Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-16 / 283. szám

1996. október 16., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A csipkebogyóból kitűnő tea, vagy szörp készíthető FOTÓ: TÓTH Gyógynövénygyűjtő gyerekek Az idei tanévtőlfakultatív jel­leggel bevezették a természet- gyógyászat oktatását a felsőta­gozatos tanulóknak a szigetvári Tinódi Általános Iskolában. Valódi igényként jelentkezett a gyerekek körében a természet­gyógyászat, a gyógynövények iránti érdeklődés, hiszen a vá­rosban egy jó hírű természet- gyógyász klub működik. Simon Miklósáé biopatikus heti másfél órában tucatnyi 6. és 7. osztályos tanulót oktat, vezeti részükre a gyakorlatokat. Jó, ha a gyerekek minél kisebb korban ismerkednek meg az egészséges életmóddal. A tánc és labdajáték mellett erre is futja a gyerekek idejéből, de a szülőket is érdeklik az olcsóbb népi gyógymódok. Az első 20 órában a gyógynövényismeret­tel, -gyűjtéssel, feldolgozással és alkalmazással foglalkoznak. Későbbiekben a kezünk-lábunk titkaival, a kézdiagdosztikával és talpmasszázzsal, lelkünk tit­kaival, az önmegismeréssel, sorsformálással, az alkalmaz­kodással, a helyes táplálkozás­sal,* reformkonyhával, az élet­erővel és bioenergiával ismer­kednek. Betűrendben foglalkoznak a gyógynövényekkel, a környék­beli erdők, mezők, rétek termé­szet adta ajándékaival, az akác­cal, acsalapuval, áfonyával, berkenyével, benedekfűvel. Már megtanulták, hogy a csalán nem is annyira gyomnö­vény, mert friss hajtásából vér­nyomáscsökkentő tea, gyöke­réből hajmosószer készíthető. Nem nézik le a légcsőhurutra köptetőnek való útifüvet, a kö­högéscsillapítónak kiváló por­csinfüvet sem. Már azt is tudják, hogy a fekete nadálytőből készí­tett tea jó az ödémára, és a nyír­falevelet sem kell a szemétbe söpörni, mert a hurutos beteg­ség ellen gyógyító hatású. Meg kell becsülni a fűzfakérget is, mert reuma és ízületi fájdalmak ellen hat. A napokban együtt szedték a környéken a tűzpiros, magas „C” vitamin tartalmú csipkebogyót és a nyugtatónak, szívritmus-szabályozónak is­mert galagonyát. R. Gy. Fásítás örökzöldekkel Hangulatosabbá, egészsé­gesebbé szeretnék vará­zsolni gazdái a pécs-somo- gyi természet- és állatvédő oktatóközpont és állatott­hon környezetét. Az egy­kori majorság hajdan volt dús nyárfasorát már évek­kel ezelőtt kivágták, he­lyére most örökzöldeket és gyümölcsfákat szeretnének telepíteni. A pécsi Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesület csatlakozókat is vár fásítási akciójához, amelyre október 18-án, 12 órától kerül sor a Pajtás ut­cai területen. Nyílt fórum a harci kutyákról A harci kutyák tartásával kapcsolatban felmerült kérdésekről rendeznek nyílt vitafórumot október 19-én 15 órakor Szentlőrincen, a művelődési ház nagyter­mében. Az ebtartókat és a bizonyos következménye­ket sérelmező embereket közös asztal köré vonó le­hetőség régóta sürgetett már. A hiánypótló kezde­ményezésre most a Szent­lőrinci Kutyakiképző Is­kola vállalkozott, amely fó­rumára a hatóságok képvi­selőit, humán- és állatorvo­sokat, jogászokat és állat­védőket is meghívott. Min­den kutyabarátot és érdek­lődőt várnak. A Magyar Sajtótanács megalakulása előtt A Magyar Lapkiadók Egyesü­lete, a MÚOSZ és a Sajtószak­szervezet között megállapodás született arról, hogy létrehozzák a Magyar Sajtótanácsot. Ennek szükségességéről kérdeztük dr. Lepies Györgyöt, a Sajtószak­szervezet főtitkárát.- A Sajtótanács létrehozásá­nak egyik oka, hogy vissza kel­lene adni az újságírás rangját. Hiszen nem meghatározott az, hogy ki újságíró és ki nem. így nem lehet mindazokat a jogokat megkövetelni az újságíró ré­szére, melyek munkájuk ellátá­sához szükségesek. Például, hogy parkolni tudjanak, kordont átlépni, vagy egy közhivatalnok­nak kötelező legyen nekik nyi­latkozni. És még hosszan sorol­hatnám azokat, melyek az újság­írói munkához Európa szerte természetesen hozzá tartozik. Valamilyen módon el kellene érni, hogy azok legyenek foglal­koztatottak, akik ismerik ennek a szakmának az etikáját, szabá­lyait. Ne fordulhasson elő, hogy valaki egyik este még vasutas volt, másnap reggel pedig újságí­róként ébred. Ehhez pedig iga­zolványt kellene kiadni. A MÚ- OSZ-nak mindez azért fontos, mert szeretné, ha a szakmának tekintélye lenne, a lapkiadóknak és a szakszervezetnek pedig ér­deke, hogy létre lehessen hozni egészségügyi pénztárt, nyugdíj- pénztárt, hogy az ebben a szak­mában dolgozóknak is biztosítva legyen a normális szociális ellá­tása.- A létrejövő Sajtótanács mi­képpen tudja mindezeket bizto­sítani?-A Sajtótanács három olyan szervezet kezdeményezése, amely képviseli az egész magyar írott sajtót. Ezek az igazolvány­nyal kapcsolatos jogokat közö­sen kívánják kiharcolni. Szeret­nénk például eljárni az adóhiva­talnál, hogy határozzák meg, az újságíró milyen költségeket írhat le, ne fordulhasson elő, hogy Miskolcon leírhatja, Zalaeger­szegen pedig nem.-A Sajtótanács kamarai jo­gokkal fog rendelkezni?- Igen, de miután a törvény ér­telmében a sajtó nem hozhat létre kamarát, ezért jönne létre ez a szervezet, amely lényegében kamarai jogokkal bír.- Mi a helyzet azokkal a la­pokkal, amelyek nem lesznek tagjai a szervezetnek?-Ha nem lépnek be, akkor nem rendelkeznek azokkal a jo­gokkal, amelyekkel a Sajtóta­nács.-De a jövőben sem fog egyet­len laptulajdonost sem megaka­dályozni senki, hogy bárkit újságíróként alkalmazzon.-így van, de az az újságíró nem kap majd hivatásos újságí­rói igazolványt. És ha majd be­adja az adóbevallását, melyben részletezi, hogy ilyen és ilyen igazolványszámra az alábbi téte­leket kívánja elkönyvelni, nem fogadják el tőle, mert nem hiva­tásos újságíró.- A szervezés jelenlegi állása szerint a magyar újságíró tár­sadalom milyen részét érintené a Sajtótanács?- A Lapkiadók Egyesülete 75- 80 százalékát fedi le a lapoknak, a MÚOSZ 50-60 százalékát az újságíróknak, a Sajtószakszerve­zet jredig 45-50 százalékát. Itt természetesen vannak átfedések.- Hogyan lehet egy újságíró tagja a Sajtótanácsnak?- Lesz egy felvételi bizottság. Természetesen azok, akik évek óta újságíróként dolgoznak, fel­vételt nyernek. De a frissen a szerkesztőségekbe belépett fiata­lok csak tudósítói igazolványt kaphatnak.-Mikortól működik majd ez a rendszer?-A jövő év közepétől. Mindez természetesen attól is függ, hogy megkapjuk-e a szakma támogatását. Úgy gondo­lom, az egész szakmának az az érdeke, hogy itt valami rende­zettség legyen, s azok kapják meg a jogokat, és a speciális kedvezményeket, akik ebből a szakmából élnek. Cseri László Lakáscsere a lakbértartozóknak A pécsi önkormányzati tulaj­donú lakások lakbérhátraléka csak ebben az évben 17,2 millió forinttal növekedett, és ezzel az összes lakbértartozás már 1996. első félévére elérte az 50 millió forintot - tájékoztatott dr. Si­mon Ferenc, a Pécsi Közüzemi Rt. gazdasági igazgatója. A díjhátralék már veszélyez­teti a rendszeresen fizetők laká­sainak karbantartását. Ahol vi­szont tartozás van, ott egyálta­lán nem tudnak felújítást végez­tetni. A májusi lakbéremelés 2 millió forint tartozásnövekedést váltott ki. A legtöbb lakbértartozó az összkomfortos lakások bérlői közül kerül ki (50% felett). A 4325 önkormányzati lakás bér­lője közül 3535 tartozik. Száz ezer forint feletti hátraléka gyűlt össze 49 bérlőnek össze­sen 10 millió forint értékben, akik közül egy Wallenstein ut­cai viszi el a pálmát 359 ezer forint díjhátralékkal. A továb­biakban 50-100 000 Ft között 194 bérlő összesen 17 millió Ft, 5 000-25 000 Ft között 384 bérlő összesen 14 millió Ft, de a 3 hónapinál több tartozással 1835 bérlő 47 millió forint hát­ralékot halmozott fel. A lehetőségekről dr. Simon Ferenc elmondta:- A Pécsi Közüzemi Rt. csak kezelője az önkormányzati tu­lajdonú bérleményeknek, ezért a kinnlevőség behajtásáról csak a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda intézkedhet. A bérlők hozzájuk fordulhatnak anyagi és szociális helyzetük indokolt­ságával méltányosságot vagy részletfizetést kérni. Július óta a számlával együtt tájékoztatjuk a bérlőt a díjhátralék összegéről is. A Tüzér utcai Bérleményke­zelő Egységünknél külön pénz­tárt nyitottunk részükre. Sok reklamálást kapott a Pé­csi Közüzemi Rt. a májusi új lakbér-megállapításokról.- Előfordult egyes esetek­ben, hogy alagsori és tetőtéri lakásokat is azonos pontszám­mal minősítettek. Ezért több helyről jogos igényként merült fel ennek és a lakbér kiszámítá­sának a módosítása, melyre mi is megtettük javaslatainkat a tu­lajdonos felé - tájékoztatott az rt. gazdasági igazgatója.- A Vagyonkezelő és Hasz­nosító Iroda Lakás- és Hely­séggazdálkodási Egysége több úton-módon próbálja humánu­san megoldani a hátralékosok ügyét - mondta dr. Varga Pál Józsefné irodavezető-helyettes. Eredménytelen fizetési meg­hagyás után következik a bíró­sági eljárás. Közgyűlési felha­talmazás alapján a hat hónapi folyamatos tartozóknak fel­mondhatják bérleti szerződésü­ket. A nagy összegű díjhátralé­kosoknak felajánlották, hogy menjenek alacsonyabb kom­forté lakásba, és az értékkülön­bözet fejében elengedik tarto­zásukat. Ezt nem fogadták el, nem jelentkeztek, sőt felhábo­rodtak. Ragaszkodtak az össz­komforthoz és az adóssághoz. További elképzelés, hogy a szociális segélyezettek lakás- fenntartási támogatást kaphas­sanak a népjóléti irodák javas­latára. Rozvány Gy. Kitüntetett házkezelő szakember kásszövetkezet elnökeként 1962-ben került a lakásszö­vetkezeti munkába, majd 1982-ben lett a 600 lakásos Jókai Lakásszövetkezet el­nöke. Húsz éven át volt a SZŐ VOSZ elnökségének és felügyelő bizottságának tagja. A vállalkozó típusú szövetke­zetük saját kábeltelevíziós rendszert üzemeltet, és to­vábbi 1400 társasházi lakás ügyeit is intézi. Nagy Emil mára házkeze­lési szakemberré vált. 1994- től a 11 ezer szövetkezeti la­kás érdekképviseletét ellátó LAMESZ elnöke, később LAKTÁSZ, amelyhez 1995- ben 8000 társasház is csatlakozott. Ele­inte a tulajdonosok és az építők érde­keit kellett össz­hangba hozni, mára a lakások üzemeltetése, a szolgáltatókkal fennálló érdekel­lentétek megoldása a fő feladat. Az épületek elörege­désével előtérbe került a karbantar­tás és a felújítás kérdése. Az érdekképvi- A lakásszövetkezethez tartozó házak seiet tette házkeze­Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke október 10-én a Magyar Köztársasági Arany Erdemkereszt kitüntetést adományozta Nagy Emilnek, a pécsi Jókai Lakásszövetke­zet és a Baranya Megyei La­kásszövetkezetek és Társas­házak Szövetsége elnökének a lakásszövetkezetekért vég­zett több évtizedes munkájá­nak elismeréseként. Nagy Emil nagy reményű bányászként kezdte munkás életét, amelyről így vall:-A világ legszebb szak­mája volt az enyém, ember­ségre és összefogásra nevelt. Az ötvenhatos forradalom­egy része, s az elnök kor az aknamélyítők munkás- tanácsának elnöke volt, amit börtön, majd bányatechni­kusból vájárrá való visszami­nősítés követett. Harminc évi aknamélyítős munka után üzemvezetőként ment nyug­díjba. A 180 lakásos Meszesi La­fotó: tóth lési szakemberré Nagy Emilt, aki a tapasztalatai révén és érde­kérvényesítésből is közvetle­nül részt vesz a jogalkotók felé adandó javaslatok össze­állításában. Ennek a munká­nak és a lakásszövetkezetek­nek elismerését is jelenti a magas kitüntetés. R. Gy. Vasárnapi leporelló A háttérben a köldökig érő Kárpátok domborulnak pa- pírmaséból gyúrva. A messzi távolban, egészen a papírma- sék fölött mintha esőre állna. De nem biztos. Az Isten alázatos szamara­ként ballagó hegyvonulat előtt két, e vonulathoz képest irdatlan és valóságos fotel. Az egyik fotel lábához, hű kutya­ként, pöttyös bőrlabda tör- leszkedik. A fotelban a pro­fesszor úr ül. A másik öble üresen ásít. Talán elhagyta va­laki? Vagy Godot-ra vár? Vagy csak egy századvégi tájképpel van dolgunk egy vértelen csata után? Fogal­mazhatunk így is, hiszen Hankiss Elemér tanár úr ép­pen ezt a szegény kis Ma­gyarországot próbálná kita­lálni egyszemélyben, s majd­hogynem hétről-hétre. Nehéz dolga lesz. Ül szépen, veszteg, és igen . sok bölcs dolgot elmond a já­tékról, mint olyanról, hátha odafigyel valaki a vasárnap délutáni ultiparti mellől. Hogy a játék ontológiáját Gipsz Jakab még a kocsmába indulás és a tekeparti előtt megértse. A viccet már azok öntudatával mesélje és a csat­tanót is úgy tupírozza, mint aki most már vallja is, hogy a játék szabad. Hogy szellemi- Hogy eleme a bizonytalanság. Hogy két fröccs közt el­mondja a kertláb-szomszéd- nak a hasonlatot: a labdát is ezért találták ki gömbölyűnek és nem kockának. És hozzá­tegye: bizony végtelenül tu­dós ember lehetett az, aki a gömbölyűséget felfedezte, pedig tán még a vajszlói dinnyeföldön se járt. S hogy játék ám a verseny is. Lóver­seny. Futóverseny. Jack-pot. A kakas- és kutyaviadal is, hisz a kibicek élve kerülnek ki belőle. Csak át kell lépni a játék - a kvázi-szabadság - a játékkal megszülető új tör­vény birodalmába. Mindennel lehet játszani. Még a saját éle­tünkkel is. Az ugyan nem elemződött ki, hogy mások életével lehetséges-e ez, de Gipsz Jakab már az előbbit se nagyon értette. Pedig ez az életjáték, ami­ről hallottunk, nem közönsé­ges lazítást, hanem belső ké­pességet - szemléletet és de­rűt - jelent, amellyel szoron­gásainkat, az Idő zsarolását leküzdhetjük. Azonnal kipró­bálható olvasata szerint pedig nem más, mint egy nagy-nagy elereszkedettség a hóttdög vasárnapi csendben; leszálló engedély a legyeknek, hogy amíg lábunkat keresztbe csapva az asztalra dobjuk, s székünkön hátradőlve hor- tyogást mímelünk, a ragyás, zöldhátú, ganajoslábú, más­kor a legmelegebb helyekre elküldött légy is lepetézhes­sen az orrunkon. Legyen az az orr borvirágba szökkenő, bi- bírcsókos, avagy legyen ele­gáns, jószimatú, trotillal töl­tött kechapra is érzékeny. A nyugalomnak ezen a fokán tapasztalni fogjuk, hogy sza­badságunk, játékos kedvünk határtalan, s ha mégis bekö­vetkezne a robbanás, akkor még a levegőbe is emelkedhe­tünk, föl a Kárpátok fölé, s ha leérünk, egy vérbeli puzzle já­tékos össze is rakhat bennün­ket majd. Bóka Róbert Képernyő előtt

Next

/
Thumbnails
Contents