Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-28 / 234. szám
6 Dünántúli Napló Kistermelők 1996. augusztus 28., szerda A fenyércirokról Mohácson A fenyércirok elleni költségkímélő és hatékony védekezésről tartanak gyomirtási tanácskozást és bemutatót augusztus 28-ikán, délelőtt 10 órakor a mohácsi Polgármesteri Hivatal dísztermében. A rendezők: a Baranya Megyei Növény- ejgészségügyi és Talajvédő Állomás, a Baranya Megyei Mérnökök Egyesülete, a mohácsi Barázda Kft. és az Uniroyal Chemical. So- mogyvári László és Gara Sándor tart előadást, amit konzultáció és a kezelések bemutatása követ. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Őszi ócsai napok Zöldségtermesztési nyílt napokat rendez szeptember 16-20. között Ócsai Kísérleti Állomásán a budapesti Sandoz Seeds Vetőmag Kft. Szeptember 16-ikán boltos napra, 18-19-ikén termelői, 20-ikán iskolai napra kerül sor. Minden érdeklődőt várnak. Gyomirtás a jövő évszázadban Nagy jelentőségű esemény tanúi voltak azok a szakemberek, akik a közelmúltban részt vettek az AgrEvo által szervezett gyomirtási tanácskozáson. Közép-Euró- pában először mutattak be olyan kísérleteket, amelyeknél a gyomirtás alapja a modem biotechnológia, illetve a géntechnika. Érdemes megismerkedni vele, mert ez a jövő század technológiája, s mint minden új dolog, sok rokonszenvet, illetve ellenszenvet vált ki. Az AgrEvo által bemutatott kísérletekben is egyértelműen bizonyított, hogy az új gyomirtószerrel - a glu- fonizát-ammonium hatóanyaggal - kezelt táblák teljesen gyommentesek. A hatóanyag Liberty néven kerül majd forgalomba. Előnye - természetes anyagról lévén szó - egyértelmű, hiszen mind a talajban, mind a más szerves anyagban azonnal elbomlik. Á géntechnológiával szemben vannak még hangulati és érzelmi fenntartások, de valószínű, hogy a jövő század gyomirtása ezen az elven fog alapulni. Kistermelők rovatunkkal legközelebb szeptember 10-én jelentkezünk. A zöldségfélék tápanyagzavarait megszüntető készítmények Az előzőekben megismerkedtünk az egyes makro és mikro tápelemek hiánya okozta fejlődési rendellenességekkel, illetve a terméseredményre gyakorolt káros hatásukkal. Most a megszüntetésükre alkalmazható készítmények megismerése következik. Nitrogénműtrágyák Alap-, fej- és egyesek lombtrágyázásra is alkalmas készítmények. Az Ammoniumnitrát (34%) és az Ammoniumszulfát (20,5%) a talajt savanyítják, ezért lúgos,, vagy semleges talajokra alkalmazhatók. Utóbbi nitrátot nem tartalmaz, így elsősorban a burgonya és zöldségtermesztésben (spenót) javasolható. A Karbamid (46,3%) gyengén savanyító hatású, nagy hatóanyag tartalmú nitrogénműtrágya. Elsősorban alaptrágyázásra javasolható, de Triplefoszfát (45%) bármilyen kémhatású talajon alkalmazható, nagy hatóanyag tartalmú foszforműtrágya. Magnéziumos szuperfoszfát (18+25% MgO). A magnéziumhiány pótlására, alaptrágyázásra alkalmas készítmény. Magnézium novap- hos (17+17% MgO) Különböző oldhatóságú foszforvegyülete- ket tartalmaz, ezért hatása tartós és egyenletes. Novaphos (23%) Bármilyen talajon alkalmazható, különböző oldhatóságú foszforhatóanyagot tartalmazó műtrágya. Káliműtrágyák Káliumklorid (40,50, ill. 60%). A kloridra nem érzékeny növények káliumellátására alkalmas műtrágya. Káli-kamex (40+4% MgO) s magnéziumtartalma révén a hiánybetegségek előfordulási lehetőségét jelentősen csökkenti. Káliumszula különböző NPK összetételű Peretrix műtrágyák, a Volldün- ger, a többféle szuszpenziók stb., amelyek közül kiválasztható a növény igényének megfelelő keverék. A mikroelemhiányok megszüntetése A mikroelemhiányok megszüntetésének egyik módja a különböző összetételű lombtrágyák alkalmazása. A rézhiány megszüntetésére a Mikromix Cu (5%) és a Sequestren (13%) készítmény alkalmas. A Ferro- farm A (10%) és a Ferrogen E (10%) a vashiány megszüntetésére, a klorózis megelőzésére való készítmény. A Solubor (20,5%) a borhiányt pótolja, a Fitohorm Ca (15%) a mészhi- ány, a Folisol Mn (4,5%) a mangánhiány, a Fitohorm Zn a cinkhiány megelőzésére szolgál. A növény meghálálja a gondoskodást FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ egyes helyeken fej- és vizes oldatát lombtrágyázásra is használják. Mészammonsalétrom (25,28%) kálium és magnézium-karbonát tartalmú nitrogénműtrágya. Savanyú és lúgos talajokon egyaránt alkalmazható. Nitrosol (28%) a karbamid és az ammoniumnitrát vizes oldata. Kiválóan alkalmas levéltrágyázásra. A nagyüzemek a búza levéltrágyázására már régóta használják. F oszfor műtrágyák Szemcsés szuperfoszfát (18- 20%). Gyengén savanyító, gipsztartalmú foszforműtrágya. fát (50%). A kloridra érzékeny növények káliumellátására alkalmas műtrágya. Felhasználása elsősorban a kertészeti növények termesztésében javasolható, de a dohány, burgonya és a bogyósgyümölcsűek alá is kiválóan alkalmas. Ezek voltak - kevés kivétellel - az egy hatóanyagú műtrágyák. Bő választéka van azonban a több hatóanyagot tartalmazó, ún. összetett műtrágyának. Ezek használata azzal az előnnyel jár, hogy egy menetben több tápelemet kijuttathatunk, ami idő- és munkaráfordítás megtakarítással jár. Ilyenek A fentieken túlmenően vannak szerves eredetű talajjavító anyagok is. Ilyenek a Cofuna humusztrágya, a Cofuna szu- perfin, amely készítmények a sugárgomba, a cellulózbontóbaktérium tartalmú komposztált szervesanyag és tőzeg keveréke. A választék tehát bőséges, minden kertészkedő megtalálhatja a termesztett növénye számára a megfelelő keveréket. Az egyes növények tápanyag felhasználását, annak pótolandó mennyiségét a következőben ismertetjük. Dr. Tamcsu József Már a baranyai csapdákban is fogtak Veszélyes új kártevő: az amerikai kukoricabogár Az amerikai kukoricabogár lárvaállapotban Az idei év sem szűkölködött új, vagy eddig kisebb károkat okozó károsítok megjelenésében (például lángelhalás, gya- pottok-bagolylepke, szőlőültetvényekben a fakórothadás). Ezek közül talán a legveszélyesebb a kukoricatermesztést veszélyeztető kukoricabogár, mely 1992-ben csak Amerika egyes területein károsított. 1992-ben Európában hurcolá- sának veszélye még jelentéktelennek tűnt. Az egyértelmű azonnali veszélyt a behurcolt populáció túlélése és terjedése okozza. Távlati veszélyt jelent egész Európa kukoricatermő területein várható elterjedése. Az amerikai kukoricabogár elsősorban a kukoricát károsítja, a lárvák a gyökérzeten, az imágók pedig a leveleken és a bibeszálon táplálkoznak. A Gramineae-pázsitfűfélék családjába tartozó növények alkalmanként a lárva gazdanövényeivé válhatnak, ugyanakkor a kifejlett bogarak a pázsitfűfélék, fészkesvirágzatúak, tökfélék családjainak növényein táplálkoznak. A kifejlett bogarak az áttelelő tojásokat a talaj felső 15 cm-es rétegébe, a kukoricanövény tövéhez rakja. A lárvák tavasszal kelnek ki, majd a gyökérzeten fejlődnek, a fiatal lárvák a hajszálgyökereken, az idősebbek pedig a gyökérbélszöveten táplálkoznak. A kikelő imágók felkeresik a kukorica növényeket és a leveleken, illetve bibeszálon érési táplálkozást folytatnak. Az imágók hajnalban és alkonyaikor a legaktívabbak. A lárvák táplálkozása a gyökérzeten gyökérkárosodást idéz elő. Ennek eredményeként a növényt könnyű a talajból kihúzni és a növények hajlamosak a megdőlésre. Az idősebb lárvák berágják magukat a gyökérszövetbe és járatokat rágnak a központi edénynyalábhoz. A kukorica gyökérzetén a járatok tipikus tünetnek számítanak, bár ezt más kártevő is előidézheti. Az imágók táplálkozása nem okoz jellegzetes tünetet. A lárva ráncos testű, sárgásfehér színű, a fejtok barna, hossza 10-18 mm. Az imágó - apró 5-6 cm hosszú-bogár, a test alapszíne halvány zöldessárga. Néhány alak fedőszárnyán hosszanti fekete csíkok láthatók. A fej sima, a tor hozzávetőlegesen olyan hosszú, mint amilyen széles. Terjedése: - lárvák viszonylag nem mozgékonyak, az imágók viszont a kukoricatáblákat repülve keresik fel, jelentős távolságokra is eljutnak. Terjedésüket a légáramlatok is segítik. A földrészek közötti -kereskedelem hatására kialakult terjedése nem egyértelműen bizonyított. Kártételének veszélyességére jellemző, hogy az USA- ban ellene történő védekezés évente 1 000 millió US dollár. Védekezési lehetőségek:- imágók elleni légi permetezések a kukoricabogár betelepedésekor,-lárvák ellen - vetésforgó és talajfertőtlenítés. Ezen kártevők első imágói 1995-ben jelentek meg hazánkban, Szeged alatti térségben. 1996.július elején Csong- rád, Bács-Kiskun és Baranya megyében kihelyezett csapdákban már fogtak néhány amerikai kukoricabogár imá- gót. Az első nagyobb mérvű kártétel várhatóan 1998-ban fog Magyarországon jelentkezni. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés korszerűen Metsszük vissza a letermett őszibarackvesszőket Az őszibarack termesztésének kétségtelenül legvitatottabb termesztéstechnikai eleme a zöldmetszés, annak ellenére, hogy a termelők nagyon régóta alkalmazzák. Maga a zöldmetszés kifejezés tulajdonképpen gyűjtőfogalom, amely magába foglalja minden, az őszibarack termesztése során tavasztól őszig terjedő időszakban történt metszési beavatkozást, így a hajtáscsúcs visszacsípé- sét, a hajtásválogatott, a haj- tásvisszametszést, a vissza- metszést idősebb fásrészre és a letermett vesszők vissza- metszését. Most, augusztus végén a letermett vesszők visszamet- szése az időszerű, különösen az idei évben, amikor az őszibaracknak kivételesen erős volt a hajtásnövekedése, főleg a nektarinoknak. Nálunk Magyarországon - az őszibarack termesztésnek északi határán - az ökológiai tényezők legfontosabbika a fény és hő formájában besugárzott energia. Minden őszibarack-termesztő tudja gyakorlatból, hogy a túl sűrű korona a fényt és a hőt nem tudja jól hasznosítani, mert saját magát árnyékolja le, ezért van, hogy a túl sűrű koronában sok a be nem ért , zöld hajtás (vessző), amely legtöbb esetben télen elfagy, de ha a telet túl is éli, termesztésre alkalmatlan. . Tegyük ehhez hozzá, hogy augusztusban és szeptemberben a napfényes órák száma gyorsan csökken, ha azt a tényt összevetjük az idei esztendő erős és nagyszámú hajtásával, beláthatjuk, hogy ha nem is egy tökéletesen elvégzett termőre metszésre, de egy augusztus végi letermett termővessző eltávolítására idén nagy szükség van. A művelet tulajdonképpen egyszerű: függetlenül attól, hogy júliusban vagy augusztusban szedtük le a termést, a letermett termővesszőt most, augusztus végén, visszametsszük a még értékes- a jövő év termésének szempontjából értékes! - legalsó, jó irányú vesszőre. (Abban az esetben, ha kései, szeptemberi érésű fajtán végezzük, akkor célszerű azt a metszést a gyümölcs feletti „szívóhajtásig” elvégezni.) A képen - melyet dr. Timon Béla készített - jól látható, hogy csupán a letermett vesszők visszametszése már milyen „szellős” koronát eredményez. Ha kényszerűségből idősebb (2-3 éves) részig kell visszametszenünk, akkor ne feledkezzünk meg a sebfelület kezeléséről! Buzássy Lajos t
