Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-03 / 211. szám
1996. augusztus 3., szombat VÁROSAINK Dlinántuli Napló 9 Csatlakozás a régió alapítványához A Szentháromság szobor ügy: új elnök Felmentését kérte a Pécsi Szentháromság Szobor Megmentésért Közalapítvány Kuratóriumának eddigi elnöke, mivel arra a meggyőződésre jutott, hogy a cél megvalósítása pénzügyi szakismeretekkel rendelkező személyt kíván ebbe a tisztségbe. A polgármesterhez érkezett javaslat szerint a testület Dr. Köves Ferencet, a Gyógyszertári Központ volt főkönyvelőjét jelölte ki elnöknek. Továbbá a kuratórium ellenőrzésére törvényi előírások szerint bizottságot hozott létre. Ennek három tagja: Kele Pál, Dr. Kukái Tibor és Makra Ferencné. MDNP iroda A közgyűlés hozzájárult, hogy a Magyar Demokrata Néppárt Pécsi Szervezete részére a Koller utca 7. szám alatti megüresedett önkormányzati tulajdonú bérleményt bérleti díj mellőzésével 1998. december 31-ig bérbe adják. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint augusztus 1 -jén mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 21,3%, nitrogéndioxid 37,4%, szénmonoxid 14%, szálló por 66,4%, ózon 33,5%. A város belső területeinek légterében az előző naphoz képest megemelkedett a szennyező anyagok koncentrációja. A szálló por mennyisége a délelőtti órákban, a nitrogéndioxidé pedig mind délután rövid időre túllépte a 30 perces egészség- ügyi normát. A levegőszeny- nyezettség mérést a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. Ilyesfajta esetekre mondjak: jobb későn, mint soha. Ám ezzel együtt is az értelme és indoka rejtély, s csak magyarázni lehet, hogy Pécs miért nem csatlakozott a kezdet kezdetén a négy dél-dunántúli megye által létrehozott regionális fejlesztési alapítványhoz. Annak területfejlesztési tevékenységét a nyári szünet előtti közgyűlési ülésen a téma előterjesztésében korszerűnek minősítettek. (Az alapítvány kezdeményezésére -több minisztérium támogatásával készül el a Dél-Dunántúli A város közlekedésfejlesztési koncepciójában a 6-os út új nyomvonalát álmodták meg. Ez a Pécs-Szentlőrinc vasútvonal és a mostani vásártér között (nagyjából azonos távolságra) vezetne ki a városból Szigetvár felé. Az Általános Rendezési terv szerint egy nagy közlekedési csomóTerületfejlesztési Koncepció, amelyet már megtárgyal az illetékes parlamenti bizottság. Most készül a program külföldi „kiajánlása”. Az eddigi pécsi távolmaradás magyarázata a befelé fordulás, a saját gondok elkülönülten való orvoslásának gyakorlata. Ám már eddig is éppen az ellenkező lett volna indokolt egy olyan várostól, amely dicsekszik nagy múltú regionális szerepkörével, s a jövőjét is erre kívánja építeni. (Másképp aligha boldogul.) pont lesz az új 6-os és a Megyeri út kereszteződésénél. Valahol ott, ahol a Tüzér utca vége és a Megyeri út elválik egymástól. Mindez még a jövő zenéje. Sokkal közelebbi beruházás jelez az a körülmény, hogy az ÁRT-t is módosítva - a csomóponti területet csökkentve - a Az ébresztő a Településfejlesztésről és rendezésről szóló törvény volt, amely a regionális központok jelentőségét növeli, s az a körülmény, hogy Kaposvár kihasználta Pécs távolmaradását és több funkciót megszerzett a regionális szerepkörből. Önkormányzat már úgy látja, hogy Dél-Dunántúl nem értelmezhető Pécs nélkül, s az sem maradhat ki az alapítvány munkájából. A csatlakozással egyébként egymillió Ft járult hozzá az alapítvány tőkéjéhez. D. I. közelmúltban jóváhagyta a közgyűlés a környék részletes rendezési tervét, mert a PEZO Bt. üzemanyagtöltő állomást, majd a második beruházási ütemben áruházat kíván létesíteni tervezett csomóponttól délkeletre, a Pécsi víz medrétől északnyugatra eső ingatlanán. D. I. Parlagfű-szennyezettség terén a bajban Pécs országos bajnok Irtsuk, ahol érjük! Észak-Amerikából jött - az I. világháború idején - és mesterségének legjellemzőbb „címere” a hörgi asthma és az allergiás nátha. A tévesen vadkendernek is nevezett a parlagfűről van szó, amely oly mértékben elfertőzte Pécset és környékét, hogy az országos első kétes dicsőségét hozta meg számára. Pécs Közgyűlése már 1993-ben rendeletben írta elő a legveszélyesebb allergén gyomnövény irtását, ám az akkor megkezdett program eddigi eredménytelensége miatt összefogásra, megerősítésre szorul. A parlagfű nem akármilyen ellenfél: a magról kelő egynyári gyom, mostoha talajviszonyok között is tavasztól őszig csírázik, fejlődik, 1,5 méteresre is megnő, s leginkább elhanyagolt területeken fordul elő. Magjai 40 év múltán is életképesek. Általában júliustól októberig virágzik, s egyetlen példány 8 milliárd pollent termel! Ezért fontos, hogy irtása még a virágzás előtt megtörténjen: gyomlálással, kapálással, vagy legalább kaszálással. D. I Benzinkút és áruház a majdani 6-os útnál A Megyeri út-Tüzér út kereszteződés környékére rá sem lehet majd ismerni, ha megvalósul az álom. Többek között - természetesen - kerékpárút óvja majd a bicikliseket is. fotó: Tóth Hány kacsát ,»Ellenőrizetlen”- az előző századokban - főleg német nyelvterületen - a hatóságok körében szokás volt ezt írni nem egészen megalapozottnak tűnő jelentésekre. Persze akkor még latinul: „non testatum”. Mivel a bürokrácia már akkor is mindenféle rövidítésekkel is élt, többnyire az „n. t.” jelzés került rá a kétes iratokra. Ez a két betű egymás után kiejtve a német „Ente”, vagyis is „kacsa” szónak felel meg. Állítólag ebből származik a „hírlapi kacsa” fogalma. Másik változat szerint viszont 1804-ben Comelissen brüsszeli újságkiadó szerette volna megőrizni lapjának példányszámát a nyári uborkaszezonban is, ezért mindenféle furcsaságot közölt. Olyat is, hogy egy polgár egy ültében húsz kacsát evett meg. Amikor e képtelenség ellen tiltakoztak az olvasók, a Comelissen ilyen magyarázattal védekezett: az a bizonyos ember módszeresen feletette a kacsáit egymással és az utolsóként megmaradtat - amelyben ekképp benne volt a többi 19 - ő maga fogyasztotta el. Ez az anekdota valószínűleg szintén „kacsa”. Már csak azért is mert, 1804-ben, Napóleon uralma idején aligha lehetett olyan nagy a nyári hírpangás, amilyen például most nálunk van. Viszonylag új fejleményként az elmúló héten a pécsi közvéleményt közéleti hírként mindössze az a telekügy borzolta kissé, amelyet az előző ciklusban történtként három tisztségében repetázó önkormányzati képviselő vitt a nyilvánosság elé. Van ebben az ügyben több már- már megszokott „érdekesség”: jócskán értéken alul eladott önkormányzati tulajdonú telek, személyi összefüggések, jogosulatlan tisztségviselői aláírás, s persze az ellenzékbe kényszerült képviselők biliborogató tisztességbuzgalma - ami kész nyereség számunkra - , lakossági sérelmek, fák, virágok, fény. Pardon: az utóbbi talán mégsem, mert azért nem kevés részlet tisztázatlan, ellenőrizetlen. Amellett sem kellene vállrándítással elmenni, hogy 1994-ben az ügy különböző vetületeit a közgyűlés és három bizottság a tárgyalta és 9 hónap alatt. Ennyit ér az efféle kontroll? A sajtótájékoztatón igazából akkor jutottunk közös nevezőre, amikor a képviselők részéről elhangzott: jó lenne a végére járni minden telekügynek. Eszembe jutott: a „közüzemis” botrány felszínre bukkanása után a cégnél dolgozó ismerősöm azzal az árul- kodással lepett meg - neveket nem emlegetve -, hogy bizony a városháza vonzáskörzetéből jó néhányan vettek az önkormányzattól, vagy gazdasági társaságaitól ingatlant. (Ami nem bűn) Ismerősöm négyszemközt szabadszájúan minősített, de az ilyesmihez csak azt lehet odabiggyeszteni: N.T. Vagy azt, hogy kacsa. Ám nem kellene mégis csak utánajárni: hány kacsa is van abban a kacsában, amit mostanában„N.T” eszegetünk Dunai Imre Tájékozódási túraverseny a tubesi kilátótoronyért A Baranya Megyei és Pécs Városi Természetbarát Szövetség az új tubesi kilátó felépítésére létrehozott alapítványhoz csatlakozva rendezi meg a mille- centenáriumi „Tubes-Juve Kupa” országos tájékozódási túraversenyt a Közép-Mecse- ken. Nevezési díjként részvevőnként minimum 150 Ft-ot kémek. A befolyt összeget az új tubesi kilátó építésére létrehozott alapítványi számlára fizetik be a rendezők. (Aki nem kíván, vagy nem tud a versenyen részt venni, az a felajánlott pénzösszeget az MNB 11731001-20117579 számú számlára fizetheti be. Az Agora Nyomda által a toronyépítés támogatásaként elkészített versenyprogram-fü- zet már megjelent. A túra szeptember 28-án lesz. A rajt és a cél helye a Remete rét esőháza. Az első rajt 7.30-kor, az utolsó 10 órakor lesz. A verseny jellege: bontott távú, kötött menetsebességű, felső-, közép- és alapfokú egyfordulós, nappali, természetjáró, tájékozódási túraverseny. A kategória-győztes csapatok egy évig őrizhetik a vándorserleget, továbbá a JUVE Utazási Iroda által kétnapos ausztriai kirándulást nyernek. A nevezéseket szeptember 17-ig kell megküldeni Baronek Jenőnek, a versenybizottság elnökének. A cím: Pécs, 7632, Berek utca 7. A nevezési díjakat a verseny helyszínén indulás előtt lehet befizetni. További felvilágosítás kérhető a délutáni órákban a következő telefonszámon: (72)-449-651. A kegyelet árverésre ítélt emlékei Védelmet érdemelnének a megőrzésre méltó régi sírkövek Elárverezik a felszámolt parcellákból előkerülő, régi sírköveket, síremlékeket, amelyeket ma már senki sem gondoz, mert kihaltak a hozzátartozók, vagy lejárt a sírhelymegváltás ideje. Az emlékezés kertjének csendjében szinte hallani a sírkövek panaszát. A Pécsi Köztemetőben is időszakonként mustrálják, válogatják, veszik a jó üzlet reményében a kegyelet és az emlékeztetés feleslegessé vált(?) köveit. Mondják, mindig is így volt, Szükséges, jogszerű. Nézem a sírfeliratokat. A nevek, évszámok, foglalkozások régmúlt idők történelmét idézik fel. Egy példa: 1827-1912. Egykori állomásfőnök és főellenőr egyetlen, megmaradt emléke vész el. Most ünnepeltük a magyar vasút születésének 150 éves jubileumát. Az emléktárgyak között e sírkő is vallhatott volna a múltról. Képzeljük el: talán az első pécsi (?) állomásfőnökök egyikének síremléke került elő. Megőrizhető lett volna. A kései, ünneplő utódok, a mai MÁV büszkén emlékezhetne rá. Odébb egy monarchiabeli katonatiszt megkopott, nehezen olvasható síremléke. A múlt századból, a századforduló idejéből való és századeleji sírfeliratok. Csillogó gránitoszlop. Lehet, hogy sokszoros áron megmunkálva egy másik sírdombra visszakerül. A parcellák felszámolása után a sírköveket, az emlékezés oszlopait eladják. Elviszik, megtisztítják, átfaragják, átcsiszolják, új felirat kerül rájuk. Természetesen, az anyag nem vész el, csak átalakul, mert olcsóbb a régi. A feleslegessé vált sírkövek olyan emberek emlékét is őrizhetik, akik korukban fontos személyek lehettek, és jelentős helytörténeti szerepük volt. Érdemes lenne a felszámolásnál történészek, levéltárosok segítségét kérni. Előfordulhat, hogy neves emberek elveszettnek hitt síremlékére akadhatnak. Megvalósítható lenne a Pécsi Köztemetőben, hogy elkülönített helyen védetten megőriznék az erre méltó sírköveket, síremlékeket, kőfaragásokat. Köztünk maradhatnának a történelem tanúi, hogy együtt adózhassunk irántuk emlékezéssel és a tisztelettel. Rozvány Gy. A Rákóczi út és a Felsőmalom utca környéke Pécs egyik forgalmas pontja. Korántsem mindegy, hogy milyen az itt lévő házak állapota. A most közölt fényképen csak két ide illő momentumot lehetett rögzíteni: az utcasarkon álló házat - amely ifj. Nendt- vich Andor építész alkotása -, a másik a sűrűn beépített területen meghagyott terebélyes fa. A rozoga szeméttároló konténerek, garázsok, és raktárak viszont peremterülethez sem illenének, nemhogy a belvároshoz. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső' Városvédő őrjárat
