Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-30 / 236. szám
1996. augusztus 30., péntek VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Mohácsi körkép Rendkívüli ülés Ma délután 2 órától rendkívüli ülést tart a képviselőtestület. Határozatot hoznak a közoktatási törvény módosításából adódóan a pedagógusokat érintő óraszám emelésének határidejéről, továbbá az ALTAN Kft. pénzügyi vezetőjének személyéről. Mohácsi képeslap A Fogadalmi Emléktemplomot, a belvárosi Szent Mihály Templomot, illetve a görögkeleti szerb templomot ábrázoló képeslapot jelentett meg a napokban az ARC design Építész- iroda. Mozi délután is A Kossuth Filmszínházban szeptember 2-től délután 6 órától újra lesz filmvetítés. Tanévnyitók Mohács általános iskolái közül a Belvárosiban és a Park utcában, továbbá az ipari iskolában ma délután tartják az évnyitó ünnepséget. A Széchenyi Istí ván iskola tanulóit szombaton 9 órára várják, a Boldog Gizella Általános Iskola első tanévnyitója szintén holnap 9 órakor kezdődik a Püspük templomban tartandó szentmisével, majd 10 órára a Gólya utcai épületbe vonulnak át a növendékek. A Brodarics téri Általános Iskolában, a mező- gazdasági szakközépiskolában és a gimnáziumban az első tanítási napon, hétfőn lesz a tanévnyitó, míg a Zeneiskola szeptember 6-ra hirdette meg az ünnepségét. Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki terjesztői ügynökségének telefonszáma: 69-311-348/2. Az oldalt összeállította: * Berta Mária „Büszkék vagyunk a zászlóra” Beszélgetés Kuti István polgármesterrel Az ünnepségen az Európa Tanács nevében Kerstin Ekman asszony adta át a Becsületzászlót Kuti Istvánnak, a város polgármesterének FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Augusztus 25-én az Európa Tanács becsületzászlóját adta át Mohács város ünnepi képviselő- testületi ülésén Kuti István polgármesternek Eckmann asszony volt svéd nagykövet. Az Európa Tanács a kitüntetéssel azt a munkát méltányolta, amellyel Mohács segítette az egykori Jugoszláviából kiinduló migrációt: a menekülteket fogadta, gondozta, ellátást, védelmet adott számukra. Erről beszélgettünk Kuti István polgármesterrel.- Mikor indult meg a menekültáradat?- 1991. július lián éjjel 11 ember kért menedéket a határon. Akkor a polgári védelem, a rendőrség, a határőrség foglalkozott a kérdéssel, az üggyel, de rövidesen átkerült a menekültek fogadása a mohácsi önkormányzat hatáskörébe, Ahogy egyre többen lettek, úgy igazítottuk hozzá szervezetünket a feladatokhoz: a polgármesteri hivatalban három tagú stábot állítottunk fel, ők intézkedtek közvetlenül, ők tartották a kapcsolatot az országos és a nemzetközi szervekkel is. A régi munkásőrség épületében menekülttábort hoztunk létre, megszerveztük az élelmezést, orvosi ellátást, oktatást stb. Az elmúlt öt évben több mint 8000 ember fordult meg nálunk, előfordult, hogy egyetlen éjszaka 750-en érkeztek.- Honnan jöttek?- A többségük - 60-70 százaléka - horvát volt, a többi magyar, szerb, bosnyák. Ma is mintegy hétszázötvenen élnek Mohácson menedékesek. Néhá- nyan közülük letelepedtek, 11 család kapott pénzt vállalkozás indításához - zömük a baranyai háromszögből való. A menekültekkel érkeztek pedagógusok is, így nem okozott gondot, hogy megszervezzük számukra az iskolát. Általános és középiskola, kollégium és óvoda működik a horvát családok gyermekeinek.- Hogyan fogadta a város a menekültek ellátásával kapcsolatos megpróbáltatásokat?- Mohács soknemzetiségű város. Élnek itt szerbek, horvá- tok, cigányok, svábok. Élnek a rokoni, baráti kapcsolatok, megszokták tehát az idegeneket. A város vezetői minden lehetséges fórumon elmondták: a segítés nekünk kötelességünk. Nem csak nemzetközi jogi, hanem emberi okokból is. Ezt megértette a közvélemény, és segített nekünk, segített a menekülteknek. Azon kívül Mohácsnak vannak testvérvárosai: Pélmo- nostortól kezdve a németországi Bensheimen és a franciaországi Wattrelos-on át az erdélyi Ara- nyosgyéresig, akik a mi közvetítésünkkel küldhették el adományaikat a menekülteknek.- Mohács az első magyar város, amely megkapta az Európa Tanácsnak a zászlóját, ami az ET elismerés rendszerében igen rangosnak számít. És mi nagyon büszkék vagyunk erre. G. T. Köznevelési és közművelődési kitüntetést adományoznak evente négy személynek Még az utolsó nyári rendes ülésén a testület rendeletet fogadott el Mohács Város Köznevelési és Közművelődési Díja alapításáról. A kitüntetést azok az óvónők, tanítók, tanárok, illetve közművelődési dolgozók kaphatják meg, akik, legalább tíz éve Mohácson tevékenykednek és huzamosabb ideje végzett kiemelkedő szakmai munkájuk mellett a város közéletében is szerepet vállaltak. A kitüntetés odaítélésére a városban működő intézmények, társadalmi szervezetek, valamint magánszemélyek tehetnek javaslatot az önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának évente a meghirdetést követően március 1-jéig, de idén ez a határidő kivételesen szeptember 10. A díjat, melyből a helyi rendelet szerint minden évben négy adható ki, a KÖB előterjesztése alapján a képviselőtestület adományozza. A kitüntetettek oklevelet, plakettet és pénzjutalmat kapnak, s ez utóbbi összege a közalkalmazotti illetményalap A/l kategóriájának tízszerese. A kitüntetést ünnepélyes keretek között a polgármester adja majd át a pedagógus napon, viszont ebben az évben október 23-án kapják meg az arra érdemesnek tartott dolgozók. A Psalmus Hungaricus Mohácson Nagy várakozás előzte meg Kodály Zoltán: Psalmus Hun- garicusának augusztus 25-i koncertjét. Az Emléktemplomban a Bartók Béla Művelődési Központ Vegyeskarát Krausz György dirigálta a Pécsi Szimfonikus Zenekar kíséretével. Bevezetésként korábbi sikeres oratórium előadások egy-egy részlete szólalt meg. A Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár) a XX. század zeneművészetének egyik legnagyobb alkotása. Gondolat- és érzésvilága évezredeket ível át: az Ószövetség zsoltárát 3000 év távlatából, Kecskeméti Víg Mihály átköltését, aktualizálását a Mohács utáni időkből és a XX. századi újrafelfedezését. A nemzetféltés, a haza vesztétől való rettegés, az Istenbe kapaszkodás szükségének az átélése összekapcsolja a széthulló zsidó állam, a török alatt nyögő magyarság és a trianon utáni Magyarország életérzését. Ez a három történeti réteg jelenik meg a zenében is: A egyszerre idézi egy ősi magyar népdal, egy gregorián dallam, és egy históriás* ének jegyeit. Az ízig-vérig modem zenekari és kórushangzás pedig a keletkezés időpontjának trianon utáni világát és benne Kodály személyes, mély hitét tükrözi. A vegyeskar a hivatásos kórusokat is próbára tevő anyagot igen szép hangon, muzikálisan szólaltatta meg. A Park utcai iskola kórusa élvezettel kapcsolódott be a hatalmas apparátusba. A tenor szólót Bogáti Szabó István fiatal kora ellenére meglepő érettséggel formálta meg. A zenekar sokadszor játszotta a művet, tehát minden együtt volt a korábbi nagy sikerek megismétléséhez. Hogy ez nem sikerült maradéktalanul, abban nyilván szerepet játszott az Emléktemplom akusztikája, a hangzások összezúgása. Áz összpróbák száma is kevésnek bizonyult, hiszen ennek a nagyon bonyolult műnek az ösz- szefogása még profi karmesterek számára is komoly feladat. Összképére mégis nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Psalmus „megszólalt”, mondanivalója, hangvétele, hangulata eljutott a hallgatókhoz, akik - a közreműködő Mátrai Attila, Péntek Zoltán, Takácsné Argye- lán Zsuzsa és Köveskuti Péter kiváló versmondásával még külön gazdagodva - nagy mű és szép koncert emlékével térhettek haza. Kovács Győző Megszépül a Szent Mihály tér. A belvárosi templom előtt a közművek kábeleit földbe süllyesztik, díszkandelábereket helyeznek el, kijavítják az úttest kockakőburkolatát, és mindkét oldalon parkosítanak. fotó: tóth Anyakönyvi hírek Születtek: Szigeti Barna (Nagynyárád), Kovács Lilla (Magyarbóly), Domokos Gábor (Véménd), Várhegyi Dzsenifer Dalma (Himes- háza), Matus Attila (Homorúd), Schrempf Patrik (Nagynyárád), Sár Réka Nikolett (Geresdlak), Gadányi Szimo- netta (Mohács), Nagy Henriett (Boly), Nagy Roland (Boly), Lazanov Gábor (Lippó). Házasságot kötött: Horváth Erzsébet és Marosvölgyi Levente, Takaró Eszter és Tóth Sándor, Szabó Zsuzsanna és Bachmann Thomas Peter, Klaics Tímea és Túri Zsolt, Waszner Andrea és Kovács Zoltán. Meghaltak: Heil Ferencné Wesz Anna (Görcsönydo- boka), Harka Mihály Duna- szekcső), Koch Ádámné Jer- ger Erzsébet (Mohács), Goják Jánosné Nagy Ibolya (Bor- jád). Gondozott, virágos környezetben tölthetik szabadidejüket a mohácsi gyerekek fotó: tóth László Parkgondozás vállalkozásban Mohácson a játszóterek, parkok, zöldterületek nagysága ötven hektár, ebből 32 a rendszeresen gondozott terület. A közterületek rendben tartásáról a polgármesteri hivatal városfejlesztési és üzemeltetési osztálya gondoskodik. Ebben az évben e tevékenységet a városi főkertész irányításával 11 szerződéses parkgondozó, két főállású hivatali fizikai dolgozó, 15 közhasznú munkás, esetenként 30-60 jövedelempótló támogatásban részesülő tartós munka- nélküli, illetve 5-10 bírósági ítélettel közmunkára kötelezett munkás végzi. A szerződéses parkgondozást éppen tíz éve vezette be az országban az elsők között még a városi tanács. Sikeressége miatt ezt a gyakorlatot a rendszerváltás után az önkormányzat is folytatta. A vállalkozók által rendben tartott területek nagysága a pénztelenség miatt 1995 eleje óta csökken, dacára annak, hogy a szisztéma bevált és a város költségvetését is kíméli. A munkát ugyanis a szerződő magánszemélyek saját eszközeikkel végzik, a teljes parkművelés visszavétele a városnak komoly beruházást jelentene és a hivatali létszám bővülését vonná maga után. Az Újvárosban, a volt Fel- szabadulás lakótelepen, a Kossuth Lajos és Liszt Ferenc utcákban, a Perényi és belvárosi tömbbelsőkben, a Széchenyi és Deák tereken, a Hősök ligetében, a Gyermek, és Szepessy parkokban, valamint a II.Lajos emlékműnél lévő terület összesen 24 hektár, a további nyolcat idén már a közhasznúak gondozzák. A területek nagysága hat és harmincezer négyzetméter között változik. A szerződéses viszony alapján egy személynek kifizetett legkisebb összeg 80 ezer, a legtöbb 548 ezer Ft, viszont ez utóbbi ösz- szegért a vállalkozó három helyen, együttesen 57 ezer négyzetméteres parkot tart rendben. 1996-ban a polgármesteri hivatal a zöldterületek szerződéses gondozására 2 millió 666 ezer Ft-ot fordíthat, míg a közhasznúak és jövedelempótlósok foglalkoztatásához kizárólag anyag- és fuvarköltségre - ugyanis bérüket majdnem teljes egészében a Munkaügyi Központ fedezi - 2 millió forintot biztosít az önkormányzat. K. P.
