Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-05 / 213. szám

1996. augusztus 5., hétfő Sport Dhnántúli Napló 13 Teljes jugoszláv siker ti Ml Atlanta Az eredményhirdetésen lévő játékosok foto: Tóth László A Pécsett és Harkányban közös rendezésben került sor a PVSK-Telecomp Kupa nem­zetközi ifjúsági labdarúgó tor­nára. A mérkőzéssorozaton a végső győzelmét az újvidéki Vojvodina szerezte meg a PVSK, a Harkány és a Pécsi Postás előtt. A már hagyományos tornán a vajdaságiak szerepeltek a leg­jobban, így hát nem volt meg­lepetés a tomagyőzelmük. Eredmények: Vojvodina ­Harkány 7-1, PVSK - Pécsi Postás 3-1, a 3. helyért: Har­kány - Pécsi Postás 6-0, az 1. helyért Vojvodina - PVSK 4-0. A torna egyértelműen a ju­goszláv vendégcsapat sikerét hozta. Az újvidékiek nemcsak a csapatgyőzelmet szerezték meg, de az egyéni díjak elhódí- tásában is az élen jártak. Az egyéni teljesítmények alapján legjobb kapus címet Szegő Péter (PVSK) nyerte, ezt követően azonban csak újvidé­kiek kaptak elismerést: a leg­jobb góllövő Szlobodan Szla- devics, a legjobb mezőnyjáté­kos Rajevics Zorán, a legjobb edző pedig Peter Nikezics lett. K. L. Totó 1. B.füred - BVSC 0-1 2 2. Salgótarján - Kispest 2-1 1 3. Győr - III. kér. 1-1 X 4. N.kanizsa - MTK 0-1 2 5. Kaposvár - ZTE 2-1 } 6. Szolnok - Csepel 2-3 2 7. Soroksár - Fehérvár 1-4 2 8. Hertha - Mainz 1-0 1 9. Essen - S. Kickers 0-4 2 10. Leipzig - Uerdingen 3-1 1 11. Güterloh - Jena 0-0 X 12. Lübeck - Frankfurt 1-1 X 13. Oldenburg - Meppen 1-1 X Pótmérkőzés 14. Dortmund - K'lautern 1-1 x Futballnagyüzem Magyar Kupa Lakitelek - Dunaszekcső 2-5 (1-1) Lakitelek, 200 néző. V.: Je­néi. Dunaszekcső: Szabó - Martinov, Kresz B., Rácz (Szingler), Scheppi Cs. - Tóth A. I. (Péter R.), Schleich, Schaáb (Péter J.), Tóth A. II. - Pankovics, Horváth A. Edző: Kresz László. A Dunaszekcső akár na­gyobb különbséggel is győzhe­tett volna. G.: Ézsiás, Balia, ill. Panko­vics, Martinov (2), Tóth A., Schleich. Nédó Péter Mivel a Csepel Szolnokon 3-2-re nyert, a Dunaszekcső több rúgott góllal továbbjutott. Ami dicséretes teljesítmény. A legjobb 16 közé jutásért októ­ber 2-án és 23-án játszik legkö­zelebb a Dunaszekcső. Hogy kivel, azt augusztus 13. után sorsolják ki. Mindenesetre egyenes kieséses rendszerben lesz a következő forduló. A 10. csoport végeredménye * 1. Csepel 3 2 1­8- 4 7 2. D.szekcső 3 1 1 1 7- 7 4 3. Szolnok 3 1 1 1 S- 5 4 4. Lakitelek 3­1 2 4- 8 1 * A Magyar Kupa szombati csoportmérkőzéseinek legna­gyobb meglepetése, hogy bú­csúzott a további küzdelmektől a címvédő Kispest és a Vasas is. A Vasas Pakson kapott ki 3-0-ra, a Kispest pedig Salgó­tarjánban, 2-1-re. További érdekesebb ered­mények. 1. csoport: Koroncó - Linde SE 3-1. Továbbjutott: Rákóczi Kaposcukor, Zala­egerszegi TE. 2. csoport: Sümeg - Kör­mend 0-0, Győr - III. kér. TVE 1-1. Tj: Győri ETOFC, III. kér. TVE. 3. csoport: Szentgotthárd - Jutás Veszprém 2-3, Matáv SC Sopron - Siófok 2-1. Tj: Matáv SC Sopron, Siófoki Bányász. 4. csoport: Soproni FAC - Haladás VFC 1-1. Tj: Soproni FAC, Haladás VFC. 6. csoport: Lajoskomárom - Dorog 2-6. Tj: Dorog, Paks. 7. csoport: Soroksár - Vi­deoton FCF 1-4. Tj: Soroksár, Videoton FC Fehérvár. 8. csoport: Jamina Patrick SE (Békéscsaba) - Jászberény 3-1, Tiszavasvár - Stadler FC 3-1. Tj: Tiszavasvári Alkaloida, Innstadt Stadler FC. 15. csoport: Törökbálint - Budafok 0-7, Salgótarján - Kispest 2-1. Tj: Salgótarján, Budafok. Horvát Kupa Döntő: Felsőszentmárton - Dusnok 5-0 (2-0). Felső­szentmárton, 200 néző. V.: Németh. Felsőszentmárton: Szlovák - Király, Nagy, Óvári, Ott (Pincehelyi R.) - Horváth (Nagy G.), Szigecsán (Laka­tos), Becker, Pincehelyi Zs., Csalos (Lajics), Takács (Lő- rincz). Edző: Amigya Pál. G.: Takács 2, Nagy Gy. (11-esből), Csalos, Becker. A kupa végeredménye: 1. Felsőszentmárton, 2. Dusnok, 3. Tótszentmárton, 4. Szentpé- terfa. Előkészületi mérkőzések Komlói Bányász - Mohácsi TE 6-1 (2-1) Komló, 100 néző. V.: Sze- deli. Komló: Herbert (Ádám) - Kolesánszky (Máté), Virovácz, Bódis - Schuszter, Dömény, Pest K., Halász, Priol (Bodor) - Nagy (Pörs), Béres (Szigeti). Edző: Dárdai Pál. MTE: Hegy­vári (Megyeri) - Szugfill, Fiser, Kovács - Bicskei, Becker, Mojzes, Horváth - Vezér, Váczi, Csibi. Edző: Katona Jó­zsef. G.: Dömény, Nagy A. (11- esből), Szigeti (2, egyet 1 Les­ből), Pest, Halász, ill. Szugfill (1 l-esből). PMFC - Donji Miholjac 3-0 (1-0) Újmecsekalja, 200 néző. V.: Béni. PMFC: Disztl P. (Baro- nek) - Kislőrincz, Szabados, Dienes - Pest R. (Balázs), Sab- ján (Farkas), Győri, Schneider (Toronicza) - Tököli (Bujdak), Azoitei, Romanek. Edző: Gel- lei József. Jaki visszatért a DDGáz SC- től a PMFC-be. Ugyan a gáz­műveseknek aláírt, de mégsem akar az NB II. újoncánál ma­radni, már nem is edz ott. In­kább visszajönne a PMFC-hez, ahol most készül a bajnoki rajtra. G.: Pest R., Bujdak, Roma­nek (1 Lesből). Beremend - Harkány 5-1 (2-0) Beremend, 100 néző. V.: Vö­rös. Beremend: Hatala (Or- gyán) - Bábli, Macsi, Kirchner, Vida - Göller (Horváth), Kné- zics, Borsos, Berecz - Polgári (Elek), Benkovics. Edző: Óbert Béla. Harkány: Bogyay (Hor­váth K.) - Kasza, Papp, Zde- nyák, Darázsi - Avdicsevics, Horváth L., Varga - Szepesi, Makai, Jancsik. Edző: Kovács József. G.: Knézics 2, Benko­vics, Kirchner, Göller, ill. Sze­pesi. PVSK-RAFC 6-3 (3-1) Pécs, 100 néző. V.: Szabó. G.: Rózsavölgyi (2), Koleszár (2), Tihanyvári (1 Lesből), Kárpáti, ill. Csíki (2), Tóth. DDGáz SC - Szekszárd 2-0 (1-0) Pécsbányatelep, 300 néző. V.: Tamás. DDGáz SC: Tábit (Viszt) - Kosa (Kaszás), Lajos, Török (Vukmann) - Lehota (Schweitzer), Nagy, Hasenauer (Kara), Pál, Kulcsár - Schnei­der G„ Szabó (Kolmann). Edző: Rónai István. Szek­szárd: Bogaras (Cziráki) - Sztehlo (Horváth J.), Moso- nyi, Hanák - Volár, Panghy, Rupa, Bozsér, Horváth G. (Nagy Zs.) - Vesztergombi (Galambos), Nagy S. Edző: Botos Antal. G.: Schneider, Volár (ön­gól). Martinovics András Toborzó A PVSK labdarúgó szakosz­tálya értesíti az ifjúsági és ser­dülő játékosait, hogy az edzé­sek augusztus 7-én 15 órakor kezdődnek. A szakosztály a fenti napon játékostoborzót tart 1982. augusztus 1. után szüle­tett fiatalok részére. Mandela is támogatja Fokváros olimpiai terveit Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság államfője jövő héten aláírja az ország legna­gyobb városának, Fokvárosnak a 2004-es nyári olimpia rende­zésére tett javaslatát. A doku­mentum minden apró részleté­ben készen áll, s már csak Mandela kézjegyére vár - jelen­tette be Atlantában a szervezés előkészítésével foglalkozó bi­zottság tagja, Chris Ball. Mint már ismert, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság a jövő év elején értékeli a jelentkezé­seket, s a tervek szerint, a jelen­legi tizenegy pályázó városból négy, esetleg öt marad továbbra is versenyben. A győztesről, a 2004-es nyári olimpia rendező­jéről, 1997 szeptemberében, Lausanne-ban döntenek. Fokvárosban úgy vélik, hogy az olimpia megrendezésének költsége mintegy 1.2 milliárd dollár körül alakul majd, amelynek jelentős részével már rendelkeznek is. Negyven ki­lométeres körzetben kívánják lebonyolítani az ötkarikás játé­kok eseményeit. A helyszínek kiépítése közel 100 ezer em­bernek biztosítana hosszabb időre munkalehetőséget.- Az olimpia hatalmas lehe­tőség számunkra, a sport egye­sítene bennünket - nyilatkozat Deni Madzunya, az afrikai or­szág olimpiai bizottságának technikai igazgatója. Fokvárosból négyfős kül­döttség látogatott el Atlantába azzal a céllal, hogy ismereteket szerezzen a legnagyobb sport- esemény megrendezésének for­télyairól.-Egy-két dolog csodálatos­nak tűnt Atlantában, de összes­ségében nem volt túl sikeres a rendezés - vélekedett a csoport vezetője, Chris Ball, aki első­sorban a közlekedésben és az információáramlásban talált sú­lyos hibákat. Japán sportvezetőt tüntetett ki a NOB A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság (NOB) Olimpiai Tisztelet­díjat adományozott az Egyesült Államokban élő, japán szárma­zású Isamu Wadának, az olim­piai mozgalomban való aktív és lelkes közreműködésének elis­meréseként. Az újkori olimpia százéves évfordulójának tiszte­letére létrehozott díjat a NOB nevében Hironoshin Fuku- hashi, a Japán Olimpiai Bizott­ság elnöke adta át Wada Los Angeles-i lakásán, ünnepélyes keretek között. A 88 esztendős Isamu Wa da a második világháború utáni években sokat segített a japán sportolóknak abban, hogy az Egyesült Államokba utazhas­sanak és ott nagy nemzetközi versenyeken vehessenek részt. A sportembernek aktív szerepe volt abban, hogy Tokió kapta meg az 1964-es nyári, Sapporo pedig az 1972-es téli ötkarikás játékok megrendezési jogát első alkalommal Japánban. Kovács úgy nyert, ahogy akart A magyar Ko­vács István a kubai Mesa el­lenében szerzett aranyérmet a szombat esti ökölvívó döntők során. „Kokó” az 54 kg-os súly­csoportban győzött. Az utolsó másodpercekben a szépszámú magyar drukkersereg - amúgy a csarnokban rengeteg hely üresen maradt - „ Táncolj, Kokó!,, kiál­tással éreztette a magyar öklö­zővei, hogy már nincs mitől tar­tania. Kovács az eredményhir­detéshez egy magyar zászlót te­rített magára, majd udvariasan kisegítette a ringből Mesát. Aki tartott ettől a döntőtől, tökéletesen fölöslegesen izgult, mert egy olyan kilenc percet nyert meg Kovács, ami volta­képpen nem is hozott igazi har­cot. Mesa - ezért persze nem szabad letolni őt - semmiféle akadályt nem jelentett, Kovács úgy verte meg, ahogyan edzé­sen szokás. Az inteijúszobában Kovács István a következő kérdéseket kapta, válaszokat adta:- Mi forgott a fejében a mér­kőzés előtt?- Az, hogy úgy kell vereked­nem, amint azt egy vérbeli kő­bányai sráctól elvárják.- Kívülről úgy festett, köny- nyebben verte meg Mesát, amint arra számítottak!- Nem tudom, ki mit számít- gatott, én végrehajtottam az előre meghatározott taktikát. Ez egy komoly akadály volt, mert egy mérkőzés mindig kilenc percig tart. Valamennyi riválist le kell győzni, ha nagy akadály, ha kicsi. Mesa talán egy kicsit fáradt volt.- Az egész olimpián feltű­nően könnyedén haladt előre!- Kívülről simának tűnhetett az utam, de az öt mérkőzés kö­zötti szünnapokon roppant fe­szült voltam.- Erre - így utólag megálla­pítva - semmi oka nem volt.- Utólag valóban így van, de az edzéseken hallatlanul idege­sen gyakoroltam. Először azt mondtam magamnak, gyerünk előre legalább a bronzéremig. Azután következett a thaiföldi bokszoló, aki elvehette volna a döntős helyet. Amikor már a fi­náléban voltam, csak az járt a fejemben, hogy végrehajtsam azt, amiben hónapokkal ezelőtt is szilárdan hittem, amiért At­lantába kiutaztam.- Atlanta előtt valóban ma­gabiztosan nyilatkozott!- Szívemből mondtam, amit mondtam, vissza is hallottam, azzal vádoltak, hogy nagyképű vagyok. Pedig egy régen és előre elhatározott menetrendet teljesítettünk. Végrehajtottunk egy súlycsoportváltást, majd a fizikai megerősítés időszaka következett. Növelni kellett ütőerőmet, egyáltalán: lényege­sen csiszoltabbá tenni ökölvívó stílusomat. Igen, olimpiai baj­nok akartam lenni, mert úgy éreztem, mindegyik riválisomat képes vagyok legyőzni. Ez nem önhittség, csak erős akarat. Menedékjog Politikai menedékjogot kapott az Egyesült Államokban Raed Ahmed iraki súlyemelő, aki a hét elején szökött meg az olim­piai faluból. Menekülését az iraki kormány elnyomó politi­kájával indokolta. Ahmed most munkát keres, lehetőleg olyat, aminek köze van a sporthoz. Fekete örömök Afrikának valóban Aranyolim­pia volt az atlantai, hiszen a fe­kete földrész sportolói az ötka­rikás játékok történetében még nem szerepeltek olyan jól, mint most: az algériai Noureddine Morceli 1500 méteres síkfutás­ban és a burundi Venuste Niyongabo 5000 méteren elért szombat esti elsőségével az af­rikaiak tíz aranyérmet szereztek összesen Atlantában, azaz néggyel többet, mint az eddigi legsikeresebb szereplésük al­kalmával, az 1988-as szöuli versenyeken. A kontinens reprezentánsai hat elsőséget az atlétikai szá­mokban, kettőt az úszásban, egyet pedig az ökölvívásban gyűjtöttek be, és - Nigéria ré­vén - először Afrikáé a labda­rúgás olimpiai aranyérme is. Sok nemzet valószínűleg ke­vesellné a tíz aranyat, de te­kintve, hogy afrikai olimpikon először az 1960-as római játé­kokon győzedelmeskedett, mindenképpen figyelemre méltó a földrész sportjának fej­lődése. A padlóról felállva Nyilatkozatok a Norvégia fe­lett aratott, a harmadik helyet eldöntő női kézilabda mérkő­zésről: Laurencz László szövetségi kapitány, a magyar olimpiai bronzérmet nyert női váloga­tott szövetségi kapitánya:-Ha nem hittünk volna a győzelemben, akkor ki sem jöttünk volna erre a mérkő­zésre. Egyébként sem ez volt az első eset, hogy fel kellett állnunk a padlóról, gondolok itt a dánoktól és a dél-koreai­aktól elszenvedett veresé­gekre. Ezúttal sem volt köny- nyű a dolgunk, mert meg kel­lett találni a norvégok ellen nem nagyon használható, egyébként kitűnő adottságok­kal rendelkező Mátéfi helyet­tesét. Szerencsére időben rá­leltem a jó megoldásra Siti személyében, de általános­ságban is elmondhatom: azzal kerültünk a norvégok fölé, hogy nekünk jobb csereso­runk volt. Ám mindennél fon­tosabb, hogy a célkitűzést tel­jesítve a sportág történetében másodszor érmet szereztünk. Meksz Anikó:- Lehet, hogy akadtak olyan védéseim, ame­lyek fontosnak tűntek, de ezek semmit sem értek volna, ha a csapat nem akarja eny- nyire a győzelmet. Kökény Beatrix:- Valóra vált régóta dédelgetett ál­munk. Olimpiai érmesek let­tünk. De mégsem vagyok ön­feledten boldog, mert érzem, nem úgy ment a játék, ahogy szerettem volna. Nagyon rö­vid volt a felkészülési idő, s ezért nekem nem sikerült formába lendülnöm. Ali második aranya Muhammad Ali, volt ökölvívó­világbajnok immár második olimpiai aranyérmét kapta meg helyi idő szerint szomba­ton este Atlantában. Az 54 éves volt sportoló az amerikai álomcsapat és a jugoszláv ko­sárlabda-válogatott között ví­vott döntő szünetében vette át „pótérmét” a Georgia Dome- ban Juan Antonio Samaranch- tól, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnökétől. Ali megcsókolta aranyér­mét, majd a 34 600 néző ün­neplése közepette fotóztatta le magát a Dream Team III. és a jugoszláv csapatta. A súlyo­san beteg ex-bajnok első olimpiai aranyérmét még Cassius Clay néven az 1960-as római olimpián nyerte , de a medált a faji megkülönbözte­tés iránt érzett felháborodásá­ban később az Ohio folyóba dobta.

Next

/
Thumbnails
Contents