Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-04 / 271. szám
12 Dünántúli Napló Magazin 1996. október 4., péntek Mentés vagy betegszállítás? Sok mentő között elvész a beteg? Az Országos Mentőszolgálat a hivatalos statisztikák szerint évente mintegy 2,5 millió beteggel „foglalkozik”. Ez a szó minden bizonnyal furcsán hangzik, mégis így kell fogalmaznunk, hiszen az eseteknek mindössze 20-25 százaléka a mentés, vagy sürgősségi ellátás, a többi - betegszállítás. Mind a kettő elengedhetetlenül fontos a beteg szempontjából. Fontos, tehát elvégezendő és teljesítendő feladat, s az OMSZ, olykor erején túl is, igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy pontosabban: kötelességének. Az úgynevezett mentő-törvény ugyanis az OMSZ kötelességévé és felelősségévé teszi a mentést. Persze a teljesítéshez szükség van a megfelelő anyagi és műszaki háttérre is. S hogy azzal bajok annak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az OMSZ-nak immár csaknem 200 millió forintra rúgnak adósságai, s a jelzések szerint az év végéig újabb százmilliós hiány várható. Szerencsére a Népjóléti Minisztérium már egyfajta garanciát vállalt az adósságok kifizetésére, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is hajlandó tárgyalásokra. De hogy „helyzet” van, az érezhető. Például abból, hogy a magánmentők már létrehozták saját, országos érdekvédelmi szervezetüket, s ugyancsak hallatják hangjukat. Nem véletlenül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár A mentés és a betegszállítás nem azonos fotó: laufer László ugyanis a nyár elején két hónapos próbaszerződéseket kötött a betegszállító magánmentőkkel, s ez a próbaidő most járt le. Kulcskérdés tehát, hogy az OEP: meghosszabbítja e a szerződéseket. A jelek arra mutatnak, hogy a szerződést mindkét fél akarja. (A sajtó hírei szerint július hónapban a magánszervezetek összesen 24 ezer betegszállítást végeztek, ez létjogosultságukat igazolja.) Az ügy azonban nem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az OEP a statisztikailag mérhető szállítási igénynél többet nem tud és nem is akar finanszírozni, így hát az úgynevezett alternatív mentők társadalombiztosítási alapon való támogatása az OMSZ-nek adott támogatást csökkenti. De a mentés és betegszállítás nem azonos. Míg a sürgősségi kihívásokhoz magas műszaki-technikai felszereltség és kvalifikált szakorvos, mentőápoló szükségeltetik, addig a betegszállítások többségénél, ilyen értelemben kifejezetten alacsony az „önköltség”. Vagyis, míg a betegszállítás az OEP támogatással esetleg nyereséges lehet, addig a sürgősségi mentés magas költségei folyamatos „hiányt” termelnek. Ha fogy az OMSZ beteg- szállítása, szükségszerűen nő a hiány. Az OMSZ és az alternatív mentőszervezetek közötti konfliktus egyik oka tehát gazdasági jellegű. Az utóbbi időben egyébként ezek az anyagi, finanszírozási viták kerültek előtérbe. A betegek szempontjából azonban talán ezeknél is fontosabbak azok a szakmai kérdések, amelyek szintén megoldásra várnak. A rendelkezések értelmében ugyanis a szakkíséretet igénylő szállítások esetén a magánszervezeteknek az OMSZ alárendeltségben kellene működniük. Ez azonban sem az OMSZ-nak, sem pedig a magán szervezeteknek nem tetszik. Nincs köztük megállapodás. Amíg pedig az nincs, addig inkább akadályozza, mint segíti egymást a két szervezet. A másik, s az előzőnél még súlyosabb konfliktus a sürgősségi esetek, mentés „hovatartozása”. Az Országos Mentő- szolgálatot a törvény kötelezi a mentésre. Az alternatív szerveztek egy része pedig itt is segíteni akar. Csak hát melyik az OMSZ-hoz tartozó mentő- állomás vezetője vállalja a felelősséget a jó szándékú, de törvény által nem kötelezett alternatív szervezet munkájáért, felszereltségéért, szaktudásáért? Előfordult már, hogy egy légimentést vállaló alternatív szervezet szakmai vezetője nem rendelkezett mentő-szakorvosi - oxyológiai - vizsgával, hogy a valamelyik alapítvány által meghirdetett időben nem volt orvos, vagy helikopter, vagy mentőautó a helyszínen ... S. B. A. A középső szint leépült Meddig Sorozatban kapok egy illusztris vállalattól reklám csomagot. A legcsodálatosabb nye- reségi lehetőséget ajánlják és nem mindennapi ajándékokat is küldenek. Ilyenek: egy slusszkulcs, forgalmi engedély egy biztosan megnyerhető gépkocsihoz. A lényeg az, hogy amit ajánlanak megvételre, azt az IGEN borítékban haladéktalanul postázzam vissza! Köztudott, hogy ezek a cégek telefonkönyvből ezrivel kiírt címekre küldik a reklámcso- magukat, leveleiket. Én ezekben 1%-ban nem hiszem el a nyerési lehetőségemet és ezért az idén augusztus 19-én megkértem a Céget, hogy nevemet és címemet töröljék számítógépes nyilvántartásukból. Ennek ellenére most ismét kaptam egy nem mindennapi levélcsomagot. Szokásukhoz híven a legbiztosabb nyerési lehetőséget ígérik, és most is csatoltak egy ajándék csomagot! Kíváncsiságból felbontom! Mit ad isten, most bizalmaskodó hangon azt írják: Új, ezt a mintadarabot néked szántuk, csak bízd rá magad!.. . Le is tegeztek, ezzel kíváncsivá tettek, hogy mi a fene van a csomagban. Egy Lib- resse szárnyas betét került a kezembe. Humorosan vettem az egészet, felhívtam barátomat és megkérdeztem, ő kapott-e ilyen csomagot. Természetes, hogy kapott. Megegyeztünk abban, hogy most váijuk, hogy mikor jön meg az a bizonyos nap, amikor ennek az ajándéknak hasznát vehetjük. Úgy el vagyunk árasztva a legkülönbözőbb reklámokkal, hogy ezt már nehezen lehet elviselni. Kérdezzük tisztelettel: meddig lehet még ezt növelni. Keszthelyi István Több új, jelentős egyházi létesítménnyel gazdagodtak az elmúlt napokban az erdélyi magyar történelmi egyházak Csíkszereda körzetében és Gyergyószentmik- lóson. Csíksomlyón a Caritas támogatásával épült fel a Jakab Antal Tanulmányi Ház, Zsögödfiirdőn pedig gyermeküdültető tábort létesített a katolikus jótékonysági szervezet. Gyergyószentmikló- son a Szent Erzsébet öregek háza átadására került sor, ugyancsak a Caritas támogatásával. A Jakab Antal tanulmányi ház, amely példamutató európai ösz- szefogás eredményeként épült és több mint 2,2 millió márkás értéket képvisel, konferenciateremmel, tárgyalótermekkel, 120 személy részére fürdőszobával ellátott egy- és kétágyas szobákkal rendelkezik. A neves gyula- fehérvári püspökről elkeresztelt ház építészetileg is gazdagítja a várost. Az épület tudományos kutatásokra, szemináriumokra, továbbképzésekre igen alkalmas. Több német és osztrák egyház- megyei Caritas, továbbá a katolikus segélyszervezet olasz ágazata, a gyulafehérvári Caritas, más egyházi és világi szervezetek, valamint magánszemélyek adományaiból épült. A gyermeküdültető tábor létrehozásában a fentieken kívül holland és svájci testvérszervezetek, Neuchatel kanton önkormányzata és az Egyesült Államokból Baltimore városa is hozzájárultak. A gyergyószentmiklósi öregek háza Románia legkorszerűbb ilyen irányú létesítménye, amely 66 kétágyas szobájában 132 idős embernek ad otthont, saját orvosi rendelővel, könyvtárral, klubbal, kábeltelevízióval, barkácsmű- hellyel és sürgősségi hívórendszerrel szerelték fel. A települések és a közművagyon Új egyházi létesítmények Erdélyben A Caritas-létesítményeket mindenütt három nyelven, magyarul, románul és németül elhangzó beszédekkel avatták fel a megye állami és választott vezetői, a segélyadó országok nagy- követségei és az egyházi vezetők jelenlétében. Az új létesítmények gazdagítják az erdélyi magyar egyházak továbbképzési és szociális hálózatát. Illyefalván már évek óta működik református egyházi alapítású, széleskörű tevékenységet kifejtő KIDA konferenciaközpont, amely szintén főleg svájci és holland támogatással jött létre. Brassóban a református közösség hasonlóképp nyugati segéllyel hozta létre a Reménység házát, Kolozsváron tavasszal avatták fel az Erdélyi Református Egyházkerület által, nyugati egyházak és az Illyés Alapítvány támogatásával létrehozott Bethlen Kata Dia- kóniai Központot. A jövő évi költségvetés parlamenti vitájának előestéjén Kuncze Gábor belügyminiszter megnyugtatni igyekszik a települési önkormányzatokat. Hitelfelvételre ösztönöz, és azzal biztatják őket, hogy komoly nehézségekkel küszködve ugyan, de működni fognak. * Bernáth Varga Balázs, az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának elnöke nem látja ennyire rózsásnak a képet. Szerinte az önkormányzatok nagy része a túlélés állapotába került. A stabilabb gazdálkodás érdekében privatizálni kényszerül meglevő vagyonát. Bernáth Varga Balázs szerint teljesen leépült az önkormányzatiság középső szintje, a megyei önkormányzatok úgynevezett lebegtetett állapotba kerültek. „A hatáskörök leválásával a megyének ma már csupán intézmény- fenntartó szerepe van. A megyei önkormányzatok évenként kongresszusokat tartanak, de csak az erőtlen tiltakozásig jutnak. Nincs tehát, ami igazából összefogná, ellenőrizné a településeket, a magukra maradt önkormányzatok alatt könnyen kicsúszik a talaj. Azoknak az önkormányzatoknak különösen nehéz a helyzete, amelyek az elmúlt években cél- és címzett támogatás nélkül rossz beruházásokba fogtak, mert ma az állami juttatások döntő részét elviszik az intézmények működtetéséhez szükséges költségek. Fokozatosan tovább nőnek a különbségek a települések között. Az állam kiegyenlítő intézkedései mindaddig hatástalanok maradnak, amíg új munkahelyek létesítésével nem válik stabillá az önkormányzatok gazdálkodása. „Az önkormányzatok egy része önhibájából feléli a vagyonát, mások a rossz gazdálkodásuk miatt jutnak idáig. Ezért lenne helyes, ha megerősítenék az Állami Számvevőszéket, hogy az legalább évente egyszer segítő szándékkal ellenőrizné a településeket.” A parlamenti bizottság elnöke szerint az önkormányzatok a 90-es évek elején valójában sok vagyonhoz jutottak, de a vagyon működtetéséhez kicsi az eszközállományuk. Azt sem lehet elfelejteni, hogy a vagyon egy része nem hoz bevételt, csak kiadásokkal jár. Az önkormányzatok közben számos állami feladatot vettek át, amelyekhez nem kapták meg a szükséges anyagi feltételeket. A társadalmi változásokkal a települések várhatóan újabb feladatokat kapnak, de ha nem szabják hozzájuk a költségvetési juttatást, kénytelenek lesznek egyes feladatokat elhanyagolni. Bernáth Varga Balázs sérelmesnek tartja, hogy a települések a mai napig nem jutottak hozzá a közművagyon után járó értékpapírokhoz. „Bent fekszenek valahol minisztériumban, bankokban, és a települések helyett más veszi fel az értük járó kamatösz- szeget.” Köztudott, a hatalmas értékű vagyonrész önkormányzati tulajdonba való adása hosszú idő óta húzódik, és ma is lezáratlan. Információk szerint az áramszolgáltató vállalatok vagyonának mintegy 70 százaléka, a gázszolgáltató cégek vagyonának legalább 90 százaléka olyan belterületi közművagyon, amit már korábban önkormányzati tulajdonba kellett volna adni. Ezzel szemben az áramszolgáltatók esetében huszonöt százalékos, a gáz- szolgáltató vállalatoknál pedig negyven százalékos tulajdonhányad illeti meg a helyhatóságokat. * Sárosi Magdolna, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának munkatársa érdeklődésünkre elmondta, az 1995. évi LXX. tv. rendelkezései szerinti a települések a törvény erejénél fogva, és nem a vagyonátadó bizottságok közreműködésével jutnak hozzá a szóban forgó vagyonrészekhez. A vagyonátadást az ÁPV Rt. bonyolítja egy általa megbízott cég közreműködésével. A végrehajtást nyilvántartási gondok nehezítik, de várhatóan már ebben az évben minden érintett helyhatóság hozzájuthat az őt megillető közművagyonhoz. A részesedés szempontjai között a lakosság létszáma, illetve a szolgáltatás igénybevételének nagysága egyaránt szerepet kaphat, így természetesen lesznek, akik a huszonöt-negyven százaléknál kevesebb, vagy nagyobb arányrészhez jutnak. Danyi József Kezdetben - nagyon rövid ideig - volt olyan korszaka a világűrnek, amelyben a fény töltötte ki az egész teret. A fotonkorszak fénye mára megöregedett, ultrarövid rádióhullámmá nyúlott meg. Ezt látjuk vibráló pontokként a tévékészülék képernyőjén adásszünet esetén. Ma a forró csillagok világítják be környezetünket, a miénket a Nap. Ha fénysugara sötét testbe ütközik a mögött árnyék keletkezik. Közeli sötét kísérőnk a Hold. Ha egy vonalba kerül a Nap, a Hold és a Föld, akkor napfogyatkozást élünk át. Most ez csak részleges lesz. Nemcsak nálunk, hanem hosz- szú zónában: Észak-Ameriká- ban, Grönlandon, Európában és Észak-Afrikában is. Pécsről nézve 15 óra 32 perckor érinti látszólag a Hold széle a napkorongot, és 17 óra 50 perckor hagyja el azt. A fogyatkozás maximális nagysága 16 óra 45 A csillagászok örömére: október 12-én délután Napfogyatkozás perckor következik be, amikor a napkorong 0.595-öd részét elfedi. így érezhető lesz az elsöté- tedés, mivel a napnyugta csak 18 órakor következik be. Persze a megfigyeléshez derült idő volna kívánatos. Szeptember 27-én hajnalban teljes holdfogyatkozás volt, ezt- mivel közben a Föld forgott - több mint a fél világ láthatta. Nem véletlen, hogy a két jelenség közt csak két hét telik el. Előbbi teleholdkor, napfogyatkozás újholdkor következhet be, ha a Hold ilyenkor a nap- és a holdpálya metszéspontjának közelében tartózkodik. Egy évben két ilyen időszak van, mivel a pályák - 5 fokos szögben- metszik egymást. A Föld árnyéka széles, az egész Hold bőven belefér, a Holdé jobban keskenyedő. Sőt ha a Föld napközeiben tartózkodik, a Hold pedig földtávolban, árnyéka el sem éri bolygónk felszínét, ilyenkor gyűrűs napfogyatkozás következik be, a holdkorong körül a napperem körben látható marad, nincs teljes elsötétedés. A jelenség változatosságának oka az a vélet- lenség, hogy a két égitestet egyforma nagyságúnak látjuk, mivel a Hold annyival kisebb a valóságban, ahányszor közelebb van, mint a Nap. A teljes napfogyatkozást a holdámyék keskeny volta miatt csak azok figyelhetik meg, akik a felszínen végigszaladó kör alakú árnyék útvonalövezetében tartózkodnak. Most sehol sem lesz erre alkalom, mert a teljes árnyék bolygónk felszínén túl, Északon vonul át. A napfogyatkozások 35%-a ilyen, 32%-a teljes vagy részben az, a többi gyűrűs. A teljesek időtartama általában pár percnyi, a részlegeseké ugyanazon helyen maximum négy óra. A napfogyatkozások megfigyelésének még ma - az űrkutatás korszakában - is van jelentősége mind a Nap légköre, mind a földi légkör tulajdonságainak kutatása céljából. Keletre haladó repülőgépben hosszabb időtartamú vizsgálatra van lehetőség. A csillagászok különleges távcsövükben kis koronggal eltakarhatják a napkorongot, így mesterségesen utánozhatják a napfogyatkozást, bármikor megfigyelhetik a Nap pereméből magasra törő protuberanciákat, napfáklyákat és a napkoronát, melyek változása befolyásolhatja időjárásunkat, egészségünket, kedélyállapotunkat. Teljes napfogyatkozás ebben az évszázadban már csak háromszor lesz: 1997. március 9- én Szibériában az Északi Sarkkörig, 1998. február 26-án a Csendes óceán keleti részétől Kolumbián át az Atlanti óceán keleti részéig láthatóan. Minket azonban a harmadik érdekel: az Atlanti óceán nyugati szélétől az Indiai óceánig vonuló, melynek éppen a Balaton keleti vidéke lesz a központja, a legkedvezőbb megfigyelési helye, mivel ott pont a csillagászati délben, a leghosszabb ideig tűnik el a Nap, és ragyog fel néhány fényes csillag 1999. augusztus 11- én a fürdőzők és a csillagászati expedíciók örömére. Dr. Tóth
