Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-11 / 308. szám
10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1996. november 11., hétfő Vállalkozói szópárbaj Vállalkozói szópárbajt rendeznek a Vállalkozói Szféra Estélyén Pécsett november 15-én. A rendező SZFÉRA-MECSEK Kft. összeállította azon baranyai cégvezetők, üzletemberek listáját, akikre szavazni lehet, hogy a legeredményesebbek képviseljék a helyi vállalkozókat az állami- és helyi gazgatási szervezetek képviselőivel folytatott szócsatában. A lista a következő: Boda Péter szolgáltatási és marketing igazgatóhelyettes (MATÁV Pécsi lg.), dr. Csikós Anikó vezérigazgató (Zsolnay Rt.), dr. Gaál Ottó vezérigazgató (DDGÁZ Rt.), Gergely István tulajdonos igazgató (Opel Gergely Autószalon), Mark Jennings ügyvezető igazgató (BAT Pécsi Dohánygyár), Petri Péter magánvállalkozó, Puch László vezérigazgató (TITÁN Rt.), Rajnai Árpád cégvezető tulajdonos (Autó Rádió Antenna), Szántó Dezső vezérigazgató (MOFA Rt.), Wenckheim István igazgató (Pécsi Sörfőzde Rt.). A szavazatokat a Szféra Mecsek Kft. címére (7601 Pécs, Pf. 54.) kell eljuttatni. Lakáskassza A Lakáskassza által nyújtandó szolgáltatásokról hangzik el tájékoztató november 12-én 17 órakor Pécsett a Kolping-ház- ban. Szó lesz a belépési feltételekről, a lakáshitel után fizetendő kamat nagyságáról, az áthidaló kölcsönről. Szakmai nap Szakmai napot tart november 12-én Pécsett a Zöld-híd tanácsadó irodájában a Vízmű Rt. Egyebek mellett szó lesz a víz- és csatornadíjakról, a fogyasztásmérőkről, a vízminőségről. A szokásosnál több termett az idén fotó: tóth László Négy év alatt a felére csökkent a cukorrépa vetésterülete Jó termésátlag várható Cukorrépát idén 120 000 hektáron vetettek a gazdálkodók, ami megfelelő cukortartalom mellett fedezi az ország szükségletét. A cukorrépa betakarítása szeptember második felében kezdődött el, és ha még kitart az időjárás, hamarosan mindenhol befejeződik. A cukorgyárak a feldolgozási kampány kezdeti nehézségeit leszámítva, amikor is a kedvezőtlen időjárás miatt akadozott az alapanyagellátás, folyamatosan termelnek. A cukorrépa hektáronkénti átlaga 30-60 tonna között alakul, s a cukorgyári adatok szerint a cukortartalma közepes, 12,5-15,5 százalékos. Baranyában az eltelt négy évben a cukorrépa vetésterülete 6000 hektárról csaknem a felére csökkent. A korábban nagy területeken e növény termesztésével foglalkozó gazdaságok vagy teljesen leálltak a termesztésével, vagy jelentősen csökkentették annak nagyságát. Többen a délszláv háború kitörését követően abbahagyták, miután jelentős veszteséggel zárták azt az, évet, s a magas termelési költségek miatt a helyzet rendeződését követően sem kívánnak újra cukorrépa termesztéssel foglalkozni. Bicsérden idén 360 hektáron termesztett cukorrépát a helyi szövetkezet. Az eddig mért adatok alapján a termésátlag hektáronként 60 tonna körül alakul, a répa cukortartalma pedig 16 fokos. Tíz hektárnyi kísérleti telepük is van, amelyen minden évben fajtakísérleteket végeznek, hogy melyik cukorrépa-vetőmag tűri a legjobban az ottani talaj- és időjárási viszonyokat. Ez alapján választják ki azt, amelyiket a későbbiekben termesztenek. Ugyanezt alkalmazzák más szántóföldi növényeknél is. Szabadszentkirályon a szövetkezet közel 150 hektáron termeszt cukorrépát magángazdálkodók bevonásával. A termésátlag itt is jobb, mint a korábbi években, a hektáronkénti 45-50 tonna helyett idén 60 tonna az átlag. A Boly Rt. 1400 hektáron foglalkozik cukorrépával. A termésátlagok náluk is jobbak, mint tavaly. Hektáronkénti hetven tonnás átlagra számítanak. A baranyai gazdálkodók szinte kivétel nélkül a Kaposcukor Rt.-nek szállítanak, vele állnak szerződéses kapcsolatban. Sz. K. eég Határidők cégvezetőknek November 12.- A munkáltatók által levont szja- előleg befizetése;-jövedéki elszámolás. November 15.-A mezőgazdasági termelők fo- gyasztásiadó-visszaigénylése;-az idegenforgalmi adó befizetése;'- a fogyasztási adó befizetése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- nyilatkozattétel a vámkezelt kőolaj mennyiségéről;- az útalap-hozzájárulás befizetése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;-a külföldi tehergépjármű belföldi szállítmányozó által átvállalt adójának befizetése. Szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint 1997. január Fjétől 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás (a törvény szövege szerint: bruttó kötelezettség) terhel minden belföldi székhelyű gazdasági társaságot, szövetkezetét (kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetét, az iskolai szövetkezeti csoportot), állami vállalatot, trösztöt, tröszti vállalatot, vízgazdálkodási társulatot (a víziközmű-társulat kivételével) és társulásaikat, ügyvédi irodát, jogi személyiséggel nem rendelkező munkaközösséget, erdőbirtokossági társulatot. Hozzájárulásra köteles a munkavállalókat foglalkoztató belföldi székhelyű egyéni vállalkozó is. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi székhelyű vállalkozások közül csak azokat terheli ez a kötelezettség, amelyek belföldi telephellyel rendelkeznek. A hozzájárulás alapja a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál az éves beszámolóban kimutatott, míg egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő gazdálkodó esetén a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség. Az egyéni vállalkozó a munkavállaló részére kifizetett bérköltség után köteles a hozzájárulásra. Külföldi vállalkozó esetében az általa elszámolt bérköltség tekintendő a hozzájárulás alapjának. Ettől eltérő szabályok érvényesülnek mind a hozzájárulás alapja, mind pedig annak mértéke tekintetében, ha a hozzájárulásra kötelezett vállalkozás agrártevékenységet is folytat. A hozzájárulás a kötelezett választása szerint gyakorlati képzés szervezésével vagy pénzfizetéssel teljesíthető. Ennek során a gazdálkodót terhelő bruttó kötelezettség a törvényben meghatározott körben és mértékben csökkenthető a gyakorlati képzés költségeivel. A gyakorlati képzést nem szervező vállalkozó - az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára - pénzben fizeti meg a hozzájárulást, amelynek összege a bruttó kötelezettség és a törvény szerint elszámolható, kötelezettségcsökkentő tételek kü- lönbözete (éves nettó kötelezettség). A hozzájárulást a kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adóhatóságnak benyújtandó éves adóbevallás keretében. Hozzájárulási előleget kell fizetnie az első fél évre annak a vállalkozásnak, amely a tárgyévben nem szervez gyakorlati képzést. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség (időarányosan figyelembe véve a törvény szerinti kötelezettségcsökkentő tételeket). A kötelezett az adózás rendjéről szóló törvényben előírt időpontban elkészített havi, évközi, illetve éves bevallásban maga állapítja meg és vallja be az előleg ösz- szegét. A befizetés az első fél évet követő hónap 20. napjáig történik az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 15-éig kell befizetni. Ugyanettől az időponttól lehet visszaigényelni a többletbefizetést is. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség ez évre vonatkozó teljesítésénél természetesen az év végéig hatályban maradó korábbi szabályokat kell alkalmazni. Bútorvásár feketén, fehéren A magyar bútorgyártók termékei valaha keresett cikkek voltak Európában. Az államosítás után született mamutvállalatok beérték a belföldi igények kielégítésével. Az utóbbi években átrendeződött a bútorgy ártók sora, és megjelentek az importbútorok is. Gaili Pétert, a Tisza Bútorgyár vezérigazgatóját, a Bútorvállalkozók Országos Szövetségének elnökét arról kérdeztük, sikerül-e alkalmazkodni e kevésbé kényelmes helyzethez.- A hazai bútortermelés visszaesésének több oka is van - mondja. - Az elmúlt évek tartós dekonjuktúrája, a lakásépítés folyamatos csökkenése, a belföldi fizetőképes kereslet romlása mellett már az is csoda, hogy életben tudtunk maradni.-Mégis mind több vállalat dolgozik a bútoriparban.- A mamutvállalatok szétesése óta 73 vegyes vállalat alakult, amely 50-100 dolgozót foglalkoztat, a 10-50 munkaerővel dolgozó cégekből mintegy 200 van, és ha bővítjük a kört, akkor az egy-két emberrel dolgozó kisiparosok száma több ezerre tehető. Ezt az átrendeződést tulajdonképpen üdvözölni kell, mert az új termelőegységek gyakorlatilag kis- és középüzemek, amelyek képesek a gyors és rugalmas piaci alkalmazkodásra, s kétségtelenül új színfoltot jelentenek a hazai termelésben. Ám a felvevőpiac egyre szűkül.- Miként tudják ezek fölvenni a versenyt az importtal?-A magyar bútorok minősége már azonos a külföldiekével, de áraink valamivel alacsonyabbak, mint az importé. Szállítási költségeink kisebbek, nem fizetünk vámot, csak az importfáért. A dömpingárukkal nem tudunk versenyezni. A nem nemes fából készült bútort gyártók kénytelenek olyan áron eladni cikkeiket, amelyek mellett semmi sem jut fejlesztésre. Exportálni, csaknem kizárólag nemes fából készült berendezéseket tudunk. Az egész ipar termelésének 42 százalékát exportáljuk. Ez is igazolja a magyar bútorgyártás színvonalát.- Fában szegény ország vagyunk, honnan az alapanyag?- Ha szükséges, behozzuk külföldről. Van olyan gyárunk, amelyik kizárólag szlovákiai nemesfával dolgozik. Legnagyobb problémánk az eddig felsoroltakon kívül az illegális bútorforgalmazás.- Mit ért ezalatt?-Ha kimegyünk bármelyik város piacára, vásárolhatunk teherautóról lerakott kárpitos garnitúrát, konyhabútort, szekrényt, garancia és papír nélkül. Sőt, a legális eladók között is sokan akadnak, akik a forgalmuk egy részét számlával, másik részét számla nélkül értékesítik. Hogy ezzel ki jár jól? Ez végül is a hatóság és a vevők dolga, mi nem vagyunk ellenőrök. Koós Tamás Bevált a Mahart Rt. válságkezelő programja Helyzetjelentés az árboc mellől Hajózni kell! Napjainkban pedig, amikor minden egyes forint kiadását alaposan meg kell fontolni, még inkább. Az áruszállítás e módja valóban a költségkímélő megoldások közé tartozik. Egy valamivel azonban képtelen felvenni a versenyt; az idővel. A magyar hajózás dicsőséges múltját a rendszerváltás évével dicstelen időszak váltotta fel. A nyersanyagigényes iparágak megszűnése, az export volumenének csökkenése válságba sodorta a Mahart Rt.-t is. Fáy András vezérigazgató szerint a válságkezelő program bevált. A tavalyi 8 milliárdos bevételből 200 milliós nyereség is jutott. De gond azért még így is akad bőven a magyar hajózás háza táján. A garantált 2,5 méteres európai vízmélység helyett a hazai alig 1,5-1,6 méter. Emiatt a hajóteíet csak 50-60 százalékban lehet kihasználni. E nagyvonalú pazarlásnak az állam vethetne véget a vízi utak karbantartásával. Még az a jó, hogy kikötni viszont van hol. A Duna 400 kilométeres hazai szakaszán 36 kikötőnek évi 10 millió tonnás kapacitása van. Egy 1992-ben elfogadott törvény értelmében 5 nagy kikötőnek országos központi kikötővé kellett válnia. A többi vállalkozói alapon működik. A legfőbb gond, hogy kevés a szállítani való. A Mahart Rt. tengeri hajóit magyar munkaerővel, szervezéssel bérbe adja, így őrizve meg jelenlétét a nemzetközi vizeken. (bozsó) Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garantálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lépcsőzetességével kedvező feltételeket biztosít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincstári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarékjegy folyamatosan váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt kedvező, lépcsős kamatozás. ^ MACYAK ÁIXAMPAI^B Kincstári Takarékjegy *■ i
