Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-26 / 292. szám
1996. október 26., szombat VÁROSAINK Dimántúli Napló 9 Pécsi grafikus linzi kiállítása Nyolcvannál több önálló kiállítása volt már Magyarországon és külföldön Takács Dezső pécsi születésű és Pécsett alkotó Rudnay-díjas grafikusnak. Csütörtökön Linzben mutatkozott be műveivel. Kiállítását dr. Révész Mária, Pécs alpolgármestere nyitotta meg. Útkarbantartás * Egervölgyben A hetvenes évek elején építették a turistautat - hidakkal és lépcsőkkel - az Égervölgyi patak mentén. Az idők folyamán teljesen elhasználódott, balesetveszélyessé vált objektumokat a turistaút legfontosabb pontjain a Mecsek Egyesület tagjai és segítőik az október 23-i ünnepen újították fel. Mindezen túl jelentős hosz- szúságban a természettől, pontosabban a szederindáktól is visszahódították a turistautat. Fellbachi egyesület látogatóban A tervek szerint vasárnap Pécsre érkezik három napos látogatásra a Fellbachi Testvérvárosi Egyesület mintegy harminc képviselője. A fellbachi lakosok által létrehozott civil tömörülés városuk összes testvér- városi kapcsolatát gondozza. A Mecsek Egyesület ötórai beszélgetése A Misina és a Tubes flórájának felmérése lesz a témája a Mecsek Egyesület október 30-i, 17 órakor kezdődő Ötórai beszélgetésének a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületében. Az érdeklődők Salamonné Albert Éva ismertetőjét hallhatják. Gazdaságunk bemutatkozik Cipruson Könnyen lehet, hogy e hétvégén gyümölcsöző egymásra találások színhelye lesz Aphrodité híres szigete, s ebben legnagyobb eséllyel pécsiek, baranyaiak jeleskedhetnek. A ciprusi magyar gazdasági napokat a pécsi székhelyű IP Marketing (a korábbi Publicitás) nemzetközi cég szervezi. Az egész országból 37 cég jelentkezett a ciprusi útra, s közülük 32 a pécsi és baranyai. Gyakorlatilag gazdaságunk teljes skáláját képviselik a bemutatkozáson. A ciprusi görög piac mintegy félmillió fogyasztót jelent, ám a mostani lehetőséget nemcsak „az aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli” szólás miatt lenne dőreség lebecsülni. Cipruson erősen képviselteti magát Izrael, Jordánia, Szíria, illetve a volt szovjet déli köztársaságok gazdasága. A pécsiek és baranyaiak által nagyobb részt „kisajátított” bemutatkozás iránt meghökkentően nagy az érdeklődés: 900 cég jelezte részvételét a magyar napokra! Máris akadtak konkrét megrendelések is és vannak munkatenderek. A kiutazók pedig nem is annyira piacot szeretnének nyerni Cipruson, hanem befektető partnereket keresnek. A küldöttséggel tart egyébként Higi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mellett dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere is. Mint tagnapi esü elutazása előtt mondotta: magával viszi a Pécsi Ipari Park teljes tervdokumentációját, mert az mindenképpen a ciprusi üzletember találkozó témakörébe vág, illetve szeremé Pécsre felhívni a figyelmet egy arra alkalmas fórumon. A szervezőktől kapott információ szerint figyelem „látatlanban” is mutatkozik: állítólag Limassol polgármestere testvérvárosi kapcsolatok létesítését szándékozik javasolni pécsi kollégájának. D. I. A másodikat is „kilőtték” a sorból Mi lesz veled, Schlauch-lakótelep? A Gizella utcát Schlauch Imre feleségéről nevezték el FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Vajon mondanak-e valamit a mai pécsi polgárnak e nevek: Schlauch Imre, Károlyi Emil, Gadó Ignác, Kajái Mihály, Haraszti Károly, Tarján Benő, Te- pes Ferenc? Ugye, keveset? Pedig ők voltak azok az építőmesterek, akik Pécs mai arculatát megformálták. Schlauch nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Színház, a Pécsi Takarék (volt megyei tanácsház a Széchenyi téren), a Nádor Szálló, a Belvárosi Katolikus Kör (Csontvári Múzeum), az Otthon (ma Corso) Kávéház épülete. Károlyi a Nemzeti Bankot, a pezsgőgyárat, több kórházat épített, Gadó a Pius-templomot, a temetői kápolnát építette, a belvárosi templomot bővítette, Kajdi a Park mozit, Haraszti a gyárvárosi templomot és plébániát, Taiján az „500-ast”, Tepes a Nagy Lajos Gimnáziumot... De most csak Schlauchról beszélünk, aki 1880-1904 között szerencséltette Pécset nagyszerű munkáival. Van a városnak egy kicsinyke gyöngyszeme, amely eredetileg 18 kisebb-nagyobb meseszerű házacskából állt. Három kicsiny utcában van a Szabadság út mentén: a Kaffka Margit, a Móricz Zsigmond, és a Gizella utcában. Schlauch Imre tervezte és építette ezeket a házakat a század- forduló táján, tehát már benne vannak a műemlék-korban. Látszik rajtuk, hogy egy kéz munkái, mégis különböznek egymástól, persze csak annyira, hogy ne váljék unalmassá a „lakótelep”. Mert valahogy ráragadt e gyöngyszemre az ez esetben pejoratívnak nem mondható elnevezés. Jól esik (esett?) sétálni e mesebeli házakban utcácskáiban, s hinni közben, hogy ilyenekben csupa boldog emberek élnek. És e boldog emberek többsége tudja is ezt, hiszen gyönyörűen felújították a házaikat. Két sajátos kivétel akadt. A Kaffka Margit utcában már évekkel ezelőtt „kilőtték” az egyik házat sorból, most a többihez némileg hasonlatos, de mégis valami egészen más ház van a helyén. Aztán „kilőtték” a másodikat is, ezt a Móricz Zsigmond utcában. Valamikor volt építési szakértői bizottság, amely feltehetően visszadobta volna az e helyre - mert hiszen ez lehet kifogásunk tárgya - készült tervet, de az a fajta városvédő tevékenység a rendszerváltás után valamiért alkotmányellenesnek minősíttetett és megszüntettetett. Látni is az eredményét sok helyen! És most, „hála” a bele nem szólás fura vívmányának, ügyesen megelőzhető volt, hogy helyi védelemben részesítsék a Schla- uch-lakótelepet. Pedig lenne rá lehetőség, született is már a városkép védelmére önkormányzati rendelet az előző ciklus végén, csak éppen az alkalmazásáról keveset, vagy éppen semmit nem hallani. Van még 16 Schlauch-ház e kis gyöngyszemben, hátha gazdát cserél még némelyikük, le is bontják, hogy újat építsenek a helyükre, aztán máris nem kell vacakolni az itteni helyi védelem elrendelésével. Hársfai István óceáni szigetlakok Elérhetetlen, láthatatlan, elgondolhatatlan” az a valós világ, amely- lyel az embernek dolga van - írta Walter Lippmann, jeles amerikai gondolkodó, aki a témáit az etika szemszögéből elemezte. Az elmúlt napokban gyakran gondoltam arra a példázatra, amelyet a már 22 éve halott Lippmann még 1922-ben út le egyik könyve bevezetőjeként. Hosszú lenne szó szerint idézni, azért csak tartalmi összefoglalóját adom az első két mondat kivételével: „Van egy sziget az óceánon, ahol 1914-ben néhány angol, francia és német él. Az sziget távirattal nem elérhető, postahajó is csak hatvan naponként köt ki.” A szigetlakok szeptemberben elején még a legutolsó újság alapján egy nevezetes bűnügy kimenetelét taglalják és arról várnak hút. Ám amikor megérkezik a hajó, azt a hozza hírül, hogy kitört a háború: a franciák és az angolok harcolnak a németek ellen. S rádöbbennek: ők a szigeten „hat héten át úgy cselekedtek, mintha barátok lennének, holott valójában ellenségek voltak”. Az elmúlt nagy évfordulót árnyaló (árnyékoló) nyilatkozatok, elhatárolódások hatására emlékeztem szeptember elejére, amikor augusztusi évfordulók kapcsán arról volt napirend előtti vita Pécs Közgyűlésében, hogy miért nem tudunk - mi pécsi polgárok - spontánul is méltóképpen ünnepelni. Most támadt egy gyanúm: talán azért, mert olyan óceáni sziget lakói vagyunk, ahova az elviselhetőbbnél többször körnek ki a sokféle irányból érkező postahajók. S ha egy-egy ünnepi témán való elmerengésre félre szeretnénk tenni az évtizedes ellenérzéseket, diktátumokat, s már egészen jó meglennénk egymással és azt keresgéljük, ami összeköthet, a pos- tahajó-kapitányok „újabb” és „újabb” háborús híreket hoznak. Mintha elérheteüen, elgondolhatatlan lenne egy másféle világ. Sokan le sem mennek már a partra az „új” hírekért. Dunai Imre Gránitból formált emlékezés Az október 23-án a 48-as téren felavatott 56-os emlékmű alkotója Farkas Adóm, Munkácsy-díjas szobrászművész A forradalom és szabadságharc idején csak 12 éves volt, ám számára '56 eszmeisége családi örökség: édesapja, néhai Farkas Ferenc, Nagy Imre kormányának államminisztere volt. A mű kivitelezője: Illa Gyula és Fiai Bt.) Az emlékmű részben közadakozásból készült, amely nem zárult le az avatással. Az emlékmű mérete anyaga és jelképrendszere: Az obeliszk 1+5 méter magas és akár évezredekig időt álló zimbabwei fekete gránitból készült. Az enyhén keskenyedő oszlop becsapódó lövések a harcok jelképes nyomait viseli. A három lépcsős félpiramist formázó rhodéziai vörös gránit posztamentum 6x6 méteres. A maga- bízón álló fekete oszlop súlyától megdőlt, töredezettnek ható, anyagának vörös színe, a piramis lapjainak raszterezése, egymásról elcsúszása a megdőlt, helyzetéből kibillent rendszer megingását, pusztulásra ítélt voltát hivatott jelképezni. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR A vörös gránit piramisra Siklós Istvánnak A csönd erdeje előtt című verséből vett idézetet vésték .. el-NEM-földel- hető. EL-nem-emészthető. ami történt, mint vulkán kitörése, lá- vafolyója, építő tűz torka. El-nem-FELEDHETŐ.” Városrendezési tervjavaslatok Érdekeltek észrevételt tehetnek, véleményt nyilváníthatnak Az önkormányzat közgyűlésének Város- és Kömyezetfejlesz- tési Bizottsága a közelmúltban több városrendezési tervjavaslatról tárgyalt. Az érintett területek a következők:- Zólyom utca-Bajcsy-Zsi- linszky út-Ipar út által határolt tömb részletes rendezési terve. (Ennél a tervnél a tömbben lévő ingatlanok tulajdonosai, bérlői az érdekeltek.)- Hirden a Gyár utca 01144 és 01142 helyrajzi számú telkekre az általános rendezési terv módosítása és a részletes rendezési terv. (Az ingatlan tulajdonosa az érdekelt fél)- Nagypostavölgy 23 841/3-6 helyrajzi számú telkekre iparterület részletes rendezési terve (Érdekeltek az ingatlanok tulajdonosai)-Rácvárosi út-Makay István út közötti terület részletes rendezési terve. (Érdekeltek a Rácvárosi út-Bolgár köz-Makay István út-patacsi Fő utca által határolt tömb ingatlantulajdonosai.)- Búzavirág utca és a Meszes patak közötti terület részletes rendezési terve. (Érdekeltek a tömb és a szomszédos lakóterületek ingatlantulajdonosai.) A tervjavaslatok közgyűlési előteijesztésének elfogadása előtt a Városháza II. emeleti folyosóján október 31-ig a hivatali munkaidőben megtekinthetők. A tervekről az érdekeltek észrevételt tehernek, véleményt nyilváníthatnak. Ezt írásban a Polgár- mesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetés Irodájában lehet benyújtani. Itt a tervekről részletesebb tájékoztatást is adnak. •ORS/aCOSMUEHLÉKI- Ff. LISYELŐSÉé | f9?9-BEN j. Városvédő őrjárat JMUEMbEK * mmsh fürdő / ÉPÜLT x**vi tmm ' UUtHiKK KESYítfKlI f PÉCS vAliOSITANÁCS^ MFCBKÁSÁBÖl I HELYREÁLLÍTOTTA AZ A Ferencesek utcája végén lévő Merni pasa fürdője becses régészeti emlékünk a török időkből. Számos turista tekinti meg, már csak kíváncsiságból is. Ehhez képest a műemlék - fényképeink által is tanúsított - állapotát nézve évek óta vissza-visszatérően szomorkodhatunk: az emléktábla összefirkálva, belül a padozat összetörve, szemét mindenütt és vandál elemek egyéb nyoma. Elképesztő, hogy semmit sem tudnak tenni ellenük. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az október 24-kén mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (a 100%) százalékában: kéndioxid 22%, nitrogéndioxid 23,6%, szénmonoxid 31,5%, szálló por 30,7%, ózon 8,2%. Az előző napokhoz képest - amikor is általában az egészségügyi határérték szintjének egyötödét sem érték el - most a légszennyező anyagok átlagkoncentrációja megemelkedett. Elsősorban a gépjármű-közlekedésből származó szennyező anyagoknál figyeltek meg jelentősebb növekedést. A levegőszennyezettség mérését a a Pécs Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. <* A
