Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-16 / 253. szám
1996. szeptember 16., hétfő VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Pécsváradi körkép Ma véradás lesz Hosszúhetényben Ma, hétfőn 9-12 óra között várják az önkéntes véradókat Hosszúhetényben, a kul- túrházban. A Goethe Intézet nyelvtanfolyamán A Pécsváradi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa, Gyöngyös Jánosné részt vett a Goethe Intézet öthetes németországi nyelvtanfolyamán. A Freiburg mellett szervezett programra kettőszázötvenen érkeztek a világ minden tájáról. A Hírmondó legújabb száma A Pécsváradi Hírmondó részletes beszámolót közöl dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püs- pök pécsváradi látogatásáról, közzé teszi ünnepi szentbeszédét , és a vele készült interjút. Képek, beszámolók szerepelnek a Szent István- napokról, valamint a tanévkezdésről. A sportrovat interjút közöl az év játékosával, Szigeti Szabolccsal, bemutatja az új játékosokat, tudósít az őszi forduló első meccseiről és hozza az őszi sorsolásokat. Cukorbetegek másutt A pécsváradi Diabétesz Klub tagjai ezentúl a Német Barátsági Egyesület sportpálya melletti helyiségében találkoznak. Következő programjuk időpontja szeptember 25., 16 óra. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Botond Könyvtára Budapesten Budapesten, a Goethe Intézetben ma este 6 órakor nyílik Botond Könyvtár című kiállítása a Chapel Art Center támogatásával. Az október 25-ig látható kiállítást Kotányi Attila építészettörténész, filozófus nyitja meg. Botond Pécsett született, Budapesten végezte az Iparművészeti Főiskolát, 1979 óta Nüm- bergben él. Néhány éve visszajár Pécsváradra. Ezen a nyáron egy itt bérelt műhelyben készítette el nagyméretű installációit a Goethe Intézet és a Budapest Galéria számára, ahol október 4-én, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében nyílik Délibáb című kiállítása. A Könyvtár 1987 óta készülő programja főhajtás a könyvek előtt, amelyeket Botond szobrai mintegy konzerválnak. Terve, hogy könyvszobraival felépíti magát „a könyvtárat”: az alexandriait, amelyet az iszlám pusztított el, a hitleri könyvégetések áldozatait vagy a szarajevói nemzeti könyvtárat, legújabb kori legszömyűbb háborúnk áldozatát. A művész a pécsváradi műteremben A polgármester kérésére még 18 gyereket vettek fel Hányán járhatnak óvodába? A pécsváradi önkormányzat legutóbbi ülésén a város óvodáinak vezetője, Magyari Gyű- Ióné számolt be az intézmény munkájáról. Az ülésen a szakmai feladatok és az anyagi lehetőségek körül bontakozott ki élénk vita. Pécsváradon 18 gyereket helyhiány miatt nem vettek fel. A város két óvodájában ugyanis az elmúlt évben a takarékosság jegyében egy-egy óvodai csoportot szüntettek meg, s így a csoportlétszám idén is 30 fő körül alakult. (A közoktatási törvény a gyerekszámot 25 főben maximálja az óvodai csoportokban.) A vezető óvónő elmondta, fogadott minden gyermeket, aki tanköteles korú, akinek a szülei dolgoznak, aki három- vagy annál több gyerekes családban nevelkedik. A kis- és a középső csoportból viszont eltanácsolta azokat a kicsiket, akiknek édesanyja GYES-en, táppénzen, szülési szabadságon van, illetve munkanélküli. Az ülésen felvetődött, miért nem vették fel a pécsváradi gyerekeket, amikor olyan vidékiek is járhatnak az óvodába, akik számára a környező községek önkormányzatai nem fizették ki a fejkvóta, a nemzetiségi pótlék, és a tényleges költségek közötti különbözetet. Ez az összeg egy gyerek után jelenleg 50 600 forint évente. A polgármester a vita végén munkáltatói jogkörével élve megkérte az óvoda vezetőjét, egyetlen pécsváradi gyereket se utasítson el. Az intézmény helyettes vezetője úgy értékelte a döntést, hogy egyre inkább gyermekmegőrző szerep vár az óvodára, hiszen harminc fölötti csoportlétszám mellett csökken az egyéni foglalkoztatás lehetősége. Annyi gyerek jár majd három csoportba, mint azelőtt négybe. A beszámoló másik sarkalatos pontja a felújítására szoruló Vár utcai óvoda volt, ahol még mindig több kisebb-nagyobb helyreállítási munkát igényel az öreg épület és környezete. Az ülésen elhangzott, hogy tanulságos lenne megnézni a karbantartási pénzek felhasználást, melyik óvoda milyen arányban részesült az összegből. A nagyobb munkák azonban, mint például a Vár utcai intézmény tetőszerkezetének felújítása, egyelőre nem finanszírozható. A polgármester úgy nyilatkozott, amíg a városi sportcsarnok építésére, valamint a vár berendezésének megvételére felvett hitel a jelenlegi mértékben terheli a település költségvetését, nem tudnak nagyobb összegeket felújításra fordítani. P. E. Közműszemle Mecseknádasdon A németországi Rems Muhr járás küldöttsége tartózkodott a hétvégén Mecseknádasdon illetve Hosszúhetényben. A német partnerek hozzájárultak mindkét község szennyvízhálózatának, valamint -telepének megépítéséhez, és most megtekintették a már üzemelő rendszereket. Pénteken a föld- gázvezeték építéséhez szükséges területek műszaki átadása, így a gerincvezeték és a főbb pontok majdani helyének kijelölése is megtörtént Hidas és Mecseknádasd községekben.. A bonyhádi tetőn egyébként már készítik a területet a hidas-mecseknádasdi földgáz- vezeték számára. Hassfurt környékéről érkezett zenészek és családtagjaik is vendégeskedtek ezen a hétvégén Mecseknádasdon. Evek óta fennálló jó kapcsolat fűződött szorosabbra ez alkalommal is. Pécsvárad új plébánosa Kövesdi Jánost, Pécsvárad új plébánosát még költözködésben találtuk a plébánián. Asztalán mobiltelefon - hisz egy papnak mindig elérhetőnek kell lennie -, és számítógép. A tisztelendő úr nemcsak használja, hanem szívesen készíti is a számítógépes programokat. Kövesdi János 1954. december 31-én született Tolnán, mélyen vallásos családban, amelynek tagjai szoros kapcsolatban álltak az egyházzal, a papokkal. Otthon, kisgyermek korában határozta el, hogy pap lesz. Gyermekkorától ismerte Mott János pécsváradi apátplébánost, akinek a helyébe lép. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten végzett a Hittudományi Akadémián. Közben két évig katona volt Nagyatádon. A pécsi Székesegyházban szentelték pappá negyedmagával, 1980. június 22-én. Pincehelyen volt káplán, aztán Mágocson, Nagy- nyárádon, Pakson, Bátaszé- ken. Pakson az atomerőművet építő 1500 lengyel munkás papja volt. Értük tanult meg lengyelül, és II. János Pál pápa ezért személyesen fogadta Kövesdi Jánost. Pécsett és Komlón is tartott lengyel miséket. 1988-ban helyezték plébánosnak Mágocsra, ahol munkás nyolc évet hagyott most maga mögött. Tatarozta a templomokat, 1991-ben visz- szahozta a faluba a Kalocsai Iskolanővéreket. És ami a legfontosabb, Mágocson a hazai 10 százalékos átlaghoz képest a hívek 40 százaléka volt rendszeres templomba járó. Kövesdi János felnőtt hitoktatást is tartott, két templomi kórust működtetett.- Pécsváradon is ez a legelső' célom: megtölteni a templomot. Felébreszteni a már-már elfeledett vallásosságot. Továbbá Pécsvárad fontos helyszíne a magyar államalapítás 2000-ben aktuális millenniumának. Templomunkat egy részletes terv szerint rendbe kell tennünk, hogy méltó formában várja az ezredfordulót. Erről polgármester úrral is tárgyaltunk már, és rövidesen együtt keressük föl ez ügyben a püspökséget. Bizonyos javításokat persze máris meg lehet kezdeni. Örülök, hogy az egyház visszakapja a volt katolikus iskolát, amely a helyi vallásos közösségek otthona mellett alkalmas lesz a hívek közösségi rendezvényeire is. A feladat rengeteg, csak ember kell hozzá - mondta végül Kövesdi János a tevékeny emberek derűjével. Az utolsó mozielőadás A pécsváradi Zengő Moziról tanácskozott legutóbb a képviselőtestület. Mint februárban eldöntötték, felszámolják a mozit, amelynek állaga rossz, látogatóinak létszáma átlag 10-20 fő, gépei elavultak. Most, hogy a hozzá tartozó szolgálati lakás is megürült, a képviselőtestület pályázatot írat ki az épület és területének hasznosítására. A kikötés, hogy a Vasút utcában sorházas lakásokat vagy kereskedelmi épületet lehet emelni. E területen ipari tevékenység nem indítható. Az októberi testületi ülésen dönteni kívánnak a mozi - a 18. katonai telephez tartozó egykori istálló, később tejcsamok sorsáról. Vajon milyen karrier vár a sokat látott régi épületre? Újrafedték a tornatermet Evek óta használhatatlan volt Hosszúhetény iskolai tornaterme, mivel beázott a lapostető. Most fedte újra tízéves garanciával a szekszárdi PRO- FIL-KER Kft. Korábban tetőépítésre gondolt az önkormányzat, de erre nem futotta. Végül is 700 000 forint összköltséggel jutottak a mostani megoldásra. Ebből 200 ezer forintot a héten adott át a Hosszú- hetényi Kulturális Alapítvány, amely oktatási, sport- és kulturális célokat támogat. Az ösz- szeg két tételből állt össze: 100 ezer forint az iskolában e célra szervezett jótékony célú bálból folyt be. A másik 100 ezret terembérleti díjakból szedte be az iskola az alapítvány, illetve a tornaterem befedése céljára. A környezetbarát erdészkedésért Scholtz Péter pécsváradi erdész gépei az erdők megújítását segítik Két eddig hiányzó gépet alakított ki az erdősítések céljára Scholtz Péter, a MEFA Pécsváradi Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője. Saját tervezésű gépeit nemrég mutatta be Sopronban, a IV. Országos Erdészeti Találkozón, „A természetszerű gazdálkodás új eszközei és technológiái a MEFA Rt. területén” című előadása keretében. Pásztakészítő gépe annyiban tud többit egy hagyományos ekénél, hogy nem dobja le az amúgy is vékony humuszréteget. Nyomában 60x20 centis fölásott talajba vethetik a makkot vagy a kézzel esetleg géppel beültethető csemetéket. Környezetbarát ez a technológia, mivel részlegesen készít elő egy-egy sávot, nem bolygatja meg a teljes növénytakarót és az állatvilágot. Mélyen a gyökérzóna alá juttatja a csapadékot. Az egyik így készült erdőtelepítést Pécsváradon láthatjuk, a Laci-kunyhónál lévő 7 hektáros irtáson. A magbedolgozó gép élő erdőkben segíti a természetes felújítást. A bükk vagy a kocsány- talan tölgy lehulló makkját ugyanis belekeveri a talajba. Az erdő alá így betelepített mag könnyebben megered, felnő, majd idővel kivágják körülötte a kiöregedett fákat.-Ez a természetbarát erdő- gazdálkodás a 70-80-as években visszaszorult - mondja Scholtz Péter. - Akkor erdeink 10 százalékát újították fel természetes úton - ma ez 30-40 százalék. Ennyit lehet és kell így felújítani. Ez a téma aktuális, különösen most, a természetvédelmi és az erdészeti törvény megszületése után. Á MEFA Rt. által fejlesztett, egymásra épülő, egymást feltételező gépek, technológiák következetes betartása jelenti erdeink természetbarát kezelését. Scholtz Péter 1994-ben vehette át a „Pécsváradért” emlékplakettet a várkert rendezésének irányításáért, az erdők védelmében végzett ismeretterjesztő tevékenységéért. Szabadalmazott gépeit Bagódon gyártja a MEZŐGÉP Kft. Scholtz Péter (képünkön) találmánya bármilyen közönséges traktorra rákapcsolható fotó: Tóth László Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 k l
