Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-25 / 231. szám

4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1996. augusztus 25., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából LAJOS, PATRÍCIA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.49 nyugszik 19.44 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: MÉHES KÁROLY A dicső harcos A mai Lajos nevünk őse a Chlodvig volt, aminek jelentése az ófelnémet „hiút” dicsó' és a „wig” harc után: dicső harcos. Latin alakja a Ludovicus volt, és ebból származnak a nyugat­európai nyelvek Louis, Lewis, Luigi nevei. Másik mai nevünk, a Patrícia teljesen latin, jelen­tése: előkelő. Az ókori Róma uralkodó nemesi osztályát is patríciusoknak hívták. Időjárás Erősen megnövekszik a felhő­zet, szórványosan záporokra, zivatarokra lehet számítani. Eleinte mérsékelt lesz a lég­mozgás, majd megélénkül az északnyugati szél. Vízállások: A Duna Mohácsnál 268 cm, apadó, 21,1 fok. A Dráva Őrtilosnál 10 cm, apadó, 17,9, Barcsnál -7 cm, áradó, 19,3, Drávaszabolcsnál 114 cm, áradó, 19,3 fok. Hatos lottó A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 34. já­tékhéten megtartott 6/45 lottó számsorsoláson a kö­vetkező nyerőszámok kerül­tek kisorsolásra: 8,11,15, 25,40,41. Pótszám: 7. Pécsi Ildikó szilvalekvárt főz- Köszönöm kérdését, most éppen szilvalekvárt készítek. Hidegen és melegen. A hideg eljárást még a nagyanyámtól tanultam - válaszolt Pécsi Il­dikó, amikor arról kérdeztem, mivel foglalkozik mostanában. A közismert színésznő 1962- ben Pécsett kezdte pályafutá­sát. Művészi sikerei után 1994- ben felcsapott hivatásos politi­kusnak. Egyéni választókörze­tében az MSZP színeiben megnyerte a parlamenti válasz­tást, és azóta képviselő.- Nem ösztönzött semmi, hogy politikus legyek, az egész Horn Gyula ötlete volt. Ő be­szélt rá, hogy induljak a vá­lasztáson, mert van egy köny- nyű körzet a számomra.-Jelent-e valami előnyt a művészi pályáján, hogy most parlamenti képviselő?- Csak hátrányt jelent, mert rengeteg időmet elveszi ez a munka. Szerencsém van, har­mincéves pályafutásom során elértem, hogy a közönség szá­mára most is megmaradtam Il­dikónak, és nem úgy tekinte­nek rám, mint egy politikusra. Néha persze megállítanak az utcán, hogy nem szégyellem magamat, amiért megszavaz­tam az alacsony nyugdíjeme­lést. Én ilyenkor elmondom, hogy nem szégyellem, de na­gyon rosszul érzem magamat, hogy csak ennyit lehetett adni, és többet nem.- Családjának van valami köze Pécshez?- A nevem nincs összefüg­gésben a város nevével. Erede­tileg Péchy-nek írtam, de ami­kor színművész lettem megvál­toztattam. Egyébként senki sem tudta volna kiolvasni. Pécsre nagyon nagy szeretettel gondolok vissza. Amikor on­nan eljöttem, volt, hogy meg­állt a busz, és leszálltak róla az emberek, hogy rábeszéljenek, maradjak a városban. Sajnos, mára megváltozott a helyzet, főleg Budapesten. Ma már nem számít, hogy egy színész melyik társulat tagja. Régen tudni lehetett, ha Ruttkai Évát látni akarom, akkor a Madách Színházba kell mennem. Most az ismertebb színészek több színházban is játszanak egy­szerre. A színházi élet elkese­redett, a színészek félelemmel vannak tele. Az ember nem érzi, hogy igazán fontos lenne a színház, és én ezt nagyon nagy bajnak tartom. Végül is nem mindegy, hogy mi kerül az emberek fejébe és szívébe. A színház halálától azonban nem félek. Minden előadás egyszeri és megismételhetet­len. Ez olyan varázslat, amit nem pótolhat semmisem.- On sokat foglalkozott a fogyókúrával, sőt, könyvet is írt róla. Nem keserítette el az életét az állandó fogyókúra?- Nem, ez a testsúly a sze­repkörömhöz tartozott. Mivel én nem foglalkoztam a testsú­lyommal, elértem, hogy a kö­zönség is elfogadott olyannak, amilyen vagyok. A könyvem egyébként két részből áll. Az első rész tartalmazza azokat a recepteket, amiktől lefogytam. A második, amiktől nem. Nos, elárulom, ,ezek sokkal fino­mabb ételek, az első részben bemutatottaknál. U. G. Az „egyetlen” női műsorvezető Baranyából huszonévesen az Objektívhez Gügyögés helyett idejekorán az értelmes beszédre tanították. Az öklömnyi szemű csöppség ki­bontakozását legfeljebb a járóka rácsai hátráltatták. Ám a szőke buksival és választékos beszéd- stílussal megáldott leányzó tini korában beszéd- és versmondó versenyek során koptatta a do­bogót. 1986-ban elindult Siófo­kon a vidék első televíziója, s vele Máté Krisztina pályafutása.- Úgy csöppentem 16 évesen a nyolcórás élőműsorba, hogy izgulni sem volt időm. Lámpa­lázam azóta sincs. Egyszerűbb­nek tűnt üres kamerába be­szélni, mint soroknak a szín­padról - mondja Máté Krisz­tina, aki a Balaton nyaralókö­zönségét üdítette gömbölyű mondataival. - Kiderült, ez ne­kem szerelem. Remélem, ma­radhat is. Pécsre, a művészettu- domány-magyar szakra felvételi­zett. Közben a rádióban dolgo­zott, indulásától a regionális té­véhíradóban. A finoman politi­kai színezetű műfaj mellett a Jó estét, Pécs-magazinban is debü­tált. Hívták a Kapos- és a kezde­tektől a szekszárdi Pop Tv-hez. Riportjaival jó esztendeje a Ma­gyar Televízió Objektív műsorá­ban találkozhatunk; első és ezi- dáig egyetlen női műsorvezetője. Lendületét, összeszedettségét és a sokszínűséget sokan megiri­gyelhették. De honnan a szakma iránti alázat? - Csak így lehet - válaszol. - A kulcs mégis a kí­váncsiság. Azt hiszem, ha tény­leg érdekel, amit kérdezel, az emberek is mondják. Fantaszti­kus, hogy mindig új a közeg és újak az emberek. De én a rutin­tól félek a legjobban. Negyedéves volt, amikor a filmművészeti főiskolán há­romszázad magával öltött fehér inget a vadonatúj műsorvezető- szerkesztő-rendező-ri porter szak felvételi bírái kedvéért. Tíz ifjoncot vártak Horváth Adám és Vitray Tamás osztá­lyába. - Ott mindent az elejéről kellett kezdenem. 16 éves ko­romtól tudatosan készültem, de akkor úgy tűnt, soha nem térül meg, amit belefektettem. Mint kisdiák-koromban, újra a szülé­imre szorultam. Csak hogy ne szakadjak el, bár a honorárium ráment az útra, Pécsre még visszajártam dolgozni. Mígnem Bánó András ko­pogtatott a főiskolán, tehetsé­ges „gyerekekért”. - Képzelet­beli T-betűvel rohangáltunk a szerkesztőségben, ahol a hír­háttér legjobbjai dolgoztak. Vé­letlenen múlt a megtiszteltetés, hogy műsort vezetek. A hétfő mindig Frei Tamásé volt. Olyan klasszis nem akadt, amikor ki­vált. Valami nagyon más kel­lett, talán, mondjuk egy lány - gondolom én - vélekedik Krisz­tina, akinek, a kollégák kudar­cát megtörve Magda Marinkot is sikerült mikrofonjához ültet­nie. Ámde azután hetekig írták róla a rosszat, hogy rendőr­spicli, meg biztosan „lefeküdt”. Nem bocsátották meg a szak­mai sikert, ahogy huszonéves Máté Krisztina FOTÓ: TÚRI SÁNDOR fiatalságát sem. - Mindenütt akadt egy ember, aki úgy érezte, szükséges nekem a ku­darc és hogy gondoskodjon róla ... Az Objektív mégis re­mek iskolapadnak bizonyult. - A tévén belül is külön kis sziget. A hierarchia valós és szakmai. A Bánó olyan, mint egy tyúka- nyó. Állítólag őaz Egyenlegből is csapatot csinált. Itt nem kell azon gondolkodni, mi van a szavak mögött. Olykor fonto­sabb a tehetségnél, hogy csa­patban dolgozzunk, amellyel egy hétvége is jó együtt. Apropró, hétvége. Színhá­zak, könyvek és a szerelem kö­zött futólépésben tölti szabad­idejét. Az utóbbi szerencsére nemcsak a szakmához szól. A nyaralás idén kimarad - és_ ez nem panasz. Tröszt Éva A kéz, a szem és a fej „újrateremtményei” Az újrahasznosítás manap­ság gyakori és hasznos do­log, ami begyűrűzött az élet minden területére, így a di­vattervezésbe is. Nem kell újat gyártani, vagy a régit eldobni és mégis új tárgy ke­letkezik, mindez egy olyan korban válik egyre fonto­sabbá, melyben a szeméthe­gyek lassan az embereket szorítják ki a Földről. Ezen a bolygón él Evelyn Scherber is, aki 25 évvel ez­előtt született magyar anyá­tól és német apától Drezdá­ban, Magdeburgban nevel­kedett, a berlini Lette-n vé­gezte divattervezői tanul­mányait. Vissza-visszajár Pécsre intuíciót menteni. Most éppen egy 1996-os nyári és téli kollekciót feje­zett be itt, melyekkel düs­seldorfi és párizsi divatbe­mutatókra készül. A nyári kollekció női öltönyökből áll, melyeket kékfestő anya­gokból és speciális osztrák szövetből kreált, ezekhez te­toválás-mintákat adaptált.- Nagymamám szabó volt. Először 12 éves ko­romban varrtam ruhát az egyik babámnak, a megszál­lottság azóta is tart. Szere­tek tisztán, szépen dolgozni és ennyi. Célom igazából nincs, szeretem csinálni. Egy német közmondás sze­rint maga az út a cél. Per­sze azért jó érzés lenne, ha egyszer a világ szupermo­delljei az én ruháimban masíroznának a kifutón. Evelyn Scherber ruháit nézve nekem először az Óz a csodák csodája jelmezvi­lága jutott eszembe, majd valami furcsa, energikus, dinamikus, utópisztikus jö­vőkép, amely talán gyerme­keink és unokáink öltözkö­dését fogja meghatározni. Újrahasznosított férfi öltö­nyök, munkaruhák, sportru­hák és reklámzászlók (ez utóbbival harmadik helye­zést ért el a rangos AVE di­vatfesztiválon), ezekből ké­szülnek hatásos és meg­győző kollekciói.- Szeretem a különleges, érdekes embereket - ruháim nekik szólnak. Példaképem Jean-Paul Gaultier. Jó lenne majd egyszer díszlete­ket és jelmezeket is készíteni. Most végre felvettek egy In­dustrial Design iskolába. Erre már régóta áhítoztam. A régi, már nem használt, divatjamúlt, anyagokból szépet, használhatót terem­teni nagy erény. A teremtő kéz, szem és fej Evelyn Scherberé, remélhetőleg még sokáig. Rendes Z. A vidékiek gyakrabban szeretkeznek a városiaknál A vidéken lakó felnőttek gyak­rabban élnek szexuális életet, mint a városiak. Többek között ez derül ki abból a tudományos felmérésből, melyet a közel­múltban a Durex óvszergyártó cég készíttetett a MEMRB pi­ackutató ügynökséggel. A fel­mérés, melynek során több mint ezer embert kérdeztek meg, az első volt ebben a témá­ban hazánkban. A felvett adatok szerint a vi­déki lakosok évente átlagosan 141-szer élnek szexuális életet, míg a városiak 130-szor. Az egész országra vonatkozó átlag 131 alkalom egy évben, amely kevesebb, mint az amerikai (135) és az orosz (133) átlag, de több, mint a francia (128), a bolgár (121), a lengyel (119), a román (109) és az olasz (96). A magyarok 12%-a hetente legkevesebb ötször, míg 6%-uk csupán két-három havonta egy­szer szeretkezik. Nagy különbségek voltak az ország különböző részei között is. Átlagosan Győr a szexuáli­san legaktívabb (157 alkalom), ezt követi Pécs (148), Debrecen (135), Budapest (129), Veszp­rém (126), Miskolc és Szeged (mindkettő 123). A felmérés azt is kimutatta, hogy a magyarok átlagosan 18,1 éves korukban vesztik el szüzességüket. A vidékiek eb­ben is élen járnak, náluk ez az átlag 17,8 év. A magyar nem­zeti átlag magasabb, mint az amerikai (16,2), vagy mint a francia (17), de alacsonyabb, mint az orosz (18,3), a román (18,6), vagy a lengyel (18,7). A fiúk a szexualitással kapcso­latos információt zömében a ba­rátoktól szerzik be. A másik leg­nagyobb információforrást szá­mukra a szexuális partnerek je­lentik, őket követik a könyvek és magazinok. A lányok ezen a téren leginkább a szexuális part­nerre támaszkodnak és az édes­anyjukra, jobban mint barátnő­ikre. A megkérdezettek több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy az AIDS-t okozó HIV-ví- rusról szerzett ismeretei nem változtattak szexuális szoká­sain, noha jobban foglalkoztatja ez a veszély, mint a nem kívánt terhesség. Csupán a férfiak 21 és a nők 9 százaléka kezdett el óvszert használni azért, hogy megvédje magát a vírustól. A megkérdezetteknek 4 százaléka mondta azt, hogy az AIDS fel­bukkanása után most kevesebb szexuális partnere van. U. G. Gazdanapok Szentlőrincen Csütörtökön nyitotta kapuit, szombatra már jelentős eredményekről számolhatott be a szervező, a Baranya Megyei Kisvállalkozásfej­lesztő Központ vezetője, Pé­té rfia Tamás. Elmondása szerint a szombati vásárláto­gatók leginkább a háztartás­ban alkalmazható termékek iránt érdeklődtek. Azért nem hiányoztak a mezőgazdasági munkában érdekeltek sem, a szentlőrinci Agrokémia el­nöke, Földvári János el­mondotta, a szilárd és a fo­lyékony műtrágyát forgal­mazó vállalkozás standján elsősorban az iránt érdeklőd­tek, hogyan lehet megoldani a talajjavítás finanszírozását. A legnagyobb érdeklődés a biokultúra iránt mutatkozott, a Biokultúra Egyesület be­mutató standján végig nagy volt a sorbanállás. t I

Next

/
Thumbnails
Contents