Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-07 / 244. szám
1996. szeptember 7., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Közgyűlési előzetes Pécs Közgyűlése szeptember 12- én 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendi javaslatai között szerepel az idei önkormányzati költségvetés módosítása, a központi támogatásokat nyert közműépítések indítása, a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos önkormányzati szabályozás, a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalom- mentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet, az ön- kormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetve a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló rendelet módosítása, valamint a Hullámfürdő fedett medencéje építésének ügye. Pécs szépe Szeptember 22-én ismét megválasztják Pécs legszebb hölgyét A szépségverseny rendezői várják azon lányok, asszonyok jelentkezését, akik ez évben betöltik 17. életévüket és van pécsi kötődésük. Jelentkezni fényképpel lehet a Pécsi Kulturális Központban (Pécs, Várady A. u. 11.) levélben, vagy személyesen szeptember 10-ig. Telefon/fax: 72/312-834. Hatályba lépő rendelet Pécs Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 51. számú rendeleté a pécsi 48-as téren elhelyezendő 1956-os emlékmű felállításáról szeptember 10-én hatályba lép. A rendelet megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája ügyfélszolgálatánál a Kossuth tér 1 -3 szám alatt. Adóhatáridő: +1 nap Mivel a helyi adók és a gépjárműadó befizetésének naptári határideje szeptember 15. vasárnap, az esedékes adót 16-án még a munkaidő végéig késedelmi kamat nélkül be lehet fizetni. Szeptember 12-től 12 nap: Pécsi Napok '96 Az önkormányzatot nem számítva 20 civil szervezet 14 kulturális intézmény összefogásával idén szeptember 12-től 12 napon át zajlik a Pécsi Napok '96 fesztiválja és ismét csak a sokszínűség jegyében. A fő támogató a Szerencsejáték Rt. Hogy a fesztivál nem belterjes pécsi esemény, azt az is bizonyítja, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága a fesztivál rendezvényeire utazóknak 50%- os utazási kedvezményt ad. A tervezett 140 eseményből itt nem célszerű beharangozóként kiemelni néhányat, hiszen a bőség zavarát így sem lehet leküzdeni. Most csak a nyitó nap eseményeire koncentrálunk figyelemfelkeltésül. A fesztivál megnyitó ünnepsége szeptember 12- én, csütörtökön 16 órakor lesz a városháza előtt fúvószenekarok parádéjával övezve. Műsorukban elhangzik ,A pécsi polgármester indulója” is, amelyet 68 éve nem játszottak, legalább is hivatalos ünnepi eseményeken nem. A nyolc fúvószenekar este 20 órától gálakoncertet is ad a Széchenyi téren. Ám ez előtt még menetzenét szolgáltatnak a Nagy Lajos király úti parkolóban felállított fesztiválsátor megnyitójára vonulóknak, illetve térzenét adnak nevezetes belvárosi köztereken: a Széchenyi téren, a Jókai téren, a Színház téren és a fesztiválsátor előtt. Még a nyitónap programját sem lehetett most kimerítően felsorolni, annyi azonban még feltétlenül előzetes említést érdemel, hogy a fesztiválsátorban 19.30-tól kezdődik a bál a Martini Zenekarral. D. I. 1956-os emlékmű a 48-as téren A talapzat már jelzi, hogy hol áll majd az emlékmű FOTÓ:MÜLLER ANDREA Pécs Közgyűlése még 1992-ben döntött arról, hogy emlékmű felállításával kíván tisztelegni 1956. október 23. emlékének. Az 1956-os forradalom pécsi emlékművének felállítására a közgyűlés alapítványt hozott létre 3 millió Ft. induló tőkével. Az alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdetett az emlékmű megalkotására és a benyújtott javaslatok közül Farkas Ádám szentendrei szobrászművész alkotását fogadta el. A pályázatok értékelése során hangsúlyt kapott az emlékmű elhelyezésére tett javaslat is, amely a 48-as teret jelölte meg. A közgyűlés legutóbbi ülésén rendeletbe foglalta, hogy a 48-as téren az egyetem kapujának jelenlegi tengelyében az első világháborús emlékmű keresztpontjában felállítandó - a forradalom 40. évfordulóján avatandó - 1956-os emlékmű elhelyezéséhez hozzájárul. D. I. A hegyközség szüret előtti döntései A szőlő és a bor egy évre szóló védőárai Pécs vidékén Több időszerű döntést is hozott legutóbbi közgyűlésén a Pécs Vidéke Hegyközség. Megállapították, hogy idei szüret nem lesz a szokásosnál korábban, mert a hűvös, csapadékos időjárás miatt lassabban érik a szőlő. Ám egyre valószínűbb, hogy nem az érettség, hanem nagy mértékű rothadás miatt kell a tervezetnél korábban leszedni a termés. Szóba került a szőlőterületek őrzését nein tudja megoldani a hegyközség a termőterületek szétszórtsága és az anyagi nehézségek miatt. Azoknak a tagoknak, akik viszonylag koncentrált szőlőrészeken megszervezik az őrzést, a hegyközség hozzájárul a költségekhez. A szüret kezdésének az érvényes bortörvénynek megfelelően a készíteni kívánt bortípusoknak megfelelő mustfok elérésének időpontját javasolják. A hegyközség területére nem engedélyezett fajtáknál és az asztali bor készítésére alkalmas fajtáknál 13 mustfoktól; a tájbor készítésére felhasználható szőlőfajtáknál 15 mustfoktól; a minőségi bor készítésére engedélyezett szőlőfajtáknál 15 mustfoktól; a különleges minőségű bor készítéséhez alkalmas fajtáknál pedig 19 mustfok felett kezdhető meg a szüret. A szőlő és a bor védőárai minimális árai - a következő szüretig: Asztali bor készítésére alkalmas borszőlő 13 mustfoktól: 25Ft/kg; minőségi és tájbor készítésére alkalmas borszőlő 15 mustfoktól: 35Ft/kg; a különleges minőségű bor készítésére alkalmas borszőlő 19 mustfoktól: 50Ft/kg. Egyszer fejtett asztali bor: 40ft/l; minőségi és tájbor: 50Ft/l.; különleges minőségi bor: 75Ft/l. Kétszer fejtett asztali bor 45Ft/l; minőségi és tájbor 60Ft/l; különleges minőségi bor 85Ft/l. (Üzemeknél, vállalkozóknál ezekhez az árakhoz még ÁFA, illetve a bornál fogyasztási adó és ÁFA járul. Viking fedett uszoda Ne dicsérd a napot, míg le nem száll az este; a nőt, míg meg nem égetik, a kardot, míg ki nem próbáltad, a szüzet, míg nem ment férjhez, a jeget, míg át nem keltél rajta, a sört, míg meg nem ittad - tartja a viking közmondás. Ennek az alapmotívuma persze ősi, nemzetek feletti és a variációk lehetősége szinte kimeríthetetlen. Helytörténeti fennmaradásának valószínűségét tekintve nem nyeretlen két éves az a pécsi változat sem, hogy „ne dicsérd a fedett sportuszodát, amíg el nem készült”. Márpedig mi - ha szabad kollégáim nevében is vallomás tenni - ötletcsírájában is, elkészült tervként is dicsértük a Hullám fürdőbe szánt fedett sportmedencét. S lám: fedezet hiányában a kard élén billeg a megvalósulásának sorsa - legalábbis pillanatnyi információim szerint - s az ügy eddigi kezelése aligha provokál bárkit is könnyelmű dicséretekre. Lehetne csodálkozni a beruházás előzetes költségkalkulációjának optimizmusán - amely eredetileg még senkiben nem keltett heves és nyilvánosságra hozott kételyeket -, s lehetne háborogni a a sajátos tervezői felfogáson, s lehet meditálni azon, hogy noha a Hullámfürdő fejlesztéséről 1993-ban elkészült a tervdokumentáció és ez építési engedélyt is kapott, a legutóbbi közgyűlési ülésen olyan újabb keletű határozatból idézhettek, amelyben szó sincs fedett uszodáról, csak rekonstrukcióról. Miközben nemcsak kiírt pályázatok szóltak fedett versenymedencéről - hivatalos önkormányzati ellenvetés, tiltás nélkül - , hanem a téma felbukkanásakor a közgyűlésben elhangzott felszólalások zöme is igazából ezzel kalkulált. A sajtóban megjelent ilyen beállítású híranyagokat sem cáfolta senki. Egészen a közgyűlés legutóbbi üléséig. Ez ám taktika! Nem titkolom: én fedett uszoda párti vagyok és sajátos okból. Tapasztalom a polgárok elégedetlenségét, már-már kisebbrendűségi érzetét. Amikkel az önkormányzat eddigi másfél ciklusban okkal dicsekedett, azok nem olyan beruházások, fejlesztések voltak, amelyek megragadják a polgárok fantáziáját, amelyekkel látványként is büszkélkedhetnek: épült 1990 valahányban. Legalább ciklusonként egy-két ilyen beruházásra szorítani kellene a még oly szűkös költségvetésből is: a pécsi polgár e minőségben megcsappan önérzetét segítené egészségesebbre duzzasztani. Azét a polgárét, aki már régóta tudja: a ,Jia majd lesz rá pénz”-ból soha nem lesz semmi, csak dicséretlen napok az emlékezetben. Dunai Imre Esély helyett már csak remény Tisztelt pécsi polgárok! Nyílt levélben fordulok Önökhöz, hogy tiltakozásomat és elégedetlenségemet közzé tegyem egy olyan témában, mely minden pécsi polgárt érint. Városunk elszalasztott egy olyan esélyt, mellyel nemcsak országos, de európai presztízsre is szert tehetett volna; pontosabban nem kapta meg ezt az esélyt. Áprilisban röppent fel a hír, hogy Pécs az Egészségügyi Világ - szervezet közép-európai támogató központja lehet, ha a kormány, illetve a város vezetése megfelelő' anyagi fedezetet biztosít a működéshez. A város helyet adott volna az irodának és a működtetés feltételeit is biztosította volna. (Tíz éve működnek itt egészségvédelmi programok, a WHO Egészséges Városok Európai Szövetségének elnöksége is Pécsett található). A város vezetése felajánlásait, természetesen, továbbra is tartja. A kormány ellenben nem tudott a feltételeknek megfelelni, azaz nem tudott garanciát vállalni 5-6 költségvetési évre, ami 20-25 millió forintot jelentett volna évente. Dr. Kökény Mihály népjóléti államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a kormányt a WHO hivatalosan nem kérte fel erre a szerepre, pontosabban a lehetőség csak egy tisztségviselő' nem hivatalos felvetésében merült fel. De Blasio Antonio, a WHO Egészséges Városok Európai Szövetségének elnöke, a pécsi Egészséges Városért Alapítvány titkára szerint ő hivatalos tisztségviselőként ajánlotta fel ezt a lehetőséget az országnak, csak éppen nem budapesti központtal. Az európai iroda ősztől a szlovéniai Mariborban nyílik meg, ami egy hatalmas presztízsveszteség nemcsak a városnak, de az országnak is: elég csak a turizmusra, vagy európai uniós tagságunkra gondolni. Úgy tűnik, Pécs bármennyire egy országos szövetség központja, bármennyire vannak országos programjai (lásd Világbank által támogatott Dohányzásmentes életért program), tevékenysége mégis lokális jelentőségűmarad. Hogy maradt-e remény arra, hogy mégis nyíljon Pécsett is egy európai központ - a témában rövidesen tárgyalások kezdődnek a város vezetése és a minisztérium között. Nem hivatalos értesüléseink szerint ugyanis egy lehetősége még maradt Pécsnek, és ezt ki kell harcolni! Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere Zenei emlékhelyeink Pécs nagyon gazdag zenei hagyományokban is. A város históriájának majd minden korszaka itt hagyta a maga névjegyét a zenetörténetünkben. Az idők során számos olyan zenei műhely alakult ki nálunk, amely joggal tarthat igényt emlékük megörökítésére, az utódok tiszteletére. Sok neves zenész jött hozzánk annak ismeretében, hogy Pécsett fejlett zenekultúra létezik, amely lépést tart a kontinens legújabb, illetve legjelentősebb zenei irányzataival, s ekképp az érkező művészek itt támogatásra találnak. Városunk zenetörténete bizonyítja, hogy ebben a reményükben nem is csalatkoztak: zene oktatásba és művészi interpretálásában sok olyan személyiséget tart számon a helyi zenetörténet, akikre joggal lehet büszke a művészetkedvelő mai pécsi polgár is. Nagy fontos, hogy ezeket a zenei emlékeket ébren tartsuk, és ebben a munkában is jó hagyományaink vannak. Zenei emlékhelyeink száma egy haláleset miatt a közelmúltban eggyel bővült. Ezt a krónikák így rögzíthetik az utókor számára: Megyeri tér 2/c. Itt élt és alkotott dr. Nádor Tamás, Pécs zenei hagyományainak megörökítője. Dr. Vargha Dezső r Életre kelt a bányászzenekar Korábbi cikkünkben felvetettük a szabolcstelepi közösségi ház raktárjellegét, aminek következtében sem a részönkormányzat, sem a Bányász Fúvós Zenekar nem találta helyét. Ezért az épület működtetése is kérdésessé vált, és a zenekar is kényszerhallgatásba vonult. Örömmel adunk hírt róla - mint azt a szabolcsi részönkormányzat elnöke, Simonovics Ferenc közölte -, hogy cikkünk nyomán a szabolcsiak segítségére sietett a Mecseki Szénbánya Vagyonhasznosító Rt. A közösségi házban felhalmozott felesleges holmikat más raktárakba elszállította, és most már akadálya, hogy az épületet az eredetileg elképzelt célokra használhassák. A bányászok zenekara is újra összeállhatott, és rendszeresen próbálnak a részükre biztosított helyiségben. Antal István, Gotthárd Imre és a többiek szépen berendezték, és lassan belakják a próbatermet. Életre kelt a bányászzenekar, a több évtizedes hagyomány folytatódik. A régi bányászok mellett fiatalok és hölgyek is jelentkeztek az eddig már 35 tagú zenekarba, amelyet Gyurkó István vezet. További jelentkezőket is várnak. Minden pénteken 17,30 órától próbálnak a Komlói út 195. szám alatti házában. Készülnek a fellépésekre. Számukra az az igazi ünnep, amikor felhangzik a zene, és eljátszhatják a bányászhimnuszt. R. Gy. Pécs levegőminősége Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a szeptember 5- kén mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 13,9%, nitro- géndioxid 19,5%, szénmono- xid 7,3%, szálló por 49,9%, ózon 35,5%. A mért gáznemű légszennyező anyagok a város légterében egyenletesen oszlottak el. Az átlagkoncentrációjuk egyetlen esetben sem lépte túl az egészségügyi határértéket. A levegőszennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. 1 i i ( I Pécs ünnepnapja alkalmából állították fel a Király utcában Taubert László alkotását. Az ifjú szobrász Bencsik István tanítványa, fotó: müller
