Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-04 / 241. szám

1996. szeptember 4., szerda A Mai Nap Pünántúli Napló 3 Alacsonyabbak a baranyai bérek A KSH Megyei Igazgatósága tájékoztatója Baranya első félévéről Fulmer József (1923-1996) Lehet-e teljesebb mecseki bányászéletet élni, mint ami Fulmer József bányamérnök­nek megadatott? A magya- regregyi fiú életében már a munka kezdete is példaér­tékű. A 17 éves fiatalember apját elragadja a szilikózis, a mecseki bányászok egyik legkegyetlenebb ellensége. A csille mellől mégis igazi munkásemberként emelkedik fel, végigjárja a vájvégi munka minden fokozatát, majd bányamérnökké képezi magát. Az 50-es évek végén előbb a legveszélyesebb pé­csi szénbánya főmérnöke lesz, aztán az összes pécsi bánya műszaki vezetőjévé nevezik ki. Az igazi ember - összegzik véleményüket róla a kollégák. Aki kiemel­kedőt alkotott szakmai igé­nyességével, hibát nem tűrő pontossággal vezetett mun­kanaplójával pedig olyan emléket hagyott az utókorra az elmúlt évtizedek bányá­szatának értékeiről, emberi és vezetői gyakorlatáról, mely mindent elárul a kor bányászmindennapjairól. Fulmer Józseftől tegnap vettek végső búcsút hozzá­tartozói, egykori kollégái. Hajnal Ernő (1906-1996) Hajnal Ernő nyugalmazott tanár 90. születésnapját július 28-án ünnepeltük. Egészségi állapota már akkor sejtette, hogy földi életének vége kö­zeledik. Nemrég kaptuk a szomorú hírt: augusztus 24- én csendesen elhunyt. A ’30-as évek elején került a Pécsi Polgári Fiúiskolába tanárnak. Pécs közönsége hamar megismerte nevét az irodalmi estek állandó sze­replőjeként. Emlékezetesek önálló irodalmi estjei és a Pé­csi Nemzeti Színházban nyújtott alakításai, pl. Ros­tand: Sasfiók címszerepe. A beszédművészet terén elért eredményei alapján a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem egyetemi lektornak hívta meg 1941-ben. A szov­jet hadifogság után - ahol szintén színházat szervezett - igazgatója volt a Janus Pan­nonius Gimnáziumnak, majd a megyei tanács művelődési osztályán dolgozott. Tanári tevékenysége mellett az iro­dalom, a szép magyar beszéd elhivatott harcosa maradt. Ő szervezte meg az első vidéki irodalmi színpadot Pécsett. 1958-ban Budapestre köl­tözött. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A napokban jelent meg a KSH Baranya Megyei Igaz­gatóságának legújabb kiad­ványa, az 1996 első félévéről készített Statisztikai Tájékoz­tató. Az 1996. első félévi árválto­zások mértéke országosan a megfigyelt területek többségé­ben az egy évvel korábbinál mérsékeltebb, de idén is jelen­tős volt. A termelői árak növe­kedését a különböző gazdasági ágakban a következők jelle­mezték: az ipari termelői árak január-júniusban 23,4%-kal nőttek. A tavaly ilyenkori áre­melkedéstől lényegesen (közel 15%-ponttal) elmaradt a mező- gazdaság termelői-felvásárlási árainak 18,5%-os növekedése. A tavaly ilyenkorinál nagyobb - s egyben a megfigyelt gazda­sági ágak közül a legélénkebb - volt ugyanakkor az építési-sze­relési tevékenység 27,4%-os első félévi árnövekedése. A fogyasztói árak átlagosan 25,8%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, kisebb mér­tékben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Idén január-jú­niusban legkevésbé (17,5%- kal) a tavaly nagymértékben drágult élelmiszerek körében emelkedett az ár, legnagyobb (37%-ot némileg meghaladó) mértéket a háztartási energiák körében ért el az egy évvel ko­rábbihoz képest. Ez év júniusának végén mintegy 41 000 vállalkozást re­gisztráltak a megyében, 4%-kal kevesebbet, mint tavaly év vé­gén. Acsökkenés az egyéni vál­lalkozások számának fogyásá­val volt összefüggésben. Bara­nyában a vállalkozások társas formái valamivel gyakoribbak a más megyékre jellemzőnél. Ezt mutatja, hogy itt 1000 la­kosra 20 működő társas vállal­kozás jutott június végén. E té­ren Baranya Csongrád megyé­vel az élen helyezkedett el, va­lamelyest megelőzve Pest és Győr-Moson-Sopron megyék adatait. Az egyéni vállalkozók 1000 lakosra jutó száma szem­pontjából azonban már a 10-11. helyre sorolódott Baranya, együtt Békés megyével. A kereskedelmi szálláshelye­ket az első hat hónapban mint­egy 81 500 vendég vette igénybe, 12%-kal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Ezen belül a vendégek számának 62%-át (1995. ja­nuár-júniusban héttizedét) ki­tevő belföldi vendégkör a ki­lencvenes évek során ez év első félévében csökkent legnagyobb mértékben, a tavaly ilyenkori­hoz viszonyítva 22%-kal. A külföldi vendégszám ugyanak­kor 10%-kal nőtt, s ebben a déli határon túli békefenntartással összefüggésben Baranyában tartózkodó külföldiek szállás­igényének volt legnagyobb sze­repe. Jelentős részben ugyan­csak e katonák folyamatos itt- tartózkodása idézte elő, hogy a vendégéjszakák száma 8%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. Ezen belül a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 36%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a hazai ál­lampolgárok viszont összessé­gében 16%-kal kevesebb időt töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein. Baranya megye természetes népmozgalma 1996. első fél­évében a korábbiaknál némileg kedvezőbben alakult. A me­gyében ez év júniusának végéig összesen 2138 csecsemő szüle­tett, 1 %-kal több, mint egy év­vel korábban. Ugyanakkor 1%- kal kevesebb (2888) haláleset is történt, ilymódon az 1995 első félévi 803 fős természetes vesz­teség 750 főre mérséklődött. A népmozgalmi folyamatok a második negyedévben váltak kedvezőbbé, de túlzott opti­mizmusra még nem adnak okot tekintve, hogy a változások kismértékűek, így az év hátra­lévő részében módosulhatnak. Baranya megyében - akár­csak az ország egészében - ez év első felében tovább folyta­tódott az alkalmazásban állók számának csökkenése. A meg­figyelt megyei székhelyű gaz­dasági szervezeteknél 1996 első hat hónapjában átlagosan mintegy 76 700 fő dolgozott, 8%-kal kevesebb, mint egy év­vel korábban (a féléven belül az első negyedév során 9, a máso­dik negyedévben 6%-os lét­számfogyás következett be). Megjegyzendő, hogy a létszám- fogyás erőteljesebb volt az or­szágosnál, országosan ugyanis mintegy 6%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma. A megyén belül ezúttal is a fizikai munkavállalók száma apadt erőteljesebben (9%-kal), a szel­lemieké ennél valamivel ke­vésbé (7%-kal) fogyott. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megye megfigyelt gazdasági szerveze­teinél 1996. első félévében mintegy 38 900 Ft-ot tett ki, ez 17 %-kal több az egy évvel ko­rábbinál. A keresetek nagysága Baranya megyében 5100 Ft-tal elmaradt az országostól. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ adatai szerint a re­gisztrált munkanélküliek száma 1996 júniusában 21 813 fő volt, 165 fővel több, mint egy évvel korábban. A megye 11,7%-os munkanélküliségi rátája 0,4%- ponttal magasabb az egy évvel korábbinál és 1,1%-ponttal az országos átlagnál. A munkaerő kereslet és kíná­lat eltérő mértékének egyik fon­tos mutatója a tartós munkanél­küliek aránya. A tartósan, tehát egy évnél hosszabb ideje állás­talanok egyre növekvő aránya a munkanélküliek táborán belül június végére meghaladta a 70%-ot. így egyre magasabb azoknak az aránya, akik már kimerítették a munkanélküli já­radék, vagy a pályakezdők munkanélküli segélye által biz­tosított keretet, számukra már csak - megfelelő feltételek fennállása esetén - jövedelem- pótló támogatás folyósítható. Július végén összesen 9730 fő (a regisztrált munkanélküliek 45%-a) volt jogosult e támoga­tási formára. E magas arány magyarázata egyrészt az, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülők több mint fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezáltal az elhe­lyezkedési esélyei igen kedve­zőtlenek. Másrészt jelentős számú munkahelyhiányos tér­ség van a megyében, ahonnan a távolabbi álláskínálat már nem jelent megoldást a foglalkozta­tásban. Pollen-jelentés Az ANTSZ Baranya Megyei In­tézete pollenfigyelő szolgálatá­nak mérései szerint az előző héthez képest az elmúlt héten tovább emelkedett a pollenkon­centráció. Hétfőn és szerdán a napi pollenmennyiséget - na­gyon magas - 1000 feletti - számban regisztrálták. Az idei év eddigi parlagfű-pollencsúcsa augusztus 28-án volt: ekkor en­nek a növénynek 1213 darab pollenje keringett a levegőben légköbméterenként. Lassan az allergén pollenfajták beszűkül­nek és a parlagtű pollen kezd egyeduralkodóvá válni Pécs és környéke levegőjében. A vasár­napi csendes eső végre segített és minimálisra csökkentette a pollenszámot. A pollenallergiá­ban szenvedők csak abban re­ménykedhetnek, hogy az esős napok száma növekszik és ez a légkör kitisztulásához vezet. Tegnap óta már járnak a -vonatok - Az épülő pécsi Keleti összekötőút miatt vált szükségessé egy új vasúti híd építése a Pécs-Bátaszék vonalon a pécsújhegyi állomás szom­szédságában. A Pécsi Építő Kft. három hónap leforgása alatt készítette el a négysávos autóút (ebből egyelőre csak két sáv valósul meg) felett átívelő építményt. fotó: tóth László A pécsi villamos Arhív felvétel a 31-es motorkocsiról 1925-ből Sokan sokféle dokumentumot őriznek fiókjukban. Egy ilyenre akadtam a minap: Vámagy Viktor úr, a pécsi zenei élet doyenje jóvoltából. Ő őrizgette fiókjában, s tulaj­donképpen semmi köze a ze­néhez, filharmóniához. Ha­csak az nem, hogy az egykori pécsi villamosról készült sajá­tos gyászjelentésről van szó, mely 47 éven át zakatolt, csi­lingelt át a városon. A Dózsá­tól a Bajokányig, végig a Ki­rály utcán, egy leágazóval a kisállomásig, s párja a Szé­chenyi térről a nagyállomásig. Nos, e gyászjelentés erről a hőn szeretett, kedves és zajos pécsi villamosról tudósít fa­nyar humorral, mondván: hosszas ácsorgás és szenve­dés, valamint számos kisiklás után, 47 éves korában, életé­nek teljében, utasoktól túlzsú­folva 1960 szeptember 1-én 0 óra 5 perckor megszűnt dö­cögni. Remegő, leromlott vá­zát Vidákovics Imréné villa­mosvezető vitte a Kossuth ki­térőig. Könnyeztek a gyászo­lók, esőkönnyeket hullatva a megboldogult tetemére, mi közben Kemmer Istvánná és Horváth Margit kalauznőktől Földi István leszámoló átvette az utolsó emléket, zacskónyi aprót és kötetnyi papírpénzt, lezárva a város közlekedésé­nek egy korszakát. Vélem, így szeptember ele­jén, iskolakezdéskor a pé­csiek, baranyaiak számára minderről ennyi is elég. Sze­mélyesen a Pécsi Várostörté­neti Múzeumban több dolog­gal lehet szembesülni. A sajá­tos pécsi villamos makettjével (melynek eggyel több ablaka van, mint az eredetinek), fényképekkel, kalauztáskával és lyukasztóval, miegyébbel. Bezerédy Győző muzeológus kapta e szép relikviákat a né­hai Tegzes Béla bácsitól aki éppen az idén hunyt el, s aki a pécsi villamos nagy szerel­mese volt. Kozma Ferenc Képernyő előtt JEGYZET Nyugaton már ez megy Függöny fel. Hangláda szín­padszerű színpadra betol. A ládatetőn munkaszemüveg. A szemüveg alól Verebes föl­reccsenő munkahangja. Kern diskurál vele. Szombat éj­szaka van, pereg az „Itt min­denki hülye” című show. A presszószerű nézőtéren Ko­vács bácsi kiveszi a füléből az elzsírosodott vattát, gom­bóccá gyúrja, fölhelyezi a na­gyothallókészülékét. így job­ban hallani a recsegést. Már az is öröm. Mielőtt átadnánk magunk a show felhőtlensé- gének, jegyszedőnő-szerű jegyszedőnő jön színésznő­nek álcázva, aki váratlanul elmond egy igen szomorú Ady-verset. A jegyszedőnő- szerűség finom átmenettel versszerűségbe csap át. Bú­csúversbe, héjanászba, egy­más húsába. Bátran átcsap­hatna anyám tyúkjába meg a hét évszázad összes magyar költőjébe is - a finom átme­netnek éppen ez a kiszámítha­tatlanság adja a varázsát. Ad­digra már a jelenet is meg van munka-beszélve. Kovács bá­csi is mindent hall. A gyártás- vezető már a színpadon. Szája szélén tajték habja, a színész nem adja olcsón magát. Lega­lább hétszer annyit akar, mint a Garas. A téma ez. Hogy a művészi öntudat nem süly- lyedhet le az olcsó kolbászig, csak az olcsó televízióig. A küzdelem vértelen, de annál drámaibb. Nyugaton már mindenütt ez megy. Kovács bácsi nem is bírja végig várni. Már a vizeldébe menet leken egy frászt az unokájának: ha nem vagy élelmes, eltaposnak! Lent, a presszószerű nézőtéren presz- szószerű, már zömmel nyuga­tias kacaj. A néző érti. Nyuga­ton már mindenütt ez megy. Majd jön a csattanó nélküli sztorik művésze is: humorér­zékünket színészi játéka gyó­gyítja­Kovács bácsi visszafelé jö­vet látja, hogy itt a műsor vége. Ugyanis életszerű taka­rítónő közeledik - az utca és a föld lánya - kezében part­visszerű partvis, fején kendő. De ahelyett, hogy engedelme­sen összesöpörné a csikkeket, és azt dünnyögné, hogy tesse­nek most már szépen hazata­karodni a francba - egyszer- csak visszaváltozik közönsé­ges, alulfizetett színésznővé és Kern Andrással fahangon elrecsegik a „Szép esténk lesz” című ősi dalocskát. Ezt is jó volna felejteni, csakhogy megismétlik önként - aminek hosszú távú, ízlésnemesítő célja van. Mint Verebes Ist­ván, az éjszakai „Víg-játék” jeles, közismert társszerzője elmondja, nyugaton egy éj­szakai show-műsorban magá­tól értetődő, hogy egy számot csak úgy, kérés nélkül meg­ismételnek. Nyugaton már mindenütt ez megy. A műsorvezetők - Vágó, Verebes - végül egymás fize­tését is tudakolják. Verebes szerint a nézők nem a színé­szektől, hanem másoktól irigylik a pénzt. Azt nem. árulja el, kikre gondol, de ha merő véletlenségből a politi­kusokra gondolnánk, akkor az is megállapítandó lenne, hogy a Parlamentben azért ennél sokkal nézhetőbb műsorok is akadnak. Bóka Róbert I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents