Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-05 / 242. szám
1996. szeptember 5., csütörtök Hazai Körkép DUnántúli Napló 7 Kisgazdák: meglepő voksolás - Utóhangok a rendkívüli ülésről Temesvárott írják alá az alapszerződést Este 1/2 9-9 órára tervezte a t. Ház keddi rendkívüli ülésének befejezését. A magyar-román alapszerződés vitája azonban jócskán belenyúlt az éjszakába. Hajnali 2 óra volt, amikor megszületett a döntés: az Országgyűlés az alapszerződés aláírásának elhalasztását, illetve a dokumentum szövegének módosítását kezdeményező indítványt 71 támogató és 235 elutasító szavazattal elvetette. Az eredmény megfelel a parlamenti papírformának, a vok- sok név szerinti listája azonban több meglepő képviselői döntésről árulkodik. Az ülésszak végéig kitartó kormány- párti honatyák egyöntetűen elutasították az előterjesztést. Az ellenzékiek közül a kisgazdák viszont korántsem voltak egységesek. Frakciójukból csak öten - István József, Kávássy Sándor, Lányi Zsolt, Torgyán József és Torgyán Jó- zsefné - szavaztak igennel, tizenhármán a „nem” gombot nyomták meg. A vita késői szakaszában jelezte az ellenzék: tudomására jutott, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása ügyében a román külügyminiszter levelet küldött partnerének, s kérte, hogy Kovács László ismertesse annak tartalmát. A magyar diplomácia vezetője közölte, hogy még nem kapta kézhez a bukaresti levelet. Tegnap délben magyar és román részről bejelentették, hogy szeptember 16-án Temesvárott írják alá a Magyar Köztársaság és a Románia közötti alapszerződést. A közlemény kitér arra, hogy Horn Gyula miniszterelnök és Ion Iliescu elnök egyidejűleg abban is megegyezett: az együttműködés programjáról és mechanizmusáról szóló megállapodást - a véglegesítés után - Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. Ami az utóhangokat illeti: Csépe Béla, a KDNP frakciójának helyettes vezetője kijelentette: eredmény, hogy most először sikerült kikényszeríteni a törvényhozásnak azt az alkotmányos jogát, hogy még aláírás előtt véleményezzen egy nemzetközi szerződést. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint „a parlamenti vitában nyilvánvalóvá vált, hogy a Horn-kormány ugyanazt a politikát - beleértve a megszüntetést és a térdre kényszerítést - folytatja a magyarsággal szemben belföldön, mint a magyar nemzettesteket birtokló külföldi, államok vezetői az ottani magyarsággal”. A kormány nem képviseltette magát Magyar-magyar találkozó Zárt üléssel kezdte meg munkáját tegnap Pápán, a református kollégiumban a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a romániai, a vajdasági, a horvátországi, a szlovákiai és a kárpát-ukrajnai magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson ott volt valamennyi parlamenti párt küldötte, nem jelentek meg viszont a kormány képviselői. Markó Béla ügy nyilatkozott: a parlamenti döntés után azt várta a találkozótól, hogy az alapszerződést követő helyzettel foglalkozik. Lezsák Sándor kifejezte reményét, hogy egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság hiteles képviseletével.-Mind a magyar, mind pedig a román kormány túllépte hatáskörét, amikor az 1201-es ajánlást külön értelmezték, lábjegyzettel látták el az alapszerződés tervezetében - mondta Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője, aki a tanácskozás közepén távozott Pápáról. Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalásában - amelyet szétosztottak a résztvevők között - bírálta a magyar kormány engedékenységét. A hírt, hogy Temesvárott írják alá az alapszerződést, Orbán Viktor így kommentálta: a magyar kormánynak vagy nincs érzéke a történelmi szimbólumok iránt vagy nagyon is van. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke „politikai cinizmusnak” ne: vezte a döntést. Igen a jelöltre. Az Ország- gyűlés gazdasági bizottsága tegnap meghallgatta Suchman Tamást és - négy tartózkodással - támogatta kinevezését az ipari és kereskedelmi tárca élére. A privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a testület előtt hangsúlyozta: kinevezésével nem valósul meg hatalomkoncentráció, a gazdaságpolitikai döntések letéteményese továbbra is a kormány, illetve a gazdasági kabinet lesz. Átszervezés. A Magyar Nemzeti Bank az év végén megszünteti 18 megyei igazgatóságát, és helyettük 8 területi igazgatóságot hoz létre. Az állampapírok hálózati lakossági forgalmazását október 1-jétől a Magyar Államkincstár veszi át. Az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a jegybank megfeleljen a némzetközi normáknak. érték 1964-re megduplázódott, és azóta is minden második honfitársunk halálát szív és érrendszeri megbetegedésből származó halál idézi elő. A hatvanas évek közepén a férfiak átlag életkora megegyezett az Amerikai Egyesült Államokban élőkével. Magasabb volt, mint a finneké vagy az osztrákoké. A hetvenes évektől kezdve azonban - elsősorban a férfiaknál - drámai romlás kezdődött, ami sajnos mind a mai napig tart. Szakértők véleménye szerint a magyar lakosság még nem ismerte fel igazán a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét. Pedig a gyógyszergyártók és kutatók mindent megtesznek: gyakorlatilag a legmodernebb gyógyszerekhez nálunk is hozzá lehet jutni. Vannak különösen kedvelt és bevált szerek. Az EGIS Gyógyszer- gyár Rt. állítja elő az ACE-gátlón alapuló vérnyomáscsökkentők közül minden másodikat Magyarországon: tíz év alatt 400 millió betegnap tapasztalatát használják fel az EGIS kutatói a gyógyszer adagolásának állandó finomításához. Magyarországon az ezer lakosra jutó halálozási mutató a 70-es évektől kezdődően folyamatosan rosz- szabbodik, ami ennek a viszonyszámnak az emelkedésében jelentkezik. Míg 1970-ben ez az érték 11,6 volt, addig 1993-ban már 14,6-ra emelkedett, tehát 23 év alatt 3 egységgel nőtt. Az 1993-as halálozási okok között messze az első he- , lyen állt a keringési rendszer megbetegedéseiből fakadó halálozás: 51,5 százalékkal. A „rettegett” daganatos betegségekből adódó halál ennek a felét sem érte el - 21,6 százalék volt. Az EGIS Gyógyszer- gyár Rt. kutatással, fejlesztéssel és megfizethető árú gyógyszerekkel kívánja csökkenteni a betegek szenvedését. A magas vérnyomás Magyarországon népbetegség. Átlagosan a lakosság 15-20 százaléka szenved tőle. Ez 1,5-2 millió beteget jelent. Ha a korcsoportonkénti megoszlást nézzük, akkor azt látjuk, hogy a 40- es korosztálynál már 30 százalékos a betegség előretörése, míg az 50-eseknél eléri a 40 százalékot, mely tény szomorú „világsikert i jelent. Dobogósok vagyunk. Az elmúlt években egyedül a szerzett billentyűhibák területén csökkent a megbetegedések száma. A magas vérnyomás egyik súlyos szövődménye az agyvérzés, nos ebből a szempontból „világelsők” vagyunk. Sajnos a szívinfarktusok gyakorisága pedig szintén „dobogós” helyezést biztosít. Rohamosan növekszik a koszorúér betegségek száma is Magyarországon. Mintha József Attila ma írta volna: „Ezernyi fajta népbetegség...” Figyelemreméltó tendenciák fedezhetőek fel a legfőbb halálokok megoszlásában, ha az 1947-es és az 1992-es adatokat hasonlítjuk össze. A második világháború után a fertőző beteg- ségekből származó halálozás 1990-re gyakorlatilag megszűnt, míg 1947- ben még 12 százalékos volt. A légzőszervi és az emésztőszervi megbetegedésekből fakadó halálokok nem mutatnak nagy ingadozást 1964 és 1992 között. Mindkét érték 5-8 százalék között mozgott. Ezzel szemben dinamikusan emelkedett a daganatos megbetegedésekből adódó halálozás. A háború utáni 12 százalék 1992-re 26 százalékra nőtt. Még ennél is riasztóbbak azonban a keringési betegségek halálozási adatai. Az 1947-es 25 százalékos Többmilliárdos bevételek Az egyszerűsített privatizációból eddig 3,3 milliárd forint bevétele keletkezett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. Az értékesítési eljárás két jegyzékén összesen 118 kis- és közepes méretű cég állami tulajdonrészei kaptak helyet. Az első fordulóban meghirdetett cégek közül 21 társaságra érkezett ajánlat a versenyeztetés nélküli vezetői és munka- vállalói kivásárlás keretében. Ebből 19-et el is fogadott az ÁPV Rt. igazgatósága. Ezek a szerződések további 1,1 milliárd forint bevételt hoznak majd. így kelt el a többi között az Agroker Rt., a Pannonvin Rt., a Dohánykutató és Minőségfejlesztő Intézet Rt. Érvényes befektetői ajánlatot az első listáról 34, a másodikról 18 cégre nyújtottak be. Most mindkét jegyzéknél a menedzsmentforduló tart. Ennek keretében elsőként a vezetők, illetve a menedzsment és a dolgozók konzorciuma tehetett ajánlatot. Ezek a pályázók a limitár 80 százalékán vásárolhatnak, sőt, azonnali készpénz- fizetés esetén ebből is 10 százalékos kedvezményt kapnak. Ha viszont nem érkezik tőlük ilyen ajánlat, akkor pályázatot kell kiírni a cégre. Ézt az ÁPV Rt. hirdeti meg, vagy a menedzsmentre bízzák. Az első jegyzékről öt céget a menedzsment, négyet az ÁPV Rt. pályáztat. A második jegyzék esetében még várnak a menedzsmentajánlatok leadására. Könnyíteni kell az adóterheken / / Érvekkel alátámasztott kemény vita az ET-ben A felek hajlanak a kompromisszumra fotó: feb/diósi imre Nem fedi egészében a valóságot, hogy a jövő évi szemé- lyijövedelemadó-törvény tervezetének elfogadása esetén átlagosan 6 százalékkal csökkennének a vállalkozások, valamint a lakosság adóterhei. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságának tegnapi ülésén hangzott el ez a megállapítás. Az sem igaz, állították a munkaadói oldal képviselői, hogy a módosítások révén 150 milliárd forinttal csökkenne az adóbevétel. Ellenkezőleg, növekedne! A munkaadói oldal ezért többek között elvetette a házi pénztáraknál, illetve a költségelszámolásoknál tervezett változtatásokat, s tiltakozott az üzemi étkeztetés adókedvezményének megvonása miatt. Az ülést mindvégig kemény vita jellemezte. A szakszervezetek kifogásolták például, hogy a kormány az éves kereset egy százalékát javasolja adómentes érdek-képviseleti tagdíjnak. A három százalék sem ad lehetőséget adócsalásra! Erről a kormány hajlandónak mutatkozott tárgyalni, az üzemétkeztetési hozzájárulás havonkénti 1200, illetve 2000 forintos adómentességének az inflációhoz való igazítását viszont elvetette. Még a kedvezmények fenntartását sem tartotta indokoltnak, mert - mint elhangzott - a kedvezményt adómentes bérfizetésre használják a munkáltatók. A szakszervezetek a személyi jövedelemadó adótáblájával kapcsolatban javasolták, hogy a 400 ezer és a 800 ezer forint közötti jövedelmeknél a kormányzati előterjesztést meghaladó mértékben köny- nyítsék az adóterheket. E jövedelemhatárok közé tartozik ugyanis a keresők legnagyobb része. Az indítványra a kormányzati oldal még nem adott végleges választ. íTiEl!Mr*M Szerencseposta A Szerencsejáték Rt.-nél már hagyomány, hogy a televíziós Szerencsenapot egy olyan pénteki napon rendezik meg, amely 13-ára esik, hogy e - babonából - szerencsétlenné kikiáltott napról bebizonyítsák az ellenkezőjét. A szerencse napja Ez eddig jó néhányszor sikerült is, hiszen Fortuna bőségszarujából sokszorosan özönlött a nyeremény. Remélhetőleg így lesz ez szeptember 13-án is. A mostani Szerencsenapon a kenó lesz a főszereplő, amely ezúttal dupla esélyt kínál a nyerésre, mivel a játékosok az aznapi érvényes tippjeikkel két játékban vehetnek részt. Az aznapi rendes húzást követően ugyanis újabb húsz számot sorsol ki majd a gép, s aki a ráadássorsoláson a legnagyobb nyere- ményszorzójú telitalálatot éri el, az egy Opel Corsa személyautót nyer. Búcsú az 1 + 1 milliótól Hamarosan búcsút kell vennünk az igen népszerűvé vált Álljon meg 1 + 1 millióért akciótól: szeptember 22- ével ugyanis a játék - reméljük, nem végleg! - befejeződik. A hátralévő hetekben azonban még érdemes magunknál hordani játékba küldött ötös- és hatoslottó-szelvényeinket. Húr a 100-as közelében Bűvös határ közelében van az ötös lottó főnyereménye. Aki ezen a héten helyesen tippel a kihúzott öt számra, az közel százmillió - pontosan 98 millió - forintot nyer. A hatos lottón dömping van az idén telitalálatokban. A múlt heti immár a tizedik volt a sorban. Ezen a héten „mindössze” 13 millió forintért játszhatnak a hatos lottó kedvelői. Infláció ide, infláció oda, azért ez nem kis ösz- szeg. Bárki is nyeri, jókorát ugrik az életszínvonala. RENÓ Igaz ez a Joker nyereményére is, amely most nettó 12 milliót fizet. A totón ezen a héten szerényebb összeg elnyerésére van lehetőség, a plusz 1 találat ugyanis 3 millió forintot ér. Kenócsúcs után A múlt héten megugrott a kenózók száma, a korábbinál lényegesen többen, mintegy másfél millióan játszottak, s közel 156 ezren nyertek. A legmagasabb összeget, 2,4 milliót forintot az a játékos nyerte, aki a tízes játéktípuson 9 találatot ért el. Persze nem lett volna ekkora a nyeremény, ha nem a legmagasabb téttel, 300 forinttal játszik. Ebből is látszik: érdemes többszörös téttel fogadni. Forrósodik a hangulat a Telemázli műsorban. A legutóbbi adásban kivételesen vétlen volt a lökdösődő, hiszen egyik játékos sem állította hengerét a Jackpotra. így az a jövő héten már több mint 25 millió forintot ígér. (X) 1 1 RÉMISZTŐ STATISZTIKÁK
