Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-02 / 239. szám

1996. szeptember 2., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Kaposvár jövőre, Pécs...? (Folytatás az 1. oldalról) A héten megnyugodhattak a kaposvári pedagógusok, miután a város közgyűlése úgy döntött: nem emeli szep­tembertől a kötelező óraszá­mot, így senkit sem fenyeget az elbocsátás veszélye. A haladék jövő év szep­temberéig szól, hiszen a köz­oktatási törvény szellemében a következő tanévet már min­denképpen a megemelt köte­lező óraszámokkal kell elkez­deni. Szita Károly, a város polgármestere szerint felhá­borító, hogy egy törvény megszületését követően mindössze három hét állt ren­delkezésre annak eldöntésére: szeptembertől emelik-e, vagy sem az óraszámokat. A ha­lasztást az a gazdasági számí­tás indokolta, amely szerint az óraszám emelésével járó kia­dások nyolcmillió forinttal növelték volna az önkor­mányzat költségvetését. Pécs, úgy tűnik, kedvezőbb helyzetben van, mert mint Troska Gyula, a közgyűlés közoktatási bizottságának el­nöke elmondta, már a törvény megszületése előtt felkészül­tek a változtatásokra, s ajánlá­sokat is tettek az iskolaveze­tőknek. Bár a közgyűlés még nem döntött, hogy mikortól emelik a kötelező óraszámot - ezt várhatóan néhány héten belül megteszi -, de az látszik biztosnak, hogy olyan határo­zat születik, amely visszame­nőlegesen szeptember 1-jétől lép életbe. Persze a nagy kér­dés, jár-e ez tömeges elbocsá­tásokkal? Troska Gyula sze­rint semmiképpen. Ahol sor kerül egyáltalán létszámleépí­tésre, annak két oka lehet: az iskola igazgatója rosszul számolt, s pontatlan adatokat' küldött az önkormányzatnak, valamint, hogy nagyobb mérvű diákelvándorlás törté­nik, például a nem kellő szín­vonalú oktatási munka miatt. Tehát egyelőre a mintegy 2500 pécsi pedagógus is fellé­legezhet, még akkor is, ha a város közgyűlése szeptember­től megemeli a kötelező óra­számot. Hogy meddig, senki nem tudja ... R. N. Új módszer a fogászatban FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Lézerrel a foggyökérben Szigetvár belvárosában az átmenő forgalom csökkentése érdekében forgalomcsillapító küszöböket helyeztek el. A két gyalogátkelőhelyet járdaszintre emelték ki, és így ezek legfeljebb 20 kilométeres sebességgel közelíthetőek meg. A város önkormányzata így kívánja a járműveket az új 6-os számú főközlekedési útra terelni. fotó: müller andrea Egy japán betyárkutató Átlagosan minden magyar em­ber szájából hiányzik három­négy fog. A foghúzás azonban csak rövid távon segít a bajo­kon. 30 év fölött egy-egy lyu­kas fog már gyakran csak gyö­kérkezeléssel menthető meg. A megszokott terápiánál az orvos feltárja a fogat, a gyökér­csatornákat kis ráspolyszerű eszközzel tisztítja ki. Ez sokáig tart, és gyakran röntgenfelvétel­lel kell ellenőrizni az ered­ményt. Egy nemzetközi kutatócso­port a lézeres diagnosztika eredményeit használta fel a to­vábblépéshez, az eljárásról a magyar résztvevő, dr. Vári G. Sándor tájékoztatott.-A gyökércsatoma belső'ré­szét a fogorvos sose látja. Az új eszköz a szöveti spektroszkópia segítségével állandó jelzést ad arról, visszamaradt-e bármi­lyen szuvas rész, baktériumcso­port a csatornában. A fém vé- dóhiivelyben bevezetett ultra­hang energia pedig helyettesíti a ráspolyt, a bevitt rezgó'ener- gia távolítja el a beteg részeket. A fémhüvely belső' részében van egy százhúsz mikron átmérőjű üvegszál is, arannyal bevonva. Ez vezeti a fényt, amely megvi­lágítja a csatornát. így mind­azokat a feladatokat tudjuk öt­vözni, amely a foggyökér keze­lésben a fogorvos fel­adata. Hodnik I. Gy. A pécsi Japán Hét fő szervezője Shingo Minamizuka, a tokiói Chiba Egyetem professzora. Mesélte, hogy legelső és tán legmélyebb emléke Magyaror­szágról az 1956-os forradalom. Bár akkor még csak 12 éves volt, Japánban sok szó esett a szovjetek kíméletlen beavatko­zására - és nem csak a hírek­ben. Mindennek a japán értel­miség körében rendkívüli volt a hatása, ugyanis sokan szimpati­záltak a marxista eszmékkel, a háborúban győztes Szovjet­unióval. Ilyen szempontból számukra is kijózanító hatása volt ’56-nak. Shingo Minamizuka végül gazdaságtörténész lett, és a XIX-XX. századi magyar gaz­daság történetével kezdett el foglalkozni, amihez egy 1972- ben kapott másfél éves buda­pesti ösztöndíj is hozzásegí­tette. A későbbiekben is gyak­ran visszatért hozzánk, sőt 1987-ben egy alföldi tanya­rendszer-kutatási programban vett részt, melynek során meg­(Folytatás az 1. oldalról) hanem az eladót, amely aztán a gyártóval, illetve a nagyke­reskedelmi céggel rendezi le ennek anyagi vonzatát. Csak­úgy, mint a csere esetén. Korábban a KERMI-vizsgá- latnak semmilyen jogi követ­kezménye nem volt. Most azonban, miután a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség elké­szítette a szakvéleményt, lévén, hogy hatósági jogosítványokkal rendelkezik, határozatot is hoz, hogyan kell eljárni. Ez pedig ismerkedett Kecskeméttel, Szegeddel, Gyulával, Debre­cennel.- Egyre inkább izgattak a pa­rasztmozgalmak is - mondta kiváló magyarsággal ami összefüggésben állt korábbi ku­tatásommal, az 1890-es évek agrárszocializmusának kialaku­lásával. Ennek előtörténete­ként, a parasztság hagyományai és szellemi világa kapcsán ju­tottam el a betyárokig. Nagyon megfogott ez a naiv mozgalom, amiben elsősorban a parasztok már kötelező érvényű a gyár­tók, forgalmazók számára. Újabban elég gyakran elő­fordul, hogy a vásárlók könyvét kifejezett kérésre sem adják át a valamilyen ok miatt reklamá­ciót beírni szándékozó vendég­nek, vevőnek. Nos, ennek a fü­zetnek jól látható helyen kell lennie, hogy kérés nélkül is hozzáférhessen az, aki szeretné panaszát beírni. Amennyiben a vásárlók könyve például a pult alatt van, már ez is szabálysér­tés, de ha kifejezett kérés elle­vágyai jelennek meg, de egyál­talán nem ideológiai szinten. Rózsa Sándornak nem volt „programja”, sem ideája, azt hiszem, elsősorban azért rabolt, mert éhes volt és szomjas. De az a - nevezzük szociális érzé­kenységnek? - tény, hogy a szegényeket, a cselédséget még egy kastély földúlásakor sem bántotta, igazán figyelemre méltó. Érdekes, hogy ez a fajta népi igazság, a népi betyárok manapság megint népszerűek lettek - pl. Robin Hood -, mert szerepük lehet egy olyan világ­ban, ahol az elveszett értékrend helyén még nem alakult ki új, minden kaotikusnak és kilátás­talannak tűnik.- Japánban is voltak efféle figurák?- Igen, mi is tudunk egy-egy magányos hősről. Ezeket a népnyelv „egér-embereknek” hívja; ők voltak azok, akik este, nesztelenül, mint az egér, belo- póztak a szamurájok házába, és elvégezték a maguk igazság- osztó” szerepét. M. K. nére sem nyújtja át a vendéglős, a kereskedő, újabb szabálysér­tést követ el. Mit tehet az em­ber, ha nem kapja meg a „pa­naszkönyvet”? Á vele szemben tanúsított, s elfogadhatatlannak ítélt eljárást jelezheti a területi­leg illetékes önkormányzat jegyzőjénél, illetve a minden megyében működő fogyasztó- védelmi felügyelőségnél. Ame­lyek aztán kötelesek eljárni, s indokolt esetben bírságot ki­szabni. Roszprim Nándor A társadalmi szolidaritásról „Az elmúlt három nap ta­pasztalatai ismét megerősí­tettek abban a meggyőződé­semben, hogy a magyar tár­sadalomnak van ereje ön­magát megújítani, csak ne kívánjuk, hogy öt év alatt hozzon be 250 éves elmara­dást” - e szavakkal össze­gezte hétvégi három napos kelet-magyarországi látoga­tását vasárnap Göncz Árpád Nyíregyházán, az Iskola- szövetségnek a szociális munkával és a szociális- munkás-képzéssel foglal­kozó szakmai konferenciája megnyitóján. A köztársa­sági elnök a társadalmi szo­lidaritásra hívta fel a fi­gyelmet, amely sokkal eredményesebb lehet az ál­lam hatékonyságánál. Az ál­lamfő szerint a mai magyar társadalom „értékközti” ál­lapotban van, amikor is megbomlottak az érték- és érdekegyensúlyok. Göncz Árpád úgy véli: az értékrend mindenki által elfogadható közös minimuma a humá­num lehet. Korszerűbb lesz a honvédség Különböző tárgyalások folynak a Magyar Honvéd­ség korszerűsítésére - mondta Keleti György hon­védelmi miniszter tegnap a Tolna megyei Medinán, ahol alakulatzászló-átadási ünnepséget tartottak. A he­lyi alakulatnak, a Magyar Honvédség Rádiótechnikai Századának a medinai, a kö- lesdi, a szedresi és a zombai önkormányzatok közösen adományoztak zászlót Me­dina fennállásának 550. év­fordulója alkalmából. Keleti György ünnepi beszédében a korszerűsítéssel kapcso­latban elmondta: néhány napon belül megérkezik azoknak az új T-72-es harc­kocsiknak az első szállítmá­nya, amelyeket Belorusszi­ában vásároltunk. Megér­keznek továbbá az orosz adósságból vásárolt páncé­lozott szállító harcjárművek is. Keleti György kitért a NATO-hoz való csatlakozás kérdésére is. - Arra törek­szünk - mondta -, hogy a NATO keretén belül talál­junk szövetségeseket. Min­den reményünk megvan arra, hogy a jövő év első fe­lében a NATO legfelsőbb szinten úgy dönt, első kör­ben elfogadják Magyaror­szág csatlakozási kérelmét, más országokéval együtt, és akkor 1999-re Magyaror­szág teljes jogú NATO taggá válhat. (MTI) Ha leszakad a cipő talpa... Szerencsejáték az Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. hőn nyerőszáma: >1Á r, a pécsi DIGITAL üzletekből:- Citrom u. Colonia üzletház 313-382- Citrom u. (várfal alatt) 336-1 33 . - Rákóczi út 39/c. 335-747- Ferencesek u. 29. 328-906- Király u. 48. 331-746 Nyeremény: 1 db hajszárító Ön a nyertes: ? Óriás sertést sorsolnak Az Országos mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a közönség körében nagy sikert aratott a halászati standon az a két méter hosszú, 62 kilo­grammos óriásharcsa, amelyet egy szerencsés szlovák horgász fogott ki nemrég a Dunából. Ugyancsak az állattartók kiál­lító részlegén látható a Hajdú- böszörményi Agrárszövetkezet 460 kilogrammos magyar nagyfehér - magyar lapáj ke- resztezésű óriás sertése, amely mindig nagy tömeget vonz. Ä hatalmas állatot a terv szerint kisorsolják majd a látogatók között. Az OMÉK-en hétfőn a szakmai programok között sze­repel egyebek mellett a mező- gazdasági információs rendsze­rek fejlesztése. (MTI) Te rongyos pénz! Ugye, kellemetlen, ha a bolti pénztárban visszalökik a szá­zast, mondván, „kinek kell a rongyos”? Hiába magyaráz­zuk, mi is visszajáróként kap­tuk, s nem átvágni szándé­kozzuk a becses intézményt. Szakértők szerint bizony akadnak problémák a pénz- forgalomban lévő bankókkal. A papírminőség egyesek sze­rint nem minden évjáratnál egyenletes, így lehetséges az, hogy hamarabb tönkremen­nek egyes „ifjabb” bankók, mint más régiek. Megint má­sok tudni vélik, hogy az öt­ezer forintos különböző évjá­rataihoz használt festékanya­gok sem egyeznek tökélete­sen. Az elhasználódott bank­jegyeket a Magyar Nemzeti Bank névértéken veszi át ­amennyiben nagyobb részük még egyben van. Az MNB folyamatosan vonja be az elhasznált pénze­ket, s a közeljövőben bekö­vetkező formai újítás remél­hetőleg minőségi is lesz. A jövő év második felére terve­zik a 200 forintos címletű bankjegy kibocsátását, mely hamarosan a legkisebb hasz­nálatos papírpénzünk lesz. Tervezik az új 1000 forintost is, továbbá számíthatunk a papír kétezres megjelenésére. A jövő év első felében kibo­csátandó 10 ezer forintosról már most tudvalévő, hogy egyik oldalán Szent István képe, a másikon egy eszter­gomi tájkép szerepel majd a várdombbal. K. Sz. Ö. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents