Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-07 / 274. szám

1996. október 7., hétfő A Mai Nap Diinántúli Napló 5 Jönnek a betegjogi biztosok (Folytatás az 1. oldalról) Másrészt van egy olyan ta­pasztalat, hogy a jogi képvise­lők egy része túlhajszolja ezeket az ügyeket. A mediá- tori rendszer a peren kívüli egyezség lehetőségét vizs­gálná, de távolról sem jelen­tené azt, hogy ha ebben a spe­ciális bíróságban tevékeny­kedő szakemberek vélemé­nye, javaslata nem felel meg az érintetteknek, akkor ne le­hetne bírósághoz, az orvosi kamara etikai bizottságához fordulni.- Milyen összefiiggésben jelenik meg a tervezetben a szabad orvosválasztás és az ellátáshoz való hozzáférhető­ség, illetve egy bizonyos szintű ellátás garantálásának kérdése?- A szabad orvosválasztást nem korlátozná a törvény. Ugyanakkor arról komoly vi­ták folynak, hogy ha a beteg lakásához közeli fekvőbeteg intézményben ugyanazt a be­avatkozást ugyanolyan szin­ten el tudják végezni, mint mondjuk egy fővárosi inté­zetben, amit a beteg választ, akkor mennyit vállaljon fel ebből az ellátásból a tb, s mennyit a beteg. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a járulékos költségeket ilyen esetben a betegnek kel­lene állnia. A betegjogokkal összefüg­gésben az orvosi műhiba pe­rekről - nyilvántartási okokra hivatkozva - a minisztériu­moktól nem kaptunk adato­kat. A Martini és Zákányt fő­városi ügyvédi iroda - alpe­resi megbízóinak összesített adatai alapján - amelyek or­szágos helyzetképet tükröz­nek - a következő informá­ciót adta: 1994-96 között or­vosok, egészségügyi intéz­mények ellen 110 kártérítési pert indítottak. Ebből eddig 36 pernyerés­sel, 5 peren lü'vüli egyezség­gel, 4 perveszteséggel fejező­dött be. A pertárgyértékek többnyire egymillió forintnál kezdődnek, de gyakoriak a 10 millió forintot meghaladó ke­resetek is. Török E. Netcsevely-mánia Az aradi vértanúkra emlékezve Az Új Dunántúli Napló nevében Lombosi Jenő főszerkesztő koszorúzza meg Schweidel József szobrát fotó: Tóth Újabb Internet szolgáltatás hó­dít immár Magyarországon is. A neve Internet Relay Chat (IRC), azaz Internet váltott cse­vegés. A beszélgetés megszo­kott formáitól ezen foglalatos­ság csak abban különbözik, hogy az IRC keretében akár több ezren is pletykálkodhatnak vagy éppen külön-külön elsze- parálódva folytathatnak ko­moly tárgyalást. A hálózati csevely során ké­peket, információkat és még ki tudja mit lehet küldeni a part­nernek, akinek „csak” az arcát nem látjuk és a hangját nem halljuk. A többi stimmel. Any- nyira stimmel, hogy a dolgot nem lehet megunni, hiszen ren­geteg új ismeretségre tehetünk szert és az IRC kerékasztalánál sohasem maradunk egyedül. Persze - ugyanúgy, ahogy az életben - a társalgási szabályo­kat megsértőket ki lehet zárni a kollektív élményből. Remélhe­tőleg ezen felettébb addiktív szolgáltatás azért nem fogja el­nyomni az élőszót. R. Z. Újabb szobrot helyeztek el Pé­csett, az Aradi vértanúk útján. Az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány kezdeményezésére elindult munka során most a ti­zenegyedik alkotás készült el. Schweidel József tábornok szobrát tegnap délután dr. Ré­vész Mária alpolgármester avatta fel, aki kiemelte: a múlt­nak megvan a maga igazsága, s ha nem adjuk meg neki, más je­lentkezik érte. A vértanú 1796-ban született Zomborban. Hadapródból, őr­nagyból lett alezredes, ezredes, majd tábornok. Baján, Zom­borban, Lembergben is szol­gált, családjával egy időben Pé­csett és Baján lakott. 1849 má­jusától követte a kormányt Aradig, s Világosnál Görgeyvel letette a fegyvert. Bár a hadbí­róság kegyelemre ajánlotta, Haynau nem bocsátott meg neki. Alakját Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész álmodta meg, bizonyítva, hogy egy alkotó a XX. századi éle­tünkbe is integrálni képes a tör­ténelmi szobrászatot. Az alpolgármester bevezető szavai után Németh János színművész mondta el Babits Mihály Zsoltár férfihangra című versét. A mártír szobra elé a A millecentenárium jegyében szombaton, a pécsi Tudomány és Technika Házában Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára nyitotta meg Szili Kata­lin, a KTM államtitkára jelenlé­tében a „Baranya megye ipará­nak 100 éve” kiállítást. A megnyitón Higi Gyula, a Magyar Honvédség 42. sz. Ba­ranya Felderítő Zászlóalja, a pécsi helyőrségben állomásozó fegyveres erők és testületek, a Pécs önkormányzata, az Új Dunántúli Napló, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Pécsi Polgárbál és a FIDESZ Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Papp Béla, Pécs alpolgármestere, dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, a házigazda MTESZ megyei elnöke és Déri János a baranyai, míg dr. Katus László történész a magyaror­szági ipari fejlődés utóbbi száz évéről tartott előadást. helyezte el a megemlékezés ko­szorúit. Az ünnepi szoboravatón a Szigetvári Zrínyi Miklós Tü­zérdandár díszszázada és az Egyetem Utcai Általános Iskola kórusa működött közre. Hodnik I. Gy. Az október 13-áig naponta 10-18 óra között megtekinthető kiállításon 7-én 10 órakor kesz­tyűs, 8-án 14 órakor bányá­szati, 9-én 14 órakor távközlési, 10-én 10.30 órakor műszaki fej­lesztési és 11-én 14 órakor BCM környezetvédelmi kama­rai szakmai programot rendez­nek. B. M. L. Kétnapos Mediterrán ősz Lánycsókon (Folytatás az L oldalról) Szombaton délelőtt szám­misztikus, tenyérjós, álom­fejtő és kártyavető ejtette ámulatba, netán késztette mosolyra az önként jelent­kezőket. Délután a kisbíró a falut járva dobolta ki a to­vábbi programokat. A 200 tagú horgászegyesület ve­télkedőjén pattanásig feszül­tek az idegek, elvégre nem volt mindegy, hogy mi akad a horogra. Á borász vetélke­dőn már az ügyességet is próbára tette a puttonyfutás, a lopózás és a többi ver­senyszám. A pincepörkölt- főző versenyen a szerencse és az ügyesség mellett már a szakácstudomány is meg­mérettetett. A győztesek, vesztesek és a többiek haj­nalig kedvükre ropták a tán­cot a szüreti bálon. A tegnapi nap még több vigasságot ígért. Légvár, bazár, körhinta, céllövölde, kézművesek és iparművészek bemutatója, a Vecsegő néptánc kamara- együttes műsora a Fanyű- vők kíséretével, a felnőtt vegyeskórus, a közös tán­cház, kerámia-érem festés, nemezelés, rafia tárgyak ké­szítése és a Csinnadratta vá­sári bábkomédia szórakoz­tatta a gyerekeket és felnőt­teket. Látványos volt a bíró és bíróné vezette szüreti fel­vonulás, a falu mind a négy tánccsoportjának múltidéző viseletekbe öltözött tagjai­val, s nemcsak a szőlősgaz­dák figyelték áhítattal Varga György, a Faluszö­vetkezet elnökének borszen- telőjét. B. M. L. Baranya megye iparának 100 éve Pénz, amiről nem tudnak (Folytatás az L oldalról)- Mindig más országban, vá­rosban találkozunk, s az adott szűkebb terület partnerkapcso­latait értékeljük. Most itt volt velünk húsz német polgármes­ter, akik elsősorban a baranyai beruházási, kereskedelmi lehe­tőségekről érdeklődtek.-Milyen konkrét észrevéte­lek hangzottak el a konferen­cián?-Az egyik, hogy önöknél nagyon lassan, vagy egyáltalán nem jutnak el információk a fővárosi főhatóságoktól a tele­pülésekig. A városaiknak, még- inkább a községeiknek anyagi támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy a beruházásokhoz szükséges infrastruktúrát meg­teremtsék. Itt, a konferencián hallottak a magyar települések résztvevői arról, hogy a német kormánynak van ilyen célú tá­mogatása, amit Budapesten ke­resztül lehet kérni, s ez a pénz másra nem is fordítható. Meg­marad, ha önök nem tartanak rá igényt. Török É. Miért nem dögös a magyar férfi? Öltözködésében Stadler papucs, Komár menő, Cipő fickós Mibe tegyem a rádiótelefonom ? Zizegős melegítőbe, konfekció­öltönybe, vagy esetleg egy ma- csó bőr jakóba? - a dilemma nem új. A magyar férfi reggele ilyen és ehhez hasonló szem­pontokat tartogat napról-napra. Persze a fent említett felettébb fontos raktározási tényezőn kí­vül is felmerül a kérdés, jól öl­tözködik-e a hímnemű magyar átlag egyáltalán. Makány Márta, férfidivat­tervező szerint a magyar férfiak általában érdektelenek, sőt, so­kak szerint egyenesen ciki jól öltözködni. A probléma sze­rinte elsősorban az, hogy az elmúlt időszakban nem volt kultúrája az öltözködésnek - szemben például a világháborút megelőző évekkel, mikor is tudni illett, mikor, milyen ruhá­zatot szabad viselni. Egyes cé­gek - bankok, biztosítók - úgy próbálnak védekezni az igény­telenség ellen, hogy munkatár­saiknak kikötik, milyen öltöze­tet követelnek meg tőlük. A jól öltözött férfi ritka, mint a fehér holló. Általában a nyu­gati trendet követi. Gyakori a kifogástalan, angolos divat kö­vetése - ezzel van a legkeve­sebb herce-hurca. A másik jel­lemző divatirányzat a „maffi­ózó hangulatú” öltözködés, a harmincas évek amerikai irány­zatának követése. Hogy a nők öltözködnek jobban, az nem kimondottan magyar jelenség. Makány Márta szerint viszont nem fel­tétlenül kell százezreket költeni az igényes stílusra, ha valaki foglalkozik öltözködésével, gyakorlatilag átlagos áron, igé­nyes darabokkal feltöltheti ru­határát. Hogy teljes legyen a kép, megkérdeztünk néhány közélet- ibb embert a témáról. íme a nyi­latkozatot: Cipő, a Republic énekese: ­A férfiak 70 százaléka szerin­tem ízléstelenül öltözködik. Sok a nőies cucc az utcákon, pedig egy férfi legyen ruházatában is férfi. A magam részéről megha­tározó a nadrág és a cipő. Min­den nadrágom Levi’s, a cipői­met pedig régiségboltokban szerzem be. Imádom a súlyos és nagy lábbeliket. A vágott ujjú pólók is a kedvenceim közé tar­toznak, de igazán jó bőrdzsekit nem találtam még. Mindegyik dzsekim túlságosan rockos... Stadler Józsefné, a vállal­kozó felesége: -A férjemnek kisebb gondja is nagyobb an­nál, mint hogy ezzel törődjön. Azt veszi föl, amit én ráadok. Már két éve nem vettünk új öl­tönyt. Egyébként elsősorban konfekcióruhákat hord. Komár László, popénekes: - Az egész ország rosszul öl­tözködik, mert mindenki le van gatyásodva. Minden szürke, fá­radt és szomorú. Ruhatáram­ban az egyediség és a lezser elegancia dominál. A harmónia és a merészebb színek jegyében válogatom egyedi ruháimat. Egyik kedvencem az Avanti-féle kollekció. Régen Németor­szágba és Ausztriába jártam vásárolni, mostani gönceimet Amerikában szereztem be. Ér­demes odafigyelni az árra, én nem szégyellem, hogy gyakran leugrok a Vasas pálya sarkán található Sanghai bevásárlóte­lepre. Itt olcsó a ruha - melles­leg ezerhatért már van Johnny Walker is. Négy évvel ezelőtt készíttettem egy Elvis kosztü­möt a Madách Színház szabó­jánál, százezerért - ez életem legdrágább ruhája. Rendes Z. - Kincse Sz. Ö. Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garan­tálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lép­csőzetességével kedvező feltételeket bizto­sít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincs­tári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarék­jegy folyamatosan váltható és visszavált­ható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt ked­vező, lépcsős kamatozás. MAGYAR ÁLLAM'PAPÍR> --------«um«»*» ■ " A T ÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents