Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-04 / 271. szám

1996. október 4., péntek Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 11 százalék a munkanélküliek aránya Túl a kritikus félmillión A munkanélküliségi ráta - a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népessé­gen belül - szeptemberben el­érte all százalékot. A regisztrált munkanélküliek száma szeptember végén már 501 100 volt, 6200-zal több, mint egy hónappal korábban. Erről az Országos Munkaügyi Központban tájékoztatták az újságírókat csütörtökön. Továbbra is nagyok a területi eltérések, a ráta 19,2 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18,2 százalék Borsod-Abaúj-Zemp- lén, 16,6 százalék Nógrád me­gyében. Ugyanakkor 5,7 száza­lék Budapesten, és 7,5 százalék Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében. Szeptemberben a munka­adók 39 100 új álláshelyet je­lentettek be. Ez csaknem 34 százalékkal több, mint egy hó­nappal korábban, és mintegy 7 százalékkal haladja meg az egy évvel előbbi mértéket. A hónap során a korábban jelzett állá­sokkal együtt összesen 77 700 hely állt rendelkezésre. Ebből a hónap végén 45 800 maradt be­töltetlen. A sajtótájékoztatón szó volt az aktív munkaerő-piaci eszkö­zök hatékonysági vizsgálatáról. Országos átlagban a támogatott egyéni képzésben résztvevők 42,2 százalékának sikerült elhe­lyezkednie a képzést követő há­rom hónapban. A csoportos képzések költségeire orszá­gos átlagban, személyenként 95 ezer forintot költött a Foglalkoztatási Alap. Ki lehet a titkok tudója? Mint ismeretes, a közvéle­ményt igencsak foglalkoztató Tocsik-féle százmilliók ügye kapcsán Szokai Imre, az APV Rt. igazgatóságának elnöke a lényegi kérdések többségére egyszerűen nem válaszolt. Vajon megtehette-e? - kér­deztük az illetékestől. A titokvédelmi jogszabályok szerint a választ az elnök üzleti titokra hivatkozva megtagad­hatta, de a titkolózásnak van ha­tára. Az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága előtt ugyanis színt kell vallania az elnöknek. Hiszen a titoktartás őket is kötelezi. Majtényi László adatvédelmi ombudsman szerint nem az a kérdés, hogy az üzleti titok ki­adható-e, hanem az, hogy mi minősül annak. Bár egyéb jog­szabályok megemlítik a gazda­sági tevékenység védelmét biz­tosító titoktartást, maga a titok- védelmi törvény nem rendelke­zik az üzleti titokról. Az om­budsman lapunknak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta: az önkormányzatoknak juttatott közvagyon elosztásáról joga van tudni az állampolgárnak. Ezzel együtt lehetnek a folya­matban nyilvánosságra nem tar­tozó rendelkezések, amelyek esetenként az állam-, vagy az üzleti titok kategóriájába tartoznak. Az ombudsman szerint az in­formációk visszatartásának kö­vetkezményei lehetnek. Az érintettek között ugyanis van­nak közhivatalnokok, akikre szigorú szabályok vonatkoz­nak. A mulasztás pedig szank­cionálható. (bozsó) Hazatértek a katonák. Az ENSZ grúziai és az EBESZ karabahi missziójából hazaérkezett öt magyar kato­nát köszöntötte tegnap Bardócz László ezredes a Honvé­delmi Minisztériumban. Jelenleg hat társuk szolgál a grúz-abház csapatszétválasztási szerződést ellenőrző nem­zetközi alakulatban. fotó: feb/diósi imre Aktatáska mélyén vándoroltak ismeretlen helyre dokumentumok? Okirat nem vész el, csak átalakul Meglepő bejelentést tett legutóbbi sajtókonferenciáján a mi­niszterelnök: a közvéleményt leginkább felháborító ügyek egy részét azért nehéz kivizsgálni, mert a kulcsszerepet ját­szó iratok eltűnnek. Köddé vált például az 1994 előtti magá­nosításokról tanúskodó dokumentumok sora. A lehetséges okokra és követ­kezményekre vonatkozó kér­déseinkre az illetékes szakem­berek azt válaszolták, hogy minden bizonnyal homok ke­rült az ügyvitel fogaskerekei közé. Hivatalokból, főhatósá­goktól ugyanis elvileg nem veszhet el iktatott papír. A be­érkező leveleket, szerződése­ket és más dokumentumokat az előírások szerint mindenütt iktatószámmal látják el, majd cégek szerint csoportosítva az irattárba szállítják. Főnökváltáskor a búcsúzó és a belépő új vezetőnek pedig - ezt is szabályzat mondja ki - tételesen kell átadnia, átvennie az irattár anyagát. Hozzátették azonban: olyasmi előfordulhat, hogy té­vedésből, vagy szándékosan valamelyik aktatáska mélyén „házon kívülre” vándorol egy- egy hivatalos papír, netán vé­letlenül összefogják egy má­sik, kevésbé fontos irattal. Mint megtudtuk, a magáno­sítás során lebonyolított jelen­tősebb tranzakciók dokumen­tumanyagával ilyen baleset nem eshetett meg, mert egy- egy ügy iratanyaga legalább 40 kiló, jó ha elfér egy fél szekrényben. Két-három kulcsfontosságú levél hiánya azonban komoly fejtörést okozhat egy esetleges ellenőr­zés során. Informátorunk ha­sonlatával élve: olyan ez, mint amikor valamelyik apró alkat­rész hiánya miatt a több ton­nás teherautó is üzemképte­lenné válik. A hiányzó dokumentumok ügyében egyébként - infor­mációink szerint - már jóval a miniszterelnök mostani beje­lentése előtt megkezdődött és le is zárult a hivatalos vizsgá­lat, érdemi eredményt azonban nem hozott. Takács Mariann Ellenőrizni csak a tulajdonos beleegyezésével lehet A magántulajdon védelme szent Kétséges az APEH által tervbe vett vagyonosodási vizsgálat végrehajtásának jogszabályi háttere. Erről mondta el véle­ményét dr. Strasszer Tibor ügyvéd.- Kíváncsian várom magam is, hogyan hajtja végre a gya­korlatban az APEH a tervezett vagyonvizsgálatot - kezdi a sztárügyvéd. - Az ellenőrök­nek tudniillik valahogy be kell jutniuk a vizsgált személy há­zába. Erre azonban a jelenleg hatályos jogszabályok egyike sem kötelezi, kötelezheti a tu­lajdonost. A magánlakást ugyanis többféle módon védi a törvény. Mindenki csak azt engedi be a házába, akit akar. Kivétel persze, ha bűncselek­mény alapos gyanúja merül fel, ám a bejutáshoz akkor is házkutatási parancs kell.- Vagyis törvényellenes lenne a vagyonellenőrzés?- Ismereteim szerint a jog­alkotók nem hangolták össze a tervezetet a már említett ma­gántulajdont védő szabályok­kal. Ha a parlament elfogadná, lenne néhány szava az Alkot­mánybíróságnak is, amely már a kötelező vagyonbevallási is megvétózta.- Ha mégis életbe lép a ter­vezet, mire terjedhet ki ön sze­rint a vizsgálat?- Csak a látható vagyonra, a láthatatlanra nem. Utóbbi kate­góriába tartozik a takarékbetét­könyv, a devizaszámla, a tőzs­dézésből származó, állandóan mozgó jövedelem. Ráadásul csak az utóbbi 10 évben szer­zett értéktárgyak eredetét fir­tathatja az adóhatóság, az ennél régebben szerzett , vagyonról ugyanis feltételezni kell, hogy az nem adócsalásból szárma­zik, mivel ilyen értelemben vett adózás nem volt. Az APEH-nél egyébként el­vileg minden 10 évnél nem ré­gebbi adásvételről van doku­mentum, tehát már ott ki le­hetne szűrni a feltűnő eseteket. (szalóky) Januártól megkezdik működésüket a megyei közigazgatási hivatalok Szabadul túlsúlyától az államigazgatás Ma 60 százalékkal többen dolgoznak a különféle közhivata­lokban, mint az 1980-as évek végén, és számuk eléri a 80 ez­ret. Tartalmi okokból, és nem utolsósorban e magas arány miatt is, elkerülhetetlen a közigazgatás reformja. A közelmúltban meghatározta a kormány a területi állam- igazgatás korszerűsítésének első feladatait. Eszerint - mint dr. Baitz Andor, a kormány­biztosság főosztályvezető he­lyettese elmondta - január 1-jétől a megyei önkormány­zatoktól független kormány- hivatalként működő, fővárosi és megyei közigazgatási egy­ségeket hoznak létre. Ezekbe a hivatalokba be­épülnek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a népesség­nyilvántartással foglalkozó irodák. Szervezetileg e hivata­lokon belül tevékenykednek majd az egységes munkaügyi irodák, az összevont megyei föld- és kárpótlási hivatalok, a megyei környezet- és termé­szetvédelmi felügyelőségek, a jövőben egy egységet alkotó megyei földművelésügyi hiva­talok, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző, valamint a növény-egészségügyi és ta­lajvédelmi állomások. Szervezetileg ugyan nem tartoznak a hivatalokhoz, de a miniszterelnök által kinevezett megyei közigazgatási hivatal- vezetők ellenőrzik, koordinál­ják majd egész sor fontos in­tézmény munkáját, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálattól a megyei tűzoltó- és polgári védelmi pa­rancsnokságokig. Az illeték- hivatalok a megyei főjegyző hatáskörébe kerülnek. Egy szervezetbe fogják ösz- sze a gondnokságokat, a gép- kocsiparkot, a nyilvántartást, a TÁKISZ végzi valamennyiük bérelszámolását is. A folyamatban lévő intéz­kedésekből már ebben az év­ben csaknem 1 milliárd forint megtakarítás képződik. Ebből fedezhetők az új közigazgatási hivatali funkciók többlet-költ­ségvetési igényei és az illet­ménynövelés egy része. (koós) Vitanap a tb-ről. Lezsák Sándor az MDF elnöke tegnap bejelentette, összegyűlt az a 78 aláírás, amely a társada­lombiztosítás helyzetéről kez­deményezett parlamenti poli­tikai vitanap összehívásához szükséges. Gémesi György hozzáfűzte: információi sze­rint a költségvetési intézmé­nyek tb-tartozása 20-30 milli­árd forint. Hol a pénz? Torgyán József, az FKGP elnöke szerint számos jel mutat arra, hogy a Tocsik Márta-féle milliók döntő része az MSZP választási kasszájába került; emiatt könyvelői szem­pontból is vizsgálni kell majd az ügyet. Az MSZP gazdálko­dásának ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata, nem pedig Torgyán Józsefé - tolmá­csolta a szocialisták vélemé­nyét Lelovics Ottó, a párt sajtó- referense a Független Kisgaz­dapárt elnökének nyilatkozata kapcsán s az MSZP a jövő­ben is az ÁSZ-t tekinti ebben il­letékesnek. Cigányviszály. Négy cigány- szervezet levelet intézett Horn Gyula miniszterelnökhöz, tilta­kozásul a ROM SOM Cigány Világfesztivál megrendezésére az Ariadne Kulturális Alapít­ványnak juttatott 30 millió fo­rintnyi támogatás miatt. A Roma Parlament elnöke szerint az alapítvány a kormánytól ka­pott pénzt egy színvonaltalan, szervezetlen, cigányokhoz mél­tatlan rendezvényre pazarolta. Ellentételezés. A Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége szerint kompenzálni kell azokat a réte­geket, amelyeket a januártól tervezett energiaár-emelés hát­rányos helyzetbe hoz. Az ellen- tételezés forrásául az áram és a vezetékes gáz árának áfatar­talma, illetve az áremelésből származó többlet-áfabevételek szolgálhatnának. Ebből egymil­lió fogyasztót lehetne évi 10-15 ezer forinttal támogatni. Pharmaexpo. Ötödször ren­dezik meg novemberben a leg­nagyobb hazai gyógyszerészeti szakkiállítást. A Pharmaexpo a gyógyszer- és gyógytermék- kutatók, -gyártók és -kereske­dők, valamint a patikai eszkö­zöket és berendezéseket előállí­tók seregszemléje. Határőrök rendőrkézen. Lopás, orgazdaság és hivatali vesztegetés bűntettének gya­núja miatt nyomoz a rendőr­ség, miután kiderült, hogy a lopott gépkocsik külföldre jut­tatásának fő útvonala a batto- nyai határátkelőhelyen át ve­zetett. Eddig tizennégy gyanú­sítottat hallgattak ki, közülük hét határőr, egy vámos és há­rom civil előzetes letartózta­tásban van. Jó útra terelt belső energiák Az akupunktúra és a számítógép ígéretes találkozása Hazánkba is elérkezett a kínai tűszúrásos orvoslást, az aku­punktúrát és a számítógép lehetőségeit ötvöző MORA-terápia. A gyógyítás e XXI. századi módszerét két német szakember dolgozta ki: a nemrég elhunyt Morell professzor és műszaki segítőtársa, Erich Rasche elektromérnök. (Nevük kezdőbetűi adják a terápia elnevezését.) Eljárásuk alapja az akupunktúra. A tűszúrásos gyógymód szerint az egészséget a pozitív és a ne­gatív erők egyensúlya tartja fenn. Ha valamelyik túlsúlyba kerül, zavarok lépnek fel a szervezetben. Az energiák, ke­ringési pályájuk meghatározott pontjain, tűszúrással helyes irányba terelhetők, s az egyen­súly visszaállítható - magya­rázza Erich Rasche. Morell professzor felisme­rése szerint a testben az élettani folyamatokat elektromágneses rezgések szabályozzák. Műsze­resen bemérhetők és elemezhe­tők az akupunktúrás pontokkal összefüggő rezgések. Mindebből az következik, hogy e komplex információk birtokában olyan berendezés alakítható ki, amellyel a kóros rezgések kiolthatok, az egész­ségesek pedig felerősíthető^ így a test önszabályozó rend­szere helyreállítható, azaz a be­teg meggyógyul. Bizonyos kifejlett és króni­kussá vált betegségeknél ez a készülék sem képes csodákra. Az egészségi állapot felmé­résére egyébként általában egyetlen óra elegendő, ám a ba­jok csakis kúraszerűen orvo­solhatók. A berendezés egye­bek mellett a szervezet méreg­telenítésére is alkalmas, s reu­matológiai, nőgyógyászati, gyomor- és bélrendszeri, vissz­érbetegségek, prosztatagyulla­dás, ekcéma, migrén, különféle allergiás bajok kezelhetők vele. A magyarországi intézet munkatársai a kezeléseket a be­teg családorvosával, illetve szakorvosával együttműködve végzik. A MORA-terápia költ­ségeihez azonban, legalábbis egyelőre, nem járul hozzá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Cs. Benkő Judit Megette a sózás vasfoga Ma százéves legrövidebb Duna-hidunk, a Szabadság Két évig, 1894-től 1896-ig épült az akkori Fővám tér és Sáros fürdő között a jubiláns, az eredetileg Ferenc Józsefről elne­vezett budapesti Szabadság híd. Megnyitása 1896. október 4-én történt. A 331 méter hosszú, 20 méter széles építményt, legrövidebb Duna-hidunkat a fasiszták Budapest ostromá­nak utolsó szakaszában, 1945 januárjában felrobbantották. Helyreállítása mintegy másfél évbe telt. Hazánk a legszebb és a legki­sebb hidak országa. A folyó­inkon, völgyeinken átívelő több mint tízezer híd csaknem 120 milliárd forint értéket képvisel. A korelnök a Gombás-patak felett épített váci híd, amelyet legalább kétszáz évesre be­csülnek. Az acélhidak között az 1839-ben emelt Lánchíd a legidősebb. A hidak többségét 80-100 évre tervezték. Az öregedés­ben igen fontos szerepet ját­szanak az időjárási tényezők. A szakemberek szerint azon­ban nem az eső vagy a hó a legnagyobb ellenség. Hídjaink idő előtti „ráncosodásáért” fő­leg a sózás a felelős, amely felgyorsítja a korróziós fo­lyamatokat. Hazánk legnagyobb vasbe­ton ívhídja a 98 méter támasz­közű mecseknádasdi völgy­híd, a legismertebb pedig a hortobágyi Kilenclyukú. Ami a nemzetközi rekorde­reket illeti: hosszúság szem­pontjából az acélból valók kö­zött a világelső a csaknem 550 méteres québeci vasúti híd. Összehasonlításul: hazánkban a legnagyobb távolságot a Margit híd íveli át, de ez is csupán 88 méter. Á nagy függőhidakat a híd­építés csúcsteljesítményeiként tartják számon a szakemberek. A karcsú óriások sorát az ang­liai Humber híd vezeti a maga 1410 méterével. Ehhez képest törpének számít a 290 méteres Erzsébet híd, a magyar „füg­gőrekorder”. Szigeti Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents