Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-09 / 276. szám

2 Dhnántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. október 9., szerda Jasszer Arafat palesztin el­nök kedden az izraeli Caesa- reában tárgyalásokat folytatott Ezer Weizman izraeli államfő­vel. Az elnöki rezidencián tar­tott találkozón megvitatták az izraeli hadsereg régóta húzódó, hebroni átcsoportosítását. Nem lehet alku tárgya Oroszország területi egysége és határainak sérthetetlensége a csecsenföldi rendezés során - jelentette ki kedden Viktor Csemomirgyin orosz kor­mányfő a parlament felsőházá­nak ülésén. A miniszterelnök közölte, hogy a válságot békés, tárgyalásos úton rendezik. A szerbek készek együttmű­ködni a Boszniában nemrég lét­rehozott közös intézményekkel - mondta Momcsilo Krajisnik, a boszniai elnökség szerb tagja a BBC-nek adott nyilatkozatá­ban. Krajisnik szombaton boj- kottálta a háromtagú állam­elnökséget és a szerbek nem je­lentek meg a parlament nyitóü­lésén sem. II. János Pál vakbélműtétje sikerült, a beteg jól viselte a se­bészi beavatkozást - közölte kedden Francesco Crucitti se­bészprofesszor, az operációt végző orvoscsoport vezetője. A professzor szerint az egyházfő már szerdán felkelhet ágyából, s legkésőbb egy hét múlva el­hagyhatja a kórházat. Kedden megnyílt a brit kon­zervatív kormánypárt éves kongresszusa. A tory párt 17 év kormányzás után a vereség le­hetőségével kénytelen szembe­nézni a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon. A lengyel parlament döntése értelmében a jövő évtől kezdő­dően valamennyi országgyűlési képviselőnek ötoldalas, igen részletes vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ebben megtakarítá­sairól, ingatlanjairól, részvé­nyeiről és értékpapírjairól, gaz­dasági tevékenységéről, s gaz­dasági társaságokban betöltött tisztségeiről kell számot adnia. Warren Christopher hétfőn fölszólította az afrikai országo­kat: „állítsanak komoly jelöl­tet” Butrosz Gáli főtitkár utód­jaként. Úton Bamako, a Mali Köztársaság fővárosa felé az amerikai külügyminiszter új­ságírók előtt kijelentette, hogy Washington különleges fi­gyelmet szentelne” az afrikaiak jelöltjének. Lakott településre, a torinói repülőtér melletti San Fran­cesco al Campo központjára zuhant kedden egy Antonov 104 típusú orosz teherszállító repülőgép. A gép fedélzetén 24 ember tartózkodott. A lezuhanó gép teljesen romba döntött egy kétemeletes lakóépületet. Merénylet a főhadiszállás ellen. Húszán megsérültek a brit királyi haderő észak­írországi főhadiszállása ellen hétfő este végrehajtott támadásban. A két nagy erejű, gépko­csikba rejtett pokolgép fölrobbantását senki sem vállalta magára. fotó: feb/reuter Érvek helyett rágalmak Kárt okoz az erdélyi nyilatkozatháború Nyílt levéllel fordult Markó Béla a Maros megyei közvé­leményhez. Az RMDSZ el­nöke szeretné, ha megszűnne a képviselő-jelölés kapcsán kialakult nyilatkozatháború. A romániai magyarok szerveze­tének vezetője választási össze­fogásra buzdítja honfitársait. „Most, amikor már egy hónap sincs hátra a választásokig, nem az egymás iránti bizalmatlan­ságnak, hanem az összefogás­nak van itt az ideje. A lejáratás, a sárba rángatás idegen attól a szellemtől, amely ezt a szövet­séget hét esztendővel ezelőtt életre hívta.” A Maros megyei Népújság hasábjain két hete egymást kö­vetik az állásfoglalások azzal kapcsolatban, hogy a jelölés so­rán olyan helyre sorolták be Borbély László képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet volt vezetőjét, amely nem biztosít számára új parlamenti mandá­tumot. Borbély ezért le is mon­dott a jelölésről. Éles hangú támadás érte a szavát Borbély mellett felemelő Sütő András írót is, aki a történtek miatt le­mondott a megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címéről. Markó Béla elítélte azt a ma­gatartást, amely valós vagy vélt sérelmekre nem érvekkel vág vissza, hanem rágalmakkal. „A diktatúrával 1989 előtt szembe­forduló, majd később ezért szinte az életével fizető írónk­kal nyugodtan vitázzék, aki nem ért vele egyet, de vita és vádaskodás között ég és föld a távolság” - szögezte le. Visszautasítják a határrevíziót Kovács László amerikai útjának tapasztalatairól Bár a NATO hivatalosan még nem döntött keleti bővítésének részleteiről, Magyarország valószínűleg az elsők között csat­lakozhat a szervezethez - fogalmazott Kovács László magyar külügyminiszter, aki az Egyesült Államokban folytatott tár­gyalásairól tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit. A külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés ülésszakának nyi­tányára utazott az Egyesült Ál­lamokba, de látogatását jó né­hány kétoldalú találkozó lebo­nyolítására is fölhasználta. Megbeszélései sorából ki­emelkedtek az amerikai kül- és biztonságpolitika irányítói­val folytatott eszmecseréi. Bár tárgyalópartnerei ért­hető óvatossággal fogalmaz­tak, azt azért sejtetni engedték, hogy Magyarország azon há­rom országok egyike, amelyek eséllyel pályáznak a NATO- felvételre. Az amerikai dön­téshozók egyöntetűen úgy vé­lekedtek, hogy az elnökválasz­tás eredménye nem befolyá­solja a bővítés menetét - mondta Kovács László. A tengerentúli politikusok véleménye abban is megegye­zett, hogy Oroszország nem állíthatja le, s nem is fékezheti a NATO kiszélesítésének fo­lyamatát. Moszkvának cse­rébe a kétoldalú partneri vi­szony megerősítését kínálja föl mind Washington, mind az észak-atlanti szervezet. A magyar külügyminiszter szerint amerikai beszélgető- partnerei aggodalommal fo­gadták a határrevízió lehető­ségét fölvető keresztényde­mokrata nyilatkozatot. „A magyar kormány ezzel sosem fog egyetérteni” - mondta, hozzátéve: reméli, hogy a többi ellenzéki párt nyilváno­san megfogalmazza ezzel kapcsolatos álláspontját. Kovács László leszögezte: bár Magyarország minden szomszédjával kiegyensúlyo­zott kapcsolatokra törekszik, egyelőre nem folynak tárgya­lások Jugoszláviával az alap- szerződésről. H. K. A török miniszterelnök csaknem belebukott Kadhafi otromba volt Rosszul végződött Necmettin Erbakan török miniszterel­nök líbiai útja: a politikus csaknem belebukott Kadha­fival való találkozásába. Az Erbakan vezette Jólét Pártja közelebb akarja kormányozni Törökország hajóját az iszlám világhoz, a kormányfő ezért utazott Líbiába. No meg azért, hogy tárgyalásain elérje: Tri­poli legalább valamit törlesszen az Ankarával szemben fölhal­mozódott 365 millió dolláros adósságából. Ám a látogatás gazdasági je­lentősége teljesen háttérbe szo­rult, amikor közösen tartott sajtóértekezletükön Kadhafi ki­jelentette: „Az önálló Kurdisz- tánnak helye van a közel-keleti nap alatt.” A meghökkent- megdöbbent Erbakan csak any- nyit jegyzett meg: „Nálunk nincs kurd probléma. Mi a ter­roristák ellen harcolunk.” Röviddel hazatérése után a török ellenzék vezetője lemon­dásra szólította fel Erbakant. A külügyminisztérium hazaren­delte líbiai nagykövetét, a sajtó pedig patáliát csapott. A kon­zervatív Sabah, az egyik legna­gyobb török napilap szerint Kadhafi, ez a „mezítlábas be­duin” súlyosan megsértette a török hazát. Törökország immár 12 éve háborúban áll a szeparatista Kurd Munkáspárt fegyveres csapataival, és hallani sem akar a kurd önállóságról. Ferenczy Europress Afgán összefogás Afganisztánban körvonalazó­dik a tálibellenes összefogás: hírek szerint a Kabulból el­űzött elnök, Burhanuddin Rabbani fölvette a kapcsolatot az ország északi tartományait ellenőrző Abdul Rasid Dosz- tum üzbég hadúrral. Dosztum emberei a stratégiai fontos­ságú magaslatokon lövegek elhelyezésével, lövészárkok ásásával erősítik annak a Sza- lang-hágónak a védelmét, amely az ország északi ré­szébe, a Pandzsír-völgy felé való átjutást teszi lehetővé. Hétfőn az elűzött afgán kormány külügyminiszter-he­lyettese az ENSZ Közgyűlés ülésszakán azzal vádolta Pa­kisztánt, hogy vegyi fegyve­rekkel látta el a tálibokat. „Ostalgia”-hullám Németországban Honecker technot táncol Németországban hódít a nosztalgia, ahogyan ők neve­zik, „ostalgia”-hullám. Ost keletet jelent, és a volt NDK múltjának idézéséről van szó. Ralf Hecker, a nordhauseni szuperdiszkó tulajdonosa min­den hétvégén olyan partikat rendez, amelyekre az ország minden részéből áradnak az ér­deklődők. A türingiai fiatalem­ber a valóságban is, jelképesen is, mint mondani szokta, „a Rajna és az Odera között pend­lizik”. Heckel diszkójának bejára­tánál az egykori kommunista if­júsági szövetség, az FDJ kék ingében ellenőrzik a belépőket a jegyszedők, az előcsarnok bu­tikjában a német munkás-pa­raszt állam relikviái várják a vevőket. Lenin-képes vörös zászlótól kezdve munkásőr- egyenruháig, pártérdemrendek­től taggyűlési falragaszokig minden kapható. Egy NDK-lobogókkal zsú­folt kisebb teremben mozizás folyik. A filmkockák a demok­ratikus német állam sikereiről és a halódó Nyugat kudarcairól szóló híradásokat idézik. A es­tek fénypontja minden alka­lommal a hetvenöt éves Kurt Schmidt fellépése. A derék öregúr megszólalá­sig, sőt a megszólalás után is hasonlít a rezsimet oly sok éven át megtestesítő Erich Honec- kerre, a főtitkárra. Szinte őr- jöngenek a vendégek, amikor „Erich apó” technót táncol. Immunológia a tudomány reflektorfényében Nobel-díj a felfedett titokért Az idei orvosi-élettani No- bel-díjat immunológus-ku­tatók kapták. E megkülön­böztetett figyelem is bizo­nyítja, hogy immunrend­szerünk működésének titkai még mindig izgalmasak. Ma már természetesen sokkal többet tudunk róla. Az auszt­rál Peter Doherty és a svájci Rolf Zinkemagel az orvosi­élettani Nobel-díj idei kitünte­tettjei huszonhárom évvel ez­előtt, Canberrában, az Auszt­rál Nemzeti Egyetemen együtt dolgoztak. Akkor - 32, illetve 29 évesen - tették azt a felfedezést, amellyel alapve­tően hozzájárultak korunk egyik legizgalmasabb kérdé­sének megválaszolásához: hogyan lehet csaknem kocká­zatmentesen elvégezni a szervátültetést? A két tudós felismerte, ho­gyan és miért pusztítja el az immunrendszer a vírusokkal fertőzött sejteket, még ha azok a szervezet sajátjai is. Másrészt meg tudták magya­rázni, hogy mi az oka az átül­tetett szervek kilökődésének, s miért fordul időnként az immunrendszer a szervezet egészséges sejtjei ellen is, mint az a szklerózis multiplex vagy az ízületi gyulladás ese­tén megtörténik. Ma már mindketten pro­fesszorok, külön-külön dol­goznak tovább: egyikük a memphisi, a másik a zürichi egyetemen tanít. FEB A szabálytalanul parkolók öröme Jó napjaik vannak Géniben a közúti szabálysértőknek. A közlekedési rendőrök ugyanis - tiltakozásul amiatt, hogy taka­rékossági okokra hivatkozva befagyasztották bérüket - „szemet hunyó sztrájkba” kezd­tek a napokban. Ez annyit jelent, hogy csak a valóban veszélyes, a testi épsé­get és a vagyont veszélyeztető magatartással szemben lépnek fel, különben elnézik a kisebb szabálytalanságokat. Nem in­tézkednek a parkolási vétsé­gekkel szemben, ha azok nem akadályozzák a közlekedést, és a gyorshajtásnál tizenöt kilomé­teres sebességtúllépést is „en­gedélyeznek”. Eddig száz­húszmillió forintra becsülhető a máskor behajtott, de most elné­zett bírságok összege. Bajuvárok zavarkeltése a hétvégi Európa-választások előtt Levélbombaterror Ausztriában Nincs nyugalmuk az osztrákoknak: már megint riogatják őket a levélbombagyártók, a „bajuvár felszabadítási had­sereg” - miként magukat nevezik. A népvándorlás korában a mai Csehország területéről Bajorországba elszármazott markomannokat és kvádokat nevezték bajuvároknak. A szélsőjobb hangvételű fe­nyegetéseket be is váltják: ezt bizonyítják az 1993 decem­bere óta mind gyakoribb sze­rencsétlenségek Ausztriában. A legfrissebb iromány már Franz Vranitzky kancellárt ve­szi célba. A húszoldalas - egy lap ki­vételével titkosírással fogal­mazott - levél „Burgenlandból származó, távvezérelt, német­faló, Napóleont utánzó” poli­tikusnak titulálja a szociál­demokrata kormányfőt, aki „Arafat előtt megjátszotta a télapót” és „Washingtonba utazik a cigányszármazék Clintonhoz”. Az iromány szerzőjét Ausztria első számú közellen­ségének tekintik. Ám egyelőre az osztrák államrendőrség leg­jobb szakembereiből toborzott „levélbomba-kommandó” a sötétben tapogatózik. Még az amerikai titkosszolgálatot és az amerikai számítógép-óriás, az IBM embereit is mozgósí­tani kellett a bajuvárok fenye­gető leveleinek megfejté­séhez. A terroristák ugyanis szinte lefordíthatatlan titkos kódot használnak. Ha nem utaltak volna arra, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett DES-kóddal írták zagyvasá- gaikat, akkor senki sem tudná kideríteni a számok mögött rejlő szöveg értelmét. Az újabb levélbomba-fe- nyegetésözön célja nyilvánva­lóan belpolitikai zavarkeltés. Az osztrákok ugyanis október 13-án először választják meg közvetlenül az Európa Parla­mentbe küldendő huszonegy képviselőjüket. A levélírók és bombakészí­tők nyomravezetője - átszá­mítva - 203 millió forint juta­lomban részesül. Kulcsár László V » t I

Next

/
Thumbnails
Contents