Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember (7. évfolyam, 238-267. szám)

1996-09-10 / 247. szám

6 Dünántúli Napló Magazin 1996. szeptember 10., kedd A biztonsági szabályokat nem alkalmazzák egységesen A TWA-katasztrófa tanulságai A TWA 800-as járatának ka­tasztrófájával kapcsolatban semmi sem tisztázódott. Pedig ez a tragédia nagyon súlyos kérdéseket vet fel, első­sorban a repülésbiztonsággal kapcsolatban, olyanokat, ame­lyeket korábban sokszor pró­báltak már megoldani, vagy megoldott problémákként áb­rázolni, hiszen a légitársasá­gok és a repülőgépgyártók ér­deke egyértelműen ezt kí­vánja. Ha a repülésbiztonságot, mint globális követelményt vizsgáljuk, mindenek előtt szembeszökő, hogy a bizton­sági szabályok nem egysége­sek és nem egységesen alkal­mazzák őket. A TWA gép tra­gédiája egy Egyesült Álla­mokból Európa felé tartó jára­ton következett be, ami magá­ban is jelentőségteljes körül­mény. Ä légibiztonság szakér­tői egybehangzóan állítják: az Európából Amerikába tartó gépeken az ellenőrzés sokkal szigorúbb, mint ellenkező irányban. Az ENSZ Nemzetközi Pol­gári Repülési Szervezete által javasolt biztonsági szabályok betartásáról az egyes kormá­nyok és légitársaságok dönte­nek. Egyedül az izraeliek kö­vetelik meg, hogy a Tel Aviv- ban megforduló repülőgépe­ken ugyanazokat a kivételesen szigorú biztonsági szabályokat alkalmazzák, amelyek az EL- AL gépein szokásosak. Más légitársaságok, főként az ame­rikaiak, némiképp félvállról kezelik ezt a kérdést, s a mos­tani már nem az első eset, amikor bebizonyosodhat, hogy emberéletek százai múl­nak a lazaságon. A PanAm lé­gitársaság például 1988-ban megszüntette annak az ameri­kai szabálynak az alkalmazá­sát, hogy minden utasnak azo­nosítania kelljen saját poggyá­szát. Sok szakértő ennek tulajdo­nította a skóciai Lockerby fe­lett bekövetkezett légikataszt­rófát annak az évnek a decem­berében, amikor 270 személy veszítette életét. A TWA gép esetében fi­gyeltek a biztonsági előírá­sokra. Amikor' az utasok egyike nem érkezett meg a gépre, kipakolták az összes csomagot, de amikor az utolsó pillanatban mégiscsak megje­lent a beszállásnál, a gépet el­indították. A társaság egyik korábbi biztonsági főnöke sze­rint azonban hiába tartottak be minden szabályt, ez nem ele­gendő. A bombát úgy is bele lehet tenni egy bőröndbe, hogy az utas, aki feladja, nem is tud róla. A legjobb módszernek a biz­tonságiak azt tartják, hogy ag­resszív kérdezősködéssel ki kell fürkészni minden egyes utas szándékait. Az EL-AL biz­tonsági ügynökei ezzel a mód­szerrel 1986-ban megakadá­lyozták egy pokolgépnek a fe­délzetre juttatását. Ezt a mód­szert alkalmazza időnként a MALÉV is. A módszernek azonban súlyos hátrányai is vannak: azt a légitársaságot, mely ily módon „zaklatja” az utast, kevésbé kedvelik. A TWA gép katasztrófájá­val kapcsolatban számtalan híradás jelent meg külső tá­madás lehetőségéről, míg ar­ról, hogy a bajt technikai hiba is okozhatta, alig esett szó. A gyártók ugyanis nem érdekel­tek e téma taglalásában. A Long Island közelében tengerbe zuhant repülőgép gyártó cége, a Boeing épp mostanában van kilábalóban egy elég súlyos válságkor­szakból, amikor a nagy nem­zetközi vonalakon az európai gyártmányú légibuszok, il­letve a szuperszonikus Con­corde gépek részben kiszorí­tották a nemzetközi piacról. A Seattle városba települt re­pülőgépgyárba mostanában újra dőlnek a megrendelések, miután történetében először jelentékeny árleszállításokat jelentett be. Emiatt 1999-ig megdup­lázhatja a termelését. Abban az évben már havi 46 Boeing gördül ki a világ legnagyobb repülőgépgyárának szerelő­csarnokaiból. Nem csoda, hogy egy ilyen hatalmas fel­lendülés idején még a terror- támadás és a biztonsági in­tézkedések be nem tartása is jobb magyarázat lenne a gyár számára, mint az, ha kiderül, hogy a 747-es műszaki hibája okozott katasztrófát. A dinnyeevés világbajnoka Különös témák hagyományőrző krónikása Akinek az írás belső kényszert jelent A „Vészhelyzet” ismét díjat nyert A magyar televízióban is vetí­tett „Vészhelyzet” című orvos­sorozat nyerte el ismét „a leg­jobb drámai sorozatnak” kijáró, a televíziózás Oscar-díjaként is' emlegetett Emmy-díjat. A leg­jobb vígjátéki sorozatnak a zsűri a „Frasier” című folytatá­sos komédiát nyilvánította a magyar idő szerint hétfőn haj­nalban, Pasadénában tartott díj­kiosztó ünnepségen. A legjobb drámai főszereplő díját Dennis Franz nyerte el az „NYPD Blue” (New York-i Rendőrke­sergő) című krimi-sorozatban, a legjobb drámai főszereplő szí­nésznő Emmy-jét Kathy Baker kapta a „Kerítések” (Picket Fences) című bűnügyi sorozat­ban nyújtott alakításáért. A drámai sorozatok legjobb for­gatókönyvéért járó Emmy-t az „X akták” (The X Files) című sorozatnak ítélték, míg a vígjá­téki kategóriában a .frasier” című sorozat forgatókönyvét ta­lálta a legjobbnak a zsűri. Az amerikai televíziózás legelis­mertebb színésznője a pasadé- nai díjkiosztó ünnepség nyo­mán Tyne Daly lett, akit eddig tízszer jelöltek Emmy-díjra, s ezúttal ötödször nyerte el azt. Ezúttal a „Christy” című drá­masorozatban nyújtott epizóda­lakításáért tüntették ki. Nikotin ­ugyanolyan függőség, mint a heroinnál A nikotin ugyanolyan hatást vált ki az agyban, mint a ko­kain, vagy a heroin és ugyan­olyan függőséget is képes okozni - állítják olasz kutatók. Patkánykísérleteik azt mutat­ták, hogy a nikotin stimulálja a helyi energiafelszabadulást és a dopaminkibocsátást az agynak az érzelmek kifejezésével kap­csolatban álló részébe. A hatás ugyanaz, mint amit a kokain és heroin is kivált. A kutatók, akik a Nature-ben tették közzé eredményeiket, rámutatnak arra is, hogy éppen ezek a kísérletek cáfolhatják a dohánylobby gyakorta emlegetett érveit, mi­szerint a dohányzás nem függő­séget előidéző, csupán szokás­formáló eszköz. A SAS repül Arhangelszkbe Hétfő óta nemzetközi légijárat köti össze az oroszországi Ar- hangelszket Európa nyugati fel­ével. A skandináv légitársaság járatot indított Stockholm és Ar- hangelszk között - jelentették be Koppenhágában. Ä SAS eddig csak Moszkvával, Szentpéter­várral és Kalinyingráddal tartott fenn légi összeköttetést Orosz­országban. Arhangelszkbe he­tente háromszor repül majd gép: hétfőn, szerdán és pénteken. Nemcsak az atlantai olimpián szerepelnek várakozáson felül az olaszok, hanem az odahaza rendezett, a hagyományostól kissé eltérő versenyeken is ki­tesznek magukért: a minap a Parma megyei Sissában ren­dezett dinnyeevő világbajnok­ságon olaszok állhatták a do­bogó mindhárom fokára. Az immár 28. alkalommal megrendezett nemzetközi ve­télkedőn 109 férfi és 33 nő in­dult. A férfiak közül a 31 éves veronai Mario Rossi - két honfitársát megelőzve - győ­zött, ő egy perc alatt egészen pontosan 1196 gramm görög­dinnyét volt képes megenni. A nők mezőnyében a helybéli, 26 éves Provvidenza Sansoni végzett az első helyen 688 gramm görögdinnye egy perc alatti eltüntetésével. A verseny igazi győztesei - akárcsak a farsang idején ren­dezett hagyományos ivreai na- rancsdobáláskor - természete­sen a termelők voltak. A ver­seny izgalmában a szurkolók több mint 50 mázsányi, jégbe hűtött dinnyeszeletet fogyasz­tottak el. Nevével, írásaival korábban rendszeresen találkozott lapunk olvasója. Fáradhatatlan, alapos gyűjtőmunkával és emlékeire, élményeire alapozva oly sok mindenről írt már, közérthető mesélő stílusban, érdekesen. Jeli Józsefet, a hetvenkét éves nyugdíjas bűnügyi nyomozót szinte minden érdekli, s ha már megfogta a téma, meg is írja. Ez nálam belső kényszer - ál­lítja. Szülőfalujában, Bárdudvar­nokon alaposan megismerte a paraszti életet, a summás- és zsellérsorsokat. Aztán 1945- ben rendőr lett Kaposváron, majd Pécsbányára került. Bűn­ügyi nyomozóként Baranya, Somogy, és Tolna megyében nem csak a bűnügyek keltették fel az érdeklődését. A rendőr­ségi lapba és lapunkba is bűn­ügyi tudósításokat, szakcikke­ket, novellákat írt, és két kisre­gényt, az egyiket folytatások­ban közölték. Huszonnégy éve, nyugdíjas­ként már a Magyarürögi úti csa­ládi házában vette be magát a néprajzi és nyelvjárási gyűjté­sekbe. Megyei és országos pá­lyázatokra küldött írásaival rendre előkelő díjat nyert.- Megírtam egy parasztcsa­lád három generációjának tör­ténetét, állatmesék és mondák tucatjait, kilenc éve az azóta el­hunyt pécsi Ágasvári Mihály kádármester életútját, szakmai ismereteit és fogásait örökítet­tem meg. Három kötetes szoci­ográfiában dolgoztam fel a há­rom megye beás és lovári nyelvjárást beszélő cigányainak életét. Kiadásra vár a pécsi és a dombóvári járásról szóló, most lektorálták a dél-dunántúli ci­gányság életét 1944-től napja­inkig bemutatót, lektorálásra vár a pécsi Pipacs utcai cigány­telep fél évszázados életéről szóló kötetem - meséli, míg ha­talmas kézirat paksamétákat, sárguló lapú hajdani népfron­tos- és más kiadványokat, és a lapunkban is megjelent Bara­nya munkásmozgalmi emlékhe­lyeit bemutató cikkeket tesz elém, arrébb nyomva Erika író­gépét. Legtöbb kéziratát Zoltán fia fotói gazdagítják.- Ennyit írni!- Nekem így, az írással teljes az életem. Szinte szemérmesen vallja be, hogy újabban verseket is ír. Néhányat elküldött hajdani ta­nárának, Tüskés Tibornak, aki baráti hangú levélben írta: „A személyes, lírai vallomások egészen megleptek: tömörsé­gük, egyszerűségük, őszintesé­gük nagy mértékben javukra vált...” Tagja az Országos Néprajzi Múzeum Baráti Köre Egyesületnek, nekik küldi pá­lyamunkáit, tőlük kap évről- évre téma-ajánlatot.-Idén a változó és állandó ünnepeket írom meg, tavaly az esküvőket dolgoztam ki szemé­lyes élményeim, tapasztalataim alapján. A több mint háromszáz oldalas önéletrajzomat átadtam a Baranya Megyei Levéltárnak - mondja elégedetten.- Most mi foglalkoztatja ?- Egy öreg somogyi sváb ember, a kollektív büntetés egyik vétlen áldozata. Az ő in­ternálását szeretném novellá­ban megírni.- Az is majd a kéziratgyűjte­ményét gyarapítja ?- Ez keserít el a legjobban. A pécsi Toliforgatók Klubjá­nak is tagja vagyok, ám kia­dási lehetőséget ők sem tudnak biztosítani - mondja bánato­san. - Még életemben szeret­ném kézbe venni legalább a kinyomtatott novelláskötete- met! B. Murányi László A mászókák és a bicikliút Áta kis falu, összesen 270-en lakják. A község 60 gyereke szép ajándékot kapott, nekik készítettek alig egy hónapja új játszóteret, s ugyanitt lassan befejeződnek a kerékpárút épí­tési munkái is. Hinta, több mászóka, mér­leghinta és csúszda várja ide a gyerekcsapatot.-A játékokat a régi város- gondnokságtól kaptuk, amikor a privatizáció javában zajlott - tájékoztat Soós Nándor pol­gármester. -Egyedül a nagy homoki csúszdát nyertük pá­lyázaton. Amikor minden együtt volt, akkor derült ki, hogy a környék legszebb ját­szótere készült el. Alig lett kész a játszótér, újabb építkezésbe fogtak. Ke­rékpárút épül, mely a vasútál­lomást és a falut köti össze. A befejezés a hónap végére vár­ható, addigra át szeretnék adni a majd 3 méter széles utat, amelyen - netán ha baj van - akár egy mentő is eljuthat az ál­lomás lakóházaihoz. V. K. Emberi lábnyomok a Holdon A néma Holdat magyar tudós szólaltatta meg először 50 évvel ezelőtt. Luna istenasszony néma, hangtalanul suhan az űrben. Légköre nincs, felszínén nem teijed a hang, mely a levegő rezgése. De Bay Zoltán szólásra késztette 50 évvel ezelőtt. Ő volt akkor az Egyesült Izzó­lámpa Rt. igazgatója és kutató­laboratóriumának vezetője. Csoporttársaival 1946. február 6-án a kifosztott gyár hulladék­anyagaiból és elrejtett műszere­iből barkácsolt össze egy radar­készüléket, mely trükkös meg­oldással, szaggatott rádiójelek összegzésével felfogta a Holdra küldött, s onnan visszaverődött radarimpulzusokat, ő mutatta ki elsőként a Napból érkező mikrohullámú sugárzást is. 1948-tól már Washingtonban kapott egyetemi katedrát, majd karrierje tovább folytatódott. Az amerikai holdutasok, el­sőként az Apollo-11 két űrha­jósa Neil A. Armstrong és Edwin Aldrin tették lábukat kísérőnk felszínére 1969. jú­lius 21-én. Persze nem előké­szület nélkül. Gondosan elő­készítették a kísérletsorozatot. 1967-től 400 ezer tudós és technikus dolgozott a terven. A rakétakísérletek során négy előkészítő jellegű felbocsá­tást, két Föld körüli és két Hold körüli emberes űrrepü­lést és hat holdra szállást vé­geztek. Ezeket a műszeres előkísérlet készítette elő. 1967-ben 3 űrhajós a Földön, a kigyulladt kabinban az életét is áldozta a sikerért. Az Apollo-8 már a Hold körül is megtett 10 keringést. A 9-es kísérlet során Föld kö­rüli pályán próbálták ki a le­szálló egység működését. A főpróba a 10-es számú űrha­jónak jutott, utasai a leválasz­tott leszállókomppal 15 km-re megközelítették a felszínt, és 8 óra múlva tértek vissza az űrhajóba. Az Apollo-11 1969. július 21-én 21 óra 18 perckor szállt le a Nyugalom Tenge­rének délnyugati szélén. (A holdtengerek persze csak sík­ságok, víz csak a kőzetek bel­sejében, vagy esetleg a mély­ben lehet, a felszínről a légkör hiánya és a csekély vonzóerő miatt elillant.) Magyarországon is láttuk a televízióban, amint az űrhajó­sok légmentes öltözékben ug­rálva közlekedtek a néhány centiméteres porral fedett fel­színen, melyből talajmintát vettek, kőzeteket gyűjtöttek. Egymással beszélgetni csak rádió útján tudtak. Filmfelvé­teleket, 22 kg-nyi holdanyagot vittek vissza űrhajójukba, és sikeresen szálltak le a Csen­des-óceánra. Ott augusztus 12-ig karanténba zárva, orvosi felügyelet alatt tartózkodtak a hajón és a szárazföldön is, ne­hogy az esetlegesen magukkal hozott baktériumokkal, gom­bákkal megfertőzzék az embe­riséget, a földi életet. A vizs­gálat negatív volt. Életet a Holdon semmilyen formában nem lehet találni. A következő, egyre bővülő programot vállaló kísérletek során (kivéve az Apollo-13-at, mely meghibásodása miatt csak megkerülte a Holdat) az újabb űrhajósok egyre hosz- szabb időt töltöttek el a Hol­don, és egyre több megfigye­lést, kísérletet végeztek. Mű­szereket helyeztek el a felszí­nen, a korábbi kísérletek során odajuttatottakat, kőzetanya­gokat hoztak vissza más kör­zetekből. Kompjuktól több km-re is eljutottak. így például az Apollo-17 1972. decemberében hegyek­kel körülvett völgyben szállt le. Utasai 75 órát töltöttek a helyszínen, ebből 22 órát holdkompjukon kívül. A ma­gukkal vitt autójukkal 36 km hosszú utat tettek meg, 113 kg kőzetet gyűjtöttek. Robbantá­sos kísérletük során megálla­pították, hogy kísérőnknek merev magja van. A Holdon maradt öt mérőállomás, me­lyek hosszabb időn át szolgál­tattak adatokat. A felszíni kísérletek időtar­tama alatt a Hold körül ke­ringő anyaűrhajó vezetője is végzett tudományos vizsgála­tokat a felszíni körülmények­kel és a csillagos égbolttal kapcsolatosan. A költséges holdutazások nem folytatódtak tovább, de az elkészült űrhajók néhány alkalommal elvégezték a Skylab űrállomás és a Föld közti személyszállítást. Az Apollo űrhajók névadó­jukhoz, a görögök egyik főis­tenéhez, Apollonhoz méltó tevékenységet végeztek. Az ókoriak benne látták a szellem szabadságát, ki lantján elbű­völően játszik, nyilával pon­tosan céloz. Dr. Tóth t t A még mindig ifjú Jeli József fotó: Müller andrea

Next

/
Thumbnails
Contents