Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-14 / 311. szám

1996. november 14., csütörtök Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 A jelölés módja is ludas a megállapodást felborító szavazási eredményben Egy, csak egy alkotmánybíró... Belpolitikai vihart kavart, hogy a kulisszák mögötti szokásos előzetes egyeztetés és megállapodás ellenére 90 parlamenti képviselő nemmel szavazott kedden az ellenzék alkotmány­bíró-jelöltjére, Bruhács Jánosra. Az a tény azonban, hogy a két jelölt közül csak egy jutott be a taláros testületbe, nem veszélyezteti az Alkotmánybíróság munkáját. Alkotmányjogi szakértőnk vé­leménye szerint a korántsem példátlan, de mindenképp rendhagyó eset nem az érintett személy, hanem a t. Ház tekin­télyén ejtett csorbát. A fiaskó legfőbb oka, hogy az 1989 óta érvényben lévő je­lölési szisztéma működéskép­telen. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a jelölőbizottságnak a parlamenti pártok egy-egy de­legáltjából - most 5 ellenzéki és 2 kormánypárti honatyából - kell állnia. Csakhogy a bizottság indít­ványáról jelen esetben a nagy kormánypárti többségű Par­lament szavaz. A „kalapban” tehát benne van, hogy míg a jelölőtestületben inkább az el­lenzék akarata érvényesül, ad­dig a Házban a másik oldalé. Az előzmény az volt, hogy a jelölőbizottság leszavazta a koalíció három bíráról (két kormánypárti és egy ellenzéki jelöltről) szóló javaslatát - holott célszerű lett volna mind a három, jelenleg üres helyet betölteni. Valószínű, hogy - az alkotmányügyi bizottság­ban később született egyezség ellenére - a kormánypártiak egy része ezért voksolt nem­mel az ellenzéki jelöltre. Mindemellett túlzóak azok a vélemények, hogy „a politi­kai demokrácia végének” vagy „az Alkotmánybíróság működésképtelenségének” le­hettünk tanúi. A most tízfősre bővült talá­ros testület el tudja látni fel­adatát. 1998 közepe táján vi­szont - az addig nyugdíjba vonuló három bíró kiesése mi­att - komoly gond lehet, mert a határozatképességhez leg­alább nyolcnak jelen kell len­nie a grémium ülésein.-rian Előtérben a társadalombiztosítás Nem hozott éles vitát a Lezsák Sándor (MDF) által a társada­lombiztosításról kezdeményezett parlamenti vitanap, mert az alapkérdésben azonos véleményen volt a Ház két oldala: nem szabad feladni a szolidaritási alapú, kötelező társadalombizto­sítási rendszert. A vitában kiderült persze, hogy most súlyos bajok vannak, mert kevesebb a befizetés, mint a szükséges kiadás. A strukturális átalakításokat azonban a mű­ködőképesség fenntartása mel­lett kell elvégezni. Az ellenzéki képviselők az utóbbi hetekben a tb-önkor- mányzatok „visszaállamosí- tási” szándékával vádolták a kormányt, amely azonban egy­értelműen az önkormányzati rendszer fenntartása mellett foglalt állást. A népjóléti miniszter távollé­tében Kökény Mihály államtit­kár mondott vitaindítót. Elis­merte,hogy az egészségügy szereplőinek mindegyike elé­gedetlen. A kormány arra tö­rekszik, hogy jövőre megállítsa az ágazatra fordított kiadások reálértékének csökkenését. Szolnoki Andrea (SZDSZ) szerint az lenne jó, ha az egész­ségügyi önkormányzatban az egészségügy szereplői (a kor­mányzat, az önkormányzatok, a kórházszövetség, az orvosi ka­mara és az egészségügyiek szakszervezetének képviselői) ülnének. Erre Kovács Pál (MSZP) úgy reagált, hogy a tb- önkormányzatokat a világon mindenütt a járulékot fizető ré­tegek képviselői alkotják, nem pedig a szakma. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter elmondta, a kormány olyan új nyugdíjrendszer kiala­kításán dolgozik, amelyben vi­lágos az összefüggés a szolgá­lati idő hossza, a járulékfizetés és az elérhető időskori ellátás között. Surján László (KDNP) szerint nálunk két infláció és egy államosítás elvitte a tb va­gyonát. Javasolta, hogy a csa­ládok megerősítése után állít­sák vissza a betegellátás és idősgondozás családilag ellát­ható formáit. Pusztai Erzsébet (MDNP) ál­tal ismertetett ellenzéki javaslat indítványozta a munkaadói tb- járulék 30 százalékra való csökkentését, amely nyomán kedvező folyamatok indulná­nak meg. S. A. Jelzálog az adós bérlőtárs lakására Új (társas)házi rend készül A jövőben a társasházak kö- zösköltség-hátraléka esetén jelzálog terheli az adott tulaj­donrészt, legyen bármekkora a fizetési elmaradás. Ezt tartalmazza a társasházak­ról szóló törvénytervezet, ame­lyet Pesta János, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztályve­zető-helyettese mutatott be teg­nap az újságíróknak. A jelzálog tulajdonra terhe­léséről a társaság közgyűlése döntene, ehhez azonban szabá­lyozni kell a jelzálogjog rend­szerét. Minderre azért van szükség, mert jelenleg a közös költségek behajtása hosszadal­mas és bonyolult eljárás. A főosztályvezető-helyettes szerint a társasházakat érintő fő gondok elsősorban a lakás­privatizáció gyors végrehajtá­sából származnak. Ennek során a tulajdonossá vált bérlők - fel­készületlenségükből adódóan - valamennyiükre egységesen érvényes alapító okiratot fogad­tak el, és a közös költséget ille­tően is azonos feltételek vonat­koznak mindegyikükre. Gond, hogy a tulajdonosi képviselet, a vagyonkezelés, valamint a szakipari munkákra vonatkozó megbízás gyakran egy személy kezében összpon­tosul. Pesta János szerint cél­szerű lenne a három különböző funkciót elkülöníteni, és a tár­sasházak gazdálkodásának, il­letve működésének felügyele­tére valamilyen ellenőrző szer­vezetet létrehozni. A törvénytervezet várhatóan tavasszal kerül a kormány elé. t Ismét gránát. Újabb robbantás volt tegnap hajnalban Budapesten, a XIII. kerületben, a Visegrádi utca 47. számú fiznál, a Leroy Country sörözőnél. A rendőrség szerint npm lehet kizárni, hogy a mostani eset összefüggésben van a korábbiakkal. A feltehetően jugoszláv gyártmányú kézi­gránát személyi sérülést nem okozott, de több autó meg­rongálódott és sok lakás ablaka betört. A sörözőben csekély kár keletkezett. fotó: feb/diósi imre Hajszobrászok. A hét végén rendezik meg Budapes­ten a fodrász és kozmetikus szakmunkástanulók országos versenyét, amelyen mintegy kétszáz ifjú mesterjelölt mu­tatja be tudását. A tegnapi sajtótájékoztatón a legdivato­sabb frizurákból ízelítőt adtak. fotó: feb/diósi imre Biztos kezű hazai robotpilóták Változatlanul a gépmadár a legbiztonságosabb utasszállító A hazai közvéleményt is megrázta a keddi indiai légi kataszt­rófa: egy Boeing 747-es és egy TU-154-es ütközése, amely 351 emberéletet követelt. A tragédia kapcsán sokakban föl­merül, hogy bár korszerű technikai vívmányok segítik a re­pülést, nem sikerült biztonságosabbá tenni a légi közlekedést. Szent-Iványi Miklós, a Malév gépeinek műszaki kiszolgálá­sát végző Aeroplex vezető mérnöke ezt cáfolja. Szerinte a mostani, korszerű fémmada­rakba beépített 100 milliós ér­tékű számítógépek és a jól képzett pilóták közötti munkamegosztás garantálja a biztonságot, s elenyészővé csökkenti a hibalehetőséget. Ezt a baleseti statisztikák is alátámasztják: a forgalomhoz viszonyítva a repülés még mindig az utasszállítás legbiz­tonságosabb módja. A rázkódást, szélsőséges hideget és meleget egyaránt jól tűrő két fedélzeti számító­gép - amely egymás helyette­sítésére mindig kész - szinte mindent tud: teljes pontosság­gal irányítja a gépet, optimá­lisra állítja az üzemanyag-fo­gyasztást, sőt elvégzi a két legkényesebb manővert, a fel- és leszállást is. Tudnivaló, hogy az automa- tikát nem befolyásolják han­gulatok, érzések, ami a leg­keményebb fából faragott pi­lótáról sem mondható el. Ám a levegőbe emelkedés első és a landolás utolsó sza­kaszában - a földi irányító- torony utasításai alapján - mégis a hús-vér pilóta veszi át a vezetést. A startnál és a be­tonra érkezésnél ugyanis több, előre be nem programozható mozzanat következhet be (le­szálló pályát kell változtatni, stb.), amihez az ember a gép­nél jobban, gyorsabban tud al­kalmazkodni. Magyar üzemeltetésű gép egyébként még soha nem szenvedett számítógéphiba miatt balesetet. Takács Mariann A légi karambol egyik részese Boeing 747-es volt fotó: feb Szerencseposta Illett a szerencsezárba annak a lot­tózónak a „kulcsa”, aki a múlt héten megnyerte a - ebben az év­ben a tizenkettedik - hatos lottó főnyereményét. Az 5 + 1 többet fizet Az idén sűrűn „hullik” a telitalá­lattá, így jő eséllyel lehet pályázni ezen a héten is a főnyereményre, amely ezúttal 13 milliót ér. És lehet fohászkodni az 5 plusz 1 találatért is, amely most 23 milliót fizet. Egyre vonzóbb az ötös Mind többen kacérkodnak az ötös lottóval is, ami érthető, hi­szen hétről hétre vonzóbbá válik a főnyeremény. Már 78 millió fo­rinttal kecsegteti a reménykedő­ket. Ráadásul újabban a „Kettesek közt kétmillió” akcióban a kettes találattal is lehet egymillió forintot nyerni. így vált milliomossá a múlt héten két budapesti játékos, akik közül az egyik postán küldte játékba szelvényét. Lehet, hogy éppen egy csekk vagy távirat fel­adására várva tört rá a játékkedv. Mindenesetre szerencséje volt. Válasszon Jokert! Fantasztikus, eddig soha nem látott nyeremény, 57 millió forint várakozik a Jokeren. Sokan úgy vélik, hogy a Joker esetében nem befolyásolhatják szerencséjüket, a lottószelvényeken lévő előre­nyomtatott számokba vajmi kevés beleszólásuk van. Ez tévedés! A játékosok válogathatnak a szelvé­nyek között, kinek-kinek módja van a neki tetsző - szerencseszá­mait, vagy születési dátumát tar­talmazó - sorszámú szelvényen mondani igent a Jokerre. Csúcs­nyereményre, 15 millió forintra van kilátás a totón is. Ennyit ér ugyanis most a plusz egy találat. Tombol a kenóláz Gyarapodik a kenórajongók tá­bora. Ebben nem kis szerepe van a kenómanónak, hiszen az ő révén le­het hétről hétre bejutni az ,Induljon el egymillióért” vetélkedőbe. Va­sárnap a Szerencsepercek műsorá­ban, a kecskeméti Casinóból közve­tített hatodik fordulóban Varga Edina volt a legszerencsésebb: ő ju­tott tovább a december 13-ai szup­erdöntőbe. A legnagyobb összeget, 190 ezer forintot Veres Jánosné nyerte. Szerencsés Karácsony! Bár még messze van a karácsony, a Szerencsejáték Rt. jóvoltából pén­tektől már ajándékot bontogatha­tunk egy újfajta sorsjegyen. A Szerencsés Karácsony igen szép kivitelben készült sorsjegy, amely egy fenyőfát ábrázol, aján­dékdobozokkal feldíszítve. A dísz­dobozokban nyeremények lapul­nak, amelyekre lekaparás után derül fény. Igaz, elődeitől eltérően, kissé többe - 300 forintba - kerül az ün­nepi sorsjegy, viszont minden ne­gyedik szelvény nyerő. Az ajándék­dobozokban megbújó legnagyobb nyeremény egymillió forint, amely­ből jó néhányat felaggattak a kará­csonyfákra. Akiknek nincs szerencséjük, ne dobják el a sorsjegyeiket. Hogy mi­ért? Az egyelőre titok. De a Szeren­csejáték Rt. boszorkánykonyhájá­ban valami mindig fő a játékos kedvű ínyencek számára. Érdemes elkezdeni gyűjteni a nyeretlen sors­jegyeket! Opel a puttonyban A Szerencsejáték Rt. Pécsi Te­rületi Igazgatósága „Opel a put­tonyban” jeligével november 11 - tői pályázatot hirdet. A 46-48. heti, legalább kétezer forint értékű nyeretlen ötöslottó­szelvényekkel lehet benevezni, amelyeken a Jokert is megjátszot­ták. A szelvényeket december 6-ig kell beküldeni a Szerencsejáték Rt. Pécsi Területi Igazgatóságá­nak címére (Pécs, Irgalmasok út 10.). Az Opel Corsa kisorsolására december 7-én - a 49. heti hatos­lottó-sorsolással egyidejűleg - ke­rül sor Pécsett. (X) Esély a kompromisszumra. Közeledett a koalíciós pártok álláspontja a képviselői össze­férhetetlenség ügyében az MSZP és az SZDSZ szakértői­nek szerdai megbeszélésén. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági vezetői pozíció - bármilyen arányú állami tulaj­don esetében - összeférhetetlen a képviselői poszttal. Külföldi elismerés. Kosáry Domokos egyetemi tanárnak, az Akadémia volt elnökének az osztrák tudományi és művé­szeti érdemkereszt első fokoza­tát adományozta Thomas Kles­til, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke. Az elismerést tegnap a budapesti osztrák nagykövet nyújtotta át a tudós­nak, aki 1980 óta elnöke az Osztrák-Magyar Történész Bi­zottságnak. A gazda nem gazdag. Az ag­rártámogatás jövő évi összege reálértékben 40 százalékkal marad el az 1994. évitől. Rá­adásul a termelőkhöz még a meghirdetett pénzösszegek sem jutnak el. Jövőre legalább 110 milliárd forint központi támo­gatásra lenne szüksége az ága­zatnak - hangzott el a Medosz szerdai sajtótájékoztatóján. Viszályveszély. Jelentős né­zeteltérések alakulhatnak ki a Magyarországon, illetve Nyu- gat-Európában működő multi­nacionális cégek szakszerveze­tei között. A nyugati országok­ban tudniillik több üzemet azért zárnak be, mert azt az anyavál­lalat Magyarországra vagy más kelet-közép-európai országba helyezi át. Erre a multinacioná­lis üzemek szakszervezeti tiszt­ségviselői szerdai találkozóján hívták fel a figyelmet. Karcsúsítás. A versenyszfé­rában és a költségvetési intéz­ményekben csaknem 8 száza­lékkal kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset eközben 19,6 százalékkal nőtt és elérte a 43 960 forintot. Tisztább Balaton. Elkészült a 2010-ig szóló program, amely a Balaton vízminőségének javítá­sát célzó tennivalókat összegzi. A foszforszennyezettség jelenti a legnagyobb veszélyt. Emellett a zajártalom megszüntetésére, a levegő tisztaságára fordítják a legnagyobb figyelmet. Mentőakció. Aláírás-gyűjtési akció indult az anyagi nehézsé­gek miatt nem működő helikop­teres mentőszolgálat visszaállí­tásáért. A kezdeményező egy pécsi asszony, akinek súlyos égési sérüléseket szenvedett kisgyermekén a légi mentők segítettek. A csatlakozni szán­dékozók a (74) 460-314-es tele­fonon kérhetnek gyűjtőíveket.

Next

/
Thumbnails
Contents