Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-07 / 215. szám

1996. augusztus 7., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Ez valaha aszfaltozott út volt, azonban az alkalmi áradat mély barázdákat szántott bele Eső után hordalék a pécsi utcákon Pécs csodálni való fekvése más arcát is mutatja a nagy esőzések idején. A meredek utcákon rengeteg hordalékot hoz magával a víz, amivel ál­landóan meg kell küzdenie a városnak. Az Ágoston tér környékén, a Tettye és Szent Vince utcán görgeti az áradat a lemosott kavicsot. A mecsekoldali völ­gyekben a város felé vezető utak egyben vízgyűjtők is. Év­századok óta ez az esővíz útja. A leaszfaltozás után kevesebb szivárog a földbe, több vizet kell a lefolyóknak, csatornák­nak, oldalárkoknak elvezetni. A nagy esők hordalékten­gert hagynak maguk után a Hunyadi út környékén, a Rad- nics, Bárány, Bálicsi. Pacsirta utcák alján és a Donátusban. Sokszor patakká változnak a Magyarürögi völgybe futó dű­lőutak, a patacsi hegyoldal ut­cácskái. Különösen veszélyez­tetettek a peremterületek, Pécs-Szabolcs, Vasas, So­mogy. Ez utóbbi helyen az út menti, agyagos partfalakat gyakran lemossa a víz. A Pécsi Közüzemi Rt.-nek sok gondot, és költséget okoz az eső utáni hordalék és iszap összegyűjtése, elszállítása. Mint Albert Pál közterületi igazgató elmondta, a vízkár elhárítására nincs külön költ­ségvetési keretük, de a közle­kedést biztosítani kell. Egy- egy nagy eső után több száz köbméter iszapot, hordalékot lapátolnak össze. Idén már 3,8 millió forintot költöttek erre a célra. Fontos, hogy minél előbb összetakarítsák az iszapot, mert a már megszáradt, poros utak vonzzák a polleneket. Az allergiát okozó pollenek bele­kapaszkodnak a porszem­csékbe. Somogybán a helyi képvise­lők közreműködésével elérték, hogy a lakosság kitisztítja az árkokat, és az rt. elszállítja. Ez más területeken is célra vezető lenne. Pécsett a közterületi vállalkozók az ügyelet intéz­kedésére azonnal munkához látnak. Az összelapátolt hordalékot feltöltendő, építési területekre szállítják, míg a szeméttel ke­vert anyagot a kökényi hulla­déktárolóban rakják le. Év elejétől 24 órás város­üzemeltetési ügyeletet tarta­nak a Pécsi Közüzemi Rt.-nél. A taxisok és a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt. is jelzi a for­galmat akadályozó vízkárokat, hordalékokat. Rozvány Gy. Polgárok gondjai a fogadónapon Baranya Kupa Lövészverseny A közelgő országos és baranyai vadásznapok is alkalmat adnak arra, hogy a megyei vadászszö­vetség megrendezze augusztus 25-én, vasárnap a Baranya Kupa Lövészversenyt. Részt vehetnek ezen a sport- és a hi­vatásos vadászok egyaránt, egyéni és csapatversenyben. A millecentenáriumi lövészver­seny a Rücker-aknai lőtéren lesz, jelentkezni a helyszínen lehet, reggel 8 órától. A vadász- társaságok hagyományos vetél­kedőjén a fődíj természetesen a vándorkupa. Ingyenes kirándulás Hátrányos helyzetű fiatalok és gyermekek szabadidős prog­ramjainak támogatására nyert a bostai önkormányzat jelen­tős összeget. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pá­lyázatán 200 ezer forintot kap­tak, s ebből a pénzből július 31-én kirándulást szerveztek Abaligetre és Orfűre is. A kis­település lakói közül félszáz gyermek és felnőtt vehetett részt a programon. Telefonon a dohányzásról A nyári hónapokban is aktívan dolgozik a pécsi Egészséges Városért Alapítvány a múlt év novemberétől tartó, a dohány­zásmentességet célzó akcióso­rozat sikere érdekében. Július­ban és augusztusban a külön­böző média-szerkesztőségek is részt vesznek olyan formában a munkában, hogy lehetőséget adnak olvasóiknak, nézőiknek, hallgatóiknak: telefonon tegyék fel kérdéseiket az akcióban közreműködő szakembereknek. Az Új Dunántúli Napló augusz­tus 12-18. között vállalta az „ügyeletet”. Dr. Schreiner Má­ria a 254-926-os telefonszámon várja olvasóink - és természete­sen az érdeklődők - telefonjait, 14-én szerdán 12-13 óra, illetve 16-án, pénteken 12-13 óra kö­zött. A téma, amelyhez kötődve kérdezni lehet: a dohányzásról való leszokás módszerei, lehető­ségei, a dohányzás etikája. NYÁRI VÁSÁR 50%-0S ÁRENGEDMÉNY a pécsi Citrom utcai 2001 divatáruüzletben augusztus 8-tól A szabolcsi választópolgárok élnek a jogukkal, nem hallgat­ják el lakóterületük gondjait. Ezt tapasztalhatta a Pécssza- bolcsi községházán augusztus 5-én tartott fogadónapon Simo- novics Ferenc, a település ré­szönkormányzati vezetője. A lakossági bejelentések közügyek sokaságát vetették fel, amelyek megoldásában a részönkormányzat közreműkö­dését, segítségét várják. A szőlőhegyi kerttulajdono­sok nevében Böröcz János je­lezte, hogy náluk rendszeres az áramkimaradás, amiről több­ször is értesítették a DÉDÁSZ- t, de nem történt változás. Emi­att a hűtők leengedtek, meg­romlottak az élelmiszerek. A Szüret utcát benőtte a nö­vényzet, gallyak takarják el a közvilágítást. Szabolcsfaluban a magas talajvíz miatt több ház pincéjéből szivattyúztatni kell a vizet. Vannak, akik a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt.-t hibáztatják, míg amaz a sok csapadékot okolja. Az árkok sajnos kitisztításra várnak, hogy elvezethessék a talajvizet. Kása Dániel az utak kátyúzá­sát hiányolta, különösen kifo­gásolta a Szabadságharc utca rossz állapotát. Ifj. Hegedűs Jó­zsef ugyancsak ezt az utcát aján­lotta rendbetételre a Pécsi Kö­züzemi Rt.-nek. A főbb kérdések a közutak és a közvilágítás témáiba hangzot­tak el. Barlai László és Villányi János a szabolcsi temető feletti, a szőlőhegybe vezető utak javí­tását kérte a várostól. Budányi Artúr a szőlőhegyi közvilágítás teljes kiépítéséért szólt, mert a kivilágítatlan területeken egyre több a lopás és a betörés. A Lehel utcaiak nevében je­lezte Ottó László, hogy az épülő új utca két méteres feltöl­tése bedőléssel fenyegeti a kerí­téseiket. Kérik az útépítés mű­szaki felülvizsgálatát. A közterületfelügyelők se­gítségét kérte Czirkos Kelemen a parkerdőbe zsákszámra hor­dott szemét ügyében. Ugyan­csak a város őreinek figyel­mébe ajánlotta egy felszólaló a Szabó István utcát, ahol sok házból az utcára engedik a szennyvizet. Az egyik helyen átfúrták az utat, és a volt vasúti partoldalba folyik a szennylé. A fogadónapon felvetett problé­mákra megoldást várnak a sza­bolcsi polgárok. Rozvány Gy. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az augusztus 5-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndi­oxid 8,9%, nitrogéndioxid 19,2%, szénmonoxid 6%, szálló por 51,2%, ózon 30,8%. A légszennyező anyagok napi átlagkoncent­rációja hétfőn az egészség- ügyi határértéket egyik eset­ben sem érte el, bár a szálló por mennyiség az előző napi értékekhez képest mérsékel­ten megemelkedett. Komló adatai: kéndioxid 3%, nitro­géndioxid 13,8%, szálló por 11,2%, ózon 20,9%. Komló levegője kielégítő volt. Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön nyerőszáma: a pécsi DIGITAL üzletekből:- Citrom u. Colonia üzletház 31 3-382- Citrom u. (várfal alatt) 336-1 33 , - Rákóczi út 39/c. 335-747- Ferencesek u. 29. 328-906- Király u. 48. 331-746 Nyeremény: 1 db gőzölős vasaló Ön a nyertes: ? Nem sztrájkolták a dolgozok a siklósi bútorgyárban Többször beszámolt az Üj Du­nántúli Napló a volt siklósi Tenkes Bútorgyár „újranyitásá- ról”. Az üzem munkáját egy ideig „titkok övezték”, mert a cikk szerzője nem kereste meg az illetékest, hanem szóbeszéd­ből, pletykákból merített szen­zációs ötleteket. Maga is érez­hette, ha csak kicsit is tovább kutakodik, kidurran a szép pi­ros, nagynak látszó lufi. Ézért időt, pénzt és fáradságot nem kímélve tollat (pardon: szöveg- szerkesztő masinát) ragadott, s gyorsan írt. Majd a szenzációs írást gyorsan le is közölték a lapban, később korrigáltak, helyreigazítottak. Aztán a szerző újabb hírt hallott, s a régi módon járt el. Az eredmény ol­vasható volt az augusztus első napján megjelent számban. Csak néhány apró tévedés­ről: a dolgozók július utolsó napján az újságíró szerint sztrájkoltak. Talán kellett volna beszélni valakivel a sztrájkolok közül is! Vagy nem volt ilyen? Akadályozta valaki? Történt néhány - dolgozók által - jog­talannak ítélt elbocsátás, ezért is a sztrájk más mellett a cikk szerint. Feltehetően beszélt az újságíró a szóban forgó dolgo­zókkal ... akkor miért nem írta le, mi volt a „jogtalan” a próba­időből. Ha valaki erre felhatal­maz: közöljük. Hogy a munkások látják-e a tulajdonost avagy nem, ez eléggé kicsin hírértékű infor­máció. Hát ha még tudná is a cikk szerzője, hogy több tulaj­donos is van ... Melyiket sze­retnék látni a dolgozók? Igazán szép lett volna, ha a szerkesztőség izzó telefonvona­lain beérkezett dolgozói pana­szokból újabb és újabb infor­mációk láttak volna napvilágot a lapban. Ehelyett megtudhat­tuk, hogy a dolgozók legkomo­lyabb gondja a buszbérlet, va­lamint az, hogy egyelőre nem tudták levizsgáztatni szakmai hozzáértésből és koncepcióból a ... hogy kit, nos a cikkből sajnos ezt sem tudjuk meg. Megtudjuk viszont, hogy vala­milyen formaruhát készülnek a dolgozóknak adni. Ami nem rossz! Ez már volt más korokban és másutt is. Munkaruhának hívják. (Esetleg védőruhának.) Ja! És a kame­rák! Valaki erről is hallott va­lamit. Csak nem azt, amiről szó van ... de a cikkben jól hang­zik. A Nagy Testvér jut eszébe róla az embernek Orwelltől. Aki mindenkire figyel! A lényeg: nem volt sztrájk! A mi Nagy Testvérünk pe­dig, aki mindenkit figyel, meg­próbált ismét ártani. Csak tájé­koztatásul: ha valakit jogtalanul elbocsátanak, bírósághoz kell fordulni! Ha valakinek munka­jogi kérdésben sértik a jogait, szintén. Ha valakiről rendre egyoldalú írások jelennek meg egy lapban, vajon megteheti ugyanezt?! Talán még valamit: a SAL- TUS Kft. továbbra is fenntartja a jogot magának ahhoz, hogy terveiről, elképzeléseiről, üz­letpolitikájáról annak és annyit nyilatkozzon, akinek és amennyit akar. Ez ilyen egy­szerű. Hári József a Saltus Kft. ügyvezető igazgatója Képernyő Előtt jegyzet Mi bukkan fel az almahéj alól? Fülünkben még zúgnak az olimpiai fanfárok, még vissza van a búcsú. A petárdák hul­lócsillagként zuhogó zápora magyar idő szerint csak haj­nalban ered majd el, de itt, a képernyőn már szobányivá zsugorodott a csend. A mű­sorvezető előtt az asztalon egy kis almahámozó szerke­zet várakozik. Vasárnap délelőtt van. Le­porelló. Mint megtudjuk, en­nek a kis rugós mechanikának az ötlete amerikai, a precíz kivitelezés német. Egy ritka tárgy a megfejtendő rejtvé­nyek között. A Pomezansky György-féle „Felkínálom”- műsor valamikori, grandiózus nyeles lapátja, a képzőművé­szet avantgárd herkentyűi, de még inkább a „célszerű sze­gény emberek” - ükapáink - leleménye juthat eszünkbe róla. Kukoricadaráló, kö­szörű, villámdelejes önfor- gony és más kezessé tett elektromos istennyilák. Ami az almahámozást il­leti, elődeinken egyébként sem tehetünk túl furfangban: nagyanyám bütykössé dol­gozta ugyan az ujjait, és nem­egyszer áztatta kocsonyafe­hérré a gyerekruhákkal telt teknőben, de még így sem fe­lejtette el, hogy a kéz is rop­pantul elmés szerkezet. El­gondolom, az a kis gépezet számára legfeljebb úrhatnám jelkép lehetne: első, dölyfös lépéseink egyike, amellyel már némi, uralmunkat jelző távolságot teremtettünk az Is­tentől elrugaszkodott emberi­ség és a meghámozandó anya- természet között. A skalpolás művelete után - miután a pirosló héj levált a hófehéren előbukkanó húsról- almák helyett jöttek az ál­mok. Színes leporelló a szige­tek világáról. Jamaica, Ka­nári, Hawai, Tahiti, Capri, Sri Lanka egy szigetlakó nép­rajzkutató - egy kubai hölgy- tolmácsolásában. Mennyi fény, mennyi tenger, mennyi elvágyódás! Odüsszeusz te­nyerében világkék útlevél iz­zad, a hivatalos menetrendhez kötve hallgatja a szirének énekét. Csak az esze tudja, a szíve nem hiszi, hogy innen, ezekről az óceánba pottyan- tott gyönyörűséges szigetek­ről is elröppennek az álmok. S hogy széllel, szökőárral éppen innen szöknek el a legmesz- szebbre. Mi, szárazföldiek, mégis ezekbe a távoli, titkos kikötőkbe vágyunk. Van azután, aki ezeknek a megfogalmazatlan vágyaknak a tárgyi visszfényeit felgyűjti a lakásában is: a Leporelló stábja Európa második legna­gyobb csiga- és kagylógyűj­teményébe is ellátogat. Nauti- lus-félék, cápafogak, csőko- rallok közé. Éz a gyűjtemény pedig hol is lenne másutt, ha nem Budapesten az Izabella utcában? Utazásnak és boldog elve- gyülésnek, kiszakadásnak és sivár magánynak belső és külső mércéje nincs. Fogyat­kozásunk csak mint az apály: másutt növekedés. Amikor a fülünkhöz emeljük a kagylót- a lég- és tengerörvény meg­kövült hangárját - zúgó vé­rünk a tenger áramlásáról ad pontos tudósítást; doboló szí­vünk pedig azokról a robba­násokról, amelyek a Föld forró, lüktető méhében köve­tik egymást. Bóka Róbert * t i f, 1

Next

/
Thumbnails
Contents