Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-26 / 263. szám

1996. szeptember 26., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Zrínyi Miklós szobra Szigetváron FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Tisztelgés a névadó Zrínyi előtt Hagyományaihoz híven a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elsőéves hallgatói kedden Szigetvárra látogattak. Vezetőjük, dr. Csikány Ta­más honvéd alezredes, a had­történeti tanszék docense el­mondta, hogy intézményük névadója, az európai szintű hadtudományi munkákat (Tá­bori kis tracta, Vitéz hadnagy, Az török áfium ellen való or­vosság, Mátyás királynál való elmélkedések stb.) készítő Zrínyi Miklós igencsak nagy becsben áll a hallgatók előtt. Különösen nagy hatással van rájuk Szigetvár, a Zrínyi csa­lád emlékének ápolása, a vá­ros szellemisége és légköre. Azt is elmondta, hogy szep­tember 27-én Beleznán a hor- vát és magyar muzeológusok, történészek, a Magyar Hon­védség és pécsi alakulatának vezetői, ahol az új Zrínyi vár feltárásáról és az 1997-től rendszeres Zrínyi konferen­ciák megrendezéséről tanács­koznak. A zrínyiseknek a Városháza nagytermében Vas István, a Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatója tartott múltat idéző rendhagyó történelemó­rát, majd dr. Aracsi József Szigetvár jegyzője számolt be a város jelenéről. A hallgatók felkeresték az Ali pasa dzsá­miját, a várat, és a Vigadót. Megkoszorúzták a költő és hadtudós Zrínyi Miklós szob­rát, majd a város határában a néhai török hadvezér és szul­tán, Szulejmán emlékművét. Az idei témakör a magyar-szlovák közös történelem Történész konferencia Szigetváron Ma képviselő-testületi ülés Szigetvári körkép Ügyeletek Szigetváron szeptember 26-án dr. Halász László, 27-én dr. Bognár Gyula, 28-29-én dr. Fehérvári Matild, 30-án dr. Fe- rencz Irén, október 1-én dr. Bognár Gyula, 2-án dr. Halász László orvosi, míg e héten az Oroszlán Patika, hétfőtől a Bo­róka Patika gyógyszertári ügye­letet tart. Meditációs gyógyítás Meditációs gyógyítással egy­bekötött, havi egyszeri díjmen­tes előadássorozatot indít a pa- rajelenségekről hétfőn 18 óra­kor a szigetvári Vigadó emeleti termében Ferenc Miklós. Szüreti mulatság A szigetvári Nyugdíjas Klub vasárnap 15 órától rendez szü­reti mulatságot a Rendezvény- teremben. Szigetvári győztes Hétvégén a fővárosban a teljes hazai élmezőny részvételével rendezett „Papp Gyula” asztali labdarúgó emlékversenyt a KOSZI színeiben induló szi­getvári Szendrey Tibor nyerte. Emlékverseny A Dr. Szigetvári Ferenc Atléti­kai Emlékverseny idei végső győzelmet eldöntő 3. fordulóját a lányoknak október 2-án, a fiúknak 3-án rendezik 14.15 órától a szigetvári sportpályán. Japán bordalok Emlékezetes hangversenyt adott vasárnap délelőtt a Szi­getvári Zeneiskola és a Tinódi Vegyeskar vendégeként Tomi- naga Mitchio, aki különleges élményt nyújtó bordalokat éne­kelt nagy sikerrel. Az oldalt összeállította: B. Murányi László A „Szlovákok a Kárpát-meden­cében” címmel immár a 18. tör­ténész konferenciának ad ott­hont október 10-12. között a Szigetvári Városi Könyvtár, a JPTE BTK Modernkori Történe­lem Tanszéke, a TIT Pécs-Bara- nyai Szervezete és a Szegedi Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat rendezésében, hazai és szlovák történész előadókkal. Dr. Polányi Imre nyugalmazott egyetemi tanár, Professzor Emeritus, a szigetvári történész konferenciák fő szervezője még egyetemi hallgatóként kezdett foglalkozni a szlovákság törté­netével, a szlovák-magyar együttélés problémáival. E té­mából írta a kandidatúráját, a kisdoktori és a habilitációs dok­tori értekezését is.- A szigetvári történész na­pok keretében két éve indított Szomszédok sorozatban első­ként a horvátok történetével, kultúrájával, a horvát-magyar kapcsolatokkal foglalkoztunk és létrehoztuk a magyar-horvát történész bizottságot. Már ta­valy terveztük a szlovák téma­kört, de anyagiak hiányában azt erre az évre kellett halaszta- nunk - mondja dr. Polányi Imre.- Idén miért a magyar-szlo­vák kérdéskör terül terítékre?- Mert a szláv törzsek a szlovákok őseinek tekinthetők, ők már a VI. században megje­lentek a Kárpát-medencében, s a honfoglalásunktól velük, mint szlovák nép, majd nemzet egé­szével éltünk együtt. A XVIII. század utolsó harmadában és a XIX. század elején a polgáro­sodással, illetve a polgári nem­zet kialakulásával jelentek meg a nemzeti tudattal a nemzeti mozgalmak és a nacionalizmus is, minden náció keresni kezdte helyét a nemzetek sorában, s ezzel kezdődtek a máig tartó nemzeti konfliktusok.-A mindenkori politikai ha­talomnak mindig is érdeke volt a nemzeti ellentétek szítása . ..- Emiatt is sok minden tisz­tázásra vár. Például: mi a közös a történelmünkben, mi a sajáto­san szlovák és a sajátosan ma­gyar. Rengeteg a közös ese­mény, a hagyomány a közös múltunkban, ezekre kellene a fő hangsúlyt fektetni* és nem arra, ami elválaszt. A történészeknek az érzelmektől függetlenül, reá­lisan kell szemlélni és hirdetni a történéseket, jelenségeket, mindent. Mi erre törekszünk.-A hagyományos szigetvári történész konferencia jövőre a magyar-román kérdéskört járja majd körbe. Miért kell ennyit foglalkozni a szomszédainkkal közös múlttal?- Mert minden kis népnek létérdeke, hogy ne egymást ölje, hogy ne bántsuk egymást, hogy összefogjunk - különben továbbra is mások játékszerei leszünk. Közös célunk és jól felfogott érdekünk, hogy szót értsünk egymással, bár, sajnos, ez nem mindig sikerül. Túl sok a kétféleképpen értékelhető esemény a közös múltunkban, például Trianon-élményét más­ként élték meg a szlovákok is, mint mi, s e téren is jó lenne, ha közelítenének végre a nézete­ink.- Előadóként kikre számítha­tunk Szigetváron?- Csak néhányukat kie­melve: Augustin Motavcik, Ri­chard Prazák budapesti cseh nagykövet, Karel Wlachovsky, és a szlovákiai Popély Gyula, valamint a magyar Szarka László, Csikány Tamás, Tóth István és Tarján Gábor előadá­saival számolunk, s reméljük minél több történelemtanár lesz hallgatóink sorában. Ma 14 órától a Városháza dísz­termében ülést tart Szigetvár Önkormányzati Képviselő-tes- tülete. A napirenden szerepel egyebek között az I. félévi költ­ségvetési gazdálkodás, a város idei költségvetési tervének mó­A szigetvári Zrínyi Emlékün­nepségek keretében a legrango­sabb, ugyanakkor a város életé­ben a legemlékezetesebb volt az 1966. évi, a hősi várvédelem 400. évfordulója, amikor a köz­ség fejlesztése érdekében tett erőfeszítések elismeréseként 1966. október 1-jével az Elnöki Tanács járási jogú várossá nyilvánította Szigetvárt. Az eltelt 30 év alatt a város külső arca, szerkezete megvál­tozott, jelentősen bővült. A la­kásállomány több mint fele megújult, megépült a Szent Ist­ván és a Móra Ferenc lakótelep, a Radován tér, családiházas vá­rosrészek létesültek a város nyugati és keleti részén. Bővült az út- és közműhálózat, vala­mennyi út szilárd burkolatú lett, 1990-ben Szigetvár is bekap­csolódott a távhívásba. Az egészségügyi és oktatási ellátást segíti a megépült 600 ágyas kórház, a negyven férő­hellyel bővült bölcsőde, a 100 személyt befogadó szociális otthon, a Zrínyi téri, a Szent István lakótelepi és a Szigeti Patika. 150 férőhellyel bővült az óvodai ellátás, épült 28 isko­lai tanterem, 100 férőhelyes le­ánykollégium, 2 napközi ott­hon, 3 tornaterem (épül a város új sportcsarnoka), patinás helyre került a Zeneiskola. A művelődni vágyók birtokba ve­hették a rendezvénytermet és a megépült Vigadó utcafronti szárnyát. Új üzletházak (Sziget, Ta­lizmán, Adria, autószalonok, Radován téri, Szent István lakó­telepi, Horváth Márk téri ABC), butikok, megújult üzle­tek jelzik a város szolgáltató hálózatának változását. Épült új kenyérgyár, bútorüzem, két benzinkút, szennyyíztelep, Vo­lán pályaudvar. Új székházat kapott a rendőrség, a vízmű, a Dédász, a tűzoltóság. Bankok (Budapest Bank, OTP, OKHB, Posta Bank, Szigetvári Taka­rékszövetkezet), magánüzemek (cipőgyártók, kenyérgyártók, nyomdák) és magánüzletek te­lepedtek meg, bővültek a szál­A Szigetvár, Turbék és Helesfa Hegyközség az 1996-os bor­termésre elfogadott védőárai: asztali kategóriában 70, minő­dosítása, az önkormányzati la­kásrendelet felülvizsgálatának előkészítése, az oktatási intéz­mények vezetőinek illetmény emelése, kitüntetési javaslat és a Zrínyi téri óvodák ingatlan hasznosítása. lodai férőhelyek (Kumilla, Bata Panzió, Domolos). Megépült a 6-os út várost elkerülő szaka­sza, megszépült a Zrínyi tér, megújult az Ali pasa dzsámi és freskója. Készült kerékpárút, új csomópont a Somogyapáti út és a 6-os út találkozásánál. Vil­lanyrendőr irányítja a forgalmat az Almás patak előtt. Több új köztéri szoborral gyarapodott a város. Kis István Tinódi szobra, Somogyi JózseJ Zrínyi lovas szobra, Nagy Géza Horváth Márk portrészobra, Rátonyi József idős Kapoli An­tal portrészobra, Trischler Fe­renc Juranics Lőrinc szobra, Makris Agamennon Adriai Tengerek Szirénje és Vanyúr István II. Világháborús emlék­műve az utóbbi 30 év alatt ké­szült. Szulejmán emlékét őrzi a török temetőben állított sírem­lék, a várvédőkre emlékeztet a vártól északra szeptemberben avatott hősi kereszt. A városnak van havilapja (Szigetvár és Vidéke), Kresz Parkja, kábeltévéje. A strand ismét szigetvári kezelésbe ke­rült. A gyógyhatású termálvíz, a török kori műemlékek a város nagy értékei, melyek alapul szolgálhatnak a gazdasági ne­hézségekből való kilábaláshoz. Szigetvár Város Önkormány­zata október 1-jén és október 23-án jubileumi programján emlékezik meg a település vá­rossá nyilvánításáról. Október 1-jén a rendezvé­nyek zöme a 30-as szám jegyé­ben szerveződik (30 perces kis­pályás labdarúgó villámtorna, 30 perces térzene, 30 emlékfa elültetése, 30 év 30 kép fotóki­állítás megnyitója). Lesz zene­iskolás növendékhangverseny, s tervezi a polgármester a jubi­leumon születettek köszöntését. Október 23-án ünnepi ön- kormányzati ülésen városi ki­tüntetéseket adnak át, aláírják a Slatina és Szigetvár testvérkap­csolatát tanúsító új szövegezésű dokumentumot. Ács Attila krónikaíró ségi boroknál 90 Ft/liter. Aki ennél olcsóbban adja borát a különbözetet köteles befizetni a hegyközségnek. 30 éve lett községből város A hegyközség védőárai Annok József már 16 éve nyugdíjas FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Majd negyven évig volt önkéntes és hivatásos tűzoltó Nincs szebb szakma a világon Mesélik, hogy a 71 éves sziget­vári Annok József nyugállomá­nyú tűzoltó főtörzsőrmester so­sem ijedt meg a saját árnyéká­tól. Ugyan már 16 éve nyugdí­jas, de amíg csak él, azt a majd négy évtizedes szolgálatot se­hogy se tudná feledni.- Nincs annál szebb szakma a világon - állítja határozottan, fiatalos, ráncsimító mosollyal. Élvezettel mesél a betanulási időszakról, a kemény gyakorla­tokról és versenyekről, a beve­tések emberpróbáló nehézsége­iről. Ahogy pincék mustgázá­ból mentett embereket, ahogy kútból hozott fel fuldoklót, kis­gyereket, hullát, ahogy égő házból mentett ki lakókat. Ne­vetve idézi fel, miként húzott ki egy aranyérmes csikót az alig 1,2 méter átmérőjű kútból, s amint felértek, a csikó úgy megrúgta, csak úgy bucskázott. Dobszán volt cselédgyerek, majd Szigetvárra költözve pásztor és 17 évesen ott lett ön­kéntes, majd az állami tűzoltó­ság megalakulásával 1949-ben hivatásos tűzoltó.- Négyen kezdtük hivatá­sosként, közülünk Dani Kál­mán, Acs József és Mike Jenő sajnos már nem él. Volt kézi hajtású mozdonyfecskendőnk, lóvontatású szerkocsink 400 li­teres kismotorfecskendővel és egy hasonló, a „rezes” tartalék­ként, amit egy réz Flórián szo­bor díszített. Még az évben kap­tunk egy háborút megjárt teher­autót, amit egy heti bütykölés- sel tettünk üzemképessé. A 24 órás szolgálatot 24 óra pihenés követett, ám akkor gyakorlatoz­tunk és adtunk szolgálatot mo­ziban, sok helyütt, versenyez­tünk. Még 1955-ben lettem tűzoltó gépkocsivezető.- Nyugdíjasként elfeledték?- Szerencsére még sokan megismernek, hívnak is a nyugdíjas összejövetelekre, a mostani parancsnok, Vozdeczki Attila is gyakorta meglátogat. Sajnos, az orvosok már inkább ismernek, meg a feleségemet is, a háztájinkban nem győzök eleget dolgozni gyógyszerre. Lerobbantam egészségileg, az a rengeteg létrázás megbosszulja magát. Most azért már valami­vel könnyebb tűzoltónak lenni. Sajnálhatom, hogy nyugdíjas vagyok. Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvári Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents