 Pécs, Erika u. 3. Tóth Katalin, 7956 Sumony, Petőfi u. 23. Az utalványokat postán küldjük el.
