Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-13 / 280. szám
1996. október 13., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Egy „régi-új” szupersztár a Dallas-ban Audrey Landers visszatért Társkereső komputer A legkevesebbet a fiatal nőktől kérik a berlini társ-közvetítő irodák, hogy bekerüljenek a komputeres nyilvántartásba. A szerződés szerint hetente egy férfi címét kapják meg az irodától. Igaz, ha igényt tartanak rá, akkor életük végéig. Gisa Lange, a társkeresők, házasodni kívánók közvetítésével foglalkozó irodák német szövetségének vezetője szerint a téli hónapokban a legnagyobb a forgalom. Mert aki azt hinné, hogy a tavasz a férfi-nő kapcsolatfelvétel évszaka, az téved. A hosz- szú, sötét esték, szinte egymás karjába taszítják a magányosokat. Vannak programok, amelyek az elméletileg legjobban összeillőket is párosítják. A társtalanok szívesebben bízzák magukat a komputerekre, semmint újsághirdetésben tegyék közzé gyakran intim szándékaikat. A társközvetítő szakmában évek, évtizedek óta talpon maradó cégek - emberismeretüknél, gyakorlatuknál fogva - eleve nyílt kártyákkal játszanak, mintegy felelősséget is vállalnak ügyfeléikért. Ha meg tévednek, legföljebb akkora felelősség terheli őket, mint Ámort vagy Cupidót. A Dallas című amerikai filmsorozat nézőit nem kis meglepetés érte a 302. epizód kapcsán: Afton Cooper szerepében visz- szatért az a sokoldalú és igen tehetséges Dallas-sztár, Audrey Landers (37), akit a Bild der Frau című német hetilap 1992. májusában is még csak „szőke babácská”-nak („blonde Püpp- chen”) nevezett, jóllehet ez az amerikai szőke szépség abban az időben pszichológiából és zeneművészetből már magiszteri fokozattal rendelkezett az Egyesült Államokban. Ázok közé a sokoldalú amerikai művészek közé tartozik, akik Európában - a Dallas mellett - is hírnevet szereztek maguknak, nekünk épp 3 évvel ezelőtt volt a vendégünk a Top- show tévéműsor külföldi sztárvendégeként (X. 16.), de a német ARD Die Goldene 1 műsorában énekesnőként is bemutatkozott („Santa Maria Goodbye”). Audrey Länderst ma színésznőként, énekesnőként és rendezőként ismerik hazájában, énekesnői karrierje 12 éves korában kezdődött, akkor jelent meg az első lemez. A Manuel Good Bye című kislemeze 1993-ig 14-szer (!) lett aranylemez, nagylemezeivel 3 aranyat szerzett és egy platinaalbummal is dicsekedhetet. A Daliáshoz 1982-ben került Afton Cooper szerepében, ám akkor nem Cliff Bamesnak énekelt, mint most, hanem elsősorban Jockey Ewingnak. Aztán újra csak 1989. elején tért vissza a szappanoperához, amikor már a papírgyáros, dolgos Donald Berkowitz házastársa volt, s lényegében - a hasonló életstílusra kényszerült amerikaiak - „hétvégi házasságát” élte a párocska hosszú ideig. Átlag 2 hetenként találkoztak abban az időben - leginkább a pazar, 3 millió dollárt érő hollywoodi, főúri villájukban, ahonnan az úszómedence éppúgy nem hiányzott, mint a grillsütésre kijelölt terület a kerti részlegben. Magyar női rajongói számára nem lehet közömbös, hogy Audrey sajátosan egészséges életmódot folytat: alkoholt nem iszik, nem eszik húst és édességet - 1992-ben mindössze 48 kiló volt. Nem dohányzik és nem szed drogokat, de jógázik és izomfejlesztő tornára jár. A Dallasban nem véletlenül kapta a „szép kis csábító” minősítést, aki Jockey Ewing szívét ugyanúgy megdobogtatja, mint a legutóbbi epizódban Cliff Bamesét. A Düsseldorfban megjelenő Neue Welt című német hetilap riportemőjének (Ismene Leven) Beverly Hills-i luxusvillájukban elárulta Audrey, hogy 1993-ban született ikrei (Adam, Daniel) a mesterséges megtermékenyítés áldásai, korábban ugyanis már az örökbefogadás gondolatával kacérkodtak a férjével. Hajzer Lajos A Padlón jeligét választotta az az olvasónk, aki most több évtizedes megpróbáltatás után úgy érzi, egyre nehezebben viseli már a terheket. A lapokból azt látni, hogy ön, ahogyan mostanában mondani szokták, egyszerűen „besokallt”. Igazából nem rosszabb a helyzete, mint idáig volt, csak valahogy most érzékenyebben érinti minden. Az igazi nagy szerelemre gondol, s arra, hogy vajon a házasság ettől mennyivel vitte odább. Sürgető vágyat érez arra, hogy elszakadjon az eddigi kötelezettségeitől, hogy otthagyjon csapot- papot, és elmenjen a háztól. Türelmetlen, rejtett feszültség mozgatja, s most még azok sem tehetnek kedvére, akikkel idáig baráti kapcsolatot tartott. Férje nem sokat ért az egészből, de egyébként beletörődőn viseli az eseményeket. Könnyen lehet, hogy az lenne a legjobb, ha ön végre néhány hétre egyedül elmehetne valahová, pihenne, letenné a válláról a gondokat. Ha csak arra vár, hogy csak úgy maguktól megoldódjanak, sokáig kell várnia. Sajnos, az ön életében sok kényszerítő körülmény van, olyan felelősségek sora, melyeket nem tehet le könnyen. Ahhoz azonban igenis joga van, hogy néha csak önmagával foglalkozzon. Ha elválna, anyagi helyzete valóban csak rosszabbodna, miközben problémái nem csökkennének. Akárhogy is dönt, férjével tartson meg egy barátságos, szívélyes viszonyt. Azon is érdemes elgondolkodnia, talál-e olyan nőt a környezetében, aki olykor-olykor elvállalná gyermeke gondozását, hogy ön legalább egy kicsit pihenhessen. A helyzete később javulni fog. Egy kis tréfával és Murphy-vel élve: a padlónál nem eshetünk lejjebb... Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit szerkesztó'- ségünk címére). Guinnes-rekord család A Guinness Rekordok Könyvébe szeretne bekerülni egy Sanghajban élő kínai család. Az immár negyven önnáló háztartást számláló család legöregebb tagja a 92 esztendős Xue Feng-zsi, aki a húszas évek végén vette feleségül most 88 éves nejét, Fan Ming- zsent. Tíz leányuk és két fiuk született. Az idén április 25- én megtartott családi találkozó volt az első, amelyen a klán minden tagja megjelent, jóllehet a 115 családtag ugyanabban a körzetben él. Főzzünk változatosan! Érdemes eltenni télire csala- mádét, mivel viszonylag olcsó, nem szükséges hozzá első osztályú alapanyag. Készülhet csak káposztával, hagymával és paprikával, ha gazdagabbra akarjuk, tehetünk bele uborkát, zöldparadicsomot és vékonyra szelt sárgarépát is. Ötliteres üveghez 6,5-7 kiló nyersanyag szükséges. Három kiló káposztához vegyünk egy kiló hagymát, egy kiló paprikát, másfél kiló uborkát és fél kiló sárgarépát. Ha zöldparadicsomot is teszünk bele, előbb egy hústűvel szürküljük meg, hagyjuk állni hideg vízben. Hozzávalóké legyalult káposztát, felkarikázott paprikát, vékonyra szelt hagymát, uborkát és sárgarépát megszórjuk 10 deka sóval, 2 kávéskanál szalicillal és 1 kávéskanál borkénporral. Ráöntünk 3,5 deci 10 százalékos ecetet, rászórunk 40 deka cukrot és az egészet alaposan elkeverjük. 24 órán át állni hagyjuk úgy, hogy többször megkeverjük. Bő levet ereszt, összeesik. Aki fűszeresebben szereti, szórhat közé szemesborsot, pár babérlevelet, üvegekbe téve dughat közé 1-1 szál tisztított tormát. A páctól meggyengült zöldségeket le- vétől kinyomkodva szorosan töltjük egy nagy, vagy több kisebb üvegbe. Öntünk rá a pácléből, és állni hagyjuk. Ha elitta a levet pótoljuk, és a tetejére egy evőkanál ecetet öntünk. Szorosan lekötve végső helyére tesszük. W. M. Olof Palme titkos szeretője Az Expressen című svéd bulvárlap Olof Palme volt miniszterelnök magánéletét tálalta olvasói elé azzal az interjúval, amely Ewa Rud- ling fotóművésszel, Palme kedvesével készült. Miközben Svédországban e napokban még a vízcsapból is a Palme ügy folyik, miután fény derült a néhai svéd kormányfő meggyilkolásának dél-afrikai szálaira, Rudling most újfent elismerte, hogy 12 évig volt viszonya Olof Palmeval. Rudling nemrég megjelent önéletrajzában részletesen foglalkozott a Pálmához fűződő szerelemmel. A történet azonban nem volt teljesen ismeretlen a svéd közönség előtt, mivel tavaly ősszel Christer Isaksson politikai újságíró „Palme privat” című könyvének utolsó fejezetében már említést tesz a titkos viszonyról. Ewa Rudling éppen most töltötte be a 60. életévét és értékes fényképezőgépeit kellett eladnia ahhoz, hogy megírhassa könyvét, amely főleg Palméről szól. A fényképésznő úgy vélte, hogy a tavalyi botrány után neki is meg kell szólalnia a kapcsolatukról. „Szerelemmel telített barátság” - jellemzi viszonyukat Palmével, vagyis a barátságon túl még szerelmesek is voltak egymásba. Egyikük sem támasztott azonban soha igényt házasságra, vagy a másik egyéb módon történő birtoklására. Ewa Rudling szerint nehéz megmagyarázni, hogy valaki miért megy bele egy ilyen kapcsolatba. Ő azonban Pálmát olyan nagyon szerette, ahogyan csak keveseket szerethet az ember az élete folyamán. Olof nagyon egyszerű, és rendkívül könnyen barátkozó ember volt. A találkozások nem voltak túl gyakoriak, és általában Ewa Rudling lakásán zajlottak le. Minden találkozás maga volt a néhány órás varázslat - állítja Ewa. Mindketten a lehető legjobbat akarták nyújtani a másiknak. Vámpírkő Rejtélyes kőre bukkantak a geológusok az Altaj-hegyvidé- ken. Bár tudományos szempontból kétségkívül értékes a lelet, hiszen egy dinoszaurusz lábnyoma látható rajta, a gránitdarab mégis némi fejtörést okoz a szakértőknek: „vámpírként” viselkedik. A felszínre hozott kő azzal ejti bámulatba az embereket, hogy azoknak, akik megérintik, vagy akár csak a közelében tartózkodnak, erős fejfájása kezdődik. A geológusok rendkívüli képességekkel bíró embereket hívtak segítségül, akik bioenergiájuk fel- használásával végzett vizsgálataik során arra a meglepő következtetésre jutottak: a kődarab energetikai „vámpírként” viselkedik, azaz beszívja a környezetében tartózkodók energiáját. Tudományos magyarázatot még nem sikerült találni a rejtélyre. RacIIo mellett • • • Jegyzet Levél barátomnak, Franciába ... Egy barátom - néhány hete kilépett Franciaországba, ott él majd elég hosszú ideig, s most írja, időnként eresszek meg címére egy-egy levelet, még is mi van itthon, mi újság, hogy ityeg a .. .az izé, mert bár Párizsban marha nagy a tömeg, ő azért egyedül érzi magát. Múltkori levelemet rövidnek, száraznak tartotta, igaz, egy vörös folt éktelenkedett a „kopertán”, azt hitte a folt eredete Villányból származik. Most tudatom vele, jól hitte, Oportó volt, a malackodásért elnézésedet kérem. Itthon nincs semmi különös, ha csak az nem, hogy egy Márta névre hallgató hölgy vagy nyolcszáz milliót zsebre vágott, állami kiutalással és most keresi a Hatóság, de visszaüzent, egyelőre nem állhat a rendelkezésükre, mert ágyban fekszik, „migrénje” van. Nem nagy ügy. Azóta egy miniszter fölállt - fölállították! - mert szűkebb pénzügyi gárdájával együtt - ez utóbbiak társaságát mélységesen sajnálja az ellenzék, csak a minisztert nem, sőt, a miniszter leváltását követelik, még ső- tebb! -, a parlament föloszlatá- sát is. Engem nem nagyon rázott meg a dolog, ha azt veszem, évekkel ezelőtt egészen rövid idő alatt, pontosan negyvenkilenc kormány váltotta egymást Olaszországban, s közben az élet ment tovább, mit ne mondjak: egészen magas életszínvonalat értek el az itáliaiak. Szóval most ezen röhög a fél ország, egy olvasó pedig azt írta egyik országos lapnak, hogy ezúton megkéri Márta kezét, lehet akármilyen randa is. Pedig nem „randa” a hölgy, legalábbis a lapokban közölt - emlékezetből komponált - rajz szerint. S ha már kedvenc témánknál tartunk: az a fiatal nő pedig egyenesen csinos, aki a napokban a jó ég tudja ki és kik által kiállított igazolvánnyal besurrant a parlament üléstermébe és fel akart szólalni, csak közben kidobták. Neked szerencséd van, mert idő előtt eljutottál Európába, komolyan vetted, amit itthon évek óta szajkóznak a politikusok, színre való tekintet nélkül. De már nálunk is mutatkoznak jelei ama óhajunknak, hogy csatlakozunk a Nyugathoz. Például az utóbbi hetekben és a napokban már nálunk is rob- bantgatnak, hol egy ÁBC-gon- dolái alatt találnak egy primitív szerkezetet, vagy éppen a szemetes kukában, ami fölrobbant, de nem sérült meg senki. Az utóbbi években talán ez volt a tizedik robbantás, nem is sok, de hát itt még a gyakorlat hiányzik, a szerkezetek KGST- színvonalon készülnek. Sportkedvelő ember lévén egy focimeccsről is beszámolhatok, például - hogy mást ne mondjak - a Köztársasági Kupa mérkőzések egyikén Duna- szekcső elsöprő győzelmet aratott, valami pesti csapat ellen, azt hiszem Frédinek, illetve dehogy ..., valami Fradinak hívják. Most Dunaszekcsőt is megismerte az ország. Nem csak a remek halászcsárdájáról... Kis városunkban, amelyet voltál szíves elhagyni - tovább folyik a sportélet. A szó szoros értelmében folyik. A napokban az NB I. A. csapat, a Dália női kosarasai játszottak a szekszárdiakkal. A mieink között játszott a kitűnő amerikai lány is, a 208 centi magas Burge kisasszony. Szegényke akkorákat esett a sport- csarnok keleti palánkjánál, hogy majdnem a talajvíz feljött. Az eső már rég átitatta a csarnok beton mennyezetét és befolyt a parkettára, ami elképesztően síkos volt. Amikor a mérkőzés az ellenfél térfelén zajlott, egy kislány mindig berohant a partvisnyélre erősített ronggyal, hogy feltörölje az esővizet. Az önkormányzat becsületére legyen mondva, már dolgoznak a kőművesek a csarnok tetején. Mit mondjak még? Ja! Ismered X. házmesterék kislányát, szőke, mint egy naposcsibe, szóval a kiscsaj a minap dúlt- fúlt, mert a fiúja túl szűkszavú levelet írt neki, aki egyébként fölöttébb féltékeny természetű hapsi. Azt mondta, megbosz- szulja szerelmét (ha szerelmes, állandóan eszik...) és egy ollóval körbe nyírta amúgy is rövid miniszoknyáját, amely most akkora, mint egy tenyérnyi okmánybélyeg, aztán üvöltötte, hogy „hol egy férfi?!” Mi ezt a kocsmaablakon át figyeltük, nem kis röhécselés közepette, ám a felhívásra azonnal kirohantunk az utcára. Amúgy rendes kislány. Ahogy írom e levelet, mondja a rádió, hogy a nyolcszáz milliós Márta jneg- ígérte: fölépül és jelentkezik. Szerintem elmehetne mindjárt a parlamentbe és megmutathatná szép melleit, mint az olaszok parlamentjében a Cicciolina, vagyis a Csöcsörina, legalább nem lenne olyan unalmas, az országgyűlés szép kis hazánkban. Ikrei a merterséges megterm ékeny it és áldásai
