Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-25 / 262. szám

6 Dünántúli Napló Közélet 1996. szeptember 25., szerda In memóriám! Szombathely lakóinak száma még fele sincs Pécs lakosságá­nak, s mégis ez a város az ön­kormányzat és a társadalom összefogásával 1995. május 28- án csodálatos példáját terem­tette meg az emlékezésnek és az egymásrautaltságnak: a vá­ros központjában, a Március 15. téren reprezentatív emlék­művet állítottak városuk vala­mennyi áldozatának tisztele­tére. A frontokon elesett kato­nákéra, a hadifogságban vagy a haláltáborokban és az intemáló- táborokban, vagy akár az 56- ban elhunytakéra. A csupán 10 betűs felirattal jelzett kőbe vé­sett gondolat az utókor méltó megemlékezése és tanúságté­tele lett. Jellemző, hogy az emlékmű­vet létrehozó bizottság helyi védnöke a város polgármestere és a hagyományőrzők egyesüle­tének vezetője, fővédnöke a Magyar Köztársaság elnöke. Avató beszédet a honvédelmi miniszter és több helyi vezető mondott. A semmiből emlék­művet alkotó bizottságban ala­pítókként részt vett a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, az 56-os Szövetség, a Recski Szö­vetség, a Hadirokkantak Orszá­gos Nemzeti Szövetsége és a 4228 elhurcoltat nyilvántartó Szombathelyi Zsidó Hitközség. A széles körű összefogás meg is hozta gyümölcsét. A kétezer éves Savaria követendő példát mutat az ugyancsak kétezer éves Sopianaenak! E nemes tetthez nem csupán néhány lelkes embernek az ösz- szefogása volt szükséges, ha­nem Szombathely valamennyi polgára lelkiismerete szerint akarta és meg is valósította az emlékezés oszlopát. Az a város nagyon sokat szenvedett a há­ború alatt, utána a határsáv ki­zárta az ország közösségéből. Ez a közös szenvedés összeko­vácsolta a polgárságot. Az em­lékmű nem a győzteseké, sem pedig a veszteseké, sem az ül­dözötteké, - ez a város törté­nelmének egyetemes jelképévé lett. Joggal kérdezhetem, a két- szerte nagyobb Pécs alkalmat­lan lenne hasonló összefo­gásra?! Önmaga múltjának tisz­teletére? Bármi volt is ez a múlt, az a miénk, meg nem tör­téntté tenni nem lehet. De rá emlékezni és belőle tanulni an­nál inkább. Én így arra vezet­ném vissza városunk okosko­dását (vagy csupán nemtörő­dömségét), hogy Pécs szinte veszteség nélkül megúszta a háborút is, meg az 56-os forra­dalmat is. Hála legyen ezért a Teremtőnek, de sajnos hiányzik a tűz, amelyikben nemesedhe­tett volna önérzetünk. Váro­sunk ugyan valóban nem sokat szenvedett, de alig akad benne olyan család, akit valamilyen formában ne sújtottak volna a huszadik század véres tragé­diái, akiknek ne lenne emlé­kezni valójuk: öregeknek a sa­ját tönkretett életükre, fiatalok­nak a szülőkre, nagyszülőkre, vagy a még régebbiekre. Az anyagiak megteremthe­tők, mert megvan az akarat a városközponti emlékmű létesí­tésére. Olyan emlékműre, amely méltó saját múltunkhoz, s aminek mécsese jövőnk útját jelezheti. A Niké pedig maradjon meg és emlékeztessen mindenkor, hogy mire vezetett az ellensé­geskedés: a sok szenvedésre, az utána jött nagyon is rövid fel- szabadulásra, majd az utána következett még több szenve­désre és a lélekrontásra Csak ne akarjunk belőle hősi emlékmű­vet kreálni, mert az nem megy. Csernavölgyi Antal Totó, lottó és a többiek... Ez nem a hirdetés helye. Tu­dom, és messze tőlem a szán­dék, hogy ezt tegyem. Fogadat- lan prókátorra nincs szükség ott, ahol kovácsoljuk a Szeren­csét, hol üllő és kalapács össze­cseng dalolva, hol várjuk a tünde „menyasszonyt”, aki vagy jön, vagy nem jön, de vár­juk mint Szolvejg várta messze tűnt kedvesét. Sorban állunk olykor és bár sietősen rohannánk dolgunk után, mégsem morgunk, nem toporzékolunk - a remény ká­polnáiban nem illik ez. Kitöl­tünk, beadunk, fizetünk, bedo­bunk és remélünk és álmodunk. Egy napig, egy hétig - mind­egy. Játszunk, mert az ember játékos Kor, nem mit se számít. Vasárnap este összetéptem. A „szelvényt”. Az egyiket. Csa­lódtam és fogadtam: soha többé! Elég volt. Ez nem megy. Mondtam magamban önma­gámnak - és kaján arccal rám köszönt a Másnap. Ugyanott és ugyanakkor. „Hová, hová? Tán az adóhi­vatalba?” Mit mondjon az esküszegő, a tegnap erősen erősködő, az osonva besurranó. Igen - be­megy oda. Fortuna csarnokába. Önként. Jegyet váltani. Hatvan forintért, többért? Mindegy. Álomjegyet egy napra, egy hétre. Szelvényke! Lám-lám áldo­zok megint Neked - az álomért. Nem sokat, csak annyit, amennyit. Kék Madár. Lehet belőled szép varázslat: ház, kert, utazás, madárfütty, égre bámulás, megannyi vágy, álomangyal, ábránd. Pár forintért egyik nap­tól a másikig, egyik hétről az újabbig. így vagyok én üres zsebű kóbor lovag, ki mindig vissza­tér. A „talán”, a „lehet” papír­hajóján utazó. Ó Szerencse! Becsaptál százszor, ezerszer. Kacér vagy, céda szerető. Zsarnok vagy és én a rabod. Csak a költő kívánhatta így és Te: „Semmiért egészen ...” Dr. Hegedűs Sándor Televíziós konferencia „Egy televíziót elsősorban nem azért illet bírálat, ami rossz benne, hanem azért, ami jót kö­zölhetne, de elmulasztja meg­tenni” - idézte egy amerikai egyetemi tankönyv mondatát vitaindító előadásában Wisin- ger István, a Magyar Televízió Filmfőszerkesztőségének veze­tője „A kultúra és a művé­szet szerepe a közép-európai te­levíziózásban” című konferen­cián. A szakmai tanácskozást a Közép-Európai Kezdeménye­zés Televíziós Fesztivál kere­tein belül rendezték meg a Ste­fánia Palotában. Wisinger Ist­ván kifejtette: Magyarországon a gazdasági körülmények javí­tása érdekében hozott megszo­rító intézkedések a kulturális értékek rovására születnek meg, mint ahogy a televíziós piacosodás egész Európában a kulturális javak csökkenésével járt. Úgy vélekedett, hogy a parlamenti közvetítéseknek kö­szönhetően a képernyőn is nyomon követhető politikai kultúravesztésből vezethető le elsősorban a nem politikai szféra értékvesztésének összes következménye. Hévíz, te drága... Itt nem lehet éhen-szomjan halni N yaralás címszó alatt beuta­lóval két hetet töltöttem Hévízen, a Hotel Panorámá­ban. Ezennel megosztom ott szerzett élményeimet, tapasz­talataimat az Olvasókkal. Köztudott, hogy Hévíz gyógyfürdőjének köszönhe­tően üdülőváros, ahol a hazai vendégek mellett legalább ha­sonló mértékű az idegenforga­lom. A külföldiek többsége német nyelvterületről érkezik (ezért is ez a „hivatalos nyelv” itt, elsőre zömmel így szólnak az emberhez a helyiek), de hal­lani lehetett angol beszédet is. Emellett az egykori Szovjet­unió utódállamaiból is nem kevesen parancsolgattak a me­legvízben, de akadtak korea­iak, vagy japánok is. Tovább színesítette a város forgatagát jó pár kínai árus. Az elmúlt években a telepü­lés szíve jelentős változáson ment keresztül. Az egykori „Rizling udvar” helyén most a Hévíz Galéria átriumos épü­lete áll, emeletén a könyvtár­ral, lent pedig üzletek és cuk­rászda. Áz üvegtetővel fedett, két oldalról fal nélküli átrium­ban egy színpad található, ahol kulturális és szórakoztató ren­dezvényeket tartanak. (Ezek közé tartozik a kéthetente megtartott operettgála a pécsi színház művészeivel, melynek belépőjegye a hazai vendégek számára kissé borsosnak tűnik, de a németeknek ez a 13 márka csak aprópénz.) Ha már az áraknál tartunk, azok nagyrészt a jelentős kül­földi vendégseregre méretezet­tek. Az egyik legkirívóbb talán a fürdő épületrendszerének szívében található büfé, ahol egy zsenge palacsinta 70, míg egy nem túl hatalmas meleg- szendvics már potom 250 fo­rintba kerül, de a többi étel-ital sem olcsóbb. A város központ­jában természetesen egymást érik az üzletek, zenés és csön­desebb vendéglátóhelyek. A sok nyaraló elhelyezésére szállodadömping szolgál (és persze minden lakás és szoba ,dimmer frei”, azaz kiadó), közte a csórébb hazaiak szá­mára is megfizethetőek, ezek elsősorban a vállalati, szak- szervezeti üdülők, mint ami­lyen az ezen a téren kiemelke­dők közé tartozó Panoráma Hotel. A táplálkozásra visszatérve, a kerthelyiséggel rendelkező éttermek mellett lángossütők- gyorskifőzdék-borozók-sörö- zők is bőven vannak sorban egymás mellett egy parkoló oldalát elfoglalva. Ezekben már megfizethető árú ételek- italok is kaphatók. Mind­egyiknek igen tisztes a for­galma. Az ötnapos borfesztiválon a fürdő bejárata és a galéria közti térségben kis faházakat állítottak fel, ahol jófajta dó­kákat kínáltak és a grillcsirké­től a görögös „hamburgersze- * rűségig” mindent készítettek, mi szem-szájnak ingere. Nagy sikert aratott a fesztivál mind az árusok, mind a vendégek körében. A programot többek között borkirálynő-választás- sal, vadásZruha-bemutatóval és Nick Árpád erőművész show-jával színesítették. A fürdő kellemesen meleg. A szabadtéri részen a sekély­víz kb. 150 centit jelent, amit nagyon sokan nehezményez­tek, mivel nem tudnak úszni, vagy csak gyengén. Ők nem mertek a lépcső aljánál és kor­látáinál tovább menni a vízbe. B efejezésül egy kellemes élmény: egy ötletes vál­lalkozó olasz gyártmányú, há­rom kocsiból és egy moz­donyból álló utcai kisvasúttal menetrendszerint közlekedik, és útja alatt megismerteti a lá­togatókat Hévízzel. A város dombos részéről gyönyörű ki­látás nyílik csodás villákkal. A közbiztonság kiváló, „magán valutaváltó” egy szál se, de még olyan alakot sem lehetett látni, aki miatt inkább átmegy a jóember az utca túloldalára. Zalavári László nincsen rendszer födém nélkül POROTHERM® N+F POROTHERM* N+F koszorútégla POROTHERM® béléstest POROTHERM1 födémgerenda A POROTHERM* N+F házépítési rendszer előnyei meg­győzőek: Illik WIENERBERGER POROTHERM® áthidaló • 28%-kal kevesebb fűtési energiát használ, így egy életen át pénzt takarít meg, • 38%-kal lerövidül az építés ideje, • 57%-kal kevesebb a habarcs-felhasználás, • ingyen kapja az építési rendszer előnyeit. A nyugat-európai technológiával készült POROTHERM® N+F házépítési rendszerben nemcsak a falazótéglák, hanem a rendszert meghatározó födém is anyagánál fogva harmo­nikusan illeszkedik. A mai kor embere a tetszetős formai megoldások mellett nagy súlyt fektet arra, hogy a leendő épületnek kellemes, egészséges lakóklímát biztosítson. Az építőelemek formai kialakítása, illeszthetősége alkalmat ad arra, hogy egységes elv szerint lehessen tervezni és építeni. A POROTHERM® épületek lakóklímája ideális. A jól bevált termé­szetes építőanyag és a legkorszerűbb technológia ötvözete. Rendszervásárlás esetén házhoz szállítás. Forduljon a helyi építőanyag-kereskedőjéhez! Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENE­SEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉ­GES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név: 14. Cím: fTTip magánvásárló Wienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel : 203-9990/217 tervező f : Kivitelező Kérjük nyomtatott betűvel Kitölteni!

Next

/
Thumbnails
Contents