Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-14 / 251. szám

8 Dünántúli Napló Riport 1996. szeptember 14., szombat ma Sivatag, korallszirtek, tengeralatti obszervatórium - az izraeli Eilaton Eilat - az üdülőváros Nem mindennapi módon lett Izraelnek kijárata a Vörös-ten­ger felé: a világ nagyhatalmai­nak vezetői a határok kialakítá­sánál úgy gondolkodtak, hogy a Negev és az Arává sivatagok­nál húzzák meg a térképen ezt vonalat. Négy kézifegyverrel felszerelt izraeli katona - akik az arabok támadásának vissza­verésében vettek részt - azon­ban 1949 márciusában némileg módosította ezt a tervet, ugyanis egy beduin férfival minden ellenállás nélkül leju­tottak a mai Eilatba, ahol kitűz­ték a fehér vászonra szénnel rajzolt Dávid-csillagos lobogót. Persze azonnal rádióztak az iz­Az akabai öböl strandja raeli hadvezetésnek, akik rög­vest értesítették a rodoszi csúcstalálkozón részt vevő Ben Gurion miniszterelnököt, hogy csapataik (!) elfoglalták az Akabai-öböl északi csücskét. Ben Gurion sem sokat késleke­dett, a nagyhatalmak vezetőivel közölte a hírt, akik jóváhagyták a területszerzést, így Izrael nemzetközileg is elismerten birtokba vehette a 15,5 kilomé­ter hosszú tengerpartot. A négy katonának és segítő­jüknek természetesen szobrot emeltek Eilatban, annak a föld­kunyhónak a szomszédságá­ban, ahol kivárták a hadsereg déli alakulatának érkezését. Azt persze nem tudni, mi lett volna, ha ezek a harcosok nem jutnak el a tengerig, azt azonban az évente a világ minden országá­ból - szerencsére egyre többen hazánkból is - tízezrével idelá­togató vendég tapasztalhatja, hogy Eilat a világ egyik leg­nagyszerűbb turistaparadicso­mává fejlődött. S bármilyen hi­hetetlen, a sivatagban, homokra felépült 40 ezer lakosú város, pazar szállodákkal, pálmafás, virágos sétányokkal, bevásár­lóközpontokkal, tudományos és szórakoztató célokat szolgáló létesítményekkel az elmúlt 15 év alatt formálódott. A dús ve­getáció az emberi leleményes­ség és szorgalom példája, ezen a csapadékmenetes tájon - az itt élő magyar származású Páll Tibor néprajzkutató és idegen- vezető szerint nem ritka, hogy két évig egy csepp eső sem esik - minden pálmafát, banánfát, leander bokrot, a bársonyosan simogató gyepet csöveken ke­resztül szinte folyamatosan ön­töznek. Nem véletlenül mondta tanácsként a Chemol Travel Utazási Iroda tanulmányútján résztvevő idegenforgalmi szak­embereknek, újságíróknak, hogy igyunk meg naponta 4-5 liter folyadékot. Bár Izrael Állam megalaku­lásától kezdve szinte folytonos „harckészültségben” van, de a megkötött békeszerződéseknek köszönhetően szomszédaival csökkent, sőt Egyiptommal és Jordániával meg is szűnt a fe­szültség. így nem meglepő, hogy Eilat a béke, a nyugalom szigete, ahonnan az egyiptomi Tabába, s a jordániai Akabába minden nehézség nélkül átjut­hat az ember a kiépített határát­kelőhelyeken. A városban nin­csenek automata gépkarabély- lyal párosával járkáló katonák, az öbölben is mindössze egy őmaszádból figyelik a tengeri hajómozgást. Eilat és környéke csodálatos, s igen kellemes klímájú. Télen - lehet itt egyáltalán erről az év­szakról beszélni? - és nyáron is meleg van, évente 359 napon keresztül süt hét ágra a Nap, nem véletlenül népszerűsítik úgy ezt a vidéket, hogy EVERY DAY IS SUN DAY, azaz Minden nap napos nap, a zöldeskék, kristálytiszta, koral- lokkal, a szivárvány minden színében pompázó halakkal, já­tékos delfinekkel bővelkedő tengernek januárban is 21 Cel­sius fok a hőmérséklete, a ho­mokos tengerparton zöldellő datolyapálmák adnak ámyákot, a karnyújtásnyira lévő sivatag dzsip szafarikra, tevegelésre csábít, a vöröses hegyek ma- lachitot, méregzöld féldrága­köveket rejtenek, amelyekből a turisták által is látogatható mű­helyekben ékszerek készülnek. Ä Chemol Travel évek óta szervez társasutakat Izraelbe, s ezen belül Eilatba. Ahogy Vi­dus Éva menedzser fogalma­zott, a bibliai tájak megisme­rése mellett egyre többen „te­lelnek”, töltenek el egy-két he­tet valamelyik szállodában, s indulnak el innen felfedezni a tengert, a sivatagot, s az ország nevezetességeit. Izrael, s ezen belül Eilat idegenforgalma megsokszorozódott az elmúlt másfél évtizedben. Mi a titka? Revital Aloni, az ISROTEL- szállodalánc marketing igazga­tója szerint nincs szó titokról: a szakma ugyanis belátta, hogy az országot, a páratlan látniva­lókat csak úgy lehet „eladni”, ha korrekt szolgáltatást nyújta­nak. Az ISROTEL szállodák­ban például azt is vállalják, hogy ha a vendég úgy érzi, nem kapta meg azt a színvonalú szolgáltatást, amit az adott ho­tel ígért, s ebbéli véleményének hangot ad, akkor visszakapja a pénzét... Hozzáteszem, nem túl nagy a kockázat, hiszen olyan külföl­dön és Izraelben speciálisan felkészített emberek dolgoznak a hotelekben, akik valóban ki­szolgálják a vendégeket, s igyekeznek még a gondolatukat is kitalálni. Persze előfordulhat, hogy hibáznak, de a panaszt, a kérést pillanatok alatt lerende­zik: s mindig a vendégnek van igaza. Az biztos, akik megengedhe­tik maguknak, hogy Eilatba utazzanak - az EL ÁL izraeli légitársaság kényelmes Boeing gépei Tel Aviv-i átszállással repülnek az üdülőhelyre -, té­len is nyarat, tropikus klímát, flórát és faunát találnak. S pél­dául olyan attrakciót, mint a vi­lág egyik legnagyobb tenger- alatti obszervatóriumát, ahol a látogató természetes környeze­tükben tanulmányozhatja a ko­raitokat, cápákat, teknősöket, halakat, kagylókat, rákokat, növényzetet a vízalatti megfi­gyelő helyekről, sárga tenger­alattjáróból, vagy üvegfenekű hajóból. Akinek kedve van, részt vehet búvártanfolyamo­kon, majd lemerülhet, s testkö­zelből szerezhet élményt e pá­ratlan vízivilágból. De lehető­ség van delfineket etetni, s ve­lük együtt úszni - a delfin-mű­sorokat Izraelben három éve törvény tiltja ellátogatni a Negev-sivatagban lévő Timna Nemzeti Parkba, ahol a szikla­katlanokban több ezer éves rézkohókat, egyiptomi szikla­rajzokat, szél formálta kőkép­ződményeket tekinthet meg. Roszprim Nándor Magyarul magyarán Nyelvészleletek A címszó két jelentést hordoz attól függően, hogyan tagoljuk (szaknyelven: szegmentáljuk). A nyelv-észleletek a nyelvre vonatkozó, a nyelv használatá­ról szerzett tapasztalatok. A nyelvész-leletek pedig a nyelv­vel, a nyelvtudománnyal fog­lalkozó szakember szóra, bí­ráló megjegyzésre érdemes észleletei. A hangsorok tagolása, szegmentálás a nyelvi humor, a szójátékok figyelemre méltó forrása. Szakmai példája a: gombalevesben, tagolva: gomb a levesben. A tagolás majdnem mindig együtt jár a hangsúly megváltoztatásával. Az előbbi példa első változata egy hangsúllyal ejtendő, s a szó a szövegben helyhatáro­zóként fordul elő. A második­ban a levesben szó is hangsú­lyos, és a hangsor kihagyásos mondatként fogható fel, amelyből elmaradhat a létigei állítmány, a van. Olcsó és egyszerű szójáték ez, de a nagy nevettető, Lata- bár Kálmán is sokszor elsü­tötte. Ezek közül egy még ma is elevenen él emlékezetem­ben. Filmbeli partnere azt mondta, hogy valaki „... mér­legel”. Erre ezzel a kérdéssel csapott le rá Latabár: „Mér ne legelne?” A sajtó dolgozói azonban legtöbbször nem játszani akarnak a szavakkal, hanem akaratuk ellenére humoros ha­tást keltenek, mondanivalójuk kétértelművé, félreérthetővé, vagy érthetetlenné válik. Az előadóművészetben, az el­hangzó beszédben az ilyen botlást bakinak nevezik, a bak­lövés szavunk kicsinyítőkép­zős változatával. Egy híres színészünk vallja be a legna­gyobb bakiját, azt, amikor Lo­hengrin helyett Lóheringet mondott. Deme László a nyelvész szakember szemlélete alapján agy- és nyelvficamnak nevezi ezt a jelenséget a gondolkodás és a nyelvhasználat elválaszt­hatatlan összefüggését szem előtt tartva. Álljon itt elgondolkodtató példaként néhány észlelet, il­letve lelet. Egy, különösen megrendítő memoárban olvas­tam: „... kétízbeni szökésért a katonai bíróság halálra ítélte (N. N. munkaszolgálatost), melyet a laktanya udvarán azonnal végre is hajtották go­lyó általi agyonlövéssel." - Mintha az agyonlövés mással is végrehajtható lett volna. A lágerlakók sanyarú sorsá­ról tudósít a következő mon­dat: „... nyers marharépából főtt levesen éltek.” - Ha főz­ték, ha sütötték, eredetileg a répa nyilvánvalóan nyers volt, legfeljebb csontkeményre fa­gyott, ezért nyersen nem lehe­tett elfogyasztani. - „A me­dencét évek óta szétverték.” - Az ilyen barbárság nem szo­kott évekig tartani. Az igazsá­got inkább az évekkel ezelőtt időmegjelölés fejezte volna ki. Rónai Béla Kizsuppolt „barátságvonat” Nem bizonyultak túlságosan barátságosnak az oroszországi Kosztroma hatóságai egy „ba- rátságvonaf ’ utasaihoz. A szov­jet időket idéző elnevezésű sze­relvény több mint félszáz üzbég utasa után valóságos hajtóvadá­szatot indítottak, majd amikor egy hét után sikerült összefog- dosni a csencseléssel foglal­kozó, a város utcáin éjszaka tá­bortüzeket égető utasokat, ki- zsuppolták őket a hét közepén a városból. A posztszovjet való­ság sajátos lenyomata a törté­net. Üzbegisztánban egy Zene névre hallgató cég helyi pénz­ben ugyancsak borsosnak mondható summát, 4800 szu- mot (120 dollárt) kért az útért, amely összeg féléves átlagfize­tésnek felel meg. Azt ígérték, hogy minden dokumentum és vámformaság nélkül utazhat­nak a „barátságvonat” utasai Oroszországba, amely a helyi viszonyokhoz képest az ígéret földje. A tetemes kiadást fede­zendő haszon reményében ol­csó fehérneművel és más ruha­neművel degeszre tömött ba­tyuikkal utaztak „barátkozni” az üzbég csencselők. A „barát­ságvonat” nem bizonyult rossz ötletnek. A bajok Kosztromá­ban következtek be, miután a hatóságok megelégelték a tatár­járáshoz sáskajáráshoz fogható megnyilvánulást. Keresztrejtvény EGY— , KEDVŰ A VICC POÉNJA, ELSŐ RÉSZ SZÓ SZERINT TANULÓ ZACSKÓ UNITED KING— £ .>M FIGYEL­MEZTET ARAB NŐK VI­SELETÉ PERSELY V rr—;------------—,______ L > V V WXd NEVA­DAI HELY­SÉG > NAP­»gi&a ___ A VICC POÉNJA, is_ > IÍÍ M 1 A CYRANO DE BER- QERAC ÍRÓJA > V-V \ // ( KÉN, LANTÁN > ... CE- TUNG VONAL VÉGEI > k RÖVID HARIS­NYA IGE­KOTQ > V RÁOI— m— KÖNYVES POLC, NVL. > t> DARJA: FOLYÓ O.-TÚLI KÖZSÉG ir‘v VIRÁG­TARTÓ RÉGI „CS" —7 HELYET FOGLAL > V MARÓ FOLYA­DÉK NEWTON EGYHÁZ­KÖZSÉG 7 SÚLYT MEGÁL­LAPÍT A VICC POÉNJA, A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ ►H v v ­o V yqsssa yL KISEBB BÉKA AZ ÖT-TÓ EGYIKE > V V > ÜZEM­EGYSÉG > V V SZIGET­LAKÓ VA5­DARABI > ÓTTHON, ANGOLUL MOSZK­VAI ÁRUHÁZ > EURÓPA- KUPA MEGTE­ENDŐ ÚT > GÖRÖG LEVEGŐI VISSZA­TÉPI > RÉGI UR- MÉRTÉK CSONKA CSONK! \J > ITTRI— UM > MENÜ­KÁRTYA > \J 1 V FILM: .., KI BESZÉL? ..-FUT > V HAT- , SZÁRNYÚ ANGYAL MEG­ELÉGEL L V NAGYON IDŐS TOVÁB­BITTAT > sr~ 3,14 ÉLES HANGON KIALT > PACI NO, ismert színész > IRÁNYÍ­TOTT EGYE­NES SZA- KASZ > V KÖLTŐI ARC ...-SZK.: ÁLLAM > V r LÜKTET­NI K^ZDI TANTÁL > LIBÁT HIZLAL > V UGYAN­CSAK > HAVON SIKLÓ FEKETE 1. REGE­KICSI­NYÍTŐ ESZMÉ­LETÉT VESZTI > SVÁJCI NEMZE­TI HŐS > V T” FÉNYES ANYAG­GAL BE­VONT >- v ­V STAN­?ORO ES ... f> MOSÓ­OpM. DES ROMÁN NEVE 1 AMERI­GO ..., SZOB­RÁSZ V. MAGAS. FÉLSZEG KAMASZ NÉVUTÓ > ÖREG ROKON ÚTÖ­KÁRTYA > v ■ GITT BELSE­JE! r-pB>­V ■ V -1 SZAMÁR, FRANCI­ÁUL > r v ■ TÖMEG- KÖZ LE- KEOESI ESZKÖ2 > A NÍLUS NÉMET NEVE FÉLÉVI > LÉGIES KELET­INDIAI NÖVÉNY > A VICC POÉNJA, 5. RÉSZ > \) A HAR­MADIK SZE­MÉLY > Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 20-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. Az augusztus 7-i lapban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: „Jobban örülnék, ha olvasás előtt befejeznéd ezt a könyvespolcot. Utalványt nyertek: Herczeg Géza, 7731, Nagypall, Szabadság u. 38/A., Irmei Simon, 7700 Mohács, Jókai u. 6., Major József, 7624 Pécs, Jurisics u. L, Molitor András, 7726 Vé- ménd, Engelmann P. u. 11., Papp Irma, 7622 Pécs, Vasvári P. u.2. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents