Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-15 / 312. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. november 15., péntek 32 millió korabeli amerikai dollár értékű aranyat hurcolt el Magyarországról 1938 és 1945 között a fasiszta Németország - olvasható abban a jelentésben, amelyet a szövetségesek készí­tettek 1946 májusában a német aranykészletek nagyságáról és eredetéről. A dokumentum tar­talmát csütörtökön tette közzé a Le Figaro című francia lap. Szlovénia modem hadsereg felállításába és fegyverek vá­sárlásába kezdett - nyilatkozta Milan Kucan államfő az AFP francia hírügynökségnek. A szlovén elnök szerint országa NATO-csatlakozását egyetlen állam sem ellenzi, ami pedig az Európai Uniós tagságra való felkészülést jelenti, Szlovénia máris eleget tesz több maast- richti követelménynek. Két robbanás történt szer­dán a csecsen koalíciós kor­mányt vezető Aszlan Masz- hadov grozniji irodája közelé­ben, de személyi sérülés nem volt. Az orosz parancsnokság közölte, hogy a szövetségi erőknek nincs közük az inci­denshez, amelynek körülmé­nyeit a csecsenekkel együtt vizsgálják. Négynapos látogatásra To­kióba érkezett csütörtökön Jev- genyij Primakov orosz kül­ügyminiszter, hogy a ja­pán-orosz területi vita megol­dásáról tárgyaljon partnerével, Ikeda Jukihikóval. Megfigye­lők nem várnak áttörést az évti­zedek óta tartó vitában. A spanyol törvényhozás csü­törtökön jóváhagyta azt a hatá­rozatot, amely fölhatalmazza a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen Spanyolország csatla­kozásáról a NATO katonai szervezetébe. Az ibériai ország 1982 óta tagja az észak-atlanti szövetségnek, de eddig kívül maradt annak katonai szerve­zetén. A berlini tartományi bíróság utasítására csütörtökön letartóz­tatták majd szabadon engedték Egon Krenz, volt keletnémet párt- és állami vezetőt, vala­mint három társát. Azzal vádol­ják őket, hogy a legfőbb politi­kai döntéshozó testület tagjai­ként nem akadályozták meg a Nyugatra szökni próbáló sze­mélyek agyonlövését. Krenzék nem hagyhatják el Berlint, a brandenburgi tartományt. Az Egyesült Államok kész részt venni a zaire-i hadsereg és a tuszi lázadók közötti össze­csapások elől elmenekült, több mint egymillió burundi és ru- andai hutu megsegítését célzó humanitárius vállalkozásban. Az akciósorozat részleteinek pontosítására Clinton elnök magas rangú küldöttséget me­neszt az ENSZ központjába. Göncz Árpád Kijevben. A háromnapos hivatalos látogatásra érkezett magyar köztár­sasági elnököt Leonyid Kucsma ukrán államfő fogadta az elnöki palota előtt. Göncz csütör­tökön beszédet mondott a Tarasz Sevcsenko egyetemen, majd a külgazdasági minisztérium­ban rövid előadást tartott üzletemberek előtt. fotó: feb/reuter Nem a kormányokon, a befektetőkön múlik az életszínvonal alakulása Terjeszkedő multiké a világgazdaság A multinacionális vállalatok gyors ütemben hálózzák be a vi­lágot. A termelést oda helyezik ki, ahol az olcsóbb, s ahol új piacok vannak. Aki például Délkelet-Ázsiában akar nagyban eladni, annak már régen nem elég oda árut szállítani. A multik fejlődésére jó példa a hazánkban is jelen lévő ABB. Egy svéd villamosipari üzem, az Asean 1982-ben egyesült a svájci Brown Boverivel. Ma a zürichi központból irányítják a konszern 212 ezer munkatár­sát. Az ABB 54 ezer embert küldött el nyugat-európai és észak-amerikai üzemeiből, he­lyettük 46 ezret vett föl az ala­csony bérű kelet-európai és ázsiai országokban. A gazdaság „globalizáló­dása” egyre meghatározóbb lesz a világ államainak jövő­jében. A Nemzetközi Valuta­alap számításai szerint 2004- re a fejlődő országok jóval többet fognak termelni, mint a fejlett ipari államok. Németor­szág például 2020-ra már csak a hatodik helyen lesz a rang­sorban, az elsők - Kína, Indo­nézia valamint Dél-Korea is - messze megelőzik majd. A világ húsz legnagyobb vállalatának nagyobb a gazda­sági teljesítménye, mint a Föld nyolcvan legszegényebb or­szágáé összesen. A nagy mul­tik négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a világgaz­daság, profitjuk csak tavaly például tizenöt százalékkal emelkedett. A beruházások, az ellen­őrizhetetlen pénzmozgások sokkal erősebb befolyást gya­korolhatnak egy-egy ország gazdaságára, mint az adott kormány. A befektetők dönté­sei határozzák meg a foglal­koztatást, az életszínvonalat. Mások szerint ez a „turbó­kapitalizmus” nem más, mint a 19. századból ismert gazda­sági törvények érvényesülése: minden ott készül, ahol a leg­gazdaságosabban előállítható. Hebroni utcakép. Az izraeli csapatok kivonásáról rendelkező, küszöbönálló izraeli-pa­lesztin megállapodás előtt érezhetően fokozódik a feszültség a ciszjordániai városban. A hebroni kérdés megoldatlansága hónapok óta gátolja a békefolyamatot. fotő: feb/reuter Hírháttér Prágai esélylatolgató Először tartanak szenátusi választásokat az 1993 óta fiiggetlen Cseh Köztársaságban. Két fordulóban, előbb most pénteken és szombaton, majd - ahol szükséges - egy héttel később ismét, mint­egy 550jelölt közül választhatják ki a polgárok a testület 81 tagját. A parlament felsőházaként működő szenátus elsősorban egyfajta kiegyensúlyozó szerepre hivatott: megtárgyalja és elfogadja a költ­ségvetést, a nemzetközi szerződéseket és jóváhagyja az alkotmány­törvényeket. Most mégis kiélezett csatározás kísérte végig a kam­pány időszakát. Megfigyelők szerint ennek fő oka, hogy a nyár ele­jén tartott általános választásokon meglehetősen kiegyenlített eredmény született, így a parlamenti erőviszonyokat máig ható bi­zonytalanság terheli. Václav Klaus ugyan miniszterelnök maradt, ám a korábbinál ingatagabb pozícióban: június óta kisebbségben kénytelen kormányozni, s még két kisebb koalíciós párt támogatá­sával is csak 99 honatyára számíthat a 200-ból. E patthelyzetben tehát a máskor „szélámyékban" maradható szenátus jelentősége érthetően megnő. Sok szakértő a választások közeledtével magyarázza az elmúlt napokban a cseh polgári titkosszolgálat körül fellángolt, heves botrányt is. Ennek ellenére a legtöbb megfigyelő Klaus Polgári Demokratikus Pártjának jósol valamivel nagyobb esélyt a sikerre, bár a kormány tevékenységével szembeni növekvő elégedetlenség az ellenzék fő erejét, a Szociáldemokrata Pártot segítheti. Ha az első verzió bizonyul igaznak, akkor nem kizárt, hogy Klaus esetleg megfontolja a parlamenti voksolás előrehozatalát is. (szondy) Mrozek és a szlovák határ Hatósági vélemény az abszurd intézkedésről Az ólublói járási rendőrség állásfoglalásban indokolta, miért nem engedték meg a vi­lághírű lengyel drámaíró, Slawomir Mrozek feleségé­nek, hogy férje társaságában átutazhasson Szlovákián. Az író és felesége éppen Buda­pestre tartottak, amikor a szlo­vák határőrök föltartóztatták őket, s az asszonytól megtagad­ták a beutazást. A rendőrség csütörtökön közzé tett indoklása szerint a mexikói állampolgárságú Oso- ria de Mrozek Celiának nem volt szlovák átutazóvízuma, és nem tudta fölmutatni a megfi­zetéséhez szükséges okmány­bélyeget sem. A szlovák ható­ságok ezért kénytelenek voltak megtagadni tőle a beutazást. Az állásfoglalás szerint nem igaz, hogy az írót és feleségét rossz bánásmódban részesítet­ték volna, sőt: „igen illedelme­sen és korrektül bántak velük”. Mivel a házaspár által hasz­nált határátkelőn nincs pénzbe­váltó és okmánybélyeget sem lehet venni, a formaságokat a külképviseleten kellett volna intézni - így a nyilatkozat. A zágrábi kormány két legyet üt egy csapásra Pénzre váltott fegyverek A szerbek mind nagyobb haj­landóságot mutatnak arra, hogy beszolgáltassák fegyve­reiket Kelet-Szlavóniában. Az egykor szerb megszállás alatt álló régióban a horvát kormány és az ENSZ égisze alatt működő ideiglenes köz- igazgatás (UNTAES) közös fegyvermentesítési programot hajt végre. A határ menti területet átme­netileg birtokló szerbek a ko­rábbi megállapodásnak megfe­lelően már június végéig lead­ták az ENSZ kéksisakosainak nehézfegyverzetüket, ám a géppisztolyoktól, kézigránátok­tól és páncéltörő rakétáktól ne­hezen szabadulnak meg. A horvát kormány egy hó­nappal ezelőtt elhatározta, hogy „visszavásárolja” azokat. Az öt­let szerencsésnek bizonyult, mert ily módon már az első két hétben több mint kétezer pán­céltörő rakétát sikerült bizton­ságba helyezni. A szétlőtt településeken az UNTAES plakátokon teszi közzé a tudnivalókat a fegyver­bizniszről. Az átvevőhelyen 550 kunát, azaz körülbelül 17 ezer forintot fizetnek egy-egy géppisztolyért, a kézigránátot viszont mindössze 150 forintért „váltják vissza”. Az első két héten német márkában fizették ki a vétel­árat, mert a horvátországi szer- bek nem akarták elfogadni az „usztasa-pénzt” a háborús el­lenségtől. A zágrábi kormány akciója két legyet üt egy csa­pásra: fegyvermentesíti Kelet- Szlavóniát és itt is bevezeti a törvényes fizetőeszközt. „Lecsíptek” az uránszállítmányból / Az Egyesült Államok felvásárolja a fölösleges hasadóanyagot A Szovjetunió felbomlása után az Egyesült Államok kor­mányzatát aggodalommal töltötte el, hogy mi lesz az atom­fegyverek előállítására alkalmas nagy mennyiségű uránnal. Washington egy igen elő­nyösnek minősített megálla­podás alapján megvásárolt csaknem hat tonna dúsított ha­sadóanyagot, és azt titokban, óriási katonai szállítógépeken elszállította Kazahsztánból. Az 1300 acéltartályban el­helyezett anyagért mintegy húszmillió dollárt fizettek, és mindenki elégedett volt mind­addig, amíg ki nem derült: gondok vannak a fennmaradó ötszáz tonna urán elszállítása körül, amelyre ugyancsak ígé­retet tettek az amerikaiak. A tengerentúli állami cég ugyanis, amely az üzletet le­bonyolítja, az urán világpiaci áresésére hivatkozva olyan keveset ajánlott az oroszoknak a hasadóanyagért, hogy azok inkább visszaléptek. Washing­ton pedig aggódik, hiszen így 25 ezer atombombára való urán marad egy olyan ország­ban, amelynek belpolitikai erőviszonyai elég ingatagok. Ebben a helyzetben lépett a színre a Pleiades nevű vállalat, élén egy harmincéves, orosz születésű amerikaival. Ez a magánvállalat készül meg­venni a Kazahsztánban is tá­rolt orosz urán felvásárlásával foglalkozó, privatizálás előtt álló állami vállalatot. A Pleia­des vezetője Robert Mosba- cher, Bush elnök kereskedelmi minisztere, tanácsadói között található Max Kampelman, egykori leszerelési főmegbí­zott is. A sikernek nagy az esélye, ám az amerikai szakértők mégis aggódnak. Az első uránszállítmányból ugyanis 55 kilogrammot valakik „lecsíp­tek”. Ha az újabb, milliárdos uránüzletnél is eltűnik a hasa­dóanyag tíz százaléka, akkor kétezer atombombára ele­gendő alapanyagról nem lehet majd tudni, hogy hol van és mire akarják felhasználni. Baromfitrágyát hasznosít a környezetbarát hőerőmű Egy csibe - egy watt áram Büdös, csípi az ember szemét-torkát - és világít. Mi ez? Nem egyszerű a találós kérdés megfejtése, de mindazoknak igaza van, akik a baromfitrágyára szavaznak. A sültként ízletes szárnyasok - mint energiaforrást - mindig újra termelik. Simon Fraser, a brit Fibro Hol­dings cég alapítója szerint a mezőgazdasági hulladék olykor nagyobb gondot okozhat, mint az ipari. De az ő vállalkozásuk számára egyenesen áldás a csirkeganéj létezése. Csupán Nagy-Britanniában évente másfél millió tonna tyúktrágya keletkezik. Fraser és fia 1992 óta a kelet-angliai Eye-ben és a délnyugati Glan- fordban a világon elsőként épí­tette meg a baromfitrágyával működő erőművet. A két köz­pont 27 ezer brit háztartást lát el villamos energiával. A harma­dik a Norfolk melletti Thet- fordban létesül, és 1998 őszétől negyvenezer háztartásnak szál­lít majd áramot. Az erőmű ter­vezett teljesítménye 38,5 megawatt, azaz 38,5 millió watt. Az átlagosnak tekinthető villanykörte fogyasztása 75 watt, a villanyvasalóé ötszáz. Az ifjabb Fraser, a családi holding londoni leányvállalatá­nak, a Fibrowattnak az igazga­tója, kiszámította: csirkénként egy wattnyi árammal lehet kal­kulálni. Az orrfacsaró, szemet csípő baromfitrágyát keletke­zési helyéről az erőművekbe szállítják, és 800 fokon elége­tik. A hővel termelt gőz áram­termelő turbinákat hajt. Tíz megawatt teljesítmény tízmillió baromfi „végtermékének” eredménye. A baromfitrágya fele annyi kalóriát termel, mint az átlagos fűtőértékű szén. Mi­vel a keletkező hamu foszfát­ban gazdag, ám nitrogént nem tartalmaz, kitűnő trágyaként hasznosítható. Ekként a Fibro eljárása még környezetbarát is. Van tehát „zöld módon” működő hőerőmű is, amely nem bocsát ki szén-dioxidot, nem növeli a Föld élővilágát sújtó üvegházhatást, ugyanak­kor a tyúkólakban mindunta­lan keletkező (önmagában környezetszennyező) anyagot hasznosítja. i * k A

Next

/
Thumbnails
Contents