Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-18 / 255. szám

1996. szeptember 18., szerda Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Meddig tart az elnökség és a kormány hatásköre? Előtérben a nonprofittörvény Zárt ülésen értékelte a Ma­gyar Szocialista Párt országos elnöksége tegnap az elmúlt időszakban végzett munká­ját. Értesülések szerint vita bontakozott ki arról, hogy mely feladatok tartoznak a pártelnökség és melyek a kormány hatáskörébe. Az elnökség elemezte a külön­böző párttestületek közötti együttműködést és javaslatot tett új konzultációs formákra - közölte Csintalan Sándor el­nökségi tag az ülést követő sajtóértekezleten. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula pártelnök-minisz­terelnök, és maga is javaslato­kat teijesztett elő. Csintalan Sándor beszámolt arról is, hogy az elnökség a par­lamenti frakcióvezetés részvé­telével megvitatta a nonprofit­törvény tervezetét. Fontosnak ítélték a törvény megalkotását megelőző széles körű társa­dalmi vitát, hiszen a civil szer­vezeteknek jelentős szerepük lesz az államháztartási reform megvalósításában. A tervezet­ről a frakció is több alkalommal tárgyalt, s kiderült, hogy állás­pontja néhány kérdésben - pél­dául az állami felügyelet ügyé­ben - eltér a kormányétól. A frakció kívánatosnak tartja, hogy autonóm - állami és politikai függéstől mentes - feltételrendszert tartalmazzon a jogszabály. Meg akarják terem­teni annak a lehetőségét is, hogy az adományozók nyomon követhessék az alapítványok­nak felajánlott összegek sorsát. Munkanélküli-segély helyett Péclty Blanka-díjasok. Harmadik alkalommal ítélték oda a Péchy Blanka-díjat a szép magyar beszéd megőrzésé­ért, ápolásáért. A díszes érmét és a jutalmat Maleticsné dr. Riba Magdolnának, a budapesti Tanítóképző Főiskola do­censének és Tóth Norbertnének, a bátonyterenyei Váci Mi­hály Gimnázium nyugalmazott tanárának Honti Mária köz- igazgatási államtitkár (képünkön középen) adta át tegnap a művelődési minisztériumban. fotó: feb/diósi imre Pályázatok pályakezdőknek Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) több pá­lyázatot is meghirdetett a munka nélküli fiatalok által igénybe vehető támogatási formákhoz csatlakozva. Mint ismeretes, július 1-je óta a pályakezdő munkanélküliek nem jogosultak segélyre, vi­szont háromhavi várakozási időt követően többféle támoga­tást is kérhetnek a Munkaerő­piaci Alaptól. Az OFA-programok között szerepel olyan segítség, amely a lakóhelytől távoli munkahe­lyen is lehetőséget ad tapaszta­latszerző foglalkoztatásra. A munkáltatók pályázatot adhat­nak be az OFA-hoz, hogy az ál­taluk alkalmazott fiatalok albér­letének díját - havonta maxi­mum 15 ezer forintot - vállalja át az alapítvány. Azok az intézmények, ame­lyek a vállalkozói feladatok si­keres elvégzésére készítik fel a fiatalokat, pályakezdőnként 100. ezer forintos támogatást kaphatnak. Az alapítvány 100, illetve 200 ezer forintos támogatást adhat azoknak az intézmények­nek, amelyek a munkaerőpiac­ról kiszorult, hátrányos hely­zetű fiataloknak indítanak fel­zárkóztató képzést, előkészítő felkészítést, vagy álláskereső tréninget. Ha a programban a képzés és foglalkoztatás együt­tesen szerepel, személyenként 300 ezer forint támogatás is kérhető. Számadás a tavalyi gazdálkodásról - apró szépséghibákkal Szakképzésre: a bérek 1-1,5 százaléka A téma - hogy miként gaz­dálkodott tavaly a közpén­zekkel a kormány - nem vonzott tegnap telt házat a tisztelt Házba. Lehet, ebben közrejátszott az is, hogy a beterjesztett jelen­tésről az Állami Számvevő- szék azt állapította meg: lé- nyegésen jobb, pontosabb, mint az előző években benyúj­tott hasonló jelentések, bár az ÁSZ szakemberei még mindig találtak hibákat, sőt törvény- sértésre utaló adatokat is a zárszámadásban. A munkaügyi minisz­ter a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesz­tésének támogatá­sáról terjesztett tör­vényjavaslatot a Ház elé. Kiss Péter expo­zéjában arról szá­molt be, hogy kiter­jesztik a fizetési kö­telezettséget a ma­gánmunkaadókra, növelik a gazdasági kamarák feladatait a szakképzés fel­ügyeletében és el­lenőrzésében. A hozzájárulás mértéke to­vábbra is a bérköltség 1,5 szá­zaléka marad, az agrártevé­kenységet folytatók jelenlegi 1 százalékos hozzájárulását 2001-ig ugyancsak 1,5 száza­lékra emelik. (simonffy) Nem jogi következménnyel, hanem tekintélyvesztéssel kell számolni Ha az egyezség írott malaszt marad A most aláírt magyar-román alapszerződés kapcsán a par­lamentben és a parlamenten kívül is sokakban felmerült: ho­gyan, milyen nemzetközi fórumokhoz lehet fordulni, ha a dokumentumban foglaltakat valamelyik fél megszegi. A kér­désre Kardos Gábortól, az ELTE nemzetközi jogi tanszéké­nek docensétől kértünk választ.- Nem tudni, van-e a ma­gyar-román alapszerződésnek záradéka, amely arról rendel­kezik, hogy vitás esetben mit tesznek az érintett partnerek. Általános gyakorlat ugyanis, hogy az aláírók közösen meg­fogalmaznak ilyen, úgyneve­zett retorziós záradékot - mondotta Kardos Gábor. - Első helyen többnyire a kétol­dalú tárgyalásokat, másodikon békéltető bizottsági egyezke­dést, végül a Hágai Nemzet­közi Bíróságot jelölik meg il­letékes békéltető fórumként. Ha a tárgyalások sikertele­nek, kétféle további eszközt alkalmaz a diplomácia. Az egyik, hogy az egyezmény be nem tartását kifogásoló fél to­vábbi nemzetközi fórumoknál, például az Európa Tanácsnál keres orvoslást. Ennek van nemzetközi hatása, de jogi kö­vetkezményei nincsenek. A másik lehetőség, hogy a sértett ország vezetői felhasz­nálják nemzetközi kapcsola­taikat és kétoldalú találkozói­kon ráirányítják a különböző országok vezető politikusai­nak figyelmét a megállapodás végrehajtásának problémáira. Ez szintén jogi következmé­nyek nélküli - ám az egyez­ményt semmibe vevő ország presztízsét, nemzetközi tekin­télyét igencsak megkérdője­lezheti. Szalóky Eszter Az igazságügy szerint nem a paragrafusok miatt lopják az autókat #• Ot év is lehet a furikázás ára Az autólopások megfékezéséhez, a rendőrség véleményével ellentétben, nem elsősorban a jogszabályok módosítására, hanem hatékonyabb bűnfelderítésre lenne szükség - jelentet­ték ki tegnap az Igazságügyi Minisztériumban. Dr. Bárd Károly helyettes ál­lamtitkár véleményét a sajtótá­jékoztatón azzal indokolta, hogy a gépjárműeltűnések 85 százaléka az országos adatok szerint felderítetlen marad. Ez az arány a fővárosban és kör­nyékén 92 százalék. Nem kel­lene tehát a büntetőjog hiá­nyosságaira hivatkozniuk a rendőröknek. Mint ismeretes, 1961 óta két büntetőjogi fogalommal minősítik az autók eltűnésé­nek körülményeit. Az egyik a „lopás”, a másik a jármű „ön­kényes elvétele”. Ez utóbbit azokra az ese­tekre alkalmazzák, amikor a fiatalok csupán szórakozásból „kölcsönzik” ki a kiszemelt autót. Mivel a járművek rend­szerint előkerülnek, indokolat­lan volna a kemény büntetés. Bár a törvény szerint súlyo­sabb esetben akár 5 évi sza­badságvesztésre is ítélhető a „kölcsönző”. Csakhogy - mint dr.Koczka Éva főosztályvezető az el­mondottakhoz hozzátette - az autótolvajok ellen sokkal szi­gorúbban kellene fellépniük a hatóságoknak. Az esetek nagy részében a bandák mögött a szervezett bűnözés áll. A tolvajokat, a kölcsönző­ket meglehetősen ritkán sike­rül lefülelni, pedig amíg nin­csenek meg az elkövetők, kár a kétféle - Európa más orszá­gaiban is elfogadott - jogi fo­galom helyességén vitatkozni. (n. zs.) Simándy - 80. Bensőséges ünnepségen köszöntötte tegnap az Operaház társulata örökös tagját, Simándy József, Kos- suth-díjas kiváló művészt, aki ma tölti be nyolcvanadik élet­évét. A nagyszerű tenorista ajándékba megkapta Bánk bán jelmezét is, amelyet több száz­szor öltött magára. Magyar megfigyelők. Az ENSZ grúziai megfigyelőcso­portjában magyar katonák is szolgálatot teljesítenek. Tegnap ünnepélyesen búcsúztatták azt a két tisztet, akik bekapcsolód­nak a misszió munkájába, a grúz-abház polgárháborút kö­vető tűzszüneti egyezmény megtartásának ellenőrzésébe. Ötvenhatosok. Az idén több mint kétezren kérelmezték az illetékes társadalmi szerveze­tektől az ’56-os emléklapot, il­letve emlékérmet. Az ’56-os Szövetség, a Történelmi Igaz- ságtételi Bizottság, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége a kérelmek egyharmadát - kellő bizonyítottság hiányában - el­utasította. Augusztusban 400 kérelmező kapta meg a kitünte­tést, jelenleg mintegy 800 igény elbírálása van folyamatban - je­lentette be tegnap Kiss Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal kor­mányfő-tanácsadója. Állam az államban. Három­napos rendezvénysorozattal kö­szönti a hét végén újjáalakulá­sának 4. évfordulóját a Ma­gyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. A program egyik érdekessége: megalakítják csil­lebérci Gyermekbarátok Köz­társaságát, amelynek vezetői - elnöke és miniszterei - egy éven át képviselik a legifjabbak érdekeit a különböző fórumon. Áramálom. A Reális Zöldek szervezete szerint alkotmányba kellene foglalni, hogy minden magyar állampolgárnak alanyi jogon járjon térítésmentesen évi 100 kilowattóra áram. Ez szerintük takarékosságra ösztö­nözné az átlagos áramfogyasz­tókat és a kiugróan magas fo­gyasztású réteggel fizettetné meg az ingyen energiát - hang­zik a civil szervezet sajtótájé­koztatóján tegnap ismertetett javaslat, amelyet eljuttatnak a Ház elnökének. Szélhámosság. A budapesti amerikai nagykövetség konzuli osztálya szerdán közleményben jelezte: az augusztus 23-ai Ex­pressz újságban megjelent hir­detés, amely munkalehetőséget és bevándorlást ígért az Egye­sült Államokba, valótlanságot állít. Az akció szervezői, akik 1000 dollár ellenében álláskíná­latot tartalmazó levelet oszto­gattak ügyfeleiknek, nincsenek semmiféle kapcsolatban a nagykövetséggel, s e levelekkel vízum nem szerezhető be. Beszélgetőpartnerünk Bujtor István, aki nem ugrál a kamera egyik oldaláról a másikra Mélyről jött hülye figurák Bujtor István A három testőr Afrikában című filmje hama­rosan a közönség elé kerül. A Rejtő Jenő-i történet forga­tása novemberben Tunéziá­ban kezdődött és idén június­ban itthon fejeződött be.- Fellélegzett? Vagy még nem iszik a medve bőrére?- Még nem, mert most van az a periódus, amit a legke­vésbé szeretek: tálalni kell a portékát.- Most mit csinálna más­ként?- Semmit. De már tudnám, mi az, ami lefordítható Rejtőből filmre, mi nem, s kikkel érde­mes ezt a műfajt csinálni. Olyanokkal, mint Kállai Feri, Szilágyi Pityi, Koncz Gabi és mások, akik mélyről hozzák sa­ját hülye figurájukat, ráéreznek a feladatra. Megírtam egyéb ként a Ti­zennégy karátos autó forgató- könyvét is; Vanek úrnak Mast- roiannit szemeltem ki. Az ötlet nagyon tetszett neki, csak tár­gyalásban állt Nyikita Mihal- kov orosz rendezővel is, és saj­nos mellette döntött.- Kanadai koprodukciós ajánlatot is kapott. Miért nem fogadta el?-Több mint egymillió dol­lárral szálltak volna be, de ra­gaszkodtak 4-5 amerikai szí­nészhez, és ahhoz, hogy a ma­gyar szereplők is angolul be­széljenek. Úgy éreztem: így nem lenne értelme. Rejtő stí­lusa magyarra kitalált, csavaros nyelvezet. És én ezt a filmet a magyar kö­zönségnek szántam.- Nem bánja, hogy nem játszik benne?- Fáj a szí­vem, de józan eszemre hall­gatva nem ug­ráltam a kamera egyik oldaláról a másikra.- Igaz, hogy a stábtagok­nak, szponzoroknak nem fizetett a statisztálásért?- Még hogy fizetni?! Jó bo­londozásnak érezték. A lá­nyom, a fiam, s a többiek. Princz Gábor, a Postabank feje A kamera mögött FOTÓ: SZALAY ZOLTÁN a bankos káplár, aki mindenütt jelen van és mindenkinek segít; Rácz Gábor, a Pécsi Dohány­gyár marketingigazgatója, sza­dista tisztként üvöltözik.- Leszfolytatás?- Szeretném, de hogy me­lyikkel, nem árulom el. László Ágnes Szeminárium a gyermeki jogokról Két-három héten belül szak­mai vitára bocsátható a gyer­mekek jogainak védelméről szóló törvénytervezet első változata - jelentették be a Gyermek és Ifjúsági Koordi­nációs Tanács titkárságának munkatársai kedden az Em­beri Jogok Magyar Központja Közalapítvánnyal tartott szakmai szemináriumon. A megbeszélésen elhang­zott: a gyermekvédelemben dolgozók munkáját számos olyan körülmény nehezíti, amely arra vezethető vissza, hogy elavult, nemegyszer túl alacsony szintű jogszabályok határozzák meg tevékenységük kereteit. Jogilag például nem körülírt, ki tekintendő veszé­lyeztetett gyermeknek. A drog- fogyasztással, a prostitúcióval vagy a koldulással foglalkozó jogszabályok esetében pedig már a koncepcionális vita során is erős a nézetkülönbség a jog­szabályelőkészítők között. Felmerült: a társadalom több rétege - különösen a fia­talok - nem ismerik a szá­mukra hozzáférhető jogse­gélyszolgálatot. A társada­lomban viszont továbbra is él az „engedelmes gyerek” ide­álja, ami ahhoz vezet, hogy még mindig számos - család­tagok, rokonok, ismerősök ál­tal - a gyermekekkel szemben elkövetett bűncselekmény marad ismeretlen az igazság­szolgáltatás előtt. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Nem volt telt ház a t. Házban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents