Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-15 / 282. szám
1996. október 15., kedd Közélet Dlinántúli Napló 7 A regionális együttműködés esélyei a Dél-Dunántúlon (4) Közös fejlesztési célok A kommunális infrastruktúra jellemzői kistérségenként A vezetékes gáz háztartási fogyasztók 1000 lakosra jutó száma 1994-ben A közműolló 1994-ben Pécsi kistérség Komlói kistérség Mohócsi kistérség Pécsváradi kistérség Sáidi kistérség Sellyéi kistérség Siklósi kistérség Szigetvári kistérség 100 ’ ! 1 üji ■ központ ■■■ESS községek ■■■■EEC 0 • ■■■■■■■EZX] 0 A Del-Dunantul fejlődését elsősorban a belső adottságokra épített fejlesztési programok indíthatják el. A munkaerő kedvező képzettségi színvonala, a geopolitikai helyzet, Alpok-Adria térséggel való gazdasági kapcsolatok tudatos fejlesztésének igénye, a régiót alkotó megyék együttműködési készsége jelenti e fejlesztési felfogás alkalmazhatóságának alapját.-A meglévő szellemi potenciálra és részben a feldolgozó-ipari termelési hagyományokra építhető a régió új ipari struktúrája: a minőségi élelmiszerfeldolgozás, a környezet-technológiai, idegen- forgalmi iparágak és a hozzájuk kapcsolódó fejlett szolgáltatások köré szervezhetők gazdasági klaszterek, bár ehhez a régió nagy- és középvállalati szerkezetének fejlesztése is szükséges.-Az exportpiacok eléréséhez a régió megközelítési feltételeinek átfogó javítására van szükség. A főúthálózat fejlesztése a dél-európai piaci kapcsolatok építését és a régió észak-dunántúli és dél-alföldi összeköttetéseit teremti meg. Az M7 főút országhatárig történő autópályává alakítása, valamint a Dunántúl Autópálya, illetve a 9. sz. gyorsforgalmi út (és ez utóbbiak részét képező mohácsi és szekszárdi híd) megépítése jelenti a régió közúthálózat-fejlesztésének prioritásait. A régió gazdasági centrumai közötti közúti összeköttetések fejlesztése a térség kohézióját erősíti. A vasúthálózat minőségi fejlesztése mellett meg kell fogalmazni a déli kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Az új vonalszakaszt is tartalmazó szlovén-magyar összeköttetésen kívül a horvát vasúthálózatra az eddiginél több ponton célszerű kapcsolódni. A régió vasúti csomópontjai (Barcs, Dombóvár) logisztikai alközpontokká fejleszthetők. Szekszárd és Mohács kikötőfejlesztési programjai is e funkciót honosíthatják meg.- A régió innovációs kapacitásának fejlesztését is exportnövelő tényezőként kell számításba venni. Pécs regionális innovációs központtá fejlesztése, technológiai centrum kiépítése az üzleti jellegű fejlesztési tevékenység megerősödését és a régió újraiparosí- tását is szolgálja.- A határ menti perifériák integrálódásához, a vállalkozói készség fejlesztéséhez, az elmaradott térségek jövedelemtermelő képességének erősítéséhez Lenti, Barcs és Mohács térségében vállalkozási öveztek kialakítása indokolt. A régió határátkelőinek számszerű növelése a horvát és szlovén együttműködés fejlesztését szolgálja.- Valamennyi nagy régió közül a Dél-Dunántúl rendelkezik a legdiszperzebb, lege- laprózottabb megtakarításokkal, pénzügyi erőforrásokkal, önkormányzatai a legkisebbek, legnagyobb számúak, ezek betétei egyenként kicsik, de összességében nagy forrást jelentenek. Következésképpen a befektetési társaságok, forrásokat összegyűjtő és helyileg hasznosító társulások, regionális bank szervezése szükséges. Horváth Gyula a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója Ipari park támogatási alapból Igazolvánnyal és anélkül Őstermelők, törvényen belül Az Országos Közmunkatanács elnöke cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint a testület pályázat híján nem tudja felhasználni az idei egymilliárdos támogatási alapot a tartós munkanélküliek foglalkoztatására. Halmos Csaba címzetes államtitkár elmondta: eddig öt, mintegy nyolcezer munkavállalónak állást adó programra 730 millió forintot már felhasználtak, és további 200-250 millió forint helye is biztosnak látszik. Két pályázat ugyanis korábban elvi támogatást kapott a közmunka- tanácstól. A két pályázó közül az egyik Pécsett ipari parkot kíván kialakítani a bezárt bánya létesítményeinek újrahasznosításával. A cél kettős: egyrészt a munka nélkül maradt bányászok újbóli foglalkoztatása, másrészt az ipari park révén külföldi működötökét vonzani a baranyai térségbe. A másik pályázó a tatabányai Mésztelepet szeretné felszámolni, az ott élő cigánylakosság aktív közreműködésével. Más pályázatokat is támogatni kívánnak, elsősorban az állástalan emberek közműépítéseknél és középületek felújításánál történő alkalmazását. A hírek szerint már utolsó fázisában van annak a törvénynek az előkészítése, amely az őstermelők mezőgazdasági, pénzügyi, piaci helyzetét pontosítja, szabályozza. A téma gazdája, előkészítője elsősorban a Pénzügyminisztérium, de jelentős szakmai feladat hárult a Földművelési Minisztériumra is. Nem véletlenül. A magyar gazdaság és mezőgazdaság változásai, társadalmi és foglalkoztatáspolitikai hatásai többek között úgy jelentkeztek, hogy a kárpótlás révén földhöz jutottak egy része úgy vélte, hogy megélhetési forrást is jelenthet a föld. Miután az esetek túlnyomó többségében nem nagy földterületekről volt szó, elsősorban a mezőgazdasági kistermelők száma növekedett az utóbbi években. A törvényelőkészítő terveiben a jelenleg meglehetősen kusza helyzet tisztázása a meghatározó szempont. Tisztázni kell, hogy mekkora az úgynevezett őstermelők köre, s persze azt is: ki jogosult a korábban meghirdetett adókedvezményekre. A tervezett őstermelői igazolvány, az elképzelések szerint egyébként piaci biztosítékot is jelent, hiszen az igazolvány, s meglétének rendszeres ellenőrzése kiszűrheti a jelképes és valóságos piacról is a spekulánsokat, magukat őstermelőnek nevező viszonteladókat. A jelenlegi kistermelők körében, a szakemberek szerint egyébként indokolatlanul, bizalmatlanság tapasztalható az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatban. Vannak, akik úgy vélik, hogy az igazolvány és a nyilvántartásba vétel után csökkennek majd a kistermelőknek járó kedvezmények. A történet éppen arról szól, hogy feltételeknek megfelelő őstermelők garantáltan megkapják majd az adókedvezményt, s a mezőgazdasági kistermelőknek járó költségelszámolási lehetőséget. Őstermelők a törvény szerint azok lehetnek, akik elmúltak 16 évesek, kiváltották az igazolványt, s a törvény által előírt módon, s az abban meghatározott termékeket termelnek és értékesítenek. Ez utóbbi kitétel arra vonatkozik, hogy az őstermelői státusz alapfeltétele a saját termelés - tehát saját tulajdonban levő, vagy bérelt földön való mezőgazdasági gazdálkodás. A pénzügyi és szakmai adminisztráció szándéka egyértelmű: rendezett és szervezett, nyilvántartott körülmények közé terelni a mezőgazdasági kistermelőket. Ez kettős célt szolgál: egyrészt rendezni a piacon gyakran érezhető anarchiát, másrészt kiszűrni a mezőgazdasági kistermelésből és értékesítésből a spekulánsokat. Az majd külön hozadéka lesz a törvénynek a szakemberek véleménye szerint, hogy az így megtisztuló piacokon vélhetően az őstermelők javára alakulnak majd az árak is. A most készülő törvénytervezet hamarosan a kormány elé kerül s előreláthatólag a jövő év első felében vitatja meg a parlament. A foglalkozás kisnyugdíjasok nyugdíjkiegészítője, munkanélküliek olykor egyetlen jövedelme szakmává válik az őstermelői igazolvány kiváltásával. Létező tartalommal, támogatással és ellenőrzéssel megjelenik a hivatásos - törvénnyel és törvényben is védett - őstermelő. S. Boda András Hol az igazság? Mi a Kis-Flórián-Anna utca lakói eleinte érdeklődéssel, és várakozással olvasgattuk az általunk kifogásolt telekeladással kapcsolatos sajtócikkeket. Szomorúan tapasztaltuk azonban, hogy a címükben ezzel kezdődő - vagy témájában látszólag ehhez kapcsolódó - cikkek valójában nem is erről szólnak, hanem egyre inkább a politikáról. Mielőtt az ügy teljesen eltávolodna eredeti témájától és célunktól, kötelességünknek érezzük, hogy tényszerűen tájékoztassuk a közvéleményt a kialakult helyzetről. Ez év májusában - semmilyen koalícióval összefüggően - emberek jelentek meg a Belvárosi Óvoda kertjében és az ott dolgozó óvónők döbbenetére lekerítették az intézmény udvarának egy részét, majd egy táblát helyeztek el, mely tudatja, hogy itt garázsok (5 db) fognak épülni. A területen található gyönyörű hársfákat csak egy lakó határozott fellépése mentette meg a kivágástól. Az építéssel érintett lakók júniusban kaptak határozatot, mely ellen fellebbeztek. A városrendezési terv időközbeni módosulásáról senkit nem értesítettek, pedig annak a folyamatnak is megvan a törvényileg szabályozott módja. Az elutasítás példás gyorsasággal júliusban meg is érkezett. A lakók a városi TV segítségét is megpróbálták igénybe venni, ez a kísérlet azonban nem sikerült, a felvétel után az anyag végül is nem került adásba. Ezek után fordultunk problémánkkal a körzeti képviselőnkhöz, Galabáts Andráshoz, aki foglalkozott a témával és Körömi Attilával közösen megvizsgálta a tényállást. A vizsgálat eredményének hatására, illetve kérésünkre - miszerint szeretnénk az ügynek nyilvánosságot - tartottuk meg a közös sajtótájékoztatót, illetve kezdeményeztük a Városi Bíróságnál a telekeladási szerződések semmissé nyilvánítását, valamint a városrendezési terv eredeti állapotába történő visszaállítását. Mi Kis-Flórián és Anna utcai lakók elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy intézmény területét el lehessen adni magán célú hasznosítás végett, megfosztva gyerekeket (és a közelben lakókat) zöld területtől és tértől. Az eset pikantériája, hogy maga az óvoda korábban családi házak kertjeinek magánosításával épülhetett meg. Az ügyünk nem politikai ügy, csak vannak politikai szereplői. Úgy érezzük, hogy az önkormányzat részéről hibás döntés született, mikor ezt a tervet jóváhagyta. Tiltakozásunkat a polgármester úrhoz is eljuttattuk mintegy 150 aláírással egyetemben. Nem feladatunk, és szándékunk sem irányul arra, hogy bárkit lejárassunk, meghurcoljunk, illetve bárkinek a felelősségét meghatározzuk, vannak azonban tényszerű dolgok, melyeket sem elhallgatni, sem megváltoztatni nem lehet. Elutasítunk minden arra irányuló szándékot, amely az esetet politikai színben akarja feltüntetni, bízva abban, hogy a fentiekben feltett kérdés nem marad megválaszolatlan. Huszonegy aláíró Eladják a nemzeti patkot? Hogyan lehet ma Magyarországon nemzeti parkot privatizálni? - tette fel a kérdést Illés Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Válasza így hangzott: sehogyan. Az ország nemzeti parkjai ugyanis a nemzeti vagyon szerves részét képezik, következésképpen elide- geníthetetlenek. Ugyanakkor, mint Illés a elmondta, a Fidesz tulajdonába került egy olyan dokumentum, amelyből kiderül, hogy a kabinet bújtatottan ugyan, de magánosítani akarja az Aggteleki Nemzeti Parkot. Egy olyan közhasznú társaságot kívánnak létrehozni, amelyet 30 százalékos arányban a környezetvédelmi minisztérium, 70 százalékos arányban pedig az Aggteleki Nemzeti Park birtokolna. A nemzeti park infrastruktúrájával, szállodáival, építményeivel, barlangjaival szerepelne az új cégben. A Fidesz politikusa felhívta a figyelmet, hogy így a nemzeti vagyon részét képező vagyontárgyak kikerülnek az állam fennhatósága alól, és tulajdonképpen privatizálják őket. Illés Zoltán rámutatott, hogy az Aggteleki Nemzeti Park vagyonának felmérését, és az intézmény működését néhány millió forintért, megbízás alapján az Altus Rt. végezte. A Fidesz politikusa szerint a felmérés szakszerűtlen, és nem érdemelte meg azt az összeget, amit kifizettek érte. * Kárpótlási jegyért — DÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. október 7-tó'l október 24-i A jegyzés során 20 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 30 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. (Túljegyzés esetén előbb lezárható) SM 'W ÁLLAMI / Sm J PRIVATIZÁCIÓS ÉS i Mi m VAGYONKEZELŐ RT. V j
