Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-24 / 261. szám

8 Dtinántúli Napló Kistermelők 1996. szeptember 24., kedd A tápanyag pótlása a zöldségtermesztésben A zöldségfélék tápanyaghiány okozta zavarai sorozatunk befe­jező részéhez értünk. A soro­zatból megtudtuk, hogy a nö­vények a fejlődésükhöz szük­séges tápanyagot a talajból ve­szik fel. A talaj termőegyensúly fenntartásának érdekében a fel­használt tápanyagmennyiséget pótolni kell. A pótolandó nitro­gén, foszfor és káli mennyiség kiszámításához szolgál támpon­tul a táblázat. A táblázatból megtudhatjuk, hogy pl. egy átlagos körülmé­nyek között szabadföldön ter­mesztett zöldségnövények mennyi tápanyagot vonnak ki a talajból az említett tápelemek közül. Ezekhez a tájékoztató adatokhoz hozzá kell adni a te­rületről lekerülő szármarad­vány becsült súlyát és így kell megállapítani a pótolandó táp­anyagmennyiséget. Ha pl. a te­rületről lekerülő szármarad­vány a termésnek 30-50 %-a, úgy a pótolandó mennyiséget ennyivel kell emelni. A közölt adatok természete­sen egy átlagosan jó táperőben lévő talajra vonatkoznak. Ha a kertészeti területünk nem ilyen - és szeretnénk feljavítani úgy a pótolandó adagokat 50- 100 %-kal is megemelhetjük. Reméljük, hogy sorozatunk­kal - és annak befejező részé­vel - hozzájárultunk az elkö­vetkező évek sikeres zöldség- termesztéséhez. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 8-án jelentkezünk Zöldségfélék Átlagos szabadföldi viszonyok között terzevhető termés A termésbe a növény által beépített tápanyagmennyiség hatóanyagban g/kg (dkg/10 kg; kg/t) Az átlagos viszonyok között tervezhető termés esetén 10 m! területen termő növény által beépített tápanyag hatóanyagban g/10 m! (kg/ha) kg/10 m! (t/ha) nitrogén (N) foszfor (PA) i o n itrogén (N) foszfor (PA) kálium (KA Bimbóskel 10 3,3 1,0 3,4 33 10 34 Burgonya 15 5,0 2,0 9,0 75 30 135 Cékla 25 2,4 1,4 6,0 60 35 150 Dughagyma 5 4,4 1,2 2,8 22 6 14 Fejeskáposzta 30 3,5 1,3 4,3 105 39 129 Fejessaláta 25 4,0 1,8 5,0 100 20 125 Fűszerpaprika 15 4,8 1,6 6,5 72 24 97,5 Görögdinnye 25 4,6 1,2 6,9 115 30 172 Karalábé 15 5,0 4,0 8,0 75 60 120 Karfiol 20 4,0 1,6 5,0 80 32 100 Kelkáposzta 25 4,0 2,0 9,0 100 50 225 Kukorica (szemtermés) 5 25,0 11,0 22,0 125 55 110 Paprika 25 2,4 0,9 3,5 60 22,5 87,5 Paradicsom 30 2,5 1,0 3,6 75 30 108 Petrezselyem 15 3,0 1,8 6,0 45 27 90 Retek 12 3,0 3,1 6,0 36 37,2 72 Sárgadinnye 15 4,2 1,2 7,0 63 18 105 Sárgarépa 20 4,0 1,5 5,0 80 30 100 Sóska 30 3,3 1,8 5,2 99 54 156 Spenót 20 3,5 1,6 5,2 70 32 104 Torma 10 7,5 3,5 11,0 75 35 110 Uborka 15 1,7 1,4 4,0 25,5 21 60 Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) 20 4,6 1,3 2,5 92 26 50 Vöröshagyma (magról vetett) 20 3,4 0,9 2,8 68 18 56 Vöröskáposzta 25 6,0 1,7 7,0 150 42,5 175 Zeller 20 3,5 2,0 6,0 70 40 120 Zöldbab 10 12,9 2,8 11,9 129 28 119 Zöldborsó 10 18,9 5,6 15,2 189 56 152 Adatok az egyes zöldségfélék egész évi trágyaadagjának kiszámításához Nagy sikere volt az idén is az immár hagyományos debreceni Farmer Expó­nak. Több újdonságot mu­tattak be, köztük a képen látható, faforgácsból és betonból készített, jó hő­szigetelő építőelem. A Nádudvaron svájci licenc alapján készülő Durisol- elemmel körülbelül 30 százalékkal olcsóbban építkezhetünk. (Kistermelők Lapja) Az első közös fénykép a feleségemről és a gyerme künkről. A kicsinek még neve sincs, de ők ketten már bensőséges kapcso­latban vannak - minden másodpercben. Tudnak egymás rezdüléseiről, érzik, mit érez a másik. Akkor is sokat gondolok rájuk, amikor napközben távol vagyok. Kapcsolat­ban akarok velük lenni minden pillanatban, hogy ott legyek, ha szükség van rám. A mobiltelefon­nal biztonságban érzem magunkat, és tudom, hogy nem fogom lekésni életem legfontosabb találkozását. Telemarketing: 06-1 / 265-90-90 06-30 / 30-30-30 milSl H wwi r V y ' / NsC3S ' »j Az almatermésűek őszi-téli tárolása Tömegesen előfordulhat a taplófoltosság A sérült viaszréteg Prolonggal pótolható Az almatermésűeknek nem elég egész év folyamán a ter­mék megóvása, egészségi ál­lapotának megőrzése. A sze­dést követő válogatás és a tá­rolás is nagyon sok problémát vet fel. A leggyakoribb betegsé­gek: Jonathán-foltosság: a gyümölcs héján kb. 5 mm át­mérőjű, csak a felületre korlá­tozódó világos vagy sötét­barna foltok láthatóak. A tá­roló levegőjének felmelege­dése, a rendszeres szellőztetés hiányában káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s ezek idézik elő ezt a foltossá­got. Taplófoltosság: a gyümöl­csön 2-6 mm átmérőjű, áttet­sző, világosabb vagy sötétebb színű foltok jelennek meg. A foltok többsége az alma alsó, csésze felőli részén található. A taplófoltok mintegy 2 mm mélyen behúzódnak a húsba is. A taplófoltosságot a fa egyenetlen vízellátása idézi elő. Az idei évben számítha­tunk ennek a tárolási beteg­ségnek tömeges előfordulá­sára. Ez a betegség nemcsak a gyümölcs külső képét rontja, de kesernyés ízt is kölcsönöz az almának. Egyes fajták kü­lönösen hajlamosak a tapló­foltosságra (pl. Kanadai re- nett. Török Bálint). Zöldpenészes rothadás: előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg az alma felü­letén, majd tömött, zöld színű penészgyep lepi el a beteg részt. A rothadás a húsba is behatol. Fekete rothadás: vagy mo­níliás rothadás. Ugyanaz a kórokozó okozza, amely a szabadföldi moníliás betegsé­get is előidézi. Tárolás alatt az egész gyümölcs felülete meg­feketedik anélkül, hogy az alma alakjában, nagyságában lényeges változás történne. Penészpárnák a felületen nem jelennek meg. Legtöbbször a fertőzött gyümölcsöt raktá­rozzuk be. A raktározás alatt a magasabb páratartalom növeli a veszélyt. Keserű rothadás: állandóan terjedő barna foltok formájá­ban jelenik meg, mely később nedvesen elrohad, összezsu­gorodik, ráncos lesz, végül rózsaszín penésztelepek je­lennek meg. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan lesz. Magházrothadás: az egész­ségesnek látszó gyümölcsben a magház környékén a belső rész elrothad. A rothadás ál­landóan terjed a magháztól a héj felé. A gyümölcs már leg­többször a fán fertőzött a kór­okozóval. Főleg azok a fajták érzékenyek, melyeknek a csé­széje nyitott (pl. Téli arany parmen, Londoni pepin stb.). A raktározási körülmények nagy mértékben befolyásolják a felsorolt betegségek elha­talmasodását. A 18 fok körüli tárolás elősegíti a gombabe­tegségek terjedését, főleg ha ehhez még magas páratarta­lom is járul. A levegő ala­csony páratartalma egy másik problémát okoz, a fonnyadást. A gyümölcs száraz körülmé­nyek között ráncosodik, 25% feletti súlyapadást is előidéz­het. A raktári betegségek elleni védekezés: a tárolóhelyiség fertőtlenítése (klórmeszes meszelés); a betárolás előtt kén égetése 8 g/légköbméter); a raktározás előtt szigorú vá­logatás (sérült almák nem ke­rülhetnek a tárolóba); a leg­kedvezőbb lenne a 3-5 fok hőmérséklet a tárolóban, 70- 80% közötti légnedvességgel, de ezt csak a hűtőházban lehet biztosítani; 0 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. Az almatermesztőknél ma­gasabb hőmérsékleten történő tárolásnál lehetőleg alacso­nyabb páratartalom mellett könnyebben megvédhető (kb. 10 fok), ha a gyümölcs felüle­tén sérült viaszréteget pótol­juk betárolás előtt. Erre a célra engedélyezett a Prolong. A kezelés hatására jelentő­sen meghosszabbítható táro­lás időtartama, lecsökkent­hető a tárolási veszteség még kedvezőtlen'körülmények kö­zött is. A prolongos kezelés vékony, láthatatlan bevonatot képez a gyümölcs felületén, mely lassítja az érés folyamán keletkező gázok diffúzióját (héjon keresztül távozását). Az érés folyamán keletkező széndioxid felhalmozódik, lassítva a gázok diffúzióját, a párolgást, az alma érését, csökkentve az apadási veszte­ségeket. Részletes információ a csomagoló burkolatán talál­ható. Czigány Csaba * t f

Next

/
Thumbnails
Contents