Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-15 / 282. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. október 15., kedd Varga Tamás, a Magyar Köz­társaság kijelölt szaúd-arábiai nagykövete megérkezett Ri- jádba, és elfoglalta állomáshe­lyét. Magyarország és Szaúd- Arábia tavaly létesített egymás­sal diplomáciai kapcsolatot. Templomépítésben is segéd­keznek a volt Jugoszláviába vezényelt magyar IFOR-egység katonái. Az okucsani hatóságok fölkérték a magyar alakulatot, hogy nyújtson segítséget a le­rombolt helyi templom újjáépí­téséhez. Élesen bírálta a Meciar ve­zette szlovák kormánypárthoz közel álló Slovenská Republika hétfői száma a szlovákiai ma­gyarok egy héttel ezelőtt meg­tartott észak-komáromi nagy­gyűlését. A lap szerint az ott el­fogadott nyílt levél, amelyet a résztvevők az EU és a NATO tagországok kormányainak cí­meztek, végső soron a dél-szlo­vákiai területek elcsatolása ér­dekében született. Ukrajna és a hét legfejlettebb ország képviselői Párizsban véglegesítették azt a programot, amelynek keretében Kijev 118 millió ECU-s segélycsomagot kap a csernobili atomerőmű üzemen kívül helyezésének előkészítésére. Az összegből Csemobilban tárolót építenek a fáradt nukleáris fűtőanyag elhe­lyezése, és egy feldolgozóüze­met a szilárd és folyékony ra­dioaktív hulladékok semlegesí­tése céljából. Washingtoni hírek szerint William Perry védelmi minisz­ter várhatóan még az év vége előtt távozik a tisztségéből. Maga a miniszter a The Wall Street Journal hétfői számában úgy nyilatkozott, hogy vegyes érzelmek dúlnak benne felada­táról, és lehet, hogy valóban lemond. Kabul védelmére készülőd­nek a fegyveres tálibok, miután a hét végén Maszud és Dosz- tum tábornok csapatai súlyos csapásokat mértek rájuk - je­lentették a hírügynökségek. Hétfő reggel a fővárostól 10 ki­lométerre folytak harcok a fa­natikus iszlám milíciák és a kormányhű erők között. Riadókészültségbe helyez­ték hétfőn az izraeli fegyveres erőket, mert a zsidó állam attól tart, hogy az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet me­rényleteket kísérel meg izraeli célpontok ellen. Egy évvel ez­előtt ezen a napon ölték meg Máltán - feltételezhetően izrae­li titkosügynökök - a szervezet vezetőjét, Fathi Sakakit. A Reu­ter hírügynökség szerint még ezen a héten találkozhat egy­mással Benjamin Netanjahu iz­raeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Kovács László Athénban. A magyar külügyminiszter görög kollégájával, Teodorosz Pangalosszal (képünkön), valamint Sztefanopulosz köztársasági elnökkel és Szimitisz kor­mányfővel tárgyalt. Mindhárman megerősítették: Görögország támogatja Magyarország mie­lőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. fotó: feb/reuter Előretört a jobboldal Ausztriában Megválasztották képviselőiket az Európai Unió parlamentjébe Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a vasárnap megtartott voksolást, amelyen Ausztria lakói megválasztották képvise­lőiket az Európai Unió parlamentjébe. A szavazás meglepe­tése a szélsőséges nézeteket hangoztató jobboldal előretörése. A hétfőn nyilvánosságra ho­zott nem hivatalos végered­mény szerint az ÖVP a szava­zatok 29,60 százalékát sze­rezte meg, második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 29,18 szá­zalékkal. Harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 27,62 százalékos eredménnyel. A zöldek 6,76 százalékot kaptak, a Liberális Fórum pedig 4,23 százalékot. Az európai parlamenti vok­solással egy időben helyható­sági választásokat rendeztek az osztrák fővárosban. Az elő­zetes eredmények szerint a szociáldemokraták a szavaza­tok 39 százalékát szerezték meg, tehát kénytelenek lesz­nek koalíciós partner(ek) után nézni. Második helyen, 28 százalékkal a szabadságpár­tiak végeztek, harmadik a Néppárt (15 százalékkal). Bár a kormányzó koalíció megnyerte az európai parla­menti választásokat, elemzők körében meglepetést keltett a jobboldali, szélsőséges néze­teket hangoztató Jörg Haider Szabadságpártjának előretö­rése, amely most a szavazatok 27,62, alig egy éve pedig 21,9 százalékát kapta. Wolfgang Schüssel alkan- cellár, néppárti elnök büszkén jelentette ki, hogy pártja, 25 év után, újra első helyre került az országos választásokon. Franz Vranitzky kancellár, SPÖ-pártelnök azt hangsú­lyozta, hogy most 8 százalék­kal kevesebb szavazatot sze­reztek a szociáldemokraták, s' ez intenzívebb munkára ösz­tönzi a pártot. Haider magabiztosan és gú­nyosan arról beszélt, hogy a választók hozzá „menekül­tek”, mert elégedetlenek a kormány politikájával. Vra­nitzky közölte: Ausztria és a koalíció jó úton halad, az EU- csatlakozás páratlan beruhá­zási kedvet teremtett, a taka­rékossági intézkedésekre pe­dig szükség volt. Az értelmiségi műhelyeket is utolérte a gazdasági csőd Bsyban van az orosz agybank A hidegháborús években járta az a mondás, hogy ha valamit az amerikaiak sem tudnak, akkor azt Moszkvában, az Ame- rika-kutató Intézetben bizonyosan ismerik. Még Georgij Arbatov - aki a gorbacsovi érában az egyik legjelentősebb politológus és médiasztár volt - alapította a világhírű intézményt, amely sokáig a Szovjetunió első számú agybankjának számí­tott. Arbatov a legjobb kopo­nyákat gyűjtötte egybe, és az intézetnek minden fontosabb politikai, stratégiai döntésben szava volt. Manapság azonban rossz idők járnak a patinás intéz­ményre. Mintegy 150, maga­san képzett munkatársat de­cemberig fizetés nélküli sza­badságra küldtek. „Még az energia- és telefonszámlákat sem igen tudjuk kifizetni” - jellemezte a helyzetet Szergej Rozov igazgató. Az Oroszországot fenye­gető gazdasági csőd az értel­miséget, az értelmiségi mun­kahelyeket sem hagyta érintet­lenül. Az országban egymást érik a sztrájkok amiatt, hogy a munkáltató - többnyire az ál­lam - nem fizeti ki a bért. A Szovjet Tudományos Akadémia mintegy százötven kutatóintézetet tart fenn. Ezek a tudományos műhelyek ko­rábban nagyvonalú állami tá­mogatásban részesültek, az ott dolgozók kiemelt fizetést él­veztek. Ám ez az idő elmúlt: a Wa­shington Post című amerikai lap szerint „az akadémia egy sebzett dinoszauruszra hason­lít”. Az akadémikusok és a tu­dósok, a legragyogóbb elmék manapság többnyire pénz után „kutatnak”. FEB Hírháttér Elindult az első busz Egy autóbusz elindulásának és megérkezésének híre legfeljebb a menetrendi változások kapcsán szokott az újságok hasábjain sze­repelni. Ám a tegnap útra kelt Bijelnija-Tuzla-Kladajn-Olovo út­vonalon közlekedő járat kivételnek bizonyult: az ugyanis Belgrád és Szarajevó között teremti meg a buszközlekedés lehetőségét. Szimbolikus fejlemény? Bizonyos szempontból igen, hiszen a ha­sonló járatok a boszniai háborúskodás miatt az elmúlt négy évben eltűntek az utakról, mint ahogy gyakorlatilag minden normális gazdasági, politikai, kulturális és emberi kapcsolattartás lehetet­lenné vált Szerbia és Bosznia-Hercegovina között. A viszony gyors javulását még a tavaly aláírt daytoni békeszerződés sem hozta ma­gával, a diplomáciai áttörést megfigyelők inkább a Milosevics szerb és Izetbegovics bosnyák elnök nemrég tartott párizsi találko­zójához kötik. Az itt született megállapodások arra utalnak, hogy Belgrád kénytelen megemészteni a sokáig mereven elutasított tényt, s elfogadni Bosznia-Hercegovina jogfolytonosságát. Á kilátások persze távolról sem túl rózsásak. Épp tegtiap jelen­tette be lemondását a boszniai helyhatósági választások megfigye­lésére létrehozott EBESZ-csoport feje. A holland diplomata kerek perec kijelentette: a körülmények semmiképp nem értek meg az újabb voksolásra, a választói listák megbízhatatlanok, nem érvé­nyesül a sajtószabadság, nem biztosított a menekültek hazatérése. Akármennyire biztató a Belgrád-Szarajevó járat beindításában is tetten érhető normalizálódási folyamat, a felhőtlen optimizmus délszláv ügyekben még jó ideig várat magára. (szondy) Csapás a nacionalizmusra A tekintélyes amerikai napilap hétfői száma Csapás az európai na­cionalizmusra címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozott a ro­mán-magyar alapszerződéssel. Az írás hangsúlyozta: Magyarországon és Romániában az etni­kai kisebbségek támadása többé nem eredményes eszköz a szava­zatok gyűjtésére. Dobozos tej I (teres 2,8 % isírtcrt. Mfr 685°­Politej I (teres 1,5 % zsírtart. 51.10 ­Politej 1 (teres 2,8 % rsírtort. 54.80 • Poharas tejföl 12%zsHart. Félzsíros túró 250 gramm Poharas tejföl 20 % zsírtart. Trappista sajt Edámi sajt Oázis sajt ß.­Party vajkrém Három léle ízboa // ÄJM*'7950- t^RAINK AZ ALÁBBI ^ |B DISZKONT BOLTfAINKBAN VK Pécs, Tüzér u. 15. m Pécs, Alpári Gy. u. 2. ü Pécs, Szeptember 6. tér 5, baranyatej rt A l E $ J Q 8 8 M i N Ó S U ...j“ A tE$KE0VEZ688 ÁRÖN! pp Megvalósul egy futurista terv Épül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja 2001-re megépül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja a dél-franciaországi Tarn-folyó fölött. így összeköttetés létesül Eszak-Európa és a Földközi-tenger nyugati térsége között. A 2500 méter hosszú völgyhi- dat hét pillér tartja majd. A legmagasabb ötven méterrel nő túl a párizsi, háromszáz méteres Eiffel-tornyon. A beruházás előreláthatólag 1,5 milliárd frankba (46 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerül. Szédítő magasságban, 270 méterrel a festői völgykatlan­ban zubogó Tarn fölött robog­hatnak majd az autók tízezrei. A merész, sokak szerint futu­rista tervek közül a brit Norman Foster pályázata nyerte el a bí­rálóbizottság tetszését. Sir Norman tervezte a hongkongi Shanghai és Hongkong Bank felhőkarcolóit, és ugyanő nyerte el a berlini Reichstag új üvegkupolájára kiírt pályáza­tot is. A természetkedvelők paradi­csoma, a mészkőhegységben kivájódott folyómeder áthidalá­sával sok évtizedes elképzelés válik valóra. Az igény 1989- ben érett konkrétummá, csupán azt nem döntötték el, hogy a katlan alján vezessék-e az au­tópályát, vagy több száz méter­rel fölötte. Az utóbbi bizonyult életképesebb elgondolásnak, ekként született meg a „szuper- híd” ötlete. A közeli Millau város veze­tői az idegenforgalom föllendü­lését is várják a viadukttól. A 20 ezer lakosú települést ma még csak finom bőrkesztyűiről ismerik. Öt éven belül talán már világra szóló látványos­ságban gyönyörködnek a fran­ciák és az idelátogató külföl­diek egyaránt. Természetesen a zöldek és a környezetvédők megpróbálták megakadályozni a terv megva­lósulását, de csak eredményte­len kísérletre futotta erejükből. Érdekesség, hogy nem mesz- sze a leendő viadukttól 1884 óta áll már égy másik, száz mé­ter magas, 560 méter hosszú völgyhíd. Ez pedig egy akkori­ban még nem túl ismert mér­nök, Gustav Eiffel alkotása. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Rengeteg a rettegő férfi • Járjon a saját lábán • A hűtlenség baj, de nem betegség • Kölykök a volánnál Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! f 4 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents