Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-28 / 294. szám

1996. október 28., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Emberre veszélyes „állati” betegségek A rókák csemegézhettek. Kife­jezetten nekik hal- és húscso- magocskákkal hintették be a napokban a Dunántúlt. Ezekben a csomagocskákban azonban ott lapult a veszettség elleni vakcinát tartalmazó kapszula, amelyet egyetlen harapással szétroppantották, és felsértették vele a szájukat. Ez a sérülés már elég ahhoz, hogy a vakcina az állat szervezetébejusson.-A kialakult veszettség az emberre nézve ma is halálos kimenetelű, szörnyű kínokkal járó betegség - mondta dr. Gyökeres Sándor állatorvos.- A terjesztésében hosszú ideig a kutya játszotta a fősze­repet, de a védőoltás rendsze­rének köszönhetően ma már et­től kevésbé kell tartani. A ró­kák viszont - például a védőol­tásban nem részesülő macskák közvetítésével - napjainkban is terjesztik ezt a végzetes ki­menetelűvé válható kórt. A vakcinázás a megelőzést szol­gálja, de nem jelent garanciát arra, hogy az ember nem talál­kozhat veszett állattal. Az állatok okozta emberi betegségeknek - így a veszett­ségnek is -, ha időben kapja a megmart ember az oltást, már hatékony megelőzési módsze­rei, illetve ellenszerei vannak. Rendkívül nagy szükség is van ezekre, hiszen az utóbbi évek­ben egyre többen tartanak kedvenc háziállatot, mind töb­ben élnek velük közös fedél alatt. A szoros kapcsolat azon­ban veszélyforrást is jelenthet. A szaktudomány zoonosis- ként foglalja össze azokat a be­tegségeket, amelyek állatról emberre, illetve fordítva ter­jedhetnek. Rendkívül sokféle baj tartozik ebbe a körbe: gon­doljunk csak a lépfenére, a gümőkórra, vagy az angliai marhavészt okozó kergekórra. Most azonban csak a kutyák, macskák által is terjesztett pa- razitosist említjük. A háziálla­tokban élősködő, s bennük tü­neteket nem okozó különböző férgek az emberi szervezetbe jutva, a vándorlásuk során egy sor kóros folyamatot indíthat­nak el, súlyos idegrendszeri, légzőszervi megbetegedést okozhatnak. Különösen a kis­gyermekekre lehetnek veszé­lyesek. Aki felelősségteljesen, nem csak magára, hanem a környe­zetére is ügyelve tart háziálla­tot, annak gondolnia kell erre is. Az állatorvosok szakmai útmutatásával, végső esetben a hatékony gyógyszerezéssel el­kerülhetők ezek a bajok. Török É. - Fotó: Müller Koszorú a vízben Akár a nagy tó jegén is meg­választhatták volna dr. Papp Zoltánt a Pécsi Balaton Ba­ráti Társaság örökös elnöké­nek, de sokkalta prózaibb a dolog. Régen volt, s' vasúti kocsiban történt az eset, a Pécs-Fonyód vonalon. Tudniillik, hogy a pécsi or­vos jó pár éve szervezi szű- kebb baráti körével a balatoni szezontól való illő' búcsúzást, egy badacsonyi kirándulással fűszerezve. Felülnek az utolsó hajóra, s naplemente idején megkoszorúzzák a vizet, s szi­vükben telve sok-sok meleg­séggel elköszönnek a tótól, mely hasonlóképpen őszbe- télbe fordul, s magára marad egy fél esztendó're, többre. A társaság persze évről-évre nő, új arcok tűnnek föl, s régiek hiányoznak olykor-olykor. Van, ki sajnos végleg. Papp Zoltán akaratán kívül hagyo­mányt teremtett, s bár mond­ják, az elnöki posztról gya­korta szeretne leköszönni, át­adni azt másnak, fiatalabb- nak, mégse megy a dolog. Szeretik őt. Tegnap délután-este én is ott lehettem a badacsonyi ki­kötőben. A felvirágozott séta­hajó szomorú-bús kürtjét per­cekig szólaltatta a kapitány, majd a hajó fordulók, tiszte­letkörök után, hullámot ha­sítva megindult velünk Fo­nyód felé. S repültek a vízbe a koszorúk, s köztük egy, a pé­csi kör koszorúja is. Hajó, kürtszó, víz és virág. Ember és természet. Barátok együtt és ki-ki önmagában, egy kicsit az elmúlás érzeté­ben, azzal a reménnyel, hogy talán az emlékekben őrződnek tovább a végleg múltba hullt, tört percek és órák. Hiszen ismét vége lett egy balatoni szezonnak. Kozma Ferenc Ismételt népszavazás Szántód önállóságáért Népszavazást tartanak vasárnap Zamárdiban, amelyen a szántódi településrész lakói arról dönte­nek, hogy Szántód a jövőben ön­álló településként működjön, vagy továbbra is Zamárdihoz tar­tozzon. A mostani vélemény- nyilvánításra az Alkotmánybíró­ság döntése alapján kerül sor. A tavaly októberben megtar­tott - 109 kérelmező által kez­deményezett - népszavazás ér­vénytelen volt. Ezt a szántódiak megvétózták, mondván, a za- márdi részről többen kizárólag a népszavazás idejére átjelentkez­tek a szántódi településrészre és az elválás elleni voksaik miatt lett érvénytelen a népszavazás. Az Alkotmánybíróság megálla­pította a jogsértést és elrendelte a szavazás megismétlését. Kovács Tamás Zamárdi aljegyzője el­mondta: a szántódiak közül 296 választásra jogosult állampolgárt vettek fel a névjegyzékbe. Fél évszázad hűségben 1946. október 28-át írtak, mi­kor a Tolna megyei Kisvejkén a 19 éves Buzási Andrásnak, fo­gadott örök hűséget Bakó Anna. Bizony, mindez fél évszázada történt, s talán ma, mikor a há­zasságok több mint 40 száza­léka végződik válással, tán ér­demes egy pillanatra megállni ennél az 50 évnél.-Szüleim korán elhaltak, s mivel mindig szerettem volna egy igazi otthont, fiatalon nő­sültem - emlékszik vissza Bu­zási András. - Szegény világ volt akkor, borzasztó infláció­val, úgyhogy esküvői ruhát, ci­pőt, karikagyűrűt pénzért nem is kaptunk, úgy cseréltem búzá­ért, zsírért. A házaspár aztán 1953-ban Pécsre költözött, ahol a bánya biztosított számukra megélhe­tést. Közben született három gyermek, cseperedtek, teltek az évek. Anna néni otthon „tar­totta a frontot”, András bácsi a munka mellett aktívan tekézett, oszlopos tagja lett a dalárdának.- Hogy gyorsan elszállt-e az ötven év? Nem is tudom. An­nak örülünk, hogy fel tudtuk nevelni a gyerekeinket, és a cselédsorból valamire tán mégis jutottunk. Ma, nyugdíjasként az újhe­gyi szőlő a mindenük, no és az öt unoka, illetve egyszem déd­unoka - ahogy mondják, ők tartják életben az idős házas­párt. Ami pedig az ötven év mérlegét illeti: minden elisme­rés a másiké, hogy ilyen hosszú ideig elviselték egymást! - ál­lítják somolyogva. M. K. A mozival egyidős a gépész Dombay tanár úr százeszten­dős. S bár az ágyhoz kötött, s szemén a hályog, a világot szürkeségében mutatja szá­mára, étvágya jó, a régi. Sokféleképpen ismerik őt és családját Pécsett, hiszen igaz­gató-tanító volt hosszú évekig, s fele­sége (öt éve nincs már) is pedagógus­ként szolgált. De nem csak a katedráról emlékeznek Dombay Mik­lósra, hanem mint mozigé­pészre is, aki a nehéz, alu­míniumdo­bozba zárt te­kercsekkel és még nehe­zebb filmvetí­tővel járta a kórházakat, szociá­lis otthonokat, ismeretterjesztő és egészségügyi filmekkel a ba­latoni gyerektáborokat, s hat­van éves kora után már csak úgy emlegették: Dombay úr, a mozis. Számára érthető a mozi sze- retete, s nemcsak azért, mert egyidősek. Itt a Koller utcában, a Park mozi szomszédságában él családjával már több mint félszáz esztendeje, s a Parkban végezte el a mozigépész tanfo­lyamot. Később a megyei ta­nács filmarchívumát igazgatta az Apáca utcában, s nem csak maga vetített, hanem ajánlott és kikölcsönzött az iskolák, egyéb intézmények számára sok okta­tófilmet. Száz esztendő nagyon sok. Háziorvosánál egyetlen kar­ton (az SZTK-ban szintúgy), ami még múlt századi születési dá­tummal, külön fakkban van. 1896. Megjárta az olasz frontot az első világháborúban, s a mo­narchia szétesése idején már fel­nőtt, majdhogynem házas ember volt. S most, hogy álmaiban sok szép színes, pergő filmkocka az élet, készül átlépni egy újabb év­század határát. Kozma F. NATO-érmek IFOR-katonáknak Az IFOR Északi Ellátó Dan­dárja első nemzetközi éremát­adó ünnepségét tartotta szom­baton Pécsett, a Szent István téren. A Bo Brandt ezredes, Fodor Lajos tábornok és nagy­követek részvételével lezajlott esemény keretében 120 olyan IFOR-katona kapott kitüntetést, aki 90 napnál hosszabb ideig teljesített szolgálatot a NATO kötelékében. Egyházi ünnepek Baranyában Az új templom felavatásának egyéves évfordulóján, Simon és Júdás apostolok emlékére ha­gyományos búcsút tartottak Gyódon, szentmisével, egész napos vásárral, kulturális- és sportműsorral. A 34 éve elhunyt Lócsi Ist­ván plébános tiszteletére tartot­tak emlékmisét a Hirdi Katoli­kus Templomban, amelyet ta­nítványai ajánlottak fel. Sírkőavatás A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság október 30-án 11 órakor a kaposvári Keleti temetőben Kisfaludy At- ala és Szalay Fruzina költők sír­jánál új sírkövet avat. A század első felében elhunyt költők alakját, irodalmi munkásságát Takáts Gyula költő, a Berzse­nyi Társaság elnöke idézi fel. A síroknál koszorút helyeznek el Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere és dr. Kolber István, Somogy Megye Közgyűlésé­nek elnöke. MATÁV-jubileum Az év 300. napján, azaz szom­baton adta át Fuderer Károly, a Pécsi Távközlési Centrum ve­zetője a háromszázezredik elő­fizetőnek járó ingyenes tele­fonkészüléket és vonalat. A szerencsés Várnai Bertalanná 23 évvel ezelőtt adta be igény­lését. A MATÁV nyílt napját egyébként óriási érdeklődés kí­sérte mind a jelenlegi előfize­tők, mind a leendő ügyfelek ré­széről. Somogyi nyugdíjasok küldöttértekezlete A Nyugdíjasok Somogy Me­gyei Szövetsége október 31-én 9 órai kezdettel küldöttértekez­letet tart Kaposváron, az SZMT székházában, ahol Kovács La­jos elnök beszámolója hangzik el. Az 1991-ben alakult, a tízez­res létszámát öt év alatt meg­kétszerező szövetséget dr. Kol­ber István, a megyei közgyűlés elnöke is köszönti. Több babaruha-börzét szeretnének a résztvevők Kisgyermekeseket segítő találkozó Tíz óra körül egy gombostűt sem lehetett leejteni tegnap a pécsi sportcsarnokban. Kifeje­zetten zavarta a közlekedést, a válogatást a rengeteg érdek­lődő. Bizonyára voltak is, akik emiatt bosszankodtak, hisz kis­gyermekekkel, babakocsikkal nehezen jutottak egyik helyről a másikra, de ez csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy akik eljöt­tek, hoztak és vittek gyermek­holmikat, azoknak jó volt a tegnapi napjuk. Akik négyezer forintos bolti ár helyett kétezer­ért kaptak cipőt, vagy pár száz forintért gyermekruhát, rugda- lózót, tipegőt, illetve azok, akik elfogadható áron túl tudtak adni a már nem kellő de jó állapotú darabokon, azok pontosan tud­ják, hogy mi célt szolgál ez a börze. Pécsett harmadik alkalom­mal rendeztek a kisgyermekes családokat segítő babaruha­börzét. Ezúttal a Gyermeklánc Szolgálat és a Vöröskereszt Pécs Területi Szervezete vál­lalta magára a rendezést - amit az Új Dunántúli Napló is támo­gatott -, kibővítve olyan szol­gáltatásokkal is, amelyek rész­ben szintén hagyományosak, il­letve amelyekre most először volt példa. A védőnői tanácsadás, a vér- nyomásmérés mellett tegnap ortopédiai szaktanácsadás is szerepelt a programban. Hangu­latos műsort adott a gyerme­keknek Sólyom Katalin szín- művésznő és kíváncsi volt az eseményre dr. Révész Mária al­polgármester is. A sorokat járva, beszélgetve mindenkinek az volt az észre­vétele, hogy kevés az évi egy alkalommal szervezett találko­zási lehetőség. Legalább kettőre feltétlenül szükség lenne. S ha az őszi már hagyományos, akkor a másikat célszerű lenne tavasszal tartani, de annak még jobban örülné­nek, ha egy évben többször lenne ilyen börze. A kora délutánig tartó talál­kozóra sokan azért hoztak gyermekholmikat, hogy a Vö­röskereszt adja át a gyermek- klinikának, gyermekkórháznak, mások pedig azt adták oda, amit nem tudtak eladni. Több zsáknyi jött össze. Török E. Eötvös Gábor, az élő legenda A gyerekek kedvence fotó: müller Van, aki szereti a cirkuszt és van, aki népbutításnak tartja. Ez utóbbiak azt vallják, a cir­kuszt a politikusok találták ki, vallva a „panem et circences” (kenyeret és cirkuszt) latin el­vet, mert az emberek akkor nyugodtak, ha megkapják ke­nyéradagjukat a cirkuszban (vagy a focipályán) levezethe­tik indulataikat. Tulajdonképpen mindegy, melyik táborba tartozunk, a cirkusz - mármint a sátoros, vándorló változata - él és vi­rul, évszázadok óta szórakoz­tatja, és újabbnál újabb mutat­ványokkal kápráztatva el a nagyközönséget. És a cirkusz­nak vannak nagy alakjai: Eöt­vös Gábor mindenféleképen ezek közé tartozik. Az élő legenda ma már 75 éves, művészi mun­kásságát több magas állami kitüntetéssel ju­talmazták, mondhatni azt, a zenebohócok között a világ legjob­bika, iskolát teremtett. Az általa szervezett és működtetett Eötvös Cirkusz magánvállal­kozásként járja az or­szágot és a világot, si­kert sikerre halmozva. Pécsett, november 2- től a sportcsarnok mel­letti szabad területen felállítandó sátorban láthatja majd a nagyközönség a cirkusz millecentenáriumi produkcióját, hét nemzet cir­kuszművészeivel, az okos medvékkel, a majomrevűvel, és a világon egyedülálló macska show-val. A cirkusz karitatív előadásokat is szer­vez, a nagycsaládosoknak, gyermekotthonok lakóinak, be­teg gyermekeknek ingyen jut­tatnak jegyeket. B. G. „Dombay úr, a mozis” fotó: Müller andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents