Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-02 / 239. szám

1996. szeptember 2., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Egyre több az éhező gyerek A menza az utolsó menedék (Folytatás az 1. oldalról) Szigetváron a napközisek száma az év végéhez hasonló, de az áremelések miatt a men- zásoké drasztikusan csökkent. Siklóson az egyházi oktatási intézmények nem kapnak tá­mogatást, ezért a katolikus is­kolában a napközi egy napra 100, míg a menza 60 forintba kerül. A református iskolában csak menza van, s jelenleg 110 forintba kerül egy ebéd, de várható némi változás. Az ön- kormányzat által fenntartott iskolában nem szedtek még té­rítési díjat, ugyanis azok ösz- szegéről még nem döntött a testület. Pécsett is csökken a napkö­zisek száma, egyes intézmé­nyekben az alsós gyerekek kö­zül is többen menzát fizetnek, s egy hallgatólagos megegye­zés alapján ott maradhatnak a napköziben. Sajnálatos tény­ként mondták el több helyen is, hogy egyre több gyerek éhezik, mert otthon sem jut elegendő' pénz élelemre. Mo­hácson október 1-ig még 108 forint egy napra a napközi, és 70 forint a menza, ami nem tudni még mennyivel, de emelkedik. Pécsváradon van­nak, akik csak a következő hó­napban fizetnek majd napkö­zit, mert a szeptemberire au­gusztusban a szülők fizetésé­ből már nem futotta. Sásdon áprilisban emelkedtek a térí­tési díjak, s várhatóan jövő áp­rilisáig azok összege nem vál­tozik. Sz. K. Pécs Komló Napközi Menza Ft 150 100 Mától új menetrend szerint járnak a pécsi autóbuszok A ma hajnali járatkezdettől új menetrend szerint közlekednek a pécsi autóbuszok. A változás lényege, hogy a nyári, mérsé­keltebb utazási igényekhez iga­zodó, visszafogottabb tömeg- közlekedéssel szemben gyak­rabban járnak a buszok. Az elmúlt hetekben sokak ál­tal hiányolt 2-es autóbusz ismét Fehérhegyig viszi az utasokat - a 2/A útvonala és menetideje változatlan marad -, azzal a kü­lönbséggel, hogy kitérőt tesz a Budai-állomásra. A Pécsi Tö­megközlekedési Részvénytár­saság (PTRt.) vezetői szerint erre azért van szükség, hogy a Vasas, illetve Hird felé tovább­utazóknak kényelmesebb át­szállást biztosítsanak. A Budai­állomás és Újhegy között 10-es jelzéssel, napi két alkalommal új járat közlekedik, az 50-es vonalán pedig, alkalmazkodva a cégek munkarendjéhez, késő esti járatokat is indítanak Kert­városból. A mai naptól regge­lente három új M 55-ös járat vi­szi az utasokat Kertvárosból a Kürt utcáig: két megállóhelyen, a Maiéter Pál utcában és a PÉ- TÁV-székház előtt - a Kürt utca felé közlekedve - azonban nem állnak meg. Ennek a célja, hogy akik az 1-es járattal is el­juthatnak a PÉTÁV megállóig, azok ne az „egyetemi” jára­tokra szánjanak, s csökkenjen a buszokon a zsúfoltság. Az új pécsi autóbuszmenet­rendről tájékoztató kiadványt jelentetett meg a PTRt., amely valamennyi bérletpénztárnál és a végállomások forgalmi irodá­iban megvásárolható. R. N. Városi központi tanévnyitó Pécsett Baranyai vadásznap a Sikondai Lovastanyán Társadalmi vita Ma 14 órai kezdettel rende­zik meg a készülő non-pro­fit törvény társadalmi vitáját Pécsett, a Nevelők Házában. A beszélgetést Fonai László, a United Way Dél- Dunántúl Alapítvány ügy­vezetője irányítja, meghí­vott szakértőként Radó Pé­ter, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium minisz­teri tanácsadója vesz részt a rendezvényen. A szervezők várják az érintett civil szer­vezetek, döntéshozók, köz­vetve érintett szervek, szer­vezetek képviselőit. Őstörténeti kiállítás Az élet baranyai őstörténe­tét bemutató kiállítást építe­nek ezekben a hetekben a szakemberek a komlói ter­mészettudományi múzeum^ ban. Környezetünk rendkí­vül gazdag miocénkori - 26-14 millió évvel ezelőtti - maradványokban. A még az idén megnyíló kiállítás ezt a kort is bemutatja majd. „Valami harminc vályogház” Valami harminc vályogház címmel rendeznek helytör­téneti kiállítást Kovácsszé­náján, a Fotógalériában. A millecentenáriumhoz kap­csolódó tárlat a község 1290. évi írásos említésétől napjainkig mutatja be a kis hegyháti település múltját levéltári dokumentumokkal, valamint a lakosság által összegyűjtött fényképekkel, tárgyakkal gazdagon illuszt­rálva - szeptember 14-ig. (Folytatás az 1■ oldalról) Az igazgató köszöntötte a tanulmányaikat most kezdőket, az érettségi vagy szakmunkás- vizsga előtt álló negyedikeseket és azokat az ötödéveseket is, akik az érettségin már bizonyí­tottak, s most tovább gyarapít­ják tudásukat azért, hogy jobb szakemberré válhassanak. Kővári Zoltán nem hallgatta A címadó mondattal summázta Vörösváczki János iskolaigaz­gató a tegnap délután átadott bólyi szakmunkásképző iskola és szakmunkások szakközépis­kolája intenzív nappali tagoza­tának szerepét, fontosságát a térség középfokú oktatásában. Hárs József polgármester kö­szöntőjében elmondta: a telepü­lés régi álma valósult meg, az 1974-ben megszüntetett mező­éi, hogy az évkezdés nagy erő­feszítést jelentett és jelent a szülőknek is, akik a tanszerek, ruhák, s a különböző hozzájáru­lások terheit viselik. A gondta­lan iskolakezdések időszaka elmúlt, de az aggodalmak sora nem, hiszen a képzettség, a jó iskola ma már nem garancia a végzés utáni álláshoz jutáshoz. A tegnapi ünnepi alkalommal a gazdasági szakközépiskola után ismét középfokú iskola várja tanulóit Bolyban, melyben 3 szakmában épületasztalos, kő­műves és dísznövény kertész szakon tanulhatnak a diákok. A községben országosan elsőként bevezetett kétnyelvű magyar­német általános iskolai prog­ram után az új intézmény is fel­vállalta a nemzetiségi oktatást. A gyakorlati képzés az egy éve többség azonban örült a régi társakkal való találkozásnak, az új élmények, feladatok izgal­mának. Az intézmény új tornatermé­ben tartott tanévnyitón az is­kola vegyeskara énekelt, a hu­mán tagozatos osztályok tagjai adtak műsort, és fellépett a Gyárvárosi Ifjúsági Zenekar is. Hodnik I. Gy. már működő bólyi Kolping- műhelyben történik, melynek ünnepélyes beiktatására szintén ez alkalommal került sor. Kivi­telezéséhez az önkormányzat és a helyi vállalkozók mellett je­lentős támogatást biztosított a német belügyminisztérium, az augsburgi és a bólyi Kolping- szervezeten, illetve egyesületen keresztül. Bíró Lajos (Folytatás az L oldalról) celebrált Hubertus-mise, a me­gye kiváló vadászainak átadott kitüntetések után - nevezzük mindezt „a szakmai program­nak” - olyan látnivalóval csábí­tották a vadászattól, vadgazdál­kodástól távolabb állókat is, amely sokoldalú szórakozást, sok érdekességet kínált. Igaz ez akkor is, ha az eső természetesen megzavarta a vadászok szép ünnepét. Mégis jól érzékelhető volt: a rendez­vény részint a millecentená- rium, részint a Naturexpo’96 jegyében arra tanított, hogy az ember, a vadász, nem tulajdo­nosa, nem ura a környező ter­mészetnek, hanem annak „csak” gondozója. Akár vezér­fonalként, mottóként is megfo­galmazható ez, különösen most, amikor több okból és több oldalról is átalakulóban van a vadászok társadalma, a Döntésközeli helyzetbe jutott Ferihegy II. bővítésének ügye. Lotz Károly közlekedési minisz­ter vasárnap elmondta: Med- gyessy Péter pénzügyminiszter értesítette arról, hogy a repülő­téri fejlesztések finanszírozására a CIB által alakított befektetői konzorciumot tartja megfelelő­nek. Jelenleg még folyik a finan­szírozás részleteinek pontosítása a pénzintézettel. A végső feltéte­lek rögzítésére napokon belül számítani lehet. A közlekedési tárca vezetője közölte még, hogy amint az Igazságügyi Minisztérium jóvá­hagyja a szerződés jogi feltéte­vadgazdálkodás kerete, s lehet az új helyzet segítője a még kul­turáltabb, a szakmai munka színvonalának emelkedését jelző vadászatnak, vadgazdál­kodásnak. Kevesen tudják például, hogy a hagyományosabb vadá­szati kultúrával rendelkező or­szágokban a torz trófea leg­alább olyan siker, mint egy ér­mes agancs. Most már - s jelzi ezt a Sikondai Lovastanyán lát­ható trófeakiállítás is - nálunk is nő az előbbiek becse, mint ahogy azt is szemlélteti a kiállí­tás: milyen sok részére jutnak el a világnak a magyar vadá­szok. Szerepelnek természete­sen a bemutatón az utóbbi öt év legszehb baranyai trófeái is. A jövő vasárnap ugyancsak a Sikondai Lovastanyán lesz az Országos Vadásznapok záró­rendezvénye, hasonlóan gazdag programmal. Mészáros A. leit, a végső akadálya is elhárul annak, hogy az LRI és a kanadai ADC közös társaságot alapítson. Mint ismeretes, Ferihegy II. bő­vítésére július 18-án kormány- határozat született. Eszerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 66 százalékos tulaj­doni aránnyal, a kanadai cég 34 százalékkal vehet részt a Ferihe­gyi Utasterminál Fejlesztő Kft.- ben. Lotz Károly leszögezte: a KHVM a társminisztériumok hozzájárulása esetén minden bi­zonnyal engedélyt ad a társaság megalapítására, s azt követően még az idén megkezdődhetnek az építési munkák is. (MTI) Hézagpótló iskola Mohács és Pécs között Az új iskolaépület, kis képünkön: német vendégek az ünnepi szentmisén fotó: Müller a. Döntés Ferihegy 11.-ről Két éve tértek vissza Pécsre Siketek szentmiséje Pécsett a Miasszonyunk Női Kanonokrend zárdatemplomá­ban havonta egyszer különleges szentmisét tartanak. A pap las­sabban beszél, s mellette egy apáca a híveknek kézjelekkel tolmácsolja az elhangzottakat, miközben egy másik a diavetí­tőt kezeli, s a válaszokat vá­szonra vetíti ki.- Huszonhárom éve kezdtük el a hallássérült pasztorációt (lelki gondozást) Budapesten - mondja Szilágyi Mária Iza­bella, Miasszonyunkról neve­zett Kalocsai Iskolanővér. - Korábban Pécsre is rendszere­sen lejártunk, de az idős bácsi meghalt, aki összefogta a hal­láskárosult híveket. Lassan két éve már, hogy ismét tartunk a siketeknek szentmiséket. Mindez egy szerencsés talál­kozásnak köszönhető. Izabella nővér a Máltai Szeretet Szolgá­lat egyik munkatársának segít­ségével kapcsolatot teremtett a siketekkel, míg Assunta nővér a Miasszonyunk Női Kanonok­rendből segített papot találni, és a misékhez felajánlotta a Zárda-templomot.- Ketten a testvéremmel jár­juk az országot - folytatja Iza­bella nővér. - A szüléink sike­tek voltak, bár tudtak beszélni, de egymás között használták a „kézbeszédet” is. Mi ellestük tőlük ezeket a jeleket, de már felnőttként tanultuk meg a használatukat. A siketek is sze­rették volna, hogy a szentmise számukra is érthető legyen, ezért kezdtük el, először Buda­pesten, majd később egyre több vidéki városban. Sz. K. Azott szőrű kutyák versenye Gazdik és kutyák egyaránt bő­rig áztak vasárnap a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének komlói szervezete által rendezett Országos Ku- ty akiállításon. A sikondai kempingben szűnni nem akaró esőzés kö­zepette zajlott a program, s bár az ebek egészen másképp néz­tek ki, mint a hétköznapokon, szépségversenyüket is megtar­tották. A rangos kiállításon a ha­zánkban tenyésztett kutyafaj­táknak mintegy 80 százaléka megtalálható volt. A nézelő- dők megcsodálhatták a va­dászkutyák, a szánhúzókut’yák népes seregét is, szintúgy, mint a bobtail-eket, vagy ép­pen a kaukázusi juhászokat. A neves bírókból álló zsűri becsületére legyen mondva, hogy a sokszor trópusi jellegű zuhatag idején sem állították le a programot. Tizenhat ringben párhuzamosan folyt a bírálat. Végül a fajtacsoportok győzte­sei, valamint a kiállítás szépe- verseny első díjasai egy-egy zsák kutyatápnak örülhettek. A díjakat a verseny fő támoga­tója, az amerikai PURINA cég ajánlotta fel, s a pécsi márka­bolt vezetője adta át a „bajno­koknak”. A rendezvény lebonyolítá­sáért a résztvevők szerint min­den elismerés megilleti a kom­lóiakat, többek között Purth Bélát, a MEOE komlói szerve­zetének elnökét. A rendezvé­nyen jelent volt az egyesület országos vezetője, dr. Vár­szegi Zsolt is. Balog N. A gazdi „arany bogaránál” nincs szebb FOTÓ: MULLER A.

Next

/
Thumbnails
Contents