Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-19 / 286. szám

1996. október 19., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Módosult a lakások bérletéről szóló rendelet Pécs Közgyűlése módosította az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről és lakbéréről szóló 1994. évi 8. sz. rendeletét. A változás a lakbérhát­ralék miatt felmondási ok pontosítását, illetve a szükséglakáshoz jutottak bérleti jogviszonyának határidő hosszabbítást eredményező rendezését je­lenti. A rendeletmódosítás holnaptól lép hatályba. A lakbérhátralék miatti felmondási ok pontosí­tásával új elemként került a szabályozásba: a bér­beadó - egyéb, nem változott okok mellett! - a bérleti szerződést jogosult írásban felmondani hat havi folyamatos, vagy azt meghaladó lakbértarto­zás esetén. (Eddig - kizárólag a Lakástörvény alaprendelkezésére hagyatkozva - egy hónapos lakbértartozás is elegendő volt ehhez.) További új elem, hogy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani akkor is, ha a bérlő a lakását életvitel­szerűen hat hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. Az 1994. évi 8. sz. önkormányzati rendelet ere­detileg azt tartalmazta, hogy „szükséglakás csak meghatározott időre (legfeljebb egy év, mely mél­tányosságból további egy évvel meghosszabbít­ható) adható bérbe. A rendelet szerint további hosszabbításra nem volt lehetőség. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatták, a szociális okokból szükséglakásokba került bérlők életkörülményei­ben egy, illetve két év alatt nem következik be olyan mérvű változás, hogy lakásgondjukat önerő­ből meg tudnák oldani. Ezért a rendelet erre vonat­kozó része így módosult: Szükséglakás csak meg­határozott időre, két évre adható bérbe azon sze­mélyek részére, akik rendkívüli élethelyzetbe ke­rültek. A két év két évenként maximum két év idő­tartamra addig hosszabbítható, amíg a kérelmező körülményei alapján szociális bérlakás bérbevéte­lére jogosult, illetve bérlőlistára nem kerül, vagy lakásgondját önerőből megoldani nem tudja. D. I. Készül az idegenforgalmi koncepció városfejlesztési koncepció ajánlása szerint el kell készí­teni a város idegen- forgalmi koncepció­ját is. A a városfej­lesztési koncepciót készítő munkabizott­ság szerint Pécs vá­rospolitikai doku­mentumaiban a leg­utóbbi időkig nem fogalmazódott meg hangsúlyosan a tu­rizmus tudatos fej­lesztése iránti, elköte­lezettség, bár az ön­kormányzat számos intézkedésével hatott ez irányba. Szüksé­gesnek ítélték föl­tárni azokat a vonz­erőket, amelyek még nem, vagy nem meg­felelően hasznosítot­tak, és rájuk alapoz­ható turisztikai fejlő­dési stratégiáknak megfelelően irányt kell mutatni a feltéte­lek formálásához A főváros után Pécs a leglátogatottabb magyar város fotó: Müller Andrea Hatályba lépő rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének alábbi rendeletéi 1996. október 20-ával hatályba lépnek: az 1996. évi 59. számú az önkor­mányzat tulajdonában lévő laká­sok bérletéről és lakbéréről szóló többször módosított 1994. évi 8. számú önkormányzati rendelet módosításáról; az 1996. évi 60. számú a Tettye-Havi- hegy részletes rendezési terv .programjának megállapításáról; az 1996. évi 61. számú az Aradi vértanúk útján Schweidel József tábornok szobrának elhelyezésé­ről; az 1996. évi 62. számú az 1918-as emlékmű részleges bon­tásáról és a millecentenáriumi zászló felállításáról; az 1996. évi 63. számú az önkormányzat va­gyonával való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló többször módosított 1993. évi 55. számú önkormányzati rendelet módosí­tásáról. A rendeletek megtekint­hetők a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában a Kossuth tér 1-3 szám alatt. A PAB és a város nyitottabb kapcsolata A Pécsi Akadémiai Bizottság nemrégiben megválasztott új el­nöke, dr. Tigyi József tett tiszt­ségéből adódóan bemutatkozó látogatást tegnap dr. Páva Zsolt polgármesternél. Megbeszélé­sükön a PAB.újvezetője elmon­dotta, hogy a jövőben szélesebb körűvé, nyitottabbá kívánja tenni a város és a tudós testület közötti kapcsolatot. Támogatás a hajléktalanoknak A közgyűlés a szociális és fog­lalkoztatási szakbizottságának javaslatára 3 millió forint ösz- szegű egyszeri támogatást sza­vazott meg a Támasz Alapít­ványnak a a Jószef Attila utca 10. szám alatti Hajléktalanok Ápoló Otthona működtetéséhez. Az önkormányzat korábban ere a feladatra ellátási szerződést kötött a Támasz Alapítvánnyal. Több szakember szerint Pécsnek rendkívül kedvező adottságai vannak a turizmus szempontjá­ból (kulturális, művészeti prog­ramok, kiállítások, történelmi emlékek, stb.). Ez a látogatott- sági arányokból is kitűnik: az át­lagosnál magasabb a külföldi tu­risták aránya, a főváros után Pécs a leglátogatottabb magyar város. A délszláv válság kitörése előtt igen jelentős volt a bevásárlótu­rizmus, amely az utóbbi időszak­ban lassan ismét megindult. Mindebből többen azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy az idegenforgalomra lehetne építeni a város fejlesztési stratégiájának jelentős részét. Valószínűnek tű­nik, hogy a város arculatának jobbítása, a turisztikai marketing stratégia kidolgozása, a külön­böző rendezvények (kulturális, szakmai, sport stb.) számának növelése és arányosabb elosztása az év során, a pécsi kiadványok, a PR tevékenység stb. javítani tudnák az idegenforgalom hely­zetét. A közgyűlés ciklusprog­ramja azonban azonban úgy ér­tékel, hogy ezt a megállapítást csak akkor lehet megalapozott­nak tekinteni, ha az idegenfor­galmi fejlesztési koncepcióhoz alapos és ellenőrzött helyzete­lemzés készül. Az önkormányzat ugyanakkor nehéz helyzetben van az idegen- forgalom fejlesztésével kapcso­latban. Igen kicsi a konkrét ráha- tási lehetősége az idegenforga­lomban érintett szervezetek te­vékenységére; igazán nem eldön­tött kérdés, hogy milyen szerve­zet (szervezeti forma) határozza meg a város idegenforgalmi ar­culatát, s ebben milyen konkrét intézkedési, kezdeményezési le­hetőségei vannak; tisztán az sem érzékelhető még, hogy milyen érdekeltségek/ellenérdekeltségek működnek az idegenforgalom fejlesztésével, átformálásával kapcsolatban; s főként: jelentő­sebb idegenforgalmi fejlesztés­nek jelenleg nincsenek meg a pénzügyi feltételei. (Az idegen- forgalomból évenként befolyó adó végképp nem teremt ilyene­ket: az elmúlt években rendsze­rint kevesebb volt, mint Harkány hasonló jellegű bevétele.) Ám a fejlesztés lehetséges, il­letve leginkább sikerrel kecseg­tető irányait mégis célszerű meg­szabni. Á Közgyűlés a legutóbbi ülésén az idegenforgalmi fejlesz­tési koncepció elkészítésére 1 millió Ft-ot juttatott. Ennek fel- használása a következőképpen oszlik meg: 200 ezer piackutatás, 350 ezer tanulmányok, 450 ezer Ft marketing. A piackutatási már folyamatban van, ugyanígy a ta­nulmányok elkészítése is. D. I. Kabaré-távlat Minden embernek, s minden ügynek megvan a maga távlata: néme­lyiket, hogy megítélhessük, közelről kell látnunk, másokat viszont csak úgy ítélhetünk meg, ha messziről vesszük szemügyre - írta maximái egyikében Francois de La Rochefoucauld, 17. századi francia író. S ez a maximája kivételként nem is igazán paradox. Sportos hasonlattal élve: sok olyan ember akad, aki mint az in­diszponált bokszoló, sehogy sem találja az ütőtávot, fel sem néz az ellenségnek tekintett tényekre, csak csépeli a levegőt. A produkció azoknak szól, akik csak távolról láthatják. Mert hát kabaré az egész világ, a dátumokat, az idő- és ütőtávokat tévesztve a pedig fanyar­keserű politikai kabaré. Arról, hogy abban sem tudunk megegyezni, ami a túlnyomó többség nyilvánvaló érdeke, mert a szerepük túlélé­sében érdekelt alkuszok feljebb és feljebb srófolják az árat. Szabolcsfalu - a hajdani Mecsekszabolcs - néhány éve zászlót avatott, aztán részönkormányzatot kapott, nemrég saját címert is ke­nten, legújabban pedig lehetősége nyílt, hogy a beruházás egyhar- madára rugó összlakossági hozzájárulással csatornázásba kezdjen. Ehhez 10 éves kedvezményes kamatú hitel is van. Csak sürgősen meg kell alakítani a közműtársulást: ha idén nem kezdik el a beruhá­zást, a város által pályázaton nyert pénz elvész. Azt hihette az ember, hogy mindezekre tekintettel öröm övezi a hírt és tettrekész buzga­lom támad: hiszen ilyen előnyös formában talán soha vissza nem térő lehetőséggel közelebb kerül a hajdani falu a városhoz. Nem Pécshez — amelynek része nosztalgiázó szeparatisták bánatára - ha­nem a VÁROSHOZ. Ehelyett a hevenyészett gyűlés hang- és han­gulatadóitól kételyeket, kifogásokat, vádakat hallhattak a szervezők: mért nem előbb volt, most miért sürgős, miért más döntött, miért ennyibe kerül... Miközben falvak sora keperkedik, hogy város le­hessen, Szabolcson egyesek mintha fordítani szeretnék az irányt. Ha csak a címer, a zászló, a múlt az érték, akkor ez az ügy nem a maga távlatából ítéltetik meg. Inkább egyéni távlatokból. Dunai Imre Halottak napi intézkedések a pécsi köztemetőben A Pécsi Temetkezési Vállalat egyházi közreműködéssel no­vember 1-jén, pénteken 17.30 órakor halottak napi megemlé­kezést rendez a központi temetőben, a ravatalozó előtti téren. A várható csúcsfor­galomra tekintettel, a kegyeleti órák zavarta­lan biztosítása és a bal­esetek megelőzése ér­dekében kérik, hogy szakipari munkát (sír­emlék elhelyezés, jár­daépítés stb.) október 25. (péntek) reggeltől - november 4. (hétfő) reggelig ne végezzenek a köztemetőben. Sze­mélygépkocsival csak mozgáskorlátozott iga­zolvánnyal rendelke­zők mehetnek be a te­mető területére. A sírok gondozását - a hulla­dékot a parcella szélén elhelyezett gyűjtőkosa­rakba helyezve - a vállalat október 25-ke előtt kéri elvégezni, hogy annak elszállításáról időben tudjon gondoskodni. A ke­gyelettel adózó hozzátartozók a gyertyákat úgy helyezzék el, il­letve gyújtsák meg, hogy szél esetén se keletkezzen tűz. S ugyancsak kéri a vállalat a hozzátartozókat, hogy a sírokat a ha­lottak napját követően is rendszeresen gondozzák. A vállalat a ravatalozóval szemben lévő irodában tájékozta­tás, a III. jelű parcella lejárt síijainak újraváltása, és teljes körű szolgáltatás biztosítása céljából ügyeletet tart a következő idő­ben: október 31. (csütörtök) 8-17; november 1. (péntek) 8-17; november 2. (szombat) 8-12 óráig. Bármilyen különleges ese­ményt (tűz, baleset, műszaki hiba stb.) a Nagyárpádi úti kapu portáján lehet bejelenteni. A temetőkapuk nyitása reggel fél 6 órakor, zárása 19.30-kor lesz. Este 19 órakor kapuzárás előtt harangjelzés figyelmezteti a temetőlátogatókat Fotó: Löffler Gábor A patikus és az iskolaorvos Nemzedékem tagjaival együtt kisgyermekként a Széchenyi téri patikában láttuk először, amikor szüléinkkel gyógyszerért men­tünk. ősz haja, tekintélyt paran­csoló alakja, kollégái érzékel­hető tisztelete már akkor tük­rözte számunkra: nem akárkivel állunk szemben, ő volt Baranyai Aurél. Amikor középiskolába jár­tunk, találkoztunk egy ősz hajú, szemüveges, egyik lábát húzó, nem kevésbé tekintélyes iskola­orvossal, akit diákként mind­annyian tiszteltünk, ő volt Zsolt Zsigmond. A levéltárba kerülvén egyre gyakrabban találkoztam Bara­nyai Auréllal. Megtudtam, hogy nemcsak neves gyógyszerész, a Mecseki itóka egyik létrehozója, hanem neves kutató is, aki szor­galmasan gyűjti a városára vo­natkozó adatokat, és amikor ké­sőbb magnóra mondta pályájá­nak főbb állomásait, ismét tisz­telettel adóztam nagy tudásá­nak, értő városszeretetének. Zsolt Zsigmondról megtud­tam, hogy egészségügyi nevelő, sportvezető is volt hivatása mellett, s aki mindezen túl fi­gyelemre méltó eredményeket ért el az Árpád-kori helynévku­tatásban. Személyes találkozá­saink élményéből tiszteletem csak tovább nőtt iránta. Zsolt Zsigmond 1980-ban, Baranyai Aurél 1983-ban hunyt el. Egy korábbi írásomban föl­villantott Fetter Antallal, Ma- das Józseffel, Petrovich Edével együtt olyan emberek voltak ők, akik a város büszkeségei lettek. Példájukból erőt meríthetett mindenki, aki megismerhette őket. Dr. Vargha Dezső Házleépülés a történelmi belvárosban A bontási kedvre és a történelmi belváros régi házai­nak védtelenségére már többször hoztuk fel példaként a Bástya utca és a Flórián tér sarkán „álló” érdekes alakú házat, amely egyébként hajdan az első baptista imaház volt Pécsett, tehát valamiképpen nevezetesség. Hogy milyen volt, azt a fenti archív kép tanúsítja. Amikor bontása miatt - másokkal egyetemben - szót emeltünk, úgy állt, ahogy a túloldali felső kép mutatja. Minden szót emelés ellenére már ez a fotó is idejét múlt: az alsó kép a jelen. D. i. fotók: löffler g. Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének ada­tai szerint az október 17- én mért 24 órás átlagér­tékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a kö­vetkező mutatók jelle­mezték az egészségügyi határérték (100%) szá­zalékában: kéndioxid 36,5%, nitrogéndioxid 20,8%, szénmonoxid 23,5%, szálló por 21,2%, ózon 9,9%. A kéndioxid 30 perces át­lagkoncentrációi több­ször megközelítették az egészségügyi határérté­ket. A többi szennyező anyag mennyisége az; egészségügyi norma alatt maradt. A levegő­szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents