Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-03 / 211. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. augusztus 3., szombat Borisz Jelcin orosz elnök várhatóan jövő kedden tér visz- sza a Kremlbe a Moszkva kör­nyéki Barviha szanatóriumban töltött pihenéséről - közölte Gennagyij Szeleznyov, az Ál­lami Duma elnöke. Georgij Szatarov elnöki tanácsadó a Szevodnya című lapban megje­lent interjúban elmondta: az ál­lamfő kétségtelenül rosszabbul van, mint májusban. Orosz kormányküldöttség utazik szombaton Groznijba. A delegáció kész a tárgyalásokra a csecsen szakadárokkal - mondta Szergej Sztyepasin, a csecsenföldi válság rendezésé­vel megbízott állami bizottság titkára sajtóértekezletén. Nagy erejű robbanás rázta meg csütörtök este Párizs egyik keleti külvárosának postaelosz­tóját. A rendőrség feltételezése szerint a detonációt egy cso­magba rejtett pokolgép okozta. Személyi sérülés nem történt. Meggyilkolták csütörtök este Pierre Claverie oráni érseket. Az 58 éves katolikus főpap éle­tét egy robbanás oltotta ki nyu­gat-algériai otthona közelében. Claverie műveiben és beszé­deiben élesen bírálta az iszlám szélsőségesek erőszakcselek­ményeit. Muzulmán lakosok támad­tak csütörtökön Szarajevóba érkezett szerb menekültekre. A rendőrök az IFOR egyik olasz egységét hívták segítségül a köveket dobáló és botokkal ha­donászó muzulmánok lecsilla­pítására. A norvég haditengerészet hajói egy ismeretlen, külföldi tengeralattjáró után kutatnak Narvik térségében, ahol az or­szág parti őrségének létesítmé­nyei találhatók. A víz alatti va­dászat azután kezdődött, hogy egy kutatóhajó csütörtökön két­szer is hallotta az ismeretlen, vízalatti jármű zaját. Az Izraeli kormány pénteki ülésén úgy döntött, hogy eny­híti a zsidó telepek bővítését korlátozó intézkedéseket a megszállt arab területeken. A kabinet ugyanakkor határozott arról, hogy a kormány külön engedélye szükséges újabb zsidó települések létrehozásá­hoz a Jordán-folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben. Meghalt péntekre virradóra az egyik legjelentősebb Szomá­liái fegyveres frakció veze­tője, Mohamed Farah Aidid. A magát Szomália államfőjének tekintő hadúrral szívroham végzett. Cáparladó volt az elmúlt na­pokban Albániában is. Eddig az olasz és a szlovén Adria-parton tűnt föl a veszélyes ragadozó. Botrány a tárgyalóteremnél. Miután a római bíróság csütörtökön elejtette a vádat Erich Priebke ellen, felháborodott olasz fiatalok próbálták megrohamozni a bíróság üléster­mét. A tiltakozás hatására az egykori SS-tisztet nem helyezték szabadlábra, fotó: feb/reuter Bántották, kínozták a gyerekeket Nyomorék koldusokat alkalmazott a véreskezű albán bűnbanda Albán gengszterek nyomorék és csonkolt gyerekeket vettek bérbe fillérekért szüleiktől, Milánóba csempészték a nyole- tizenkét éves lánykákat, fiúkat, és koldulásra kényszerítették őket. A bűnbanda tagjait most végre őrizetbe vették. A gyerekek súlyos testi hibája láttán megnyílt az együtt érző adakozók bugyellárisa. A pénzt azonban (a norma havi 900 ezer forintnak megfelelő összeg volt) a minden képzele­tet felülmúlóan brutális bűnö­zőbanda zsebelte be. Ráadásul a gyerekeket rendszeresen kínozták is: azo­kat, akik nem teljesítették a normát - nem mutogatták elég „szakszerűen” testi hibáikat - megbüntették. Gyakran gáz­csőre akasztva, gumibottal üt­legelték őket a szállásukon. A gyerekek többsége mukkanni sem mert, mert félt, hogy visz- szaviszik őket Albániába a szüleikhez, akik egyébként a keresetnek csupán egy töredé­két kapták kézhez. Erről sza­bályos szerződést kötöttek a banditák és a szülők, amely többek között azt is kimondta: ha a szülők, illetve a gyerekeik nem tartják be az írásban fog­laltakat, a másik félnek jogá­ban áll feldarabolni a gyere­keket. A milánói rendőrök rábuk­kantak az albán gengszterek búvóhelyére. A lakásból 55 gyereket szabadítottak ki. A nyomorék koldusok elmond­ták: vannak társaik, akik je­lentkeztek a hatóságoknál, haza is vitték őket, ám szüleik agyba-főbe verték, majd újra a banda kezére adták őket. Ugyanezek a gengszterek ötezernél több fiatal albán nőt kényszerítettek prostitúcióra Milánóban, miután előbb kés­háborút vívtak az üzletet addig kézben tartó román maffió­zókkal. (kulcsár) Tájfun Tajvanon. Eddig 19 ember halálát okozta a szigeten végigsöprő Herb hurrikán. Épületek dőltek össze, az anyagi kár 727 millió dollár. fotó: feb/reuter Terroristaképző Iránban Táborokban tanulják a gyilkolást Amerikai hírszerzési jelenté­sekre hivatkozó lapértesülé­sek szerint Iránban tizenegy kiképzőtábor működik, ahol különböző nemzetiségű ter­roristákat készítenek fel poli­tikai gyilkosságok és pokol­gépes merényletek végrehaj­tására. A USA Today című lap úgy tudja, hogy az iráni titkosszol­gálat és a forradalmi gárda em­berei csaknem ötezer terroristát képeznek ki ezekben a létesít­ményekben. A részvevőket Iránból, Lí­biából, Algériából, Szudánból, Törökországból, Egyiptomból, Szíriából, Libanonból, Jordá­niából, a Gáza-övezetből és Szaúd-Arábiából toborozzák. Közülük ötszázat öngyilkos ak­ciók végrehajtására készítenek fel. A legjelentősebb tábort állí­tólag Teherántól keletre, Imam Alinál hozták létre. Washingtoni hírszerzési for­rásokból közölték, hogy gyanú­juk szerint a szaúd-arábiai ame­rikai katonai létesítmények el­len elkövetett merényleteket is olyanok hajtották végre, akiket az iráni táborokban képeztek ki. Mahmud Mohamedi, a tehe- ráni külügyminisztérium szóvi­vője határozottan tagadta a lap­ban, hogy országa külföldi ter­rorista támadásokat előkészítő táborokat működtetne. Mit keres Stockholmban az izraeli kormányfő neje? Bírálják a célratörő asszonyt A 37 esztendős Sarah Netan­jahut, az izraeli kormányfő feleségét sokan kulcsszerep­lőnek tartják férje választási sikerében. Erőszakos, célra­törő asszonynak ismerik, aki mostanában egyik közéleti botrányból a másikba esik. Az izraeli sajtó bő terjedelem­ben tálalta a Netanjahu-házból elcsapott nevelőnők sztoriját. Az asszonyok elpanaszolták az újságíróknak, hogy a feleség tisztaságmániája egyszerűen elviselhetetlen. Az újságok akkor is pellen­gérre állították Sarah Netanja- hut, amikor kiderült: washing­toni útjára - államköltségen - magával vitte a fodrászát is. A legújabb vihart egy kine­vezés kavarta. A gyermekek szexuális zaklatását napirend­jére tűző augusztusi stockholmi világkonferencián a kormányfő felesége fogja vezetni az izraeli delegációt. Az egyik tekinté­lyes lap főként azt kifogásolta, hogy miközben más küldöttsé­gek élén miniszterek, tudomá­nyos szaktekintélyek állnak, Sarah Netanjahu csak augusz­tusban veszi át gyermekpszi­chológusi diplomáját. (A dip­lomaosztót egyébként épp a ta­nácskozás miatt előbbre hoz­ták). Az újság megszellőztette, hogy a svéd fővárosban olyan szállodai lakosztályt foglaltak számára, amely naponta 150 ezer forintnak megfelelő ösz- szegbe kerül. A vádakra válaszul a kor­mányszóvivő közölte: a kül­ügyminisztérium maga kérte föl Sarah Netanjahut a küldött­ség vezetésére. Évi hatmilliárd dolláros bevételtől eshetnek el Vámmentes boltok alkonya Brüsszeli bürokraták min­dent elkövetnek azért, hogy 1999-től az Európai Unió tag­országain belül utazók ne él­vezhessék a vámmentes bol­tok áldását. Bealkonyul az olcsó whiskyket, a feleség számára jutányosán vett francia parfümöket, a férj­nek szánt divatos nyakkendő­ket, a gyermekeknek járó aján­dékokat kínáló vámmentes bol­toknak az Európai Unió repülő­terein és kikötőiben. Az egysé­gesülő piac persze eltörli a belső vámokat is, tehát az árak nyilvánvalóan eleve csökken­nek. De ha valaki az EU-n kí­vüli országba utazik, változat­lanul igénybe veheti a vámmen­tes boltok szolgáltatásait. A tervezet ennek ellenére nem keltett osztatlan lelkese­dést az egyelőre tizenöt tagor­szág állampolgárai, az utazók milliói körében. Az eurokraták azonban készek az érveléssel: ha például Texas államból Massachusettsbe repülvén sem lehet vámmentesen vásárolni, akkor miért tehetné meg ezt egy Párizsból Rómába röpülő utas? Az „egységes" Európa ugyanúgy működik, mint az Egyesült Államok. Ä belga fővárosban egyéb­ként már 1992-ben határoztak a vámmentes vásárlások korláto­zásáról, méghozzá 1993. évi határidővel, de az ellenzők nyomására ezt kitolták 1999-re. A tiltakozás mellesleg ért­hető: az európai légi- és víziki­kötők évente 6 milliárd dollár­nyi üzlettől eshetnek el. Ahol a vendég nyugalma, békéje a legszentebb (1.) Szicília, a remény szigete Lapozgatom a gyerek régi földrajzkönyvét, érdekelne mit írtak Szicíliáról. A sorok közül kiérződik: ez a nyomor, a szegénység vidéke. A vérbosszúé. A reménytelenségé. Nem ma írhatták a könyvet. Szicíliában mostanában éppen az ellenkezőjét mond­ják: szigetük a remény földje. Mi magyarok még csak most kezdjük felfedezni ezt a tájat. Talán erősebbek a félelmeink, mint a kíváncsiságunk. Tartunk a rossz közbiztonságtól, a nyomor motiválta bűnözéstől, egy távoli világ idegen szoká­saitól, s ki tudja még, mi min­dentől. Pedig a valóság egé­szen más. A palermói repülőtér inkább hasonlít vidéki vasúti pályaud­varra, mint egy forgalmas ide­genforgalmi központ légikikö­tőjére. Igaz, ha az utas figyel­mesebben körülnéz, a kifutópá­lya szélén meglátja az öreg repü­lőtér maradványait, az épülő irá­nyítótorony mellett ágaskodó da­rut, az átalakulás jeleit. Maga a főváros is ugyanilyen kétarcú. A külső kerületek a mó- dosabbakéi, villa villa mellett, elegáns bérházak sora keretezi a széles utakat. Az óváros akár Budapest VIII. kerülete is le­hetne: hámló vakolat, utcán tén­fergő szutykos gyerekek, omla­dozó, egykor szebb napokat lá­tott házak. A középületek előtt állig fel­fegyverzett csendőrök, az utcá­kon négyesével posztoló rend­őrök. Itt-ott a lakóházak kapujá­ban is fegyveres strázsák, bíró, köztisztviselő, politikus otthonát vigyázzák. Hát persze, ez azért Szicília. A Cosa Nostra fészke. A megszám­lálhatatlan robogó, a festék által összetartott kocsik és a sötét üvegű, suhanó 600-as Mercéde­szek, Rolls-Royce-ok hazája.- Nagyot fordult errefelé a vi­lág kereke - mondja a palermói városi idegenforgalmi iroda munkatársa, amikor útbaigazítá­sát kérem. - Nálunk nagyobb biztonságban van a turista, mint a világ legforgalmasabb üdülő­helyein. A közbiztonságra sokat adunk. A legpitibb zsebes is meggondolja, hogy megéri-e el­emeim egy idegen pénztárcáját, mert ha rajtaveszt, háromszor akkora büntetésre számíthat, mint más esetben. A vendég nyugalma, békéje, tulajdona szent. Mára ezt már mindenki be­látta. Szicília valóban az idegenfor­galomra építi a jövőjét. Dollár- milliárdokat fordítottak korszerű üdülőközpontok építésére. Fel­újították a part menti szállodákat. Mára egyetlen nagyobb telepü­lés, szállodaegyüttes sem ma­radt, amely tisztítatlanul engedné szennyvizét a tengerbe. Kiszámí­tották, hogy olcsóbb ma meg­óvni a víz tisztaságát, mint hol­nap súlyos pénzekért helyre­hozni az okozott károkat. A sziget földje nyersanyagok­ban szegény. Már régen feladták az iparosítás álmát. Reménytelen volt. Hiába olcsó a munkaerő, drágán kerül ide az anyag, költ­Leszámolás után séges a késztermék szállítása. Az itt élők megélhetésüket tehát a szolgáltatásban keresik. A Giornale di Sicilia, a helyi újság, szinte naponta közli a szi­getre érkező turisták számát, s amikor ott jártam, örömmel ír­ták, hogy 1996 júliusában már egymillióval több vendéget re­gisztráltak, mint egy éve. Mindennek a szállodák, a vendéglők tulajdonosai örülnek a legjobban. És azok az iskolából frissen kikerült fiatalok, akik évek óta a beígért fellendülés reményében tanultak. Az Európai Unió munkaügyi szerveitől külön támogatást is kapnak: a szigeten működő üdü­lőközpontokban az unió pénzén foglalkoztatják a fizetéskiegészí­tésre szoruló diákokat. A turisták körüli teendők elvégzésére ki-ki megkereshet annyit, amennyiből évközben futja a megélhetésre, könyvekre, ruházkodásra. Somfai Péter

Next

/
Thumbnails
Contents