Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)
1996-09-12 / 249. szám
10 DUnántúli Napló Gazdaság 1996. szeptember 12., csütörtök Nyilvános pécsi Internet lehetőség. A Magyar Távközlési Vállalat NET hálózatán keresztül Pécsett nyilvánosan is igénybe vehető ezentúl és megrendelhető majd az Internet szolgáltatás. Minderre a Carbocomp Kft. szeptember 17-én, a Citrom utcai Passage Üzletház második emeletén nyíló számítás- és irodatechnikai bemutatótermében nyílik lehetőség. Tanácskozás. 1996. szeptember 25-30. között Szolnok ad otthont annak a nemzetközi agrárszemináriumnak, amelyen elsősorban az európai integráció kérdéskörét vitatják meg a meghívott külföldi, valamint hazai szakemberek, minisztériumi tisztviselők, diplomaták és termelők. Egyezség. Az olasz többségi tulajdonban lévő Tigáz Rt. ellátási területén lévő ön- kormányzatok megállapodtak a településeket megillető részvények felosztási módjáról. Az értékpapírokat e szerint nem a lakosság arányában osztják szét, hanem a nettó „gázvagyonnak” megfelelően. így azok a települések járnak a legjobban, amelyek komoly összeget áldoztak a gázhálózat fejlesztésére. Csomagolás. Magyarországon az élelmiszergyártók évente mintegy 3-5 milliárd forintot fordítanak az élelmiszerek csomagolására. Ez az összeg az áru értékének általában 10-15 százaléka. Háromnapos konferencia tartottak nemrégiben az élelmiszer-csomagolásról Budapesten. Az eszmecserén 20 ország mintegy 170 szakembere vett részt. A felvásárlási és a termelő ár között jelentős a különbség A költségek meg csak emelkednek A nyereséges gazdálkodás a múlté? fotó: Müller Andrea Idén áprilisban a Baranya Megyei Területi Agrárkamara munkatársai modellszámításokat végeztek a tejtermelés jövedelmezőségéről. Az akkori felvásárlási árakat figyelembe véve arra az eredményre jutottak, hogy 6500 literes tehenenkénti éves tejtermelés mellett már veszteséges, vagy éppen nullára fut a tehenészet. Az egy liter tejre jutó teljes költség 35-37 forint között mozgott. Egyértelmű volt, hogy jövedelmező tejtermelésre csak néhány magas színvonalon termelő tehenészet képes. Augusztusban újabb vizsgálatot végeztek, melynek során ismét górcső alá vették a tejtermelést. Mint kiderült, a kukorica kilónkénti ára 18 forintról 28-ra emelkedett, de még ennél drágábban is vásárolható. Harminc százalékkal drágult a kész tejelő tehéntáp. A silókukoricának ugyan nincs kialakult piaci ára, de miután az is kukorica, annak bekerülési költségét is 30 százalékos áremelkedéssel vették figyelembe. A takarmányozás összköltsége 40 százalékkal lett magasabb alig néhány hónap alatt, de az egyéb járulékos kiadások is jelentősen nőttek. Mindezek mellett a tej átvételi ára - 3,6-os szabvány és az extra minőségű - nem változott, 36 forint maradt. Amíg áprilisban az évi 6-7000 literes tehenenkénti átlag még fedezte a termelési költségeket, addig augusztusban már jelentős veszteséget könyvelhet el a termelő. A számítások szerint ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a tejtermelés 46 forintot kellene a tejért literenként fizetnie a tejüzemeknek. Baranyában azonban a megyei átlag 5-6000 liter között mozog, ebben az esetben pedig legalább 50 forintot kellene kapniuk a tejükért a gazdáknak. Ha netalán a feldolgozók 50 forintra emelnék a felvásárlási árakat, akkor a jelenlegi költségek mellett a tehenenként évi 8000 liter tejet produkáló tehenészet 16, míg 46 forintos átvételi árnál 7 százalékos nyereséget érhetne el, amelyek a szakemberek véleménye szerint nem túlzott elvárások. Jelenleg azonban a termelő nem tehet mást, mint a tejhozamot tehenenként ötezer literről nyolcezerre emeli, ami nagyon nehéz és újabb beruházásokat igényel. Szóba került egy intervenciós alap létrehozása is, amelybe a termelők literenként 10 fillért fizetnének be, s ezzel segítenék a bajba jutott gazdálkodókat. Azonban kérdéses, hogy ezzel az összeggel kompenzálható-e a jelenlegi 10-15 forintos ár- különbözet. Amennyiben a termelő nem tudja az árakban érvényesíteni a költségeit, kénytelen lesz felszámolni a tehenészetét. Sz. K. A tervezettnél kisebb bevétel Az év végéig 1,6 milliárd forint veszteséget kell ledolgoznia a Magyar Államvasutaknak ahhoz, hogy a társaság pénzügyi hiánya az év végén ne haladja meg a tervezett 9,2 milliárd forintot. Az első hét hónapban ugyanis az áruszállítási fuvardíjelmaradás 2,5 milliárd forintot tett ki, melyet csak részben tudott ellensúlyozni a személy- szállítás 0,7 milliárd forintos és az egyéb értékesítések bevételi többlete. A vasút vezetése szerint azonban ez behozható, mivel élénkülni látszik a belföldi és a tranzitforgalom is. Felmérések szerint a tavalyihoz képest 10 százalékkal több cukorrépa elszállítására van igény, s az év végéhez közeledve úgy tűnik, nő a beruházási kedv is. Ez utóbbi pedig előnyösen befolyásolja a szállításokat. A személyszállításban a belföldi utasforgalom növekedéséből származott bevételi többlet. Januártól júliusig 69,8 millió fizető utas vette igénybe a MÁV szolgáltatásait. Az utasszám 2,8 százalékkal haladta meg a tervet. A MÁV év elejétől számított költségei összesen 3,1 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet, ebből 2,7 milliárd forintot tesz ki a bér és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási járulék. Mindezen okok miatt a MÁV vezetése kemény őszre számít, de bízik abban, hogy a munkáltatói-munkavállalói kapcsolatok megfelelően alakulnak. A MÁV a hároméves megállapodás első részét mind a kormánnyal, mind a szak- szervezetekkel szemben teljesíteni kívánja. Nemzeti minőségi díj Pályázati határidő: október 10. Pályázatot hirdet az ipari és kereskedelmi miniszter az idei nemzeti minőségi díj elnyerésére. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. sajtótájékoztatóján elmondták: a legjobb vállalatok elismerésére számos országban alapítottak nemzeti minőségi díjat. A hazai magyar cégek tevékenységének hasonló díjazására a miniszterelnök az idén nyáron hozott rendeletet. A nemzeti minőségi díjat decemberben adják át először. A díjra pályázatot nyújthat be bármely Magyarországon bejegyzett, nyereségérdekeit termelő és szolgáltató szervezet - a kereskedelmi társaságok, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodók és a tanácsadó szervezetek kivételével. A kidolgozásához szükséges dokumentáció a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központban és a Magyar Minőség Társaságnál szerezhető be. A pályázatot október 10-ig lehet beadni a Minőségfejlesztési Központhoz. A VILÁG PIACAIN Új búzafajták. Az idén hat martonvásári nemesítésű kalászos gabonafajta kapott állami elismerést. Az MV Magdaléna, az MV Madrigál már külföldön is keresett; jól vizsgázott a gyakorlatban két durumbúza-újdonság s a legújabban nemesített rozs és tavaszi búza is. Itthon egyébként ma már a búza vetésterületének 55 százalékán martonvásári fajtákat termesztenek. Fejlesztés. Az Egis Gyógyszergyár a következő évekre már kidolgozta középtávú tervét, amely szerint éves forgalmát átlagosan tíz százalékkal, nyereségét pedig tizenkét százalékkal növeli. Fejlesztésre az idei esztendőben, és a következő két évben több mint tizenhárom milliárd forintot kívánnak fordítani. Több évtizedes hagyomány Egyre kisebb területeken termesztenek fehérjenövényeket A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi lehetővé az agrárágazat teljes körű fejlesztését. A fehérje növények termésterülete drasztikusan csökken - hangzott el tegnap a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. immár huszonhar- madik alkalommal megrendezett szója és kukorica fajtabemutatóján. Mint Kiss József, a Boly Rt. vezérigazgatója elmondta, a biológiai alapok adottak, s szójából jó termés várható. Dr. Öcsödi Gyula , az FM főosztályvezetője előadásában egyebek mellett arról szólt, hogy az elmúlt években jelentősen leértékelődött az ágazat. Az átalakulás negatív hatásai érezhetők, nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is, hiszen a felére csökkent az állatállomány. Ennek ellenére változatlanul magas a fehérje takarmányok importja, ugyanis a hazai termelés a szükséges mennyiség 30 százalékát adja csak. A magyar állattenyésztőknek azonban az EU normák szerint kell az állataikat minősíttetni és feldolgozni, ha el akarják adni azokat a nyugati piacokon. Hazánkban kedvezőek az adottságok a magas fehérjetartalmú növények termesztéséhez, amelyek a takarmányozásban betöltött szerepükön túl javítják a talaj szervesanyag, elsősorban nitrogéntartalmát. Az abrakhüvelyesek kiváló előve- temények, szinte „gyógyítják” a talajt, éppen ezért a jövő évi támogatási rendszer kidolgozásakor már többször szóba került, hogy kapjanak prioritást a fehérjenövények. A még csak kidolgozás alatt álló jövő évi támogatási rendszerben tervezik a műtrágya támogatás bevezetését, s az elképzelések szerint a termelési integrációt végző szervezetek is részesülhetnek majd kamattámogatásban az e tevékenységre felvett hiteleik után. Szigorodik a mezőgazdasági biztosításhoz adott támogatások feltétele, csak a tűz- és jégkockázati alapbiztosítással rendelkezők kaphatják meg. Sz. K. Növekszik a kínálat A nemzetközi búzapiacokon az időjárás kedvezőre fordulása miatt a hozamok növekedését várják. A világ össztermelésének emelkedése a szezonvégi zárókészletek megduzzadását eredményezte, aminek egyértelműen árcsökkentő hatása lesz. Az Agrograin elemzői a közeljövőre is árcsökkenést prognosztizálnak, annak ellenére, hogy bizonyos jelek a kereslet némi élénkülésére utalnak. Az elemzések egyetértenek abban, hogy nagyon bizonytalan a vásárlási szándék, és már egy minimális áremelkedés is a vevők azonnali visszahúzódását eredményezhetné. A piaci hírek közül említésre méltó, hogy Tunézia 175 ezer tonna lágybúza vásárlásáról kötött megállapodást október-decemberi szállítással, 177-180 dolláros áron. A múlt héten a kukorica- jegyzések trendje is alapvető árcsökkenést mutatott. A hosz- szabb távú tendenciát tükrözi, hogy Dél-Korea jövő év április-májusra 300 ezer tonna feletti mennyiséget kötött le, tonnánként 158-163 dolláros, leszállított áron. A Budapesti Árutőzsdén az elmúlt napokban mind az étkezési búzánál, mind a takarmánykukoricánál csökkentek a jegyzések. Valószínű, hogy a fordulat tartósabb marad, hiszen a kalászos takarmánygabonák kedvezményes import lehetősége és a kukoricaexport későbbi időszakra halasztása növeli a kínálatot. Wágner Katalin Az engedélyek meghosszabbításának határideje szeptember 28-án lejár Új eljárási rend a vámhivatalokban Az április elsején életbe lépett vámtörvény 180 napos türelmi időt adott a vámszabadterületek működtetésére, a halasztott vámfizetési kedvezményekre, valamint a készfizető kezesség vállalására korábban kiadott engedélyek megújítására. A határidő szeptember 28-án éjfélkor lejár. Ez után a meg nem hosszabbított engedélyek érvényüket vesztik - jelentették be kedden a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által tartott sajtótájékoztatón. Kovács Csaba, a VPOP vám- és adófőosztályának munkatársa elmondta: a pénzügyőrség az országban lévő 103 ipari vámszabadterületből száz működésére adott ki engedélyt a vámtörvény életbelépését megelőzően. Szeptember első hetéig 58 üzemeltető kérte engedélyének megújítását. A kereskedelmi vámszabad- területet üzemeltető száz gazdálkodó közül 38 engedélyének visszavonását, illetve a terület vámraktárrá történő átalakítását kérte. Halasztott vámfizetési engedélyt 742-en kértek. A hatóság háromszáz gazdálkodót szólított fel kérelmük meghosz- szabbítására. A vámőrség kilencvenkét vállalkozás készfizető kezességvállalásra vonatkozó engedélyét vizsgálta felül. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy közülük csupán 39 rendelkezik a törvényben előírt húszmillió forintos vagy annál nagyobb bankgaranciával. A gyorsabb és biztonságosabb vámkezelést s a korrupció visszaszorítását hivatott szolgálni az az új eljárási rend, amelyet a VPOP keddi megyei parancsnoki értekezletén terjesztett elő Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka. Daróczi Ferenc ezredes, a VPOP főosztályvezetője elmondta: a kötelező rendelkezéseket és szakmai ajánlásokat tartalmazó munkarendet december 31-ig kell bevezetni a vámhivatalokban. A koncepciót a jogszabályokat és az EU követelményeit is figyelembe véve, széles körű egyeztetéssel alakították ki. U. G. Augusztusban nőtt a rendelésállomány, lassult az áremelkedés Megmozdult a gazdaság szekere Kedvező jeleket tapasztaltak a gazdasági folyamatokat vizsgáló szakemberek augusztusban: a júliusi megtorpanást követően újra élénkült a gazdasági tevékenység, nőtt a cégek rendelésállománya, csökkentek a raktárkészletek, s a vállalatok munkaerő-kereslete is nagyobb volt a korábbinál. A Magyar Logisztikai és Készletezési Társaság nyilvánosságra hozott üzleti jelentése - amely a gazdaság keresztmetszetét adó 110 cég teljesítményét vizsgálta és elemezte - azt állapítja meg, hogy növekedtek a feldolgozó-ipari vállalatok alapanyag-beszerzései. Ez egyértelműen arra utal, hogy a szabadságolások, nyári leállások miatti júliusi lanyhulás átmenetinek bizonyult. Az élénkülés ugyan viszonylag kis mértékű, de nyári hónapról lévén szó - biztató az év hátralevő részét illetően. Ugyancsak kedvező előjelnek tekinthető az is, hogy a munkaerőigények hosszú hónapok óta augusztusban voltak a legnagyobbak: a foglalkoztatási index magasabb értéket ért el, mint tavaly az utolsó fél évben bármikor. A jelentés szerint ugyan az alkalmazottak számának emelkedését részben szezonális feladatok indokolták, de az alapvető ok a termelés bővülése volt. Erre utal, hogy a vizsgált cégek nagy részénél számottevően nőtt a rendelésállomány. Igaz, ebben a szezonális tényezők is közrejátszottak, de elsődleges szerepet a piac bővülése játszotta. A szakemberek ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a vállalatok többsége a korábban felhalmozott raktárkészletekből szolgálja ki vevőit, illetve igyekszik rendelésre gyártani. E miatt forgalmuk jóval nagyobb arányban emelkedett, mint teljesítményük vagy éppen saját beszerzéseik. Júliusban - augusztushoz viszonyítva - lassult az árak emelkedésének üteme: a feldolgozó cégek háromnegyede nem érzékelt számottevő drágulást a beszerzési piacon. k t t (
